» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1978. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
82
23
16
22
19
17
31
16
2
3
5
5
5
246
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans
Friss posztok
pergamentekercseink

connection between us
Today at 16:17
• • • • • • • • • • • • • •
Antonin Prior Dolohov
One step closer to the edge
Today at 15:59
• • • • • • • • • • • • • •
Antonin Prior Dolohov
Clockworks
Today at 14:22
• • • • • • • • • • • • • •
Cailin Flint
Limbo
Today at 12:27
• • • • • • • • • • • • • •
Cailin Flint
Árulók áldozatainak árulói
Today at 12:06
• • • • • • • • • • • • • •
Aurora C. Selwyn
Capricus & Theia
Yesterday at 23:57
• • • • • • • • • • • • • •
Capricus Phillips
Játszótárs kereső
Yesterday at 23:52
• • • • • • • • • • • • • •
Nathale Stel
A hercegnő és a béka
Yesterday at 23:39
• • • • • • • • • • • • • •
Arthur Pike
eyes shut tight
Yesterday at 23:38
• • • • • • • • • • • • • •
Mabel Morhange
There is no sweeter innocence than our gentle sin
Yesterday at 23:19
• • • • • • • • • • • • • •
Rodney Lestrange
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 12 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
47
▽ Reagok :
28
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Jordan Barrett



»
» Kedd 29 Nov. - 19:27

Vesta & Walden


A hálókörletben ülök az ablak párkányon, a hátam a falnak támasztva az egyik lábam pedig feltéve, míg a másik lent lóg a levegőben, s úgy nézem az éjszakai tájat, ami a szemem elé tárul. Először a tóra, aztán pedig a Tiltott Rengeteg felé vezető ösvényre siklik a tekintetem és úgy pásztázom a környéket. Nem látok mozgást, most nincsenek kint emberek. Felpillantok a holdra, s látom, hogy telihold van. Itt az idő. Elég merész tervem van, egy vérfarkast akarok elkapni és felboncolni. Nem tudom, hogy fogok ezt véghez vinni, de bízok benne, hogy sikerülni fog. Mert ha eredményes lesz ez a vadászat, akkor szerintem be is fejezhetem a kutatásaimat. Azért nem mondhatja el magáról mindenki azt, hogy felvágott egy vérfarkast. Végigpillantok a körleten, mindenki alszik már. Rápillantok Zabinire és filózok azon, hogy keltsem-e fel vagy nem, de végül úgy döntök, hogy hagyom, hogy aludjon. Ezt jobb is inkább egyedül csinálni, szemtanúk nélkül.  Kilépek az ajtón, majd a talárom kapucniját felkapva indulok kifelé az iskolából. Titkos utak segítsége miatt nem kell hozzá sok idő és már a füvet taposom. Próbálok hangtalanul lépkedni, a kezemben erősebben szorítok meg a pálcámat és amint beérek az erdőbe, elmormogok egy lumost és úgy indulok befelé, a kanyarodó ösvényen. Ebben a pillanatban hallok meg egy faág reccsenést. Hátrapillantok, de csak az alakját tudom kivenni bokrok miatt. Egy nő. Hmm, ez még kapóra is jöhet. Nox. A pálcám végéről eltűnik a fény, én pedig elbújok az egyik fa háta mögé és jelzek a vérfarkasnak, hogy itt vagyunk egy vonyítással. Ha a tervem sikeres lesz, a bestia a nőt fogja üldözőbe venni, én pedig hátulról letudom teríteni egy jól irányzott átokkal. Ha pedig nem... hát akkor mentem a magam bőrét, és a szaglászó pedig meg fog halni. Ilyen az élet, egy szempillantás alatt véget tud érni. Csak rosszkor kell lenni, rossz helyen. Meg persze, ismerni kell engem.  

Ugrisziv    §§ Kevéske  §§
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Hollóhát
Kiknek a tanulás kaland
▽ Hozzászólások :
45
▽ Reagok :
28
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
Stephanie Rose Bertram



»
» Kedd 6 Dec. - 11:59
Fogalmam sincs miért mentem bele ebbe az egész hülyeségbe. Talán, ha nem a legjobb barátnőm, Cheyanne kér meg rá, hanem valaki más, akkor nem is bólintok rá, sőt, inkább elküldöm a francba, de nekem a barátnőm szent, és sérthetetlen, akárcsak a kérése, nem hiába ő az egyetlen lány, akivel nem csak a lehetőségeimhez mérten barátkozok, hanem igazából, azért, mert kimondottan szeretem.
A testvérét már kevésbé, jelenleg pedig egy kanál töklében meg tudnám fojtani. Mégis melyik idióta képes az éjszaka közepén kiosonni a Tiltott Rengeteg közepére, egyedül ráadásul? Persze, hogy Walden, ki más. Én pedig, mint jó barátnő, teljesítve Cheyanne kérését, egyből utána eredek, hogy kiderítsem mit is csinál mostanában a fiú, amivel ennyire felkelti a húga érdeklődését, és, amit ráadásul még el is titkol előle.
Shane valószínűleg jól leszidna, ha tudná, hogy mégis mire vállalkozom, de a barátnőm lelkére kötöttem, hogy egyetlen egy szót sem szólhat neki, mert amúgy sem érdekelné.  Ez is éppen olyan hazugság, mint az egész megjátszott, rossz testvéri kapcsolatunk. A bátyám minden bizonnyal kitérne a hitéből, hogy még ezt is képes vagyok megtenni Cheyanne kedvéért. Viszont én bízom magamban, vagyok annyira okos, és ügyes boszorkány, minden elfogultság nélkül, hogy tudjam mire használni a pálcámat, ha kell. Már pedig csak egyre biztosabb vagyok benne, hogy fog kelleni, ahogy Walden-t követve egyre beljebb megyünk a rengetegben.
Körülöttünk csak fák, és bokrok, illetve a hideg szél, ami unos-untalan az arcomba fújja a hajamat, ami miatt elég csak egy óvatlan lépés, és Walden már tudomást is szerez arról, hogy valaki a nyomában jár, mindössze csak azt nem tudja, hogy én vagyok az, aki a hálóhelyisége elhagyása óta követi. A legszívesebben hangosan káromkodnék, mikor még mélyebb sötétségbe borul körülötte minden, én pedig többé nem, hogy nem látom, de nem is hallom őt. Csak egy farkaséhoz hasonló vonyítást, ami rögtön arra késztet, hogy ujjaimat a kabátom zsebében megbújó pálcám fájára fonjam, és az egyik hátam mögötti fa törzséhez hátráljak. Bár az érzékszerveim fele cserben hagy, a hallásom szerencsére nem. Amikor meghallom az avar zörgését, még levegőt is elfelejtek venni, csak csendben magam elé emelem a pálcámat, és a lehető leghalkabban suttogni kezdek. - Globus Igneo! - a pálcám végéből a velem ellentétes irányba mutatva egy tűzgolyó válik ki, és kel útjára, látható célpontot biztosítva a lénynek. Én pedig, tudva, hogy a varázsige hatása nem biztos, hogy kellően tartós lesz, az ellenkező irányba kezdek szaladni, vissza a kastély felé. Mostmár Walden sem érdekel, csináljon, amit csak akar, jelen esetben a saját életem kimondottan jobban érdekel, mint az övé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
47
▽ Reagok :
28
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Jordan Barrett



»
» Hétf. 12 Dec. - 21:24

Vesta & Walden


Igen kevés ilyen hülyeséget csináltam életemben, mint a mai este. Vérfarkas vadászás még oké, az még a szokásos dolgaimhoz is tartozik, de hát egyedül? Eddig egyszer sem tettem ezt, mindig az idősebb Zabinivel osontam ki az éj leple alatt, hogy együtt kapjunk el valamit, amit én meg tudok kínozni, és kísérletezni rajta. Azt hiszem egyedül ezt csak ő tudja, bár lehet, hogy sejti a húgom is ezt a hobbimat. Sőt... biztos, hogy tudja. Elég sok dologról tudomást szerez, nagyon hamar. A Jegyet sem akartam neki elmondani, csak észrevette a karomon egy óvatlan pillanatban. Akkor mehetett neki a magyarázkodás. Meg kell értenie, hogy én ezt az utat választottam, a helyem a Nagyúr mellett van és sehol máshol. Aranyvérű család szülötte vagyok, büszke arisztokraták gyermekei. Nekem is így kell viselkednem. Muszáj. Elsőszülöttként meg kell, hogy feleljek. A kötelességem.
Nem gondoltam volna, hogy valaki követni fogom engem a rengetegbe. Jobban kellett volna figyelnem, és várni egy kicsikét. Lankadt az éberségem azért, mert sokszor sikerült úgy kiszöknöm, hogy nem vett észre senki. Erre eléggé ráfizettem most, mert valamit tenni kell a jövevénnyel, hogy ne dobjon fel. Meg kell fenyegetnem, vagy szívességet tennem neki. Bár szerintem az első lesz az, bár akkor szerencsém van, ha ismerős lesz az illető, akivel nagyjából jóban vagyok. Mert akkor talán meg tudom ezt beszélni vele. Amint látom a tűzgömböt, akkor én is kilépek a rejtekhelyem mögött és levágva az utat kezdek visszafelé szaladni én is, csak azért, hogy elkapjam azt aki megzavart a vadászásba. Bebújok az egyik bokor közé, majd amikor hallom a lépteket, a hosszú kezemmel kinyúlok és a vállát megfogva berántom magamhoz a bokorba, a testem alá gyűrve őt és pálcát rászegezve.
- Mi? Vesta? Nézek rá pislogva, majd leszállok róla.
- Mit keresel itt, te nő? Kérdezem tőle morogva, majd a kezemet nyújtom neki, hogy segítsek felállni.
- Ha már elrontottad a játékomat, akkor tűnés. Menjünk innen, mert már a meglepetés ereje elveszett és már csak űzött vadak vagyunk. Épp indulnék kifelé, amikor meghallom az üldözőnk tappancsainak hangját.
- Gyorsan, gyerünk, gyerünk. Futás! Fogom meg a lány kezét és elkezdek vele szaladni a kastély felé. Remek... belekeveredtem megint egy ilyen helyzetbe. Ez az én formám.  

Ugrisziv    §§ Kevéske  §§
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Hollóhát
Kiknek a tanulás kaland
▽ Hozzászólások :
45
▽ Reagok :
28
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
Stephanie Rose Bertram



»
» Hétf. 26 Dec. - 19:02
Lélekszakadva szaladok, és másodpercenként nézek vissza a vállam fölött a hátam mögé, a sötét erdőt kémlelve, de sem a vadállatot nem látom, sem pedig az értem nyúló kart nem érzékelem addig, amíg erőteljesen meg nem ragad, és a bokrok közé nem ránt magával. A rám nehezedő súly miatt másodpercekig egyszerűen képtelen vagyok felemelkedni a földről, csak fájdalmasan sóhajtok és nyögök fel, miközben tekintetemet az engem maga alatt tartó test tulajdonosára emelem. Már meg sem lepődök, amikor Waldent látom meg magam felett. - Bizony, az vagyok. Szóval örülnék, ha fognád magad, és mihamarabb lemásznál rólam, mert én nem vagyok egy azok közül a lányok közül, akik szívesen találnák magukat alattad, hiába is szeretnéd. - forgatom meg mérgesen a szemeimet, és az egyik tenyeremet a mellkasára helyezem, hogy minél előbb eltoljam magamtól, amíg a másik kezemmel igyekszem megtámasztani magam a földön. - Köszönöm, de egyedül is fel tudok állni, legalábbis megpróbálkozom vele. Bár még most is talpon lennék, ha nem próbálsz meg magad alá kényszeríteni félúton. - morgom félhangosan, miközben felállok a földről, és leporolom a ruházatomat. - Bár az csak az én dolgom, hogy mit keresek itt, de, ha mégiscsak elárulom neked, te is elmondod nekem, hogy te mit csinálsz éjszaka az erdő kellős közepén? - teszem csípőre a kezeimet, és kajánul elmosolyodom. Talán, annak ellenére is, hogy sikerült lebuknom, még hasznára lehetek a barátnőmnek, és mégis megtudom majd, hogy Walden mit titkol előle ennyire.
- Amúgy egyedül, a segítséged nélkül is visszatalálok a kastélyba, szóval nyugodtan játssz tovább, ha úgysincs jobb dolgod éjszakára. - állom a tekintetét egészen addig, amíg meg nem hallom magunk mögül a lépések és a csörgő avar zaját. Időm sem marad reagálni rá, Walden hirtelenjében megfogja a kezemet, és szaladni kezd, velem együtt. Jó pár méter után még mindig túlságosan is távolinak tűnik a birtok határa, és az állatot sem sikerül eléggé lehagynunk, szinte még a levegővételét is érzem a halántékomon. Gondolok egyet, és futás közben a pálcámmal együtt félig hátrafordulok. - Incarcerand.. - szegezem rá a pálcámat a varázsigét kiáltva, de még befejezni sem tudom a szót, a lábam megakad egy fa gyökerében, és érzem, ahogy a bokám kibicsaklik alólam. Fájdalmasan kiáltok fel, de igyekszem továbbra is Waldennel tartani. Akármennyire is nehezen megy, mégis sikerül kicsit magunk mögött hagynunk a vérfarkast.
- Rendben, csinálj valami érdemlegeset most már, ha voltál olyan kedves, és sikeresen bajba kevertél. Egyszerűen képtelen vagyok már tovább szaladni. - támaszkodom neki egy fa törzsének, lehajolok, majd apró mozdulatokkal masszírozni kezdem a bokámat, miközben másodpercenként szisszenek fel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
47
▽ Reagok :
28
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Jordan Barrett



»
» Pént. 3 Feb. - 14:42

Vesta & Walden


Orromon be számon ki... orromon be, számon ki. Ezt mondogatom magamnak miközben futok az egyik rövidített úton, hogy Vesta elé kerüljek. Muszáj elkapnom, nem kockáztathatok, ha nem figyel könnyen lebukhat és vele együtt én is. Meg hát, most veszélyes az erdő egy olyannak aki nem ismeri úgy a terepet, mint én.
- Biztos vagy te abban, hogy nem tartozol közéjük, kedvesem? Villantok felé egy ezer wattos vigyort. Tagadni sem lehet, hogy Vesta jó bőr de hát Shanie húga és ez elég jó ok arra, hogy visszafogjam magam.
- Nem lettél volna alattam, ha nem próbáltál volna meg utánam jönni. Ne üsd bele az orrod a dolgaimba, s Cheya sem. Mert gondolom ő küldött utánam. Nézek az arcára, amikor már két lábbal áll a földön. Előttem nincsenek titkok, nem tudom, hogy ő tisztában van-e a képességemmel, de szerintem nincs, hiszen nem vigyáz a gondolataira.
- Sétálok Vesta, kellemes az idő. Vagy már azt sem tehetem meg, a húgom tudta nélkül? Hazudok neki szemrebbenés nélkül mosolyogva. Persze ez a kifogás eléggé gyenge, és biztos vagyok benne, hogy ő sem fogja ezt elhinni. De hát nincs itt az ideje, hogy megmondjam nekik azt, amit szoktam tenni itt az erdőben.
- Mielőtt elérhetnéd a birtok határát le fog vadászni a vérfarkas, ha egyedül mész. Szóval szépen fogd be a szád és kövess. Morgok rá, majd amint meghallom az üldözőnket meg fogom a kezét és szaladok vele. Kezd beszorulni a levegő érzem, de bírnom kell még... legalább addig, amíg biztonságosabb helyhez nem érünk. Áhh, basszus le kell tennem a cigit komolyan mondom. Erővel húzom magam után a nőt, hogy még gyorsabban haladjunk előre fele, amint elesik, majdnem esek vele én is, de sikerül megtámaszkodnom.
- Gyere... állj fel, mennünk kell. Sietek oda mellé és egy kicsit megemelem a karjánál, és úgy futok vele tovább, hogy támaszt nyújtok.
- Mit Vesta? Nem tudok gyógyító varázsigéket. Suttogom, majd leguggolok mellé és a szemébe nézek.
- Mindjárt ott vagyunk, viszlek az ölembe. Utána pedig ha kint vagyunk, kitalálunk egy okot arra, hogy sikerült elesned éjjel a hálókörletedbe... Mosolygok rá bátorítóan, s felkapom az ölembe a nőt.
- Mondanám, hogy ha leveszed a nadrágodat akkor megtudnám gyógyítani, de nem a megfelelő idő ehhez sajnos. Vigyorgok rá, és indulok visszafelé a kastélyhoz.
- Amint látsz valamit mozogni, átkozd el. Bármi legyen is az, még ha a Hayes professzor akkor is.  

Ugrisziv    §§ Kevéske  §§
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
i'm up to no good


the devil's in the details




»
»
Vissza az elejére Go down

Vesta & Walden

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-