» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1978. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
82
23
16
22
19
17
31
16
2
3
5
5
5
246
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans
Friss posztok
pergamentekercseink

One step closer to the edge
Today at 14:41
• • • • • • • • • • • • • •
Antonin Prior Dolohov
Underneath the mistletoe
Today at 14:29
• • • • • • • • • • • • • •
Antonin Prior Dolohov
Three Graces
Today at 14:16
• • • • • • • • • • • • • •
Antonin Prior Dolohov
Eyes on fire
Today at 13:25
• • • • • • • • • • • • • •
Barty Crouch Jr.
Az élet véres csonkjai, avagy mennyire fájhat egy rivalló?
Today at 12:31
• • • • • • • • • • • • • •
Rexarius Systobal Gwell
losing my mind now
Today at 12:00
• • • • • • • • • • • • • •
Dorcas M. Meadowes
fekete lábnyom fekete járdán
Yesterday at 21:40
• • • • • • • • • • • • • •
Brutus Wellington
Barty && Gwenog
Yesterday at 21:38
• • • • • • • • • • • • • •
Barty Crouch Jr.
There is no sweeter innocence than our gentle sin
Yesterday at 19:43
• • • • • • • • • • • • • •
Richard Avery
Dung & Myron
Yesterday at 19:23
• • • • • • • • • • • • • •
Myron Wagtail
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Tanársegéd
▽ Hozzászólások :
15
▽ Reagok :
14
▽ Kor :
29



»
» Szer. 22 Márc. - 1:17



Említettem már, hogy mennyire utálok éjszakai őrjáratra menni? Na nem feltétlen azért, mert amikor diák voltam, nem szöktem én is ki, hogy felfedezzem a kastélyt, vagy esetleg a birtokot. Éppen ellenkezőleg, nagyon sokat járkáltam. De most, amikor már visszatértem, nem igazán szeretek kimenni. Főleg azért, mert ilyenkor egyedül kell mászkáljak, és ilyenkor a hülye gondolataim járnak a fejemben. Azok, amikre régen nem kéne gondolnom, és régen nem kéne rágódnom rajta, vagy egyáltalán beleélni magam, hogy megtehetem majd ezeket a dolgokat újra. Mert tudom, hogy egy darabig nem tehetem meg.
Miért kellett visszarángatnod Dumbledore? Miért pont nekem szóltál?! Hiszen annyi átoktörő van még a világon, és megannyi olyan ember, aki legalább annyira jól ismeri a rúnákat mint én. De mégis megtette velem, és én pedig valamilyen oknál fogva mégis belementem abba, hogy itt tanítsak. Sok olyan dolog van, amit nem értek önmagamban, de mind közül ez a legfőbb. És azóta is erre keresem önmagamban a válaszokat. De ha belepusztulok, sem fogom megtalálni. Ha még mélyebbre ásnék a saját fejemben a válaszokért, gyanítom hogy úgy robbannék fel, mint a vulkánok régen. Vagy az is lehet, hogy találkoznék a saját fejemben egy ősi inka varázslattal, ami növesztene nekem egy második fejet. Vagy csak egyszerűen kiemelné a lelket belőlem. Már amennyi még maradt bennem.
- Ms. Moretti, az alagsor is megvolt már. – szólalok meg gondolataimból felocsúdva. Ezen az estén legalább nem vagyok egyedül. Külön öröm számomra, hogy Allegra Moretti a társam a bűnben… Akarom mondani az őrjáraton. Bár nem mintha eddig olyan sokat beszéltünk volna, éppen csak a leglényegesebb dolgokat. De ha nem történik valami csoda a mai estén, sarkon fordulok majd, és visszamegyek a szobámba. Valahogy ma senki nem jött velünk szembe. Egyetlenegy diák sem mászkált a folyosókon. Még a Griffendél négyese sem. Senki. Túl nagy a csend, ez pedig két dolgot jelent az én világomban. Vagy valami kurva szar dolog fog történni, vagy valami kurva jó. A kettő között soha nem történt még, és előbbiből is valahogy több esett meg velem, mint kellett volna. Az utóbbiból pedig annyira kevés az elmúlt hónapokban, évben, hogy már visszaemlékezni sem tudnék az utolsóra. Talán Anne felbukkanása volt az egyetlen, ami tulajdonképpen még értékelhető dolog volt a maga nemében. – Én egyébként amondó vagyok, hogy menjünk be a rengetegbe. – állok meg egy pillanatra az erdő szélén. Igazából a válaszát is alig várom meg, de még egy pillanatra visszafordulok. – Szegjünk szabályt, miközben vadászunk a szabályszegőkre… Egek, de szar volt ez így. – az utóbbi mondatom már inkább magamnak szól, aztán újra a nő felé fordulok. – Viszont van borom, és ez már egész biztos elég indok arra, hogy a hatalmas munka után pihenjünk egyet. – vagy micsoda. Mondjuk nem mintha meg kellett volna erőltetnünk magunkat, de két tanár ugyan miért nem ülhet le a Tiltott Rengeteg közepén, és ihat bort? Végül is, mi is csak emberek vagyunk, ugye?
Leheveredek egy fa tövébe, a pálcámmal két kört húzok a levegőbe, jobb kezem pedig külön mozog mellette. A varázslat eredménye pedig egy asztal, egy üveg bor, és kettő pohár. Az italok varázslása önmagában nem egy bonyolult dolog, de ha valamit tanultam, amikor az országokat, kontinenseket jártam, hogy egy varázsló soha nem tud csak a pálcával tökéletes italt varázsolni. A kezére is hagyatkoznia kell, pont mint a teremtésnél. Mert az ital teremtése is teremtés, nem? A kézzel varázslás pedig egy olyan tudás, amit csak kivételes emberek tudnak átadni. Nem sok ilyen varázsló él manapság, viszont akik tudják ezt, ők profik ebben. Magamat nem mondanám profinak, csak… Ügyes haladónak, azt hiszem.
- Hát akkor, egészségére. – emelem koccintásra a poharamat, majd bele is kortyolok. Azt hiszem, elég jó bort sikerült teremteni. Ismét.



EGY SOR RANDOM BÁRMI
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Ki mindenre megtanít
▽ Hozzászólások :
79
▽ Reagok :
43
▽ Kor :
31
▽ Avatar :
» Anne Hathaway «



»
» Pént. 24 Márc. - 22:24


in the woods » black » ♫♪

Emlékszem még az első estémre, amikor kimentem tilosban. Feledhetetlen élmény volt, két heti büntetőmunkát kaptam érte, de azóta sem bántam meg. Még csak egy hónapja voltam a Roxfort diákja, és minden porcikám rettegett attól, hogy ki fognak rúgni. Hiába nézegettem be minden sarkon, mégis elkaptak. De becsületemre váljék, már csak a visszaúton. Persze a fedőszöveg az volt, hogy valahol elhagytam a pálcámat, de az a hetedéves srác (fogalmam sincs hogy hívták) rögtön átlátott rajtam. Egy hét járt a kiszökésért, és még egy hét, amiért Georgie ruháit eldugdostuk  az üvegházban Eleanorral. Iszonyatosan mérges voltam akkor, de azóta már csak nevetek rajta. Ahogy a többi estén is. Bár a legjobbak azok voltak, amikor a kis társaságunkkal illuminált állapotban keveregtünk valahogy vissza, vagy ébredtünk a leglehetetlenebb helyeken másnap.

Már órák óta csak a folyosókat róják. Allegrának kivételesen semmi kedve a járőrözéshez, holott máskor kapva kap az alkalmon. Úgy érzi ezt az éjszakát talán végre rémálmok nékül aludta volna végig. Aztán persze ezt már sohasem tudja meg, mert nem sokat alszik ezen az estén. A léptei csak ösztönösen vezetik az egyébként gondolataiba merülő nőt, Parthenaira tulajdonképpen ügyet sem vet, csak elégedetten hümmög kettőt, mikor közli, hogy az alagsort is átnézték. Nincs sok kapcsolata a rúnák tudójával, de úgy tűnik mostanában éjszakánként mindig valamelyik rúnatanosba boltik. A múltkor Hayes, most meg Troq-kal osztották be járőrözni. Mert a rúnák meg a kviddics úgy összeillik.
- Persze, menjünk - egyezik bele rögtön az erdő felé indulva. Józan ésszel végiggondolva persze azt hiszi, hogy a kolléga csupán ellenőrzés céljából javasolta a rengeteget. Pálcáját magasba emelve nézi az ösvényt, gépiesen lépkedve amikor felfogja a férfi szavait. Megtorpanva néz bele az arcába, rávilágítva a pálcával.
- Uhm, elnézést - mentegetőzik, lejjebb eresztve a fényt. Párat pislog, lehet, hogy rosszul értette a bor szót. Mégis mit akar itt ez a mitugrász, csak fejezzék be a menetelést, és menjen mindenki aludni. De elgondolkodik azon, hogy vajon tényleg ennyire rá van írva, hogy már bármit megadna egy kis pihenőért meg valami minőségi italért (nem alkoholista amúgy, a világért sem!) vagy Troq csak véletlenül hibázott rá?
- Komolyan Parthenai, nem akar aludni? - nyög fel fáradtan a béna szabályszegős kijelentést elengedve a füle mellett. Éppen elfordulva indulna kifelé az erdőből, amikor a szeme sarkából látja a férfi mozdulatait. Kíváncsian fordul vissza, majd mikor körvonalazódik az asztal, ital, poharak a szemeit forgatva sétál mégis oda a másikhoz. - Szóval ennyire úgy nézek ki, mint akire ráférne egy pohár ital... - húzza el a száját fáradtan megdörzsölve az arcát, miközben nagyon is örül neki, hogy nincs itt egy tükör sem amiben elszörnyülködhessen a kinézetén. De ha már engedett is a kísértésnek, akár megpróbálhatja élvezni is a bor nyújtotta örömöket.
Koccintásra emeli a poharat, hogy aztán igyon egy kortyot. Elégedett sóhaj hallatszik, amint megízleli a vörös nedűt. Kifinomult ízlése a drága olasz borokhoz van szokva, de el kell ismerje, hogy ez remek ital lett. A végén még kiderül, hogy ez a Parthenai egész jól ért a szőlők költészetéhez.
- Már értem Dumbledore miért vette fel - vigyorog szemtelenül a másikra a pohár fölött. Enyhe célzás arra, hogy amennyire Allegra tudja az igazgató sem veti meg a jó bort. A nő elégedetten kortyol még egyet az italból. Szinte maga előtt is hihetetlen milyen könnyen belement ebbe a kis szabályszegésbe amikor nem akart mást, csak aludni végre egy jót. Gondterhelten huppan le a kolléga mellé a fa tövébe.
- Meglepően csendes ez az este, már-már túl csendes - rázza meg a fejét, miközben szemeivel a fák közötti sötétséget fürkészi. A máskor olyan mozgalmas járőrözés nyugalmát ugyan nem bánja, mégis összeszorítja gyomrát a tény, hogy talán valami készül. Mert itt valaki mindig tartogat meglepetéseket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Tanársegéd
▽ Hozzászólások :
15
▽ Reagok :
14
▽ Kor :
29



»
» Csüt. 20 Ápr. - 2:18



- Ms. Moretti, én lennék a legboldogabb, ha akár egyetlen éjjel is tudnék legalább egy kicsit aludni. - vonom meg a vállam, ahogy a rengeteg belseje felé tartunk. De sajnos én már nagyon régóta nem tudok aludni, és tudom az okát, de még mindig nem jutottam a végére, és nem tudom megtörni azt a merlinverte átkot, és nem tudok eleget aludni. Nem hagynak a démonaim, meg úgy az átok sem. És bevallom őszintén, ha ezek nem lennének, akkor sem biztos, hogy minden éjszaka nyugodtan tudnám álomra hajtani okos kis fejecskémet. - De hála egy majd' ötszáz éves átoknak, nem igazán szokott sikerülni, így marad a virrasztás. Meg az ivás, aztán ha eleget iszok, úgyis kiütöm magam valahol. - fűzöm össze a karjaimat magam előtt. Már megint túl sokat beszéltem, aztán a nő erre meg annyira lehet kíváncsi, mint az alsónadrágom színére. Igen, ez egy tökéletes hasonlat lett.
- Ugyan, dehogy néz...el ki szarul. - nem csak megnyugtatásképpen mondom, szavaimat még egy bíztató mosollyal is megtoldom, hogy ne gondolja az, hogy én azt gondolom, hogy szarul néz ki. Mert egyébként tényleg nem néz ki úgy. Csak valahogy nekem nem szoktak hinni az emberek. Pedig nem hazudok rosszul, az igazat meg mindig megmondom. Itt az utóbbit tettem, kettőnk közül aki szarul néz ki, az még mindig én vagyok, de ezen semmi meglepő nincsen.
Először koccintok, majd a bort egy lendülettel kiiszom a pohárból. Nem vagyok valami kulturált ivó, általában sokat iszom, és gyorsan. Mondjuk ennek is megvannak az előnyei, és a hátrányai is. Gyorsan is be tudok rúgni, de akkor legalább egy fokkal elviselhetőbb vagyok, mint úgy általában. Azt hiszem ez sokat dob a rólam kialakult pozitív képen ugye?
- Igen, Albus határozott kérése volt, hogy minden hétfőn alkossak neki egy hordóra valót Rosmerta mézborából. - húzom most először szélesebbre a mosolyomat, ahogy kitöltöm magamnak a következő pohárral, és ajkaim közé egy szál cigarettát tűzök. Egy mugli öngyújtó után kotorászok a zsebemben, majd amikor az megvan, meg is gyújtom a cigit. Egy darabig csöndben szívom magamba a füstöt, majd kinyitom újra szemeimet, és összevonom a szemöldökömet.
- Könnyen lehet azt ellenőrizni, de ebben a csendben mindent meg lehet hallani. - vakarom meg az államat, és kortyolok egyet a borból. - Bocsáss meg, elég szar társaság lehetek, de igyekszem kompenzálni. Minél többet iszok, annál jobb arc leszek, addig sajnos csak ilyen idióta maradok. - nevetek fel halkan, és egy újabb, nagyobb kortyot iszok a poharamból.



késtem picit
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Ki mindenre megtanít
▽ Hozzászólások :
79
▽ Reagok :
43
▽ Kor :
31
▽ Avatar :
» Anne Hathaway «



»
» Szer. 21 Jún. - 20:17


in the woods » black » ♫♪

Tilosban járós esték.
Az olcsó alkohol íze a számban.
Múló büntetőmunkák
emléke.
Fiatalság. És mind, mind…
mennyire megérte.


A járőrözés fáradalmainak kipihenésére talán nem a rengeteg a legmegfelelőbb helyszín, de ha ez marad, akkor az ember nem válogat, beéri ennyivel is. Troq szavaira a nő meglepetten pillant fel a pohárból; összehúzott szemöldökei alól kérdésekkel teli tekintetével fürkészve a kolléga arcát. Éppen rákérdezne az álmatlanság miértjére, amikor kap némi bővebb felvilágosítást. Még mindig kíváncsi tekintete tapad a másik arcára.
- Érdekeljen ennek az ötszáz éves átoknak a története, vagy ne firtassam inkább? - kérdez rá végül konkrétan, majd igyekezve behozni a lemaradását kortyol pár nagyot a borból. A bókra, miszerint annyira nem is néz ki szarul egy félig hitetlen, félig hálás horkantással válaszol. Pontosan jól tudja, hogy egyetlen ókori szoborra sem hasonlít jelen helyzetben, de igazán értékeli a gesztust a kolléga részéről. Ugyan még csak a fél pohárnyi ital fogyott el, máris kezdi érezni jótékony, lazító hatását. Ó, hogy mennyire szüksége volt most erre. Komolyan hálaimákat rebeghetne Parthenainak, amiért belerángatta ebbe a kis italozásba.
- Mindenesetre meglep, hogy nem csak nekem vannak álmatlan éjszakáim, már azt hittem, ez a kiváltság csak szerény személyemnek adatik meg, de hát, mit is gondoltam… - itt színpadias fejcsóválást iktat be, majd egy gondterhelt sóhajt - …hiába, osztozkodnom kell - fintorodik el, mintha tényleg az lenne a világ legnagyobb problémája, hogy mást is insomnia gyötör. Persze a mondanivaló végére már egy vigyor virít ajkain. Micsoda idióta helyzet, két szerencsétlen holdkóros, akik nem tudnak álmatlan mély pihenésbe merülni a tiltott rengeteg közepén menekül a bor mámorába.
- Nos, ha az igazgatói szék ilyen mézédes terhekkel jár, legközelebb én is megpályázom - jegyzi meg viccelődve, holott pontosan jól tudja, esze ágában sem lenne az igazgatói poszt közelébe sem menni. Ismeri magát, túlzottan felelőtlen, lobbanékony és szeleburdi ahhoz. Amint látja, hogy a férfi egy újabb pohárral tölt magának, gyorsan felhajtja a sajátját is, és már nyújtja is a poharat a következő körre.
- Nem is olyan könnyű tartani veled a tempót - csóválja meg a fejét, amint a második pohárba is belekortyol. A korábbi magázódó távolságtartás a nő részéről egészen észrevétlen természetességgel csúszott át a tegező formula barátibb közelségébe. A nő csak bólint egyet, pár pillanatig szemei a sötét erdőt fürkészik, fülelve minden rezdülésre. Csak a fák susogása hallatszik, néhány állat neszezése, de egyelőre semmi szokatlan. A férfi utolsó mondataira csak szemeit forgatja, olyan szokásosan.
- Merlinre Parthenai ne mentegetőzz már állandóan. Ha szar társaság leszel és elunom magam, úgyis pillanatok alatt faképnél hagylak - löki meg egy kicsit a másik vállát nevetve, majd ő is nekilát újból a bor pusztításának. És meg kell hagyni, ha ebben a tempóban fogyasztanak, akkor egyrészt a kolléga hamar bűvölheti ide az újabb üvegeket, másrészt hamarabb sikerül olyan rendesen berúgnia, mint az hinné. Ahogy a kettősüket beburkolja a cigarettafüst Legrában ismét felébred a kísértés bűnös szenvedélye után.
- Egészen véletlenül nem akarsz megszánni egy szál cigivel? De ha az sok, egy slukk is megteszi - pillant kérlelőn a másikra pohara fölött, egy egészen picit megrebegtetve szempilláit. Nem számított rá, hogy ma rágyújt a járőrözés alatt, meg mindenféle (állandóan meghiúsuló) leszokási tervek miatt sem csúsztatta zsebébe ma este a bűnös kísértést tartalmazó dobozt. Ám ha már úgyis az üveg fenekére néznek, nem mindegy?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Tanársegéd
▽ Hozzászólások :
15
▽ Reagok :
14
▽ Kor :
29



»
» Kedd 15 Aug. - 23:49



- Ha érdekel téged Atlantisz legendája, és annak a feltárása, akkor mesélhetek ezt-azt. - elmosolyodok és szórakozottan forgatom a pálcámat a kezemben. Nem szoktam nagyon mesélni a legnagyobb kalandom - ugyan a Prófétába is belekerült annak idején - de kivételes esetekben megteszi. Komolyan bármit megtennék, hogy talán közelebb is kerüljek hozzá, mint egy fa töve, de nem mondom el neki, dehogy. Minden esetre ahogy egyre több bort iszok, egyre oldottabb leszek. A nyelvem is egyre oldottabb lesz, így lehet hogy mondhatok olyan dolgokat, amit egyébiránt nem tennék.
- Ó, szívesen odaadom ám a saját felemet, legalább akkor nem kell szenvednem többé vele. - nyújtom ki a nyelvemet, és kortyolok egy nagyot a borból. Rágyújtok egy cigire, az első slukk után érzem, hogy ez bizony jó este lesz. Beütött a bor. Mármint minden este lehet jó, de akkor még jobb, ha a bor beüt. Ugye? Hátradőlök, és a kezemmel szórakozottan körözni kezdek, aztán a patrónusom kezd futkorászni először csak a kezemen, majd később a rengetegben is fut egy-két kört, majd az újabb intésemre szertefoszlik.
- Szeretek sokat inni, rövid idő alatt. Úgy legalább gyorsabban tudok aludni, és talán többet is, mint három óra egyhuzamban. - csóválom meg a fejemet. Komolyan, ha tehetném visszacsinálnám az egész álmatlanságot, de nem lehet könnyű az ellen dolgozni, amibe elvileg bele kéne halj. Na most ez eddig nem történt meg, lehet valamit jól csinálok.
- Köszi Legra, most megnyugtattál. - nevetek fel halkan - Mármint eddig még jó voltam. Hm, lehet hogy valami díjat kell neked átadnom, mert bírod mellettem. Mármint ez tök jó, mert még nem beszéltem arról, amikor átoktörő voltam. - tartok egy szünetet, amíg szívok két slukkot a cigimből - És arról sem, hogy mennyire nem akarok itt lenni, és a többi, és a többi. - nevetek fel halkan, hogy egy újabb hatalmas kortyot döntsek le a torkomon. Kezdem élvezni az estét, és kezdek felszabadult lenni, ami két szempontból is rossz. Kezdek többet beszélni, és egyre idiótább dolgokat. Nem jó.
- De, akár még kettővel is. - bólintok és egy mosoly kíséretében át is nyújtok neki két szálat. Hátradőlök, és a kezemet kezdem bámulni viszonylag elég sokáig, mire egy szál rózsa nem terem ott. Olcsó, bazári trükk, de átnyújtom Legrának. - Ezt így arra, hogy idáig kibírtad velem a járőrözést, plusz mindig ki akartam próbálni valami ilyesmit. -



késtem picit
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Ki mindenre megtanít
▽ Hozzászólások :
79
▽ Reagok :
43
▽ Kor :
31
▽ Avatar :
» Anne Hathaway «



»
» Hétf. 4 Szept. - 22:31


in the woods » black » ♫♪

Tilosban járós esték.
Az olcsó alkohol íze a számban.
Múló büntetőmunkák
emléke.
Fiatalság. És mind, mind…
mennyire megérte.


- Elég kíváncsi természet vagyok, szóval remélem, hogy jó lesz esti mesének - hunyorog a férfira leplezetlen kíváncsisággal. Mert ugye más kalandjai mindig érdekesebbek, és szívesen hallgatja a történeteket. Már amennyiben a mesélő jó előadó - és a nő nagyon reméli, hogy Troq a jó előadók közé tartozik.
- Szép, aztán meg én ne is aludjak, mi? - ráncolja össze a szemöldökét. - Nem vállalom a feled, bocsi, de egy önző dög vagyok, keress máshol mártírt - Hát ha tehetné, akkor ő sózná másra a problémáit. Persze az meg már más kérdés, hogy ő hozta be tréfásan az osztozkodás gondolatát. Hiába, a szeszélyes olasz vér… mondhat ő simán ellent annak, amit két perccel ezelőtt állított. A férfi kezén futkosó patrónust figyeli némán, amint újabb adagot fogyaszt el a remek borból.
Keserű nevetés, enyhe fejcsóválás, és a pohár tipikus magasba emelése.
- Éljenek a gyerekek előtt álló alkoholista példák… nem is értem, hogy bízhatnak ránk fiatalokat - forgatja meg szemeit a gondolatra, hogy őket tekintik felelősségteljes felnőtteknek, mikor éppen a rengeteg szélén basznak be. Még pár pohár, aztán kiderül, hogy Parthenai nem csak dohányt szív, és jönnek az erősebb cuccok.
A nő szintén halk nevetése egybefonódik a kollégájáéval. Tulajdonképpen igazat mondott. Nem tudja a másik mennyire ismeri, de tényleg nem maradna a társaságában, ha nem akarna. Szabad ország, meg ilyenek.
- Na mért, az annyira unalmas történet? - néz elkerekedő barnáival, miközben a bor bizsergető melegét érzi szétáradni az ereiben. Talán kezdhettek volna valami töménnyel is, ha ennyire a berúgás a cél - és minden jel arra mutat, hogy az a cél. - Pedig a Roxfort legalább valamennyire biztonságos - motyogja, amint tekintete az erdő széle, a kastély felé vándorol. Valahogy az elmúlt időszakban az ő fejében meg sem fordult, hogy máshol legyen, mint itt. Lehetnének egyéb lehetőségei is, de mélyen a lelkében úgy érzi, itt a helye. Itt kell lennie.
- Jövök neked eggyel! - pillant hálásan a felé nyújtott szálakra, hogy el is vegye őket. - Vagy kettővel - legyint rögtön, amint az egyiket az ajkai közé a másikat pedig a füle mögé illeszti. Egy felparázsló pálcavég, és máris elégedetten dől hátra kifújva a füstöt. Izmai még inkább ellazulnak, és azt veszi észre magán, hogy habár semmi kedve nem volt ma este járőrözni, mostanra határozottan jól érzi magát. Nem veszi észre rögtön a férfi kezében növekvő rózsaszálat, csak mikor már határozottabb formát önt. Elhúzza egy picit ajkait amint Troq felé nyújtja az elővarázsolt növényt. Kényelmetlenül fészkelődik pár sort, majd a férfi szemeibe pillant. Nem szokott hozzá az ilyen lágy gesztusokhoz. Egy cseppet mérgesen fújja ki a levegőt, majd mosolyt erőltet az arcára, és elmotyog egy köszönömöt, amint átveszi a virágot. Ujjának hegyével végigsimít a szirmokon, ajkai önkéntelen mosolyra húzódnak.
- Akkor most nekem is meg kellene jutalmaznom téged, amiért elviseled egy őrült reptan professzor társaságát? - kétkedőn felvont szemöldökei alól pillant a másikra, miközben arcán szemtelen vigyor pompázik. - Ha nagyon rendes lennék, talán azt mondanám, hogy kérhetsz tőlem valamit… - beleslukkol a cigibe, majd újabb korty bortól szabadítja meg a poharát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
i'm up to no good


the devil's in the details




»
»
Vissza az elejére Go down

Allegra × Troqual

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: Roxfort :: Tiltott Rengeteg-