» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1978. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
82
23
16
22
19
17
31
16
2
3
5
5
5
246
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans
Friss posztok
pergamentekercseink

connection between us
Today at 16:17
• • • • • • • • • • • • • •
Antonin Prior Dolohov
One step closer to the edge
Today at 15:59
• • • • • • • • • • • • • •
Antonin Prior Dolohov
Clockworks
Today at 14:22
• • • • • • • • • • • • • •
Cailin Flint
Limbo
Today at 12:27
• • • • • • • • • • • • • •
Cailin Flint
Árulók áldozatainak árulói
Today at 12:06
• • • • • • • • • • • • • •
Aurora C. Selwyn
Capricus & Theia
Yesterday at 23:57
• • • • • • • • • • • • • •
Capricus Phillips
Játszótárs kereső
Yesterday at 23:52
• • • • • • • • • • • • • •
Nathale Stel
A hercegnő és a béka
Yesterday at 23:39
• • • • • • • • • • • • • •
Arthur Pike
eyes shut tight
Yesterday at 23:38
• • • • • • • • • • • • • •
Mabel Morhange
There is no sweeter innocence than our gentle sin
Yesterday at 23:19
• • • • • • • • • • • • • •
Rodney Lestrange
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 11 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Hollóhát
Kiknek a tanulás kaland
▽ Hozzászólások :
15
▽ Reagok :
13



»
» Pént. 7 Ápr. - 16:34

Angus Proteus Belby

too weak to give in, too strong to lose


Becenév:

Próbáld meg kihagyni a középső betűt a keresztnevemből, mosolyodj el, majd kérlek hívj csak inkább Angusnak.

Kor:

17

Származás:

félvér

Lojalitás:

tanácstalan semleges

Képesség:

Ébren tudok maradni mágiatörténet órán. Végig.

Csoport:

Hollóhát

Play by:

Matthew Daddario

Karakter típus:

Keresett canon, amolyan 2in1





Belby. Egykoron aranyvérű varázslócsalád, de ez persze nem egy fontos információ, mondja anyám, ha nem hallja más. Mégis, azért jó, ha megemlítjük, nem baj ha tudják, mondja apám, sértett büszkeséggel a hangjában. A Belbyk a varázsvilágban nyújtott kiemelkedő tehetségek nevelése, és a családon belüli kapcsolatok indokolatlan túlbonyolítását leszámítva - melyet egyébként mesteri szintre fejlesztettünk a testvéremmel - messzeföldön híresek a sokatmondó, jelentőségteljes nevek kiválasztásában. Flavius Belby neve bizonyára sok szorgos csokibéka fogyasztó körében ismerős, büszkén szerepel egy bronz kártyán, mint az első és egyetlen varázsló, aki valaha is túlélt egy Lethifold támadást. Ő volt, aki felfedezte, hogy a patrónus bűbáj, pont, mint a Dementorok esetében, hatásos a szörny ellen, és ez elég volt ahhoz, hogy öregedő arca és a bugyuta köpköves-patrónustörténete felkerüljön egy kártyalap hátoldalára és ezzel bevésse magát a nagy varázslónevek közé. De persze nem is kell ennyire messzire visszatekinteni, hogyha nagy neveket keressünk, itt van nekünk rögtön a legidősebb testvérem. Mivel az 1700-as évek óta a Flaviustól gyökerezően bőven volt ideje kedves családom valamennyi tagjának kimeríteni az ókori római birodalom büszke neveit, bátyám esetében már kénytelenek voltak a görög mitológiát alapul venni. Damocles. A görög "damos" és "kleos", az emberek és dicsőség szavak tökéletes fúziója, és persze a bájitaltan területén elért eredményeinek köszönhetően a család új üdvöskéje. Lenne, ha esetleg érezne bármiféle késztetést is, hogy otthon is töltsön egy kis időt. Nem igazán szokott, ezt egészen meg tudom érteni. Theia neve szintén görög alapokból gyökerezik, jelentése nem más mint "istennő". Aki látta már a testvéremet a seprűjén, Quidditch meccs közben, valóban elhiheti, hogy valamiféle emberfeletti képességgel bír. A családunkból talán még senki nem szerepelt ilyen jól ezen a területen, tudomásom szerint soha senki nem is fektetett bele annyi időt és  energiát, mint Ő, és maradtak mégis ilyen kiemelkedően jó tanulmányi eredményei, amiért egy kis részem mindig is csodálta. Noha nem szemtől szembe, sokkal inkább csak úgy távolról, kimondatlanul, a háttérből. Az, hogy én honnan kaptam a nevemet, még nem egészen eldöntött. Édesanyám szerint Aonghus egy ír mitológiai alak volt, a fiatalok és a szerelem istene, szerintem pedig az Angus egy skót szarvasmarha fajta, mindenki döntse el, neki melyik illik jobban rám.
Tizenkét hüvelyk, éger, sárkány-szívizomhúr. Kifejezetten merev.

A pálcák merevsége hivatott mutatni a tulajdonosa alkalmazkodóképességét. Persze ez alapján sem lehet igazán kategorizálni egyetlen pálcát, egyetlen jellemet sem. Az éger például a nyírfafélék családján belül is meglepően merev fa, amely - ellentétben a többi pálcával - mégis előszeretettel választ ellentétes jellemű gazdát magának. Az égerfa pálcák tulajdonosai valójában kevésbé makacs, sőt, meglepően figyelmes, igencsak kedvelhető személyiségek. Az éger minden esetben képzett, kiemelkedő teljesítményű varázslót választ magának, megfelelő kezekben, sárkány-szívizomhúr maggal párosítva kifejezetten hűséges pálcává válik idővel. A gazdája otthonosan mozog a varázsvilág több tudományában is, sőt, a híresztelések szerint ez a fafajta a legalkalmasabb a non-verbális varázslatok használatára. Ideális kezekben mind elméleti, mind gyakorlati területen is képes jól teljesíteni, emiatt tulaja olykor tudálékosnak, vagy okoskodónak tűnik, ám valójában maximálisan segítőkész. A megoldandó problémákat kihívásnak tekinti, ha a sajátját már nem köti le őt, esetleg nehézségekbe ütközik, a környezete nehéz helyzeteit kezdi bogozgatni. Inkább a racionalitás, mint az érzelmek embere, észérvekkel és logikával könnyebb elérni nála bármit, mint könnyekkel, vagy egy kedveskedő mosollyal.  


 Apámnak három nagy beszéde volt az élete során. Valahol mélyen a gyökerüknél mind összefüggtek, egy nagy, előre elgondolt beszéd volt ez, három részre kaszabolva, amit már jóval a születésünk előtt fogalmazott magában.

A név és a származás tisztelete.  
A család fontossága.
A hűség súlya.

Túlságosan későn jöttem rá, hogy minden összefügg, későn értettem meg, hogy ez sokkal bonyolultabb, mint amit valaha is sejteni mertem. De akkor, ott a folyosón olyan elemi erővel vágott mellbe a felismerés, mintha átokként csapódott volna a mellkasomba. A levegő beszorult a bordáim közé, szúrta az oldalamat, mint ezernyi apró tű, a gondolataim hada pedig vadul örvénylett a koponyám fogságában.
Csak egy pillanatra akadt össze a tekintetünk, alig hat röpke másodperc volt az egész. Előttem állt, egyenes háttal, büszkén felszegett fejjel, és a meglepett íriszeim közepébe bámult. Nem láttam az arcát, de ez nem tudott többet megtéveszteni, átláttam az álcáján, és tudtam, hogy tisztában van vele, felismertem. Másfél éve méreget az a sötétbarna tekintet, mintha belém látna, a gerincem mentén érzem a pillantását, szinte lyukat éget az ember testébe, másfél éve nem tudjuk egymást megfejteni. Nekem most sikerült. Elsőéves koromban persze még nem érettem sem a világunk, sem a családom működését, gyerekként, az első tanév kezdete előtt, mikor annyi a teendő, mikor annyi mindent kell beszerezni, és anya olyan gondosan szervez mindent, egyszerűen nincs is idő ilyeneken gondolkodni.
Apám a vonatállomáson, még búcsúzás közben a fülembe súgta, a lelkemre kötötte, hogy ne hozzak szégyent a Belby névre. Hogy viselkedjek olyan jól, mint Ő annak idején, hogy legyenek olyan kiemelkedő eredményeim, mint a bátyámnak. Hogy legyek büszke arra, honnan jövök. Ez akkor persze csak szülői intésnek tűnt, hogy visszatartson a csínyektől és a gyerekes rosszalkodástól, atyai jótanácsnak, hogy legyek önmagam, és amit még ilyenkor az érzelmektől túlcsorduló szülők mondanak a varázslócsemetéiknek, mielőtt azok elfoglalják a helyüket a vonaton.
Úgy tűnik apám régen is mestere volt annak, miként rejtse el valódi mondandóját a sorok között, hogy csak azok tudják megfejteni a szavai valódi értelmét, akik rájönnek, mit is tervez Ő valójában. Évekkel később úgy tűnik, Ő meghozta a döntését, megfogadta a saját tanácsát, és mert önmaga lenni. Bár ne tette volna. Én mélyen belül átkoztam magam, nem is igazán azért, hogy ezt nem láttam előre, sokkal inkább, mert láttam, de nem akartam elfogadni. Nem vettem tudomást Theia folytonos nyaggatásáról, a vihar előtti csendről. Apám nagy beszédei csupán beszédek voltak, számomra, mikor figyelmeztetésnek kellett volna lenniük. Theia bezzeg tudta volna egyből, mi történik, én is tudhattam volna, mit is ért pontosan a „család fontossága” alatt. Tudnom kellett volna, hogy az összetartás, amit annyira hangsúlyozott mostanában, ami olyan fontos ezekben az időkben, valójában nem az egész családra vonatkoznak. Apám Voldemort nézeteit pártolta, Ő még igazi aranyvérű varázsló volt egy tiszta, nemesi család legidősebb utóda, akit megmérgezett ez az ostoba eszme a vér tisztaságának fontosságáról. Ő hitte, hogy a nagyúr követői egy új, jobb, működőképesebb varázslótársadalom létrehozásán fáradoznak, és csatlakozni akart ehhez az őrülethez. Velem együtt.
Nyirkos ujjaim szorosabbra fonódtak a pálcám körül, készen arra, hogy a legapróbb mozdulatára magam elé rántsam, de Ő nem tett semmit, nem szólt egy szót sem. Átfutott az agyamon, hogy a saját apám vajon képes lenne-e pálcát szegezni a fiára, és cseppet sem tetszett a válasz, amit már tudtam, hisz nyilvánvalóvá tett azzal, hogy egy csapat halálfaló társaságában rátámadt az iskolára, ahol a gyerekei tanultak.
Az a bizonyos hat rövidke kis másodperc olyan kínosan lassúnak tűnt, megfagyasztva körülöttünk az időt, eltompítva a külvilág zaját, hogy egy pillanatra el is feledkeztem róla, hogy a véletlen találkozásunk nem az egyetlen megrázó dolog, ami jelenleg történik.
A folyosó végén egy taláros diák bukkan fel, nem látom, hogy kihez tartozik, de nincs is időm megnézni, már harsan is egy átok. Szélsebesen száguld el a vállam mellett és ütközik bele apám jobbján magasodó kőszoborba, ami azon nyomban apró darabokra robban szét, beterítve Őt porral és márványszilánkokkal. A környezetünk újra felgyorsul körülöttünk, ismét érzem, milyen ijesztően rövidek valójában ezek a másodpercek, amik az imént még olyan kellemetlenül rövidre nyúltak.
Kihasználva a mellettünk becsapódó átkok meglepetésének előnyét, és a márványportól fulldokló apám figyelmetlenségét, szaladni kezdtem a folyosó másik irányába, keresztülcikázva a zavarodott, ijedt diákok kisebb-nagyobb csoportjain, végig sorban az első emeleti tantermek előtt, automatikusan sorolva a neveiket, hátha sikerül egy kicsit elterelnem a gondolataimat az iménti eseményekről. Mugliismeret, Sötét varázslatok kivédése, Mágiatörténet. A folyosó végén felbukkant végre a lépcsősor körvonala, én pedig igyekeztem a pillanatok töredéke alatt mérlegelni, hogy felfelé, vagy lefelé induljak tovább. Az agyam tudta, hogy a nagyterem lenne a legjobb választás, de mindenképp meg akartam keresni Theiát, odaérni hozzá még apánk előtt, aki viszont a napirendjét tekintve valamelyik emelet egyikén lehetett.
- Expulso! – dörrent az a bizonyos, dühös, mély férfihang a hátam mögött, és szinte azon nyomban el is cikázott a fejem felett a robbanó átok, belecsapódva a felettem húzódó boltívbe. Az éles reccsenést, amit a masszív kőtömbök repedése okozott azonnal felváltotta a fülsüketítő robaj, ahogy a lépcsőre hullottak, elvágva az utamat a nagyteremtől.
- Állj meg, Angus! – jött az utasítás, sokkal közelebbről, mint gondoltam volna.
Jobb ötlet híján engedelmesen megtorpantam, adtam még magamnak egy lélegzetvételnyi időt, amíg a tüdőmbe szorult összes levegőt kifújtam, majd apám felé fordultam. Nem akartam megadni neki azt az örömöt, hogy hátba támadhat, nézzen csak a szemembe, nézze végig.
- Nem akarlak bántani, fiam. – jelenti ki azon nyomban, mintha csak kiolvasta volna a fejemből. Nem tudtam, apám birtokában van-e a legilimencia képessége, de abban biztos voltam, hogy a használata nélkül is tudhatta, mi jár a fejemben. Elvégre is ki ne érezné fenyegetve magát, mikor az imént robbantották rá az iskola egy darabját.
- Mit keresel akkor itt? szakad ki belőlem a kérdés, pedig tudom, jobb lenne most inkább hallgatnom. – Miért támadsz rá a gyerekeidre?
Most először látom az arcát, nem takarja se csukja, se maszk, semmi. Úgy áll ott előttem, olyan nyugodtan, mintha csak az igazgatóhoz jött volna be, alkarján ott izzik a sötét jegy, fekete tintaként tekergőznek a vonalak a bőre alatt, és én nem tudom elszakítani róla a tekintetem. Akaratlanul is elképzelem a saját karomon is, miként mutatna a fakó bőrömön a koponya és a kígyó, miként alakulna most ez a beszélgetés, hogyha akkor vele tartok.
- Vannak dolgok, amiket most még nem érthetsz, Ang. Túl fiatal vagy még, ez még csak a hatodik éved vége, tizenhat éves vagy, nem látod még át.
- Mit, apa? Hogy miért lett hirtelen annyira fontos a véred tisztasága? Valóban nem, kérlek, magyarázd meg nekem is! – vágok a szavába ingerülten.
Felszegi a fejét, látom, ahogy megfeszül az állkapcsa és tudom, hogy cseppet sem tetszik neki a reakcióm, de nem teszi szóvá, csak folytatja a mondandóját, mintha egy korsó vajsör mellett beszélgetnénk éppen egy átlagos hétvégi délutánon.
- Ez egy nagyon kényes téma a napjainkban, de igenis fontos, Angus, és tudom, hogy te is belátnád, ha kicsit elgondolkodnál rajta. Ez nem egy olyan ügy, amiben hirtelen tud dönteni az ember. Én olyan eszmék szerint nőttem fel, ahol a varázslótársadalom összetétele igenis fontos szerepet játszik. Felelősséggel tartozunk ezért a társadalomért, fiam. Azt akarom, hogy a gyerekeim és az unokáim olyan világban élhessenek, amit megérdemelnek. Mi lesz a világunkkal, a tradícióinkkal, ha mugli szokásokkal, sárvérűekkel keveredik? Látni fogod, fiam, hogy az aranyvérű varázslókat ehhez a világhoz köti a hűség, felelősek vagyunk érte!
Széles, gúnyos vigyorra húzódik a szám, komoly erőfeszítésembe kerül parancsolni a rekeszizmaimnak, hogy még véletlenül se szakadjon fel belőlem az az igazi hisztérikus nevetés, ami annyira a felszínre kívánkozik. Nem tiszteletből, sokkal inkább elővigyázatosságból fogom vissza magam, semmiképp sem akarok okot egy olyan támadásra, amit ha apám nem is, én mindenképpen megbánnék a végén.
- Egy dolgot felejtesz el, apa. Én már nem vagyok aranyvérű, és ez, a drágalátos nézeteid szerint, a te rossz döntésed miatt van. Ez a te hibád.
Nem várom meg, hogy válaszoljon, nem hagyom, hogy hibának nevezhesse a házasságát anyámmal, vagy esetleg minket, a gyerekeinket, a magasba lendítem a pálcámat és egyenesen a mellkasának szegezem. Tizenhat éve hű társam szavak nélkül is tudja már mire gondolok, és engedelmesen el is végzi a lefegyverző bűbájt, anélkül, hogy kimondanám. Apám keze megáll félúton a levegőben, már nincs ideje hárítani a támadásomat,háta tompán puffan a folyosó szőnyegén, én pedig kihasználom ezt a kis időt a menekülésre. Újra futásnak eredek, kényszerítem magam, hogy ne pillantsak vissza, a tantermekre koncentrálok, ezúttal visszafelé következnek a jól ismert ajtók. Mágiatörténet, Sötét varázslatok kivédése, Mugliismeret. Próbálok nem gondolni semmire, de valami nem megy ki a fejemből. Apámnak három nagy beszéde volt az élete során, de kétség kívül az utolsó volt a legnagyobb tévedése.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Hugrabug
Oda mész, ha türelmes vagy
▽ Hozzászólások :
346
▽ Reagok :
281
▽ Kor :
16
▽ Avatar :
↑ Sasha Pieterse ↓



»
» Szomb. 15 Ápr. - 15:41


Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.


Kedves Angus  örülőőő
Hát tudom, hogy nem ez lesz a világ legfontosabb dolga, azonban én mégis az arcoddal kezdeném, annyira imádom a pofidat, hogy szavakba nem lehet önteni. Na de most már épp itt az ideje, hogy áttérjünk a fontosabb dolgokra, mint erre a remek lapra, amivel elénk álltál! *-* Nekem nagyon tetszik, ahogyan írsz és ahogyan a szavakból mondatokat, majd a mondatokból meg egy szöveget építesz fel. :3 Az pedig kifejezetten tetszett, hogy a jellemedet a pálcád segítségével mutattad be, én még nem láttam ilyet, szóval ebben te voltál nekem az első. Razz Angus nekem egy baromira szimpatikus karakter, akivel szívesen összebarátkoznék, még ha neki is megvannak a hibái, de hát kinek nincsenek? Rolling Eyes
Aztán ott van ez a részlet az életedből.. sajnálom, hogy csalódnod kellett az édesapádban, hogy minden, amit eddig mondott neked hazugságnak bizonyult. Sad Nehéz csalódni másokban, azonban a közvetlen környezetünkben, egy olyan személyben, akinek az életünket köszönhetjük nehezebb csalódni. Sajnálom, hogy apád ilyen szűklátáskörű és képes lenne a saját gyermekei ellen fordulni, de neked ott van Theia és te is ott vagy neki, a testvéredre mindig számíthatsz. Nem tudok mi mást mondani, minthogy óvatosan járj a világban és óvakodj az apádtól, nem tűnik egy könnyen megbocsátó típusnak!
Most már mehetsz is játszani, ne haragudj, hogy ennyit kellett rám várnod, de köszönöm, hogy egy ilyen remek és kidolgozott lapot olvashattam el. :3 Most pedig foglald le az arcocskádat és merülj el a játéktérben, nekem is fenntarthatsz egy játékot, ha gondolod! boldogsag


Foglalók Hírek Kapcsolatkereső Halálfaló lista A Főnix Rendje listája


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Angus Belby

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Alkoss karaktert! :: Elfogadott életrajzok :: Diákok :: Hollóhát-