Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

Lena & Marlene EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

Lena & Marlene EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

Lena & Marlene EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

Lena & Marlene EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

Lena & Marlene EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

Lena & Marlene EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

Lena & Marlene EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

Lena & Marlene EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

Lena & Marlene EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Marlene McKinnon

Marlene McKinnon

C’est la vie
Griffendél
Ha vakmerõ vagy s hõsi lelkû
▽ Reagok :
47
▽ Avatar :
Josephine Langford

»
» Szomb. 22 Ápr. - 13:33

Minden rossz ellenére most már éppen ideje volt kicsit kilépni a Roxfort falai közül. Az utóbbi időben keveset jártam emberek közé, kicsit magamba zuhantam, de rájöttem, hogy ennek így semmi böjtje nem lesz a későbbiekben. Végig kell csinálnom, erőt kell vennem magamon! Így hát felkerestem Lenát, akivel közösen Legendás lényekről tanulunk a mai napon. Nem mondom, hogy könnyű volt kikelni az ágyból reggel és lemenni a Nagyterembe, de szerencsére ebben a szobatársaim is mindig szívesen segédkeznek nekem. Őszintén ha belegondolok, hiányzott a társaság. A nagy tervek és ötletek, amiket már így a hetedig évünk végére összetákoltunk magunkba. Mit fogunk kezdeni magunkkal jövőre? Mi lesz velünk a Roxfort nélkül? Annyi sok kérdés merült fel bennem az utóbbi pár hétben, amikor belegondoltam, hogy már csak néhány hónapig nyújt biztonságot az iskola. Az elmúlt hetekben pedig még annál is biztosabb lettem benne, mint eddig voltam, hogy mit szeretnék csinálni a későbbiekben... a gyógyítást kell választanom. Medimágus leszek, és igenis mindent meg fogok tenni az érdekében, hogy az egyik legjobbként kerüljek be a Mungóba, ahol eltölthetem majd a következő éveimet.
A nagyteremből az idei LLG könyvvel a kezemben indultam el a rengeteg felé. Annyira el voltam keveredve magammal az utóbbi napokban, hogy teljesen megfeledkeztem róla, pontosan melyik állatot is kellene megfigyelnünk a közös beszámolóhoz. Vagy hogy egyáltalán meg kell e figyelnünk vagy csak mi döntöttünk úgy, hogy ezt meg fogjuk tenni. Aggódni ugyan nem aggódtam, felesleges, hiszen Lena biztosan jobban informált ebben az ügyben, mint én. A udvar legszélére siettem, a megbeszélt találkahelyre, leültem a padra, és kinyitottam a könyvet, belelapoztam, hogy hátha közben rájövök, miről is lehetett szó... de csak a gondolataim terelődtek már irányba.
Inkább felnéztem. A lágy napsugarak jólesően hatnak rám, már érződik a tavasz közeledte, bár még mindig eléggé hűvös az idő. Imádtam ezt az évszakot, régebben minden tőlem telhetőt megtettem, hogy ilyenkor a szabadban legyek. Mennyire jó is volt... régen mennyivel szabadabbak voltunk. Elmélkedésemből Lena körvonalai löknek ki.
- Szia! Figyi, ugye te emlékszel, mit is kellene megfigyelnünk? Mert én kicsit elkeveredtem az utóbbi napokban... - Fintorodom el, de azért egy halovány mosolyt megpróbálok megejteni felé, és remélem, nem fogja azt hinni rólam, hogy nem veszem komolyan ezt az egészet. Mert én nem vagyok ilyen. Hol vagy, Marlene McKinnon?
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Lena Mclain

Lena Mclain

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Nadia Esra

»
» Kedd 25 Ápr. - 19:49
Marlene & Lena

Ahogy kiléptem a kastélyból, kellemes, tavaszi szellő kapott a hajamba. Tavasz...
Tavaly már kész voltam, felkészültem, tudtam, hogy egy héten belül leteszem a RAVASZt, aztán örökre el kell majd búcsúznom az ódon, varázslattal átitatott falaktól. Dumbledore azonban máshogy látta jónak. És most, hogy bónuszévem vége egyre érezhetőbb közelségbe került, annál kevésbé akartam elengedni azt.
SVK, Átváltoztatástan, Bűbájtan, Bájitaltan, LLG. Auror tantárgyak. De vajon tényleg ezt akarom a jövőtől? Minden nap eszembe jutnak Dumbledore szavai - igaz, hogy manipulálni akart, de az igazsággal tette azt. Kétlem, hogy a szigorú szabályozások nekem valók lennének... Rendtagnak lenni meg nem állás, és nem örököltem túl sokat, hamar felélném az utolsó knútig.
Az is kérdéses, egyáltalán lehetne-e a Minisztériumban dolgozni a mostani körülmények között. Össze kell szednem magam...
Az igazság az, hogy nem tudtam összeszedni magamat. Az érzéseimet elzártam, tanulmányaimra és a Rendre koncentrálok. Túl sok volt a veszteség, túl rövid idő alatt. Fél év telt el, de nem tudok túllépni, azt sem tudom, hogy kéne megpróbálnom. Megtanultam együttélni a fájdalommal.

Semmit nem vittem magammal, mert tudtam, csak a pálcámra lesz szükségem, de arra nagyon. Bármi egyébre ott lesz a fejem. Amúgy sem lenne esélyem írogatni vagy olvasgatni. Fejből is meg fogom tudni mondani, hogy valószínűleg az egekben van az MM osztálya, ha megpróbálja kiharapni a torkomat.
A Rengeteg széléhez érve egy pillanatra megtorpantam. Eszembe jutott az első alkalom, mikor az erdőbe kényszerültem menni, félig önszántamból, félig nem. Amennyire akkor féltem, annyira izgatott borzongással töltött el mindig utólag a gondolat.
Megráztam a fejemet, és Marlene-hez léptem.
- Elvileg túlszaporodtak a Rengetegben a Glumbumble-k, őket kéne megfigyelnünk, és összefogdosnunk annyit, amennyit csak tudunk. Kis, szürke, szőrös testű, repülő rovarokat keresünk, amik nagyon szívesen költöznek be méhkasokba, megfertőzve a mézet.
A lány arcán meglepetést véltem felfedezni. Ennyire elfelejtette volna, hogy így meglepte a feladat...? Na mindegy, amúgy sem kell nagyon felkészülnie, a tankönyvben is csak 4 sor volt a lényről, magolni sem kell.
- Csak XXX az M. M. osztálya, végzősként nem kéne, hogy gondunknak legyen vele... Mmmmm, odvakba, barlangokba, sötét zugokba rakja a fészkét, és csalánt eszik. Talán a kentaurokat meg tudnánk kérdezni, merre vannak nagyobb csalánlelőhelyek... - motyogtam, felidézve az olvasottakat.

Egy kicsit vártam, míg Marlene felállt, majd ránézve megszólaltam.
- Na, mehetünk? - fordultam a Rengeteg irányába.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Marlene McKinnon

Marlene McKinnon

C’est la vie
Griffendél
Ha vakmerõ vagy s hõsi lelkû
▽ Reagok :
47
▽ Avatar :
Josephine Langford

»
» Csüt. 13 Júl. - 11:56

Mindannak ellenére, ami történt és ami a jelenben van, össze kell szednem magam. Nagyon, mert közelegnek a záróvizsgák és nekem pedig be kell jutnom a Mungóba, hogy az elkövetkező pár évben tökéletesítsem a medimágiában szerzett ismereteimet. Úgyhogy elhatároztam: igen is oda fogom tenni magam! Kell ez a jegy.
Most már sokkal összeszedettebben tekintek vissza Lenára, főleg, amikor megkapom a kérdésemre a választ, a Glumbumble-kel kapcsolatban. A homlokomra csapok egyet.
- Jaj, igen, tényleg! A múltkor olvastam is róluk az órán. Már emlékszem.. - Szorosan magamhoz emelem a könyvet amire most már nem hiszem, hogy túl sok szükségem lenne. A rengetek felé pillantok, miközben látványosan végiggondolom Lena mondandóját a kentaurokról és a lény rejtőzködési helyeiről, és természetesen közben már hevesen bólogatok és megindulok előre, egy irányba.
- Már ha szóba állnak velünk. - Gondolok itt a kentaurokra, hiszen nem nagyon kedvelik a varázslókat mint tudjuk. - De végül is egy próbát megérne. A közelben viszont van egy barlang, azt tudom, esetleg oda is be tudunk nézni. Mondjuk én még sosem mertem bemenni, mert mindig elég... rémisztő zajok szűrődtek ki onnan. De lehet, hogy csak vészmadár voltam... - Forgatom meg a szemeimet. Sokszor felnagyítom a dolgokat, pedig nem kellene. Amúgy meg nem vagyok egy kis félős leány, legalábbis az utóbbi években változtam ebben elég sokat.
- Te... tudod merre vannak a kentaurok? - Nagyokat lépdelek, nem szeretnék semmibe sem belelépni - vagy rálépni - biztos ami biztos.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

Lena & Marlene

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Lena Mclain
» Lena relációhajói
» What do you want from me? - Lena & Marissa
» Unexpected encounter - Allegra & Lena
» Lena Mclain & Oliver Moore

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-