» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1978. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

• • • • • • • • • • • •
A házkupa nyertese a Mardekár!
Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
50
18
17
21
15
4
28
12
2
3
5
5
9
199
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans
Friss posztok
pergamentekercseink

Kapcsolat kereső
Yesterday at 22:14
• • • • • • • • • • • • • •
Marcus Cartwright
Elkészültem!
Yesterday at 22:00
• • • • • • • • • • • • • •
Algol J. Sterling
hanincssötétsosemlátjukacsillagokat
Yesterday at 21:57
• • • • • • • • • • • • • •
Algol J. Sterling
#segítsdaparasztot
Yesterday at 21:35
• • • • • • • • • • • • • •
Caliban Malachy
aspirin & jumper
Yesterday at 20:20
• • • • • • • • • • • • • •
Rhystar Morhange
Nadia & Preston
Yesterday at 20:03
• • • • • • • • • • • • • •
Nadia V. Karkarov
Marcus & Soraya
Yesterday at 18:51
• • • • • • • • • • • • • •
Marcus Cartwright
Családi üzelmek
Yesterday at 17:08
• • • • • • • • • • • • • •
Mirabella Morhange
Adrian & Liana
Yesterday at 16:48
• • • • • • • • • • • • • •
Liana Conrad
Jó reggelt! - Ian & Karen
Yesterday at 16:16
• • • • • • • • • • • • • •
Karen Sullivan
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 20 felhasználó van itt :: 10 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Csüt. 7 Szept. - 13:03

Napok teltek el, talán hetek ugyanabban a sivár, ködtől terhes időben. A nappalok egyre rövidebbé váltak, az éjszakák pedig farkasüvöltés hosszúak lettek. Hosszan visszhangzottak, s nehezen hagytak alább.
Minduntalan vele álmodtam. Hosszú, vörös fürtjeivel, szeplőtől pöttyös arcbőrével, őzike barna színű szemeivel.
Minduntalan őt láttam,a lehulló falevelekben, a lenyugvó nap aranyos fényében, a tűz ropogásában. Megunhatatlan könyvvé vállt kezeim között, melyet az ember serényen lapoz, és amelyiknek a papírja könnyen ejt sebet a sietős kézben.
Megsebzett engem is, meggyengített, örökös üldözővé változtatott.
Nyughatatlanná váltam, őrült vágy égett bennem, s a tűz ami táplálta nem nyugodhatott.
Megrögzött bolond lettem, aki az életét egy játékra tette fel.
Én is játszom. Játszom vele, mintha kedves kismacska lenne, ki minden simításért dörgölőzéssel kedveskedik.
Simítok rajta, nem is egyet, vágyódva kedveskedek.
Napok teltek el, talán hetek.
Hosszú éjszakák és rövid nappalok. Álmatlan forgolódó, életet alig élő napok.
Játszom vele, ahogy vadmacska játszik, mielőtt megfojtaná az állatot.
Rózsát küldök neki, vértől áztatott fehér rózsát, majd elhervadt virágokat.
Kristálypoharat tele tyúkszívvel, megtépázott gyerekrajzokat,  könyvet melyen a Malfoy-címer virít, törött pálcát, drága nyakláncot.
Azt akarom, hogy tudja, minduntalan tudja, hogy jövök.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Csüt. 7 Szept. - 14:00
Rózsát küldött, vértől csöpögő fehér rózsát, majd leszaggatott szirmokat, kristálypoharakat valami kistestű állat szívével, széttépett gyerekrajzokat, a családi címerrel vert, arannyal futtatott könyvet, törött pálcát, nehéz, drága nyakláncot, és a szívem minduntalan a torkomban dobogott, amikor hazatérve újabb csomagot láttam a küszöbön. Százszor elhatároztam, nem, nem nyitom ki, visszaküldöm, vagy nem veszek róla tudomást, kihajítom a francba, de végül mindig megszegtem a magamnak tett fogadalmat.
Ő lett a szempár minden sötét utcasarkon, az ablakon kopogó faág a viharban, a gyomromban érzett idegesség, mikor egyedül szálltam fel a metróra, mikor rohanva, hogy elérjem a vonatot, nekiütköztem valakinek. A rettegés, hogy mi vár rám, ha a masnit leoldva kinyitom a következő csomagot, mi vár rám, ha legközelebb egyszerű muglik közé megyek, túlélem-e, ha leugrok az újságoshoz, vagy túlélem, ha legközelebb pizzát rendelek, és esetleg ő szállítja ki?
Sóhajtva érek haza. Hülyeség volt meglátogatni Petuniát, hülyeség volt órákon keresztül műmosollyal bájologni, de egy pillanatig tényleg azt hittem, őszinte lehetek vele, elmondhatom neki, mennyire rettegek, mennyire nyomaszt az érzés, hogy talán most látom utoljára - ezt a terhet cipelem már hetek óta, mégis némán ültem, néztem a nővérem arcát, és basszus, az ő életére vágytam. A nyugodt hétköznapokra, tökéletesen varázstalan emberek közt, akik nem próbálnak kinyírni egy beteg ideológia miatt. Sóhajtva rúgom le a cipőimet az előszobában, hangokat hallok az étkezőből, hála az égnek, anya itthon van és semmire nem vágyom annyira, mint az ő ölelésére, de amikor belépek...
- Basszameg! - felkiáltok, a tekintetem rémülten ugrik anyára, apára, és igen, Lucius Malfoyra, aki a szüleimmel egy asztalnál ül, a szüleim házában, és olyan ártatlan képet vág, hogy képes lennék ebben a percben kikaparni a szemét, amit a legutóbbi találkozásunkkor elmulasztottam. Anya helytelenítően néz rám, mi ütött beléd, Lily?, de ha tudnád, ó, ha tudnád, kivel ücsörögsz, nevetgélsz és - igen, az asztalra nézve látom - eszel együtt, ha tudnád... már rég nem élnél.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Csüt. 7 Szept. - 14:53

Drága ingben, élére vasalt nadrágban állni. Hármat kopogni és véka alá rejteni gyilkos mososolyomat. Kedvesen hízelegni, szép szavakat mondani. Ez a terv mára.
Így hát itt állok drága ingben, élére vasalt nadrágban, frissen fésült frizurával és bájmosollyal Lily Evans és családja háza előtt.
Háromszor kopog laza mozdulattal, és hátrább lépek.
Kedves mosolyú asszony nyit ajtót, meglepődve, köténnyel a nyakában.
Majdnem eltátom a számat. Ilyet egy rendes asszony sohasem csinálna.
Muglik.
Illedelmesen bemutatkozom, Lucius Malfoy vagyok, Lily egyik kdeves barátja, és csak meglátogatni jöttem őt.
Hiányzott. Hazudom.
Átadom a sárga rózsákat az asszonynak, s hagyom, hogy kedvesen beinvitáljon, hogy felnevessen minden bókom hallatán ami személyét, a lányát vagy a házát érinti.
Kicsi.
Rettentő kicsi, a Malfoy-kúriához képest legalább is. De takaros, ezt a szót használnám rá, takaros.
Lily nincsen még itthon.
De üljek le, várjam meg, hiszen biztosan annyira fog nekem örülni. Egy barátja sem látogatta meg.
Úgy teszek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, mintha nem akarnám az éles kést Lily Evans vagy a szülei szívébe döfni.
Egészen jót csevegünk, én pedig az ételt dicsérem. Meglehetősen kellemes.
Hosszú-hosszú percek telnek el könnyeden, az én világomról beszélve, halkan nevetve, szerény pillantásokkal.
Elmondom,hogy Lilyvel csak nemrégiben lettünk ennyire jóban, az iskola befejezése előtt, de rögtön megkedveltem. Büszkék lehetnek rá, mert igazán talpraesett hölgy, és nagyon intelligens. Szüntelen dicsérem, mintha odalennék érte, mintha Lily Evans lenne életem szerelme.
Megjelenik, pillantásom belefúródik a szempárba, s csak pillanatokra hagyom, hogy a gyilkos vágy átvegye az uralmat, egy pillanatra szempárom gyűlölettel telik meg, ádáz haraggal, majd megjámborodik.
Felállok, s Lily felé fordulok. Negédes mosollyal ajándékozom meg, kihívó pillantással.
- Lily! Úgy örülök, hogy láthatlak! Édesanyád volt olyan kedves és marasztalt vacsorára, minthogy órák óta várunk rád. -
És a mosolyomban benne van minden, minden elfecsegett szó, minden bók amit édesanyjának adtam, minden tudás amit róla szereztem és minden hatalom amit Ő adott nekem.


A hozzászólást Lucius Abraxas Malfoy összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. 7 Szept. - 15:27-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Csüt. 7 Szept. - 15:15
A nyaki ütőerem olyan hevesen lüktet, valószínűleg ő is látja, sőt, valószínűleg mind látják, ahogyan elkerekedett szemekkel, szájjal állok itt, az étkezőben, ahol a hatodik születésnapomra anya azt az elfuserált Barbie-tortát sütötte, ahol apa mindig elvert sakkban, itt állok, és úgy nézek ki, mint egy bolond. Mert az ismerős részletek hirtelen bugyuta, átlátszó színházi díszletnek tűnnek, Malfoy betette ide a lábát, és megszentségtelenítette az egészet, gyermekkorom minden apró részletét. Kiráz a hideg és felkavarodik a gyomrom, ha arra gondolok, talán a szüleim viccesen körbevezették, megmutatták neki a nappalit, a szobámat, vagy járt a fürdőszobában?
És Malfoy mosolyog, azzal az elképesztő kifejezéssel a szemében, amibe belefacsarodik a gyomrom, amitől egyáltalán nem érzem magam biztonságban, és tudom, ha nem viszem ki a házból azonnal valamilyen hülye indokkal, a szüleim életét kockáztatom. Hányok tőle, és a tökéletesen vasalt ingétől, részlet a "Hogyan puhítsuk meg az anyósunkat?" című könyv első fejezetéből. Kiver a víz, miközben felemelkedik és megszólal. Mosolyodj el, válaszolj valamit, csak nyugi.
- Bocs, anya, egyszerűen csak nem számítottam a vendégünkre. És bocsi, hogy várnotok kellett rám! Késett a vonat - szabadkozok, mosolygok, miközben fejben sorra veszem a lehetséges kifogásokat, mivel tudnám felállítani Lucius Malfoyt az asztalunktól, és kivinni a házból? A szemem folyton jár, lehetséges kifogások után keres, és lám!
- Lucius, segítenél kivinni a szemetet? - bökök fejemmel a pult mellé tolt, mostanra megtelt szemetes felé. Anya azonban nem hagy meglógni.
- Hagyd, Lily, apád reggel óta ki akarja vinni! Ne fáraszd ezzel a barátodat. Kérsz vacsorát?
Elkerekedett szemekkel, döbbenten anyámra bámulok. - Nem kérek semmit, oké? Csak egy kicsit kettesben szeretnék lenni a... barátommal - teszem hozzá, de nem hiszem, hogy bárkit megtévesztek, a számból szinte kiömlik az undor és viszolygás, ami hetek óta érlelődik Malfoy iránt.
- Ó, ez esetben menjetek csak! Biztos sok megbeszélnivalótok van. - Anya rám kacsint. Aha, hát persze.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Csüt. 7 Szept. - 15:39

Idegessége, nyaki ütőerének ütemes pumpálása, és meglepődöttsége, mintha tigris elé vetett húscafatok lennének, mely nem csillapítja az állat éhségét, csak még jobban ingerli azt.
Én pedig úgy bámulom Lily Evanst, mintha a szememmel készülném felfalni, mintha a fogaimat épp arra élezném, hogy a húsába marjak.
Mosolyogva hallgatom, s közben tányéromra helyezem az evőeszközöket. Számat beletörlöm a szalvétába, precízen. pontosan. S közben nézem, merőn bámulom, s némán ígérek. Kínszenvedést, hosszú kegyetlen halált, gyászt.
Majdhogynem ránevetek kicsalási kísérlete hallatán. Majdhogynem rávágom: béna próbálkozás.
De időben visszafogom magamat, felállok, illedelmesen, makulátlan férfiúi modorral a ház asszonya felé fordulok.
- Köszönöm Mrs. Evans, élveztem a vacsorát és meg kell mondanom, hogy Ön remek beszélgetőpartner. -
Mozdulok Lily felé, pár lépés távolságot hagyva csak magunk között, félig vele, félig pediga szüleivel szemben.
- Mindazonáltal úgy gondolom, hogy enned kellene Lily, olyan sápadt vagy! Minden rendben van? -
Tökéletesen játszom el az aggódó barát szerepét, kezem óvatosan nyúl előre, s simít ki gyengéden egy hajtincset a lány szeme elől, mintha valamivel több lenne kettőnk között, mint puszta barátság.
-És amúgy is lehűlt odakint az idő, nem szeretném ha megfáznál! Ugye megérted? -
És mintha az egész helyzet miatta lenne kínos, nem pedig én miattam, toporgok egyik lábamról a másikra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Csüt. 7 Szept. - 16:09
Ez az egész olyan abszurd, nem tudom eldönteni, nevetségesnek vagy borzalmasnak találom, és Lucius negédes, behízelgő szavai anyámhoz, bárcsak belérúghatnék, de látom anya arcán, mennyire imponál neki ez az udvarias fiatalember, és nem akarok még mélyebbre süllyedni egy este alatt. Mikor elsöpör egy hajtincset az arcomból, alig állom meg, hogy ki ne térjek a keze elől, de hagyom magam, nagyot nyelek, és mosolyogni próbálok, de csak valami görcsös fintor ül ki az arcomra. Felvonom a szemöldököm, mindazonáltal, most komolyan, a múlt században vacsorázunk?
- Rendben, eszem egy kicsit - adom be végül a derekam, így könnyebben szabadulunk. A szüleim úgy telepszenek vissza az asztal köré, mintha a lottó főnyeremény állt volna a házhoz, még apámat is lelkesnek látom, gyanúsan emlékeztet ez az egész a jelenetre, amikor meglátta Sirius motorját. Kevés rizottót és húst szedek a tányéromra, szándékomban áll teljes hallgatásba burkolózva enni, szinte habzsolok, míg anyám semmiségekről kérdezgeti Luciust. Épp egy pohár vizet döntök le a torkomon, mikor anya bizalmasan hozzám hajol és a fülembe suttog, azt hittem, Jamesszel jársz. Egy pillanatig én is azt hittem, de nem mondok semmit. Nagyjából bruttó tíz perc múlva a tányérom ismét üres.
- Jaj, anya, olyan finom volt, köszönöm! Most megmutatnám Luciusnak a... - kattog az agyam - a garázst.
A szüleim megdöbbent ábrázata felér egy testi sértéssel. A garázst?
Biztos, ami biztos, az asztal alatt előre rúgok a bal lábammal, és remélem, hogy a vendégünk sípcsontját találom el. Remélem, érti a célzást. Mozdítsd a segged!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Csüt. 7 Szept. - 16:27

Ha a színészet nem lenne megalázó egy magamfajtánk, biztosan a szakmát választanám, és biztos vagyok benne, hogy tökéletes lennék bárminemű szerepre. Az alakításom majdhogynem mesterműnek számít, hiszen Lily szülei meglehetősen könnyen emésztik, hogy egy magafajta - nyilvánvalóan fogalmuk sincs arról, hogy mi a különbség köztem és a lányuk között - idelátogat, míg újdonsült barátom egészen nehezen emészti meg az információt.
Élvezettel nézem ahogy magába tuszkolja a falatokat, s könnyedén csevegek el édesapjával, aki már-már undorítóan lelkes. Hiszen hogyan is érhetné meg azt, hogy mi folyik a világunkban, ha vak a mágiára? De azért csak előadom az ambícióimat, nyíltan de kimérten mesélek a kviddicsről, de eszem ágában sincsen arról szólni, hogy lassan férj leszek, s talán gyermekem is születik, hogy az ideológia amiért az életemet adom a lányuk életébe kerül majd, és hogy valószínűleg nem fogják túlélni a mai éjszakát.
Köhintek egyet ahogy a határozott rúgás a lábamhoz ér, s a fájdalom hirtelen hasít belém. Kényszeredett a mosolyom, ahogy újra menni készülünk, és nem is tudom leplezni meglepődöttségem, mikor szóba kerül a garázs.
Mi az, és mire használják? Egyáltalán hogyan adhattak valaminek ilyen indokolatlanul visszataszít nevet,
Megköszörülöm a torkomat.
- Az remek lenne, hiszen Lily jól tudja, hogy élek-halok a mugli garázsokért. -
Nyilvánvaló, mindazonáltal követem amerre vezet, s mikor kiérünk a szülők látásköréből pálcámat erősen megmarkolom, készen arra, hogy bármit elkövessek. Megtorpanok.
- Otthon édes otthon..-
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Csüt. 7 Szept. - 16:42
Anyáék engednek, végre, hiszen be kell látniuk, mostanra nagyon kijöttek a formából, ami a fiatalok meghitt csevegésének helyszíneit illeti - mi lenne alkalmasabb, mint a régi, limlommal teli garázs? Kiráz a hideg a puszta gondolatra, hogy Luciust a szobámba vigyem, hogy a Queen és Audrey Hepburn posztere alatt kínozzon halálra.
A szívem a torkomban dobog, miközben felállok, az előszobában magamra kapom a kabátomat, és kinyitom az ajtót előttünk. Nem engedem előre Malfoyt, nem vagyok hajlandó végigudvariaskodni az estét, és mosolyogni, mikor a halál szemébe kell néznem. A dementor - na, az más volt, arra ott volt a bűbáj, még ha iszonyatosan nehezen ment is, de Lucius Malfoyt milyen bűbáj kergethetné el?
A háztól a garázsig vezető úton némán lépkedek, a murva ropog a talpam alatt, miközben az agyam lázasan jár, mit csináljak, mit csináljak, mi a franchoz kezdjek, ha esetleg lángra lobbantja a házat, mint ahogyan a metróval tette azon a napon? Láttam a híradót. Engem nem tévesztett meg a riporter magyarázata holmi régi vezetékekről. Otthon, édes otthon. Torkomban dobogó szívvel, de eltökélt pillantással fordulok Malfoy felé, mikor a léptei keltette zaj elhal. Hagyok pár másodpercet magamnak, hogy csak álljak, álljak és nézzem őt, a srácot, aki az utóbbi heteimet pokollá tette, aki a bolondját járatta velem, aki miatt javíttatnom kellett a pálcámat Ollivandernél, és aki miatt kulcsra zárom a szobám ajtaját, pedig tudom, semmilyen kulcs nem tartja vissza.
- Kifogytál a gusztustalan ajándékaidból? - kérdem végül, csevegőnek tűnő hangon, miközben jobbommal a kabátzsebemben lévő pálcát szorongatom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Csüt. 7 Szept. - 17:06

Ha bárki azt gondolná, hogy Lily Evanst bámulom, el kell mondjam, hogy mind tévednek. Ugyan előttem sétál, léptei félelemtől talán kissé reszketegek, és a haját a szél csavargatja, de eszem ágában sincsen Lily Evanst bámulni. Elnézek valahol a feje mellett, beleveszek a múltba, mikor ugyan ezt a hajzuhatagot mosta a szél, mikor a léptek szaladássá gyorsultak, és amikor minden másodperc, minden levegővétel egy csepp volt az életben maradáshoz szükséges vízmennyiséghez.
Akkor azt hittem, hogy a markomban volt, és én bugyuta módon hagytam őt eltűnni, de mára tudom, hogy mindaz csekélység volt ahhoz képest amim most van. Az egész életét birtoklom, s könnyen rabul ejthetem az általam épített valóságban. Tulajdonképpen azt tehetek vele és a családjával amit szeretnék, s egészen biztos vagyok benne, hogy képtelen lenne megállítani.
Mostanra a haragom lecsillapodott, s az alaktalan masszából mely folyton belülről marcangolt, valami formálódott, valami egészen elvadult alakzat, mely most nyugodtan hever a neki szánt ketrecben, és arra vár, hogy kiengedjem.
Felszusszanok, mosolyogva, ujjaim a nadrágzsebben játszanak a pálcámmal.
- Tetszettek? Milyen kedves, hogy megnézted. -
Az udvariasság még most sem hagy el,a szüleim kemény leckékkel rögzítették belém.
- Én vagyok az ajándék!-
Félmosolyom vadászvicsorrá változik.
- És te pedig mindent megfogsz tenni annak érdekében, hogy ne robbantsam föl a házatokat.. -
Felvonom a szemöldökömet, jó magasra, hetykén.
-Jól gondolom?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Csüt. 7 Szept. - 17:24
Tehettem velük mást, te féreg? A tekintetem, az arcom, a nyakam ég a dühtől, miközben bájolgó szavait hallgatom, nem is értem, kinek a tetszését próbálja elnyerni? Talán a fejébe vette, hogy megbabonázza a szomszédokat is? És te pedig mindent megfogsz tenni annak érdekében, hogy ne robbantsam föl a házatokat. Pálcás kezem a zsebemben nyugvó fegyvert markolja, agyam a lehetséges lépéseket veszi számba. Ha most megtámadom, le tudnám győzni? Fogalmam sincs, milyen eszközt adhatott a kezébe a mestere. Valószínűleg nem tudnám sarokba szorítani, ő pedig már hetekkel ezelőtt felkutatta az otthonomat, hiszen erre a címre küldte az ocsmány ajándékokat. Ő könnyűszerrel használja azokat az átkokat is ellenem, amikre engem nem képeztek ki. Nála van az adu. Ezúttal az ő kezében van a kormány, és bárki, akitől segítséget tudnék kérni, csak annyit tehetne, hogy tartja a hátát helyettem. A srácok, Marlene, Doe - egyikük se érhetne ide elég gyorsan, és egyikük se húzhatna ki a bajból. Ezúttal nem, és ezt valószínűleg mindketten tudjuk.
- Mit akarsz, mit tegyek?
Talán, ha ezúttal tényleg kikapnám a szemét, el tudnék menekülni anyáékkal, akkor pedig már kit érdekel a ház? Bárcsak elküldtem volna őket sétálni, vagy a boltba, vagy bárhová, amíg odabent voltunk! Akkor most nem lenne Malfoy kezében semmi a pálcáján kívül.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Csüt. 7 Szept. - 17:33

Már csak azt kellene felírni a homlokára, hogy vesztes, akkor nézhetnek ki ennél is megszégyenültebbnek vagy reménytelenebbnek. Én pedig sütkérezem a rivaldafényben, hiszen sikerült legyőznöm, olyan kést döftem belé, aminek a sebzésére nem volt felkészülve.
A család az szent dolog, az olyanoknál, mint ő egészen biztos.
Ha engem az anyám vagy az apám életével fenyegetnének, valószínűleg én végeznék velük azelőtt mielőtt más keze árthatna nekik, s ők büszkén néznének szembe velem, az lettem akivé neveltek.
Tulajdonképpen most is az vagyok, a fiú akibe magot eresztettek, s a földjét lelkesen locsolták, hogy azzá az erős törzsű férfivá érjen akit vártak, akire számítottak, mikor megfogant.
És talán ez egy kissé elkeserít, hogy az ő sakktáblájuk gyalogja lettem, s hagytam, hogy a király kényére-kedvére irányítson.
-Velem jössz, úgy ahogy akkor kellett volna, velem jössz, és megéled azt, amit meg kellett volna.. -
És akkor talán megígérhetem, hogy nem bántom a családodat, hiszen ők csak muglik, s az ő vérükből áruló fakadt. Megszenvedték, s talán nem érdemelnek szenvedést.
-Add a pálcádat! -
Az enyémet előveszem s rászegezem, bökök vele kettőt, és felkészülök. Lily Evans nem fogja könnyen adni az életét, ebben biztos vagyok. De én sem adom az enyémet, ebben is biztos vagyok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Csüt. 7 Szept. - 17:53
Felnevetek, az esélytelenek nyugalma nem bátorrá, hanem egyenesen vakmerővé tesz.
- Ez minden? Ez a te hatalmas terved, amiért heteken keresztül fáradtál azzal, hogy kitudd, hol lakom, és mindenféle gyomorforgató dolgot küldj nekem? Ezért bányásztad ki annak a néhány tyúknak a szívét, ezért küldted nekem azt a giccses nyakláncot? - Szavaim zárásaként rávigyorgok, nem, előny az nincs nálam, de a pálcám még itt van, és elhiheti, hogy nem adom magam harc nélkül. Ha másra nem is, a griffendéles virtus legalább erre megtanított. - Komolyan, csalódást okozol nekem, Malfoy. A Roxfortban olyan magasan hordtad az orrod, egy részem még félt is tőled, de most... Mit tehetnek velem a cimboráid, amihez oda kell engem vinned? Ha érdekelné őket a sorsom, már a saját kezükkel öltek volna meg, nem?
Közelebb lépek hozzá, farkasszemet nézek vele, húzom őt, hát persze, és ebben a percben nem érdekel az arcomra szegeződő pálca sem. - Mit tehetsz velem ott, a hozzád hasonlók között, amit itt gyáva vagy megtenni? - Felvonom a szemöldököm, miközben egyszerű mozdulattal előhúzom a pálcámat, és minden faxni nélkül a mellkasára szegezem. Vége a játéknak. Ebben a percben, a semmi szélén, nem félek. Ráz a hideg, ahogy az elmúlt hetek parttalan rettegésének forrására nézek, és ha nincs más a kezemben, csak a pimaszság, hát azt minden gond nélkül kitöltöm rajta.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Pént. 8 Szept. - 14:12

Némán tűröm szavait, hagyom, hogy ostorként csapjanak le rám, s apró sebeket okozzanak. Hiszen ez a célja, szavait, mint bőrszíjból készült ostort, használja ellenem, ügyesen forgatja a szavakat, melyek sebet ejteni készülnek rajtam. Karcolnak, mintha apró tűt húzna végig a hátamon, de különösebb hatást nem ér el velük. Ha ezer sebből véreznék, ha a halál küszöbén toporognék, akkor sem adnám meg neki azt az örömet, hogy lássa a nyugodt álarc mögött megbúvó, gyilkos ösztönnel felvértezett állatot.
Mert látni akarja, tudni akarja, hogy az vagyok-e akinek gondolt: beképzelt ficsúr.
És minden bizonnyal az vagyok, ficsúr, ki a világot kiforgatná magából, csak hogy saját igazát szolgálja, hiszen ide is eljöttem, érte is itt vagyok, bármilyen eszközhöz nyúlhatok.
Megszívom a fogaimat, s erősebb mosolyt kényszerítek az arcomra.
-Akár hívhatnám is őket. Nagyobb hír lenne, mint a Rém. Annani vérfürdő. Egész mugli falut mészárolt le pár Sötét Nagyúr követő. -
Remek hír lenne, hónapokig a Próféta címlapján. Érnék-e vele valamit? Enyhítene-e az a bosszúmon, az én személyes bosszúmon, az életem kulcsán, ha megölnének mindenkit, ha vérbe fagyva feküdne nő és gyermek, csak azért mert Lily Evans rossz helyre született?
- Rég nem mások elé akarlak vetni. Annál önzőbb vagyok. Magamnak akarom minden kíntól fénylő sikolyod.
-

Szégyenlősen vallom be, halkan, mintha rettegnék, hogy kívánságom nem teljesül.
Pedig itt vagyok, itt állok előtte kivont pálcával, s ő itt áll előttem kivont pálcával.
-Tudod ez tetszik, hogy nem adod könnyen magadat. -
Elismerően biccentek.
-Csak tudod, Kedves, én olyan mágiához merek nyúlni, amit te hírből sem ismersz.. nem félted a családodat? Nem félted őket? Mi van ha használtam valamelyik főbenjárót a kedves édesapádon? Mi van akkor Lily Evans? -
Úgy nyalom meg kicserepesedett ajkaimat, mintha épp a lakomámnak ülnék neki. S talán abba is kezdek, véres lakomába.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Pént. 8 Szept. - 14:49
Hallgatom, és valami megpattan belül. Annan soha, semmiről nem volt híres - valószínűleg a szerencsének köszönheti azt is, hogy egyáltalán felkerült a térképre. De ha Malfoy idecsődítené a haverjait, a város, ahol felnőttem, hajnalra vérben ázna, és Annan nyomát soha, semmilyen erő nem tudná lemosni a történelemkönyvek lapjairól. A város, ahol egyetlen éjszaka leforgása alatt minden lakost lemészároltak. Képesek lennének rá? Fizikailag lehetetlennek tűnik, akárhányan legyenek is. De ők varázslók, a mindenre elszánt gyilkos fajtából. Gombócot érzek a torkomban. Nem, ezt nem tehetem velük.
De léteznie kell a nemes önfeláldozásnál jobb megoldásnak is! Léteznie kell a kiútnak, a fejem szinte felrobban, követeli a magyarázatot, nem lehet mindennek vége ma este. Rég nem mások elé akarlak vetni. Annál önzőbb vagyok. Magamnak akarom minden kíntól fénylő sikolyod. Még a kabáton keresztül is belém mar a hideg, mikor a tekintetünk találkozik. És ahogyan kiejti, Kedves, az őszinte elragadtatás hangján, undorodom tőle és undorodom magamtól, mert hagyom, mert nem mondtam már régen ki rá az átkot, amit a hozzám hasonló, önmagukat becsületesnek tartó emberek sosem használnának. Soha ne mondd, hogy soha! Mert kettőnk küzdelme a jelen helyzetben fájdalmasan egyenlőtlen.
- Ha használtad volna, arról tudnék! - vágom rá dacos önigazolással, de a gondolatra felbuzog bennem a kétségbeesés, talán megkínozta őket, amíg távol voltam, és az imperiusszal próbálja álcázni? Talán apa minden mosolya, amit ma este a vendégünkre és rám vetett, puszta hazugság? Még erősebben markolom a pálcám, és egyenesen a mellkasára szorítom. Remélem, fáj. Ez apró tűszúrás, semmi ahhoz képest, amit te teszel velem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Pént. 8 Szept. - 15:05

Felvonom a szemöldökömet, hogy még nagyobb kétségekbe ejtsem, hogy a félelme ami eddig is nyilvánvaló volt, még jobban gyűrje maga alá. Hiszen az állat amely félelemből cselekszik, meggondolatlan. Ugyan így van ez az emberekkel is. Rettegése botor hibákba kergeti majd, én pedig, mint fölé magasló kiváltó ok, élvezettel fogom nézni. Megacélozva, fölényesen. Úrként.
- Bízzunk benne, hogy tudnál róla.. -
Félmosolyra szalad a szám, s keményen ül meg arcomon. Nem engedem belesni az álcám alá, az alá az álca alá amit magamnak alkottam. A szüleim remekül kitanítottá ezt a mesterséget. Fájdalom, megaláztatás, öröm. Soha semmit nem változtat. Ugyan az az acélos tekintet, fagyosan villanó szempár, fanyar mosoly, a boldogság legkisebb jele nélkül, betanult mozdulatok.
Tudom mit kell tennem, tudom mikor kell mosolyognom, mikor kell lesütnöm pillantásom, elnéznem, sóhajt eresztenem.
Lebámulok a mellkasomnak feszülő pálcára, hosszan nézem ahogy belenyomódik a vasalt ingbe, ahogy a húsomba váj a szívem fölött. A karomat kissé be kell húznom, hogy saját pálcám a mellének ne nyomódjon.
Felpillantok, közel vannak az indulattól terhes szemek.
- Gyerünk tedd meg! Mondd ki! Tudom hogy akarod, tudom hogy meg akarsz kínozni. És meg is érdemelném. Annyi pusztítást csináltam akkor. Vadászom rád. Meg érdemlem Evans. Mond ki! -
Hangom buzdító suttogássá halkul, akaratosan cseng.
Nem félek, nem gondolnám, hogy megmerne kínozni, többre tartja magát annál.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Szomb. 9 Szept. - 12:52
Biztosan tudom. Ez az a pillanat, amikor a pálcáink hegyén ember és állat elválik egymástól - amikor dönthetsz, utoljára dönthetsz, mielőtt belesodródnál a beláthatatlanba, a kiszámíthatatlanba. A döntés érzése, egy percnyi mindenhatóság, bizsereg tőle a pálcát markoló kezem, bizsereg tőle a nyelvem, mert olyan hihetetlen, itt a lehetőség, hogy véget vessek az egésznek, ebben a percben szabad lehetek. Szabadság. Szabaddá tehetem önmagam, a családom.
Érzem, ahogy az ötlet elhatározássá formálódik, érzem a gyomrom remegésén, érzem a pillantásomon, ami most kemény, haragos. Igen, meg tudnám tenni. És Malfoy éppen ezt akarja. Gyerünk tedd meg! Mondd ki! Tudom hogy akarod, tudom hogy meg akarsz kínozni. És meg is érdemelném. Annyi pusztítást csináltam akkor. Vadászom rád. Meg érdemlem Evans. Mond ki! A pálca egy pillanatra megremeg a kezemben, ki tudnám mondani, valóban, de mi lenne utána? Tudnám tartani a haragomat, olajat önthetnék a tűzre, ha Malfoy itt vonaglana előttem, mint egy állat? És az ő szemében nincs félelem. Nem hiszed, hogy megteszem, ugye? A néma kérdés itt feszül kettőnk között, és nem tudom, többé nem tudom mit adok fel azzal, ha kimondom rá az átkot. A becsületemet? Önmagamat? Mi lesz az ára ennek?
Malfoy gőgös, önhitt tekintete előttem. Ebben a pillanatban nem érdekel többé. Pálcámat még erősebben szorítom a mellkasához.
- Crucio!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
21
▽ Avatar :
Nels Visser



»
» Szer. 13 Szept. - 10:58

Elveszem a szempárban mely az elmúlt napok borzalmairól mesél. Érzelmi hullámvasút, ahogy a szembogarakon keresztül lelátok egészen a lelkéig. Félelem, düh, bosszúvágy.
Nem hittem volna, hogy képes rá, egy pillanatig sem ötlött fel bennem, hogy Lily Evans, a megtestesült jó, képes a sötét oldal felé fordulni. De a bosszú és a félelem méregként fűszerezték meg a vérét, és a gonosz, a sötét már csókot lehelt a szívére.
Tulajdonképpen mégsem ér váratlanul az átka. Telibe talál és földre küld, az izmaim görcsösen belefeszülnek, az arcom kíntól torzul el, a nyelvemet és a számat pedig a fogaimmal marcangolom, csak egy hangom se legyen.
Láttam már ilyet, és tudom, hogy ez még semmi. Semmi ahhoz képest amit a Nagyúr vet ki, de azért mégiscsak fáj. Összeszorítja a gyomromat és a tüdőmet, belenyilall minden izomkötegembe, összerándítja minden inamat.
De egyszer csak vége szakad, és amikor vége van, én ott térdelek előtte dacos pillantással, provokatívan.
A számban összegyűlt véres nyálat a lába elé köpöm, addigra kiszáradt ajkaimat a nyelvemmel nedvesítem.
- Jó.. egész jó.. -
A hangom érdes az elfojtott sikolyoktól, a lábam egészen reszket az iménti kínoktól, de azért csak talpra álok.
- De gyenge, nem gyűlölsz eléggé... -
A kezét rántom, hogy a pálca megint a szívem fölötti húsnak nyomódjon, beleállok.
- Még egyszer, de ha lehet több gyűlölettel.. -
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
320
▽ Reagok :
215
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Szer. 13 Szept. - 16:41
A valóság, mintha csak minden gátat átszakítana, elborít, elönt, és többé nem csupán Lucius kínjai léteznek, mintha visszhangzana bennem mindaz, ami az ő száját nem hagyja el, mert tartja magát, talán többhöz szokott, talán csak büszke. Megremeg a kezem, gondolni rá, eltervezni és látni, amint megvalósul - beleborzongok a hideg esti levegőbe, micsoda különbség! De a tyúkszívek is eszembe jutnak, a széttépett gyerekrajzok, a nyaklánc, mintha magához bilincselt volna, minden egyes meglepetéssel egyre jobban, hogy a félelmem, a fájdalmam, a paranoiás remegés a szám sarkában, ez mind az övé lehessen.
Lenézek rá, és nem tudok nevetni. Ebben a pillanatban megtört ember néz a dacosan felszegett arcra, véres nyálat törlök le a cipőm orráról a gyepre, ez vagy te, ez lettem én. Nem is kellett hozzá sok idő, csupán hetek, hogy megtörj, hogy valami elpattanjon, megfeketedjen a rettegésből felszálló füsttől. Nem gyűlölsz eléggé. Vagy talán csak megdöbbenek önmagamtól, az átlépett határoktól, mindattól, amivé pár hét alatt váltam, és attól, ami ezután következhet.
- Ne - elhúznám a kezem, a torkomat kétségbeesés és iszony fojtogatja, miközben ismét a mellkasához szegezi a pálcát. Felnézek rá. - Meg is ölhetnélek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
i'm up to no good


the devil's in the details




»
»
Vissza az elejére Go down

Gyilkos szezon

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Criminal Minds - Gyilkos elmék - szerepjáték
» Stingray a gyilkos rája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: A nagyvilágban-