» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
93
20
10
20
10
11
27
16
2
7
5
5
27
253
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans

FRPG.hu toplista
Friss posztok
pergamentekercseink

Zsebibaba & Füles
Today at 14:03
• • • • • • • • • • • • • •
Gideon Prewett
help me out mr. ghost
Yesterday at 23:36
• • • • • • • • • • • • • •
Robert Blynberch
A dohányzás megrövidíti a cigarettádat.
Yesterday at 23:20
• • • • • • • • • • • • • •
Barty Crouch Jr.
Aktivitás ellenőrzés
Yesterday at 18:09
• • • • • • • • • • • • • •
Shane Zabini
Doris & Shane
Yesterday at 18:07
• • • • • • • • • • • • • •
Shane Zabini
who the hell are you?!
Yesterday at 13:49
• • • • • • • • • • • • • •
Agatha V. Greewy
Nem igaz George?
Yesterday at 11:06
• • • • • • • • • • • • • •
George Shacklebolt
Marlene & Egerton
Yesterday at 10:53
• • • • • • • • • • • • • •
Marlene McKinnon
Vic × Marcell
Yesterday at 10:24
• • • • • • • • • • • • • •
Victoria Brown
The famous after party
Szomb. 21 Júl. - 22:55
• • • • • • • • • • • • • •
Kirley Duke
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
37
▽ Reagok :
33
▽ Avatar :
∆ eddie redmayne



»
» Szomb. 21 Okt. - 14:57

Yves Lloyd McGonagall

Ha hiszel Istenben, mindennap történnek csodák.


Becenév:

Yves, Yv

Kor:

27 év

Származás:

félvér

Lojalitás:

Dumbledore

Képesség:

türelem, és válogatott latin szavak ösztönös használata

Csoport:

mágiahasználó

Play by:

Eddie Redmayne

Karakter típus:

canon, keresett és saját





Apám, kinek minden szava pergamennek éke. Komoly, határozott oszlopa a McGonagall családnak, ahogyan azt egy családfőtől elvárják. Tisztelem, s szeretem, ahogy mindenki mást a családban.
Anyám, a kitartó, hűséges asszony, kire mindig is felnéztem. Anyás gyermek vagyok, haud dissimulanda percipitur, mégsem töltöttem vele sosem elegendő időt, és ez kétségtelenül az én hibám.
Clive, a két évvel idősebb, a mindig pontos, céltudatos báty. Az első örökös, a mindig vidám, kivel szót sosem értettem, s nem értek a mai napig, mégsem ápolunk rossz viszonyt.
Yeva, a másik felem. Ikrem, akivel kitartunk egymás mellett. Szilárd kötelék, feltétlen bizalom, és végtelen szeretet. Kitartunk egymás mellett jóban és rosszban.
M. G., az életvidám, energikus, ellenben a karrierista szerepet is nagyban betöltő a család életében. Nem csoda, hogy hol tart nem csoda, hogy ki a jegyese, nem meglepő, hogy napról napra jobb, ahogyan az sem, hogy csak néhány ember van rá hatással. Kétlem, hogy én ilyen lennék...
J. R. R., az igényes, aki tanár lett. Aki kitart amellett, amit elhatározott, és aki hozzám hasonlóan hódol a teaivás melengető rituáléjának. Megértem, bár nem tudom, ő ért-e engem.
Nora, akiért a leginkább aggódom, s imádkozom minden nap. A figyelemre vágyó, okos lány. Fiatal még, befolyásolható, és akár hiszi, akár nem, az, hogy okos, nem zárja ki a balgaságot.
William, a legkisebb fiú, kinek jelleme még nem forrott ki teljesen, pont ezért kötelességemnek érzem, hogy többet foglalkozzak vele, és legfiatalabb nővérével, mint bárki mással. Nem bocsájtanám meg magamnak, hogyha rossz útra térne bármelyikük.

Lelkészként etiam accidentia térhetek le arról az útról, melyről azt tartják, a Mennyországba vezet, így kétségtelen, hogy a jó oldalt képviselem. Ettől, függetlenül imáim nem csak a családomért és híveimért, hanem egyaránt szólnak a másik oldalon állókért is. Elvégre, ők is emberek.
Milyen is vagyok? Válaszom egyszerű, mégis komplex. Ezer, meg egyféle vagyok, mint mindenki más. Tegyük fel, hogy valaki rámkiabál. Aki nem ismer, azt mondaná, hogy felemelem miatta hangomat, ám téved. Ritkán tudja bárki is kivívni haragomat, és még családom körében is csak akkor emelem meg a hangom, ha arra valaki valós, ésszerű okot ad, kívülállókra pedig csak abban az esetben, ha családomat fenyegeti az illető. Viszont nem hinném, hogy bárki is rámkiabálna. Ahhoz nem vagyok elég feltűnő. Inkább megbújok a könyvem vagy egy vastag, kötött sál takarásában, esetleg békésen iszogatom a házi készítésű füveimből készített forró teát.
A fent leírtakból is kiderül, hogy kedvelem a nyugalmat, a csendet és ami mindent felülír: a magányt. A jóízlés határain belül bármit megtennék azért, hogy egyedül lehessek. Természetesen foglalkozók a családtagjaimmal és híveimmel is, mert nem tehetem meg azt, hogy a saját apró szeszélyeimet az ő problémájuk elé helyezem.
Rengeteget olvasok, hogy bővítsem ezzel is a szókincsemet, és minden olvasott sort többször is megrágok, majd ugyanezt teszem az oldalakkal, fejezetekkel és magával a művel is. Sokszor mondják rám, hogy túl sokat gondolkodok, és sok időt fordítok egy könyvre, de én ezt nem bánom. Ez teszi lehetővé szellemi fejlődésemet, és részben a fizikai szükségleteimet is kielégíti, mert nem eszek sokat. Édesanyám ezt persze nemigen díjazza, így a kedvéért néha megeszek pár szelet almát, néhány gerezd narancsot, vagy egy-két falat körtét.
Ennyi azonban elég, sőt, sok rólam. Nem mondom, hogy barátkozz össze velem, és ismerj fel, mert csak komoly munka árán lehet a bizalmamba férkőzni, azonban ha mégis ezt szeretnéd, sok sikert kell, hogy kívánjak!


Ne állj szóba idegenekkel! - visszhangzik anyám intelmeinek egyike, én mégis - talán életemben utoljára - önként lépek be a már számtalanszor látott lelkészség ajtaján. Fél éve találkoztam először Brender úrral. Idős, kopasz öregúr, aki London egyik szegényebb negyedében tevékenykedik, és ott is él. Minden pénteken meglátogatom, ám ma még csak hétfő van...
Sürgős baglyom érkezett tőle. Már-már hihetetlennek tartom, hogy pont egy olyan lelkésznek sikerült elnyernie a bizalmamat, aki szintúgy varázsvilágbeli, ahogyan én, de ennek felettébb örülök. Talán pont ezért értett meg, és tud nekem segíteni. Illetve... csak tudott, mert pár hete ágynak döntötte egy kacifántos nevű betegség, és állítása szerint csak engem fogad azóta szerény kis hajlékában.
A két helyiségből álló házban lehetetlen eltévedni, ezért nekem is sikerül eljutnom oda, ahol az ágy is található. Leülök a szokásos helyemre, az ágy melletti fából faragott székre, és megfogom a kezét, ahogyan minden alkalommal.
- Yves... - rekedt, halk hangjában soha nem tapasztalt félelmet vélek felfedezni, ezért minden figyelmem az idős férfinak szentelem, és bátorítóan rámosolygok.
- Én... - ...vagyok az. Mondanám, ám hamar belém fojtja a szót.
- Yves... - csúnya köhögés után folytatja a megkezdett mondatot. - Ülj az ágyra, fiam, és végy az öledbe... - nem tudom mire vélni a kérését, ám a félelme érzem, hogy fokozódik, így hát nem habozok egy pillanatot sem, és megteszem, amire kér. Kicsit kellemetlenül érzem magam, de Brender úr kedvéért bármit megtennék. Szüleimen és testvéreimen túl ő tette értem a legtöbbet, amiért sosem lehetek elég hálás. - Nekivágok a Dante által megálmodott útnak.. - ismét csúnya köhögés tör fel belőle, és teste megremeg. - Kérlek, vedd át a híveimet. Te vagy erre.. te vagy a legalkalmasabb, és.. és benned... - egyre halkuló orgánuma elhal, egy utolsó lehelet, és nem szól többé.
- Brender úr... - hangom megremeg. Nem, nem halhat meg! - Brender úr, térjen magához! - kétségbeesetten nézek rá, holott érzem, hogy teste ernyedten fekszik karjaimban, és már nem fog soha lélegezni.
Könnyek törnek maguknak utat, és a tudat, hogy elvesztettem a mentoromat. A sós cseppek órákig, megállíthatatlanul áztatják a halott öregúr pizsamáját. Anyámék már biztosan aggódnak értem, mert nem szoktam ilyen sokáig itt lenni, de.. nem hagyhatom magára! Illetve, halott, megtehetném, de nem megy...
Egész éjjel nem aludtam, könnyeim viszont hamar elapadtak. Kiszáradtam, és az időközben kihűlt testet még mindig a karjaimban szorongatom, mikor az ajtón anyám ront be nagy hévvel. Felpillantok, de kialvatlan, megviselt arcomat megpróbálom eltakarni. Inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel.
Elém lép, karjaimat nagy nehezen lefejti a holttestről, és amilyen gyorsan csak tud, kivisz a házból, és hazavisz. Nem ellenkezek, csak hagyom, hogy napokig etessen, itasson, és mellettem üljön, miközben belőlem fel-feltör a fájdalom, s bánat könnyáradata, vagy csak magam elé bámulok. Ő mégis kitart, mint egy igazi anya.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
409
▽ Reagok :
273
▽ Avatar :
Luca Hollestelle



»
» Vas. 22 Okt. - 11:18


Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.


Kedves Yves!

Mikor Yeva meghirdette az ikertestvérét, szégyenlem magam, de azt mondtam, nem fogják elvinni a fiatalembert, mert ezt a félelmetes ziccert - lelkész és varázsló - senki nem vállalja be. Ezek után egyszerre voltam végtelenül meglepett és boldog, mikor megláttam a nevedet, alig vártam, hogy olvassalak!
Rátérve arra, amit elénk tártál. Az előtörténetedből sugárzó gyengéd szeretet a családod, az emberek iránt, az elmúlással való keserű találkozás Brender úr személyében, a fiatal férfi, aki megtörten ismét gondoskodást igénylő gyerekké válik - egészen megérintett minden szava. Mert valóban, nem könnyű a feladat, amire vállalkozol, de hálás vagyok, hogy nem próbáltál lecsippenteni a teherből, hogy bevállaltad az egészet. Kíváncsi vagyok, milyen mélységig merészkedik az ifjú lelkész - aki nyilván nem tökéletes, de ez nem is elvárás, még azokkal szemben sem, akik reverendát viselnek.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Yves McGonagall

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Alkoss karaktert! :: Elfogadott életrajzok :: Mágiahasználók-