Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Édeshármas vagy négyes?
Today at 10:30
• • • • • • • • • • • • • •
Moira G. McGonagall
Amikor a gigászokat szólítják
Today at 2:01
• • • • • • • • • • • • • •
Patrick Drake
sunshine in the darkness
Today at 0:57
• • • • • • • • • • • • • •
Moira G. McGonagall
Avalon Lodge
Yesterday at 22:33
• • • • • • • • • • • • • •
Orville Ackerley
Kapcsolat kereső
Yesterday at 22:16
• • • • • • • • • • • • • •
Leo Eugéne Burke
Képességek listája
Yesterday at 20:45
• • • • • • • • • • • • • •
Orville Ackerley
Munkahelyek listája
Yesterday at 20:43
• • • • • • • • • • • • • •
Orville Ackerley
Avatar foglaló
Yesterday at 20:39
• • • • • • • • • • • • • •
Orville Ackerley
Will you marry me?
Yesterday at 20:32
• • • • • • • • • • • • • •
Leo Eugéne Burke
Csavard fel a szőnyeget még ma éjjel
Yesterday at 20:19
• • • • • • • • • • • • • •
Maura I. Pince
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Vendég
i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Vendég

»
» Hétf. 23 Okt. - 15:07

Vasilisa Dragonov

Úgy a legkönnyebb rejtözködni, ha szem elött vagyunk.


Becenév:

Lisa, de csak a kretén unokatesóm hív így! Nem szeretem ha becéznek.

Kor:

16

Származás:

Aranyvér

Lojalitás:

Semleges

Képesség:

Párszaszájú

Csoport:

Mardekár

Play by:

Sygin

Karakter típus:

Saját





Anyám: Ekaterina Dragonov. Csodás szőke hajú, aranyvérű, szépség, aki erős akarattal, és megfékezhetetlen vehemenciával tudja osztani a feladatokat, az útjába kerülőknek. Sosem volt egy könnyű eset, talán azért mert második gyerekként jött világra. Régen mesélt a nénémről, hogy Nastya milyen elnyomó személyiség tudott lenni. Persze anyámat sem kell félteni, az ezer évenkénti családi összejövetelen csodás képmutatással tud viseltetni a rokonságunk irányába.
Apám: Slava Iliovics Dragonov. Rettenthetetlen, könyörtelen, szerető családapa. Mindig is közelebb álltam hozzá mint anyámhoz. Tőle örököltem a sötét hajam és párszaszájúságom, amiben nagy kedvét lelte. Azt mondta hogy különleges vagyok, hogy nagy tettek várnak rám, ha eljön az ideje, és vég nélkül hangoztatta hogy a család a legfontosabb. Persze az elején fogalmam sem volt róla hogy mi fán terem a Halálfalósdi játék, apám olykor eltűnt, néha véresen jött haza, de letudta egy rosszul sült el a vadászat mondattal és egy kedves mosollyal.  

Alap vonásomként makacs vagyok, akaratos, és hajthatatlan. Sosem hagytam hogy kihasználjanak, inkább én teszem másokkal, hogy elérjem céljaim, amik nem túl nagyok. Mindig csak a kirakó egy kis darabkájára hajtok, hiszen ha sokat akar a szarka… Csodás barát lehetnék, ha érdekelnének az ilyen dolgok.
A világ azonban  egy kedves, szerethető, segítőkész, független lányt lát, aki egyedül él a szigeten, hiszen családom egyenlőre oroszhonban tartózkodik, és intézik ügyes bajos dolgaikat. Ami jobb is nekem, hiszen távol a nyüzsgéstől van időm és lehetőségem a saját magam malmára hajtanom a vizet. Hogy a sötét nagyúr vagy az igazgató pártja? Minenki ezt kérdezi, én viszont nem adok egyértelmű választ, mindig az aki épp nyerésre áll. Butaság lenne, senki nem szereti a bizonytalan téglát a falban. Szar rá építkezni. Mindkettőnek vannak jó és rossz dolgai. Hogy uralkodni a halandók felett rossz? Hát persze, hiszen minek ücsörögjek a kertben egy nagyítóval a kezemben a hangyákat random kiválasztva ropogósra sütni? De hogy a sárvérűeket el kell taposni, az bizonyos. Aki oly bolond hogy higítja arany vérét, az vesszen oda fattyaival együtt! A farkas sem hál bárányokkal!
Még nem döntöttem, így árulással nem vagyok vádolható, a jövőre bízom, hogy kinek a zászlója alatt fogok csatába vonulni. Vagy megvárom míg kiírtják egymást és élvezem a napsütést a csontjaikból emelt trónomon.



 

Napló

1964 – Moszkva
Az hiszem itt kezdődött minden, mikor az első szó elhagyta ajkam, családom legnagyobb döbbenetére. Apám nem csak holmi kedvtelésből, több tucat mérges kígyót tartott a házunkban. Anyám persze hiába szidalmazta megannyiszor, hogy baj lesz egyszer, mikor épp nincs itthon, hogy felügyelje a kis kedvenceit. Az egyik kobra kiszökött a terráriumból és anyám elmondása szerint a kandalló előtt játszó két éves önmagamhoz kúszott. A dadám a szófán aludt, anyám pedig épp a cumisüveget hozta be, mikor meglátta a jelenetet. A levegő megfagyott, és még a pálcájáért is képtelen volt nyúlni, hiszen már a kígyó túl közel volt, engem nézett, ahogy felemelkedett támadásra készen. Villás nyelvét kiöltve szaglászta a levegőt, mikor felé fordultam, és elhagyta ajkam első szavam. Talán csak a kígyó lepődött meg jobban anyámnál, aki döbbenetében elejtette az üveget is. A kígyó visszaereszkedett a földre és sietve elsiklott a szobából.


1973 – Mardekár
Azt mondják, rossznak születni kell, hogy aki a kígyó lobogója alatt kezdi az évet, annak sorsa megpecsételődik. Én nem bánom, a szívem ide húzott, és a süveg ezt meg sem kérdőjelezte.
Ahogy leülök az asztalhoz, megpillantom őt. Kutakodó tekintettel figyel, ki lehetek, mire vagyok jó, és mire nem. Felsőbb éves, és nagyon helyes, kusza tincse az arcába lóg és mutatóujjával az asztal lapján félholdat rajzol. Látványosan fejezi ki hogy nem érdeklem, hogy kevés vagyok hozzá. Egoista kis pöcs!


1974
Osztály első lettem, anyám kicsattan a büszkeségtől. Apám elégedett.


1975
Furcsa hírek terjengtek a Sötét nagyúr terveiről, mindenki persze  mindent lát és hall, de mégsem tud semmit a világon. Apám vidékre utazott munka ügyben. Anyám arcán aggódást fedeztem fel minduntalan magára maradt gondolataival.


1976
Walden egyre jobban piszkálja a fantáziám, valamit tud, amit én nagyon nem. Akárhányszor megpróbálok vele beszélni, elismétli a mondatot, ami kimondanék, majd kinevet és ott hagy. Megfojtom ha legilimenciát használ ellenem.


1977 – egy hónappal a karácsonyi bál előtt
Már éjfél is elmúlt, én pedig még mindig a könyveket nyúztam a könyvtár egyik sötét sarkában. A szentjánosbogarakból készített lámpásom halvány zöld fénnyel pislákolt az asztalon.
-Mit keresel itt? – szegezi nekem a kérdést a sötétből, aminek hatására kishíján szívrohamot kapok, de ahogy rájövök hogy Walden az, csak egy kelletlen fintor ül ki ajkamra.
-Épp a varázsigét keresem, hogy visszaváltoztassalak békává. – felelem és újra a sorok közé mélyedek, ügyet sem vetve rá. Ujjai érintésére megmerevedek, sokat gondoltam már rá hogy ő meg én egyszer, elvégre aranyvérű, tökéletes pár lehetnénk, de hogy itt és most, az ki van zárva. Dacosan söpröm le vállamról kezét, de nem hagyja magát. Becsukja előttem a könyvet, és lesöpri az asztalról, ami halk puffanással ér földet, majd megragadva karom felállít a székből és maga felé fordítva megemeli az állam. Vagy egy fejjel magasabb nálam. Pálcám előhúzom, de keze azonnal csuklómra fonódik és kicsavarja, így fájdalmasan megfeszülve ölel magához szabad kezével. Arca szemérmetlenül közel van.
-Tudom, hogy akarod… belelátok a fejedbe. – közli hidegen, majd elengedve csuklóm, megemelve fenekemnél felrak az asztalra. Keze úgy siklik fel combomon, mintha ezerszer csinálta volna…
A lámpás leszédül az asztalról, üvege apró darabokra törik, a szentjánosok pedig szabadon szállnak fel tucatnyi csillagként beragyogva a könyvtárat, miközben Walden ajka ajkamra tapad, testünk egybeforr az éjszaka leple alatt…


1977 – Karácsonyi bál
Vártam, az utolsó pillanatig vártam, de nem hívott el, nem jelentettem neki többet mint egy strigula az ez is megvolt rovatban. Végül egy stéber aranyvérűvel voltam kénytelen elmenni, akinek a nevét sem jegyeztem meg. Széljegyzetként megjegyezném, hogy nem minden arany ami fénylik. Van egy sárvérű húga, aki ráadásképp a Hollóhát házát erősíti, így duplán csökkenti családjának hirnevét, ha nem is tiporta volna még teljesen a földbe előttem. Egy táncot kapott, ennyit ígértem, aztán inkább összepakoltam, és a hajnali vonattal visszautaztam Londonba, hogy hazarepülhessek.

Apám jött ki elém a reptérre, büszkén emelt fővel fogadott, és egész úton meséltem neki a sulis élményeim, gondosan kerülve Waldent meg a történteket. A házba lépve előbb hallottam meg anyám emelt hangvételű parancsait, mint magát. Megint a házi manókat egrecírozta, amin egy percig sem csodálkozok, hiszen idén nálunk lesz a húsz évenkénti családi gyűlés. Hogy mért nem tartjuk minden évben? Nos a jóból is megárt a sok, ahogy apám fogalmazna.
Nastya néném egy percet sem öregedett a fényképhez képest amit róla láttam. Anyám olyan széles mosollyal fogadta, hogy azt hittem sztrókot kapott örömében és úgy maradt. Épp a karácsonyi bálról kezdtek el faggatni, és én bőszen meséltem volna, hogy nem az akire vártam, mikor belépett az unokabátyám és az unokanővérem. Képtelen voltam hinni a szememnek, úgy gondoltam ez valami hülye vicc és most jön az hogy háhá beugrottál, de Nastya Macnair bemutatta csodás gyermekeit, Waldent és Cheyat.    


1977- Tanévzáró
A Mi házunk lett az egész éves versengés győztese, zöldben pompázik a nagyterem, a büszkeség sokak mellkasát dagasztja hatalmasra, mikor váratlanul berobban az ajtó és szilánkok ezreire szakadnak az ablakok. Walden megragadta a karom és elhúzott az egyik sarokba, majd szó nélkül vezetett végig a folyosón, egészen a szükség szobájáig, amiből Halálfalók sokasága áradt ki. Ingujját feltűrve karját előre tartva haladt köztük. Egyik se szólt hozzánk, vagy nézett ránk, én pedig csak fordítottam a fejem jobbra és balra, sietős léptekkel. Walden belökött egy volt- nincs szekrénybe, majd mielőtt rám zárta szigorú tekintettel, ellenkezést nem tűrve pillantott rám.
-Erigy haza!


1978- Walden esküvője
A csodás megismerkedésünk és az események felkavarodása után, anyám boldogságáról tanusított levelében értesültem, hogy néném fia megnősül. A Greengrass család és a Macnairok csodás egyesülése, micsoda megtiszteltetés a mi családunk számára is. Azt azonban senki sem gondolta volna hogy minden elcsesződik, hogy a lány megszökik, az öröm apa és anya már nem örül annyira, hogy Walden bekattan, és felkerül az akiknek szobát foglaltak az Aszkabanban listára.


1978 – október
6. év… ez is eljött…Waldenről semmi hírem… a viharfelhők gyülekeznek… hamarosan itt az idő…



Vissza az elejére Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Szellem
E világon kísértek
▽ Hozzászólások :
156
Értékelés :
1
▽ Avatar :
Ben Whishaw ▪

»
» Hétf. 23 Okt. - 19:11


Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.


Eleinte kicsit féltem a karaktertől, be kell, hogy valljam. Tudom, nem szabad előre ítélkezni, mégis eléggé nagy mértékben láttam a családleírásban és a jellemleírásban a VP lehetőségét. Annál nagyobb örömmel tölt azonban el az, hogy attól, hogy ilyen szilárd jellemű karaktert tártál elénk, mégis vannak hibái, gyengéi neki is. Magához az előtörténethez pedig nem is igazán fűznék hozzá semmit, csak hogy ötletes, és kiváltképp tetszett, hogy belevittél egy Macnair családot.
Nem is akarlak feltartani. Keress magadnak játszótársakat egy gyors foglalózás után, és érezd jól magad! Smile
Robert

Foglalók Hírek Kapcsolatkereső Halálfaló lista A Főnix Rendje listája


• • • • • • • •


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vasilisa Dragonov

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Inaktív, és törölt karakterek-