Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

itt meg háromszín ibolya
Today at 21:57
• • • • • • • • • • • • • •
Benjamin E. Brave
в темнице
Today at 21:52
• • • • • • • • • • • • • •
Alastor Moody
A tiny war inside our head
Today at 21:30
• • • • • • • • • • • • • •
Benjamin E. Brave
in progress
Today at 21:29
• • • • • • • • • • • • • •
Severus Snape
Meditáció kezdőknek felsőfokon
Today at 20:25
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Ne haragudj, nem tartalak fel!
Today at 20:18
• • • • • • • • • • • • • •
Sylvester Rookwood
Let's find some beautiful place to get lost
Today at 19:58
• • • • • • • • • • • • • •
Archer Urquart
Imp-módi
Today at 19:13
• • • • • • • • • • • • • •
Archer Urquart
thought we built a dynasty forever couldn't break up
Today at 18:50
• • • • • • • • • • • • • •
Sylvester Rookwood
Zoey J. Dragomir
Today at 17:18
• • • • • • • • • • • • • •
Zoey J. Dragomir
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
az oldal tagjai

griffendél:
mardekár:
hollóhát:
hugrabug:
ilvermorny:
mahoutokoro:
durmstrang:
koldovstoretz:
professzorok:
mágiahasználók:
főnix rendje:
törvényen kívüliek:
varázslények:
varázstalanok:
mesélők:
egy játékos karik:
elhalálozottak:
inaktívak:
ÖSSZESEN:
13
10
8
5
2
3
1
0
21
77
20
29
4
4
5
7
6
140
355
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 25 felhasználó van itt :: 16 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (53 fő) Vas. 25 Nov. - 16:49-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
45
Értékelés :
15
▽ Avatar :
∆ eddie redmayne

»
» Hétf. 23 Okt. - 17:18


Yeva & Yves

A hatalmas ingaóra hangosan kezdi elütni az éjfélt a nyugat-londoni lelkészlakban. A ház egy szegény, nyugodt környéken áll. Így lehetek a legközelebb híveimhez, akiket meg sem érdemlek. Mindannyian jobb emberek, mint én, azonban kétségbeesésük elvakítja józan ítélőképességüket, s véleményem szerint csak ezért tartanak ki mellettem. Mi más okuk lenne ilyesmire?
Az óra elnémul, s az éjszaka ismét nyugodtan telik, ahogyan azt Isten elrendelte. A csillagok ragyognak az égen, a Holdat eltakarja egy sűrű felhő, így csak az égitestet körülvevő fény mutatja, hogy nemsokára újhold lesz. Minden alkalommal, mikor az égre nézek, ámulattal tölt el, hogy Isten csodájainak tömkelege vesz bennünket körül nap mint nap. Nem is értem, hogy mások hogy tudnak elmenni megannyi fantasztikus jelenség mellett úgy, mintha az természetes és állandó lenne.
Halk purrogás hallatszik, majd a ház elnémul. Béke és nyugalom honol. Én is már alszok egy ideje, ám fél egy körül felriadok. Nem az Úr szólt hozzám álmomban, sokkal inkább neszeket hallok az ajtó irányából… Nem várok vendéget, vajon ki lehet az?
Felkelek és belebújok bolyhos, oroszlánt idéző mamuszomba, melyet anyutól kaptam Karácsonyra. Magamra öltöm szürke hálóköntösömet, és az ajtóhoz lépek. Egy pillanatra habozok, mielőtt kinyitnám, elvégre ki tudja, ki áll a küszöbön, s mit akar, de végül nagy levegőt veszek, hiszen egy lelkésznek segítenie kel. Lehet, hogy egy súlyos beteg vár arra, hogy ellássák… Nem is húzom tovább az időt, kinyitom az ajtót.
- Szép jó estét…. Yeva? - megdörzsölöm az arcomat, főként két szememet, hogy biztosan jól látok-e, ám úgy tűnik, valóban ikerhúgom látogatott meg ily kései órán. - Khm… kerülj csak beljebb… - félreállok az ajtóból, és máris a konyha felé veszem az irányt, hogy friss teát főzhessek. Testvérem már bizonyára ismeri a járást, így nem hiszem, hogy megáll az ajtóban. Egyébként sem olyannak ismerem, aki szégyenlősködne.
- Mi szél hozott? - örülök, hogy ő jött, de nem tudom hova tenni érkezését, főleg ilyenkor… Talán baj van?


A hozzászólást Yves McGonagall összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 4 Feb. - 3:37-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Hozzászólások :
13
Értékelés :
4

»
» Szomb. 4 Nov. - 5:24

Nem állítom, hogy udvarias lennék - mármint a szakmámban az udvariasság legfeljebb valami átvitt értelemben valósítható meg, a színpadon valójában soha. Nem udvarias a portás, mikor felvési a késés pontos dátumát, ahogy nem udvarias a kolléga sem, aki nem ad végszót, és vele csak mi magunk vetekszünk, mikor merő véletlenségből - rendben, talán némi rosszul titkolt gyerekességből, de - félretesszük a jó helyre bekészített kelléket.. de tulajdonképpen mentségemre váljon, sosem próbáltam úgy tenni, mintha az lennék. Nyilatkozni sem nyilatkoztam, pedig biztos szimpatikusabb lettem volna: a legutóbbi interjúban elképzelhető, hogy még káromkodtam is egyet, de a történethez hozzátartozott, ahogy az életstílusomhoz hozzátartozik, hogy nem vagyok igazán udvarias, és velem sem azok.
Az ikertestvérem azonban valódi földi helytartója ennek a fogalomnak, türelmet lélegzik, türelem az egész este - talán kilophatta belőlem még az anyaméhben..? De ki haragudhatna valakire, aki oroszlános mamuszt visel?
- Legyen inkább reggelt: eszedbe jutott már, hogy nincs jó hajnalt kifejezés a nyelvünkben..? - beengedem mellette magam, és persze rögtön teát is kezd főzni, mintha kötelező lenne. Ledobom a kabátom az első bútorra, nem fáradok azzal, hogy ne gyűrődjön az anyag, mellé a táskám, megzörrennek benne a parfümök. - Hát elképzelhető, hogy némi lelki útmutatásra van szükségem.. már elméletileg persze, az én lelkemnek már úgyis mindegy. Szóval drága Yves, vajon, a játék kedvéért, mi történne, ha szeretett húgodról kiderülne, hogy nyitott házasságban él, és a legkevésbé sem vágyik zártabbra...? És ha még tudsz követni, említsük meg, hogy elképzelhető, hogy erről hamarosan a szüleink is tudomást szereznek. Nos, mit szól a tékozló bárányhoz, atyám? Most legyen okos, okos legyen most.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
45
Értékelés :
15
▽ Avatar :
∆ eddie redmayne

»
» Csüt. 28 Dec. - 3:22


Yeva & Yves

Már idejét sem tudom, mióta teázom ily beteges rendszerességgel, de abban biztos vagyok, hogy nem túl soká elvonóra küldeném önnön magam. Mégsem teszem, mert szeretem a tea ízét, illatát, állagát, és mindent, ami egy csésze forró italban elmondható. Hisz többet tud közvetíteni, mint azt az emberek többsége hinné. Általában a törődéssel társítják, ám bánatot is bele lehet folytani. Ilyenkor igazi vigasztaló. Megfázásra is tökéletes gyógyír. Ennyi azonban bőven elég a teáról, mert sokkalta fontosabb dolgok is vannak a világon a teánál akármennyire is angol vagyok.
- Badarság. Minden lélek megmenthető, te pedig még véletlen sem állsz a szakadék szélén. - lépek ki a konyhából, és azon nyomban megakad a szemem egy hanyagul ”letett” kabáton. Egy rosszalló pillantást küldök testvérem felé, és felakasztom az éppenhogycsak elejtett ruhadarabot a fogasra. Vigyázhatna jobban a dolgaira, de nem akarom megváltoztatni. Legalább ad munkát, mellyel le tudom kötni a figyelmem. Ezért is hálás lehetek neki, ahogyan sok minden másért is.
- Yeva! - kapom felé egyből a tekintetem. Ez nem csak felvetés, efelől kétségem sincs, de vajon… - Mi a neve? - hangom elcsuklik, de szeretném tudni, hogy egyáltalán van-e valakije a házastársán kívül. Mert bár majdnem biztos, hogy erre igenlő választ kapnék, egy csepp remény még él bennem, hogy nem tud nevet mondani.
- Khm.. elnézést.. Erről ugyebár csak elméleti szinten beszélünk. - erről valahogy egy kissé megfeledkeztem. -  A szüleink reakcióját nem tudnám megmondani, ám abban biztos vagyok, hogy értetlenül állnék a tény előtt. Talán… talán egy idő után meg tudnék barátkozni a gondolattal, mint testvér, azonban, mint lelkész… tudomást sem szeretnék venni ilyesmiről. - tudom, nem jó, hogy ezt kimondtam, de mégiscsak a testvérem, és ettől semmiféleképpen sem tudok elvonatkoztatni. Nem is akarok, ami azt illeti.
- Ha a szüleink is megtudják… természetesen számíthat rám az én szeretett húgom. - sóhajtok, és legszívesebben belekortyolnék valamibe, de végül a tea csak félkész állapotáig jutott, ezért csak az időközben elég idétlenné váló mamuszommal játszok.


A hozzászólást Yves McGonagall összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 4 Feb. - 3:36-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Hozzászólások :
13
Értékelés :
4

»
» Hétf. 29 Jan. - 19:34
Megint ez a kenetteljes belcanto, ez a könnyekkel teli tekintet, mint valami lírai hős az első felvonás második jelenetében, szerelmesen, ártatlanul - szinte látom, hogy milyen remek papkarakter lesz belőle évekkel később, Varázsfuvola, csak a hangja más, a hangja lágy marad, lágy volt mindig, és én őt utánzom, ha finom akarok lenni, ő jelenik meg a mozdulatokban, mikor férfiak előtt ártatlannak mutatkozom.. az ikrem, a jobbik felem, legyen ez a kifejezés bármilyen elcsépelt is.
- Csak az menthető meg, ami meg akar menekülni, ne felejtsd el, kedves. - hátragyűröm a hajam és egy kevéssé csábító, kócos kontyot kötök belőle. A testvérem előtt nincs mit szégyellni - azt hiszem, ő lehet az egyetlen, aki az eredeti arcomban ismert meg, mielőtt végképp lehajtottam a fejem a jóleső színjátszás ölébe. - A rózsa csak rózsa, akárhogy nevezed - igen, tudom, hogy nem így van az idézet, és hogy csak pontosan meg szépen, mint ahogy a csillag megy az égen, de enélkül is tudod, mire gondoltam, és ugyan engedd meg, hogy én legyek az egyetlen színész, aki nem idéz pontosan Shakespearet. Bobnak hívom, ha épp ez érdekel a történetből, atyám.
Vajon van valami természeti törvény arra, hogy az ikrek mindig ilyen különbözőek legyenek? Nyilván, a természeti törvények rajonganak a drámáért, legyen az humoros színezetű vagy sötét, és nagyon is igényt formálnak a figyelmünkre. Yves mindig a helyes úton járt, jelentsen ez bármit - én pedig, aki imádom a botrányt, a füstölgő kis intrikákat, ámulva figyelem, hogy nem billen ki soha mellettem a zárkózottságából. Empatikusnak kellene lennem, de abba a hitbe ringatom magam, hogy az mind neki jutott, és vétek lenne imitálni az őszinteségét.
- Gondolod, hogy ha nem gondolsz vele lelkészként, a probléma majd kegyesen megszűnik magától..? Nem te vagy a pásztor, aki visszavezet bennünket az ösvényre...? Ez csak vér, szar és geci, Yves, neked kellene a legjobban ismerned, ha védeni akarod a híveidet tőle - és ne érts félre, nem megkísérteni akarlak, vagy Isten ellen beszélni.
Milyen könnyű lenne azt mondani, hogy kettőnk közül ő a hívő, az én lelkem pedig majd otthonra lel valami dekadens purgatórium lángjai között - pardonnez-moi a hangvételért, de az én istenképem is valódi, még ha olykor eretnekségnek is hat. Például ha a házasságról vitatkozunk: ami a férjemet illeti, az is inkább jótékonyság, mint bűn.. nem vagyok bűnös, kivéve azt, hogy embernek születtem, és nem is kívánok másnak tűnni.
- Szerető húga köszöni, atyám. És meséljen, belesett valaki már a reverenda alá... ? Megtalálta már azt az aranyszívet odabent?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
45
Értékelés :
15
▽ Avatar :
∆ eddie redmayne

»
» Vas. 4 Feb. - 3:34


Yeva & Yves

Lendület, heves érzelmek, ide-odakapok viselkedés. Nem mindig értem, hogyan lehet valaki ennyire energiával teli, de én jobban szeretem Yevát, minthogy ez zavarjon benne. Talán, ha nem lenne családtag, máshogy tekintenék rá, talán nem. Bármi megtörténhet, hisz színház a világ, és erre drága húgom a legjobb és legélettelibb példa. Lenyűgöző…
- Igyekszem észben tartani. - ezzel szemben, ha arra kerülne a sor, mindent és bármit megtennék azért, hogy megmenthessem. Tudom, önző vagyok, de szükségem van rá. Sokkal nagyobb szükségem, mint azt ő hinné. Nélküle mindig is csak egy szerencsétlen voltam, és bár mellette sem vagyok sokkal több, mégis kihozza belőlem a maximumot, akár tudatosan, akár nem…
Szavaira elmosolyodom, és nem állok meg ennyinél. Muszáj, egyszerűen kénytelen vagyok felnevetni, de talán nem is baj, hogy megteszem. Mindenkire ráfér olykor egy kis jókedv.
- Shakespeare-t megbocsátom, gyermekem, ám ha a prédikációt is csak így mondod el… - nem is tudom, mikor viccelődtem legutóbb ilyesmivel. Talán gyermekkorunkban. Olyan tizenkét-tizennégy évesek lehettünk. Kicsik voltunk, és még mindig azok vagyunk, mégsem kellett volna ezt mondanom, de be kell valljam, hogy cseppet sem bánom, és ez borzasztóan fogja majd ostromolni a lelkiismeretem helyét a későbbiekben.
Szóval Bob… Most már ezt is tudom.
- Ugyan, dehogy gondolok ilyet, de annyival könnyebb lenne, ha ennyivel elintézhetnénk a problémáinkat… - következő szavaira azonban felszisszenek. Nem, nem zavar a szóhasználat. Volt időm hozzászokni, de az igazság általában fáj. - Semmiség, igazad van. - mindenben, és ez valaki számára talán dühítő lenne, elvégre mi az, hogy egy átlag ember többet tud a lelkésznél ilyen téren, én mégsem vagyok dühös. Sosem voltam az igazán, mert általában Yevának van igaza, és csak hálás lehetek azért, hogy kettőnk közül valaki tud egy kicsit józanul is gondolkodni.
Gyorsan vált a témák közt, de ez talán számomra is jól jön. Így legalább nem kell a felvetéssel foglalkoznom. Helyette valami sokkal kínosabb téma kerül terítékre… Mit is vártam? Általában vörös az arcom, már kezdett hiányozni ez az állapot, így ismét felöltöttem paprikavörös ruhámat és zavaromat a kérdés hallatára.- Oh, drága húgom! Ki lenne kíváncsi arra, ami a reverenda alatt van? - kérdezek vissza kissé szomorúan, majd folytatom, hogy ne csak ő beszéljen - holott ő jobb ebben. - Az aranyszív egyébként sem nálam keresendő, főleg nem a reverenda alatti ürességben. - kishitű volnék? Meglehet, de inkább leszek ilyen, mint nagyképű.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Hozzászólások :
13
Értékelés :
4

»
» Szomb. 3 Márc. - 19:25
Édesapámék igencsak mesterei lehetnek a szexnek - más magyarázatot egyelőre nem találtam arra, vajon hogyan lettünk mind ennyire teljesen más személyiségek. Minden szóbeli kergetőzésünk elárulja, hogy egy fedél alatt nevelődtünk, de hogy aztán mihez kezdtünk mindazzal.. eltér egymástól, mint ágtól a gyökér. Vajon egyszer megszűnök majd megpróbálni idézni választékos darabokból, az igazi műveltség látszatát keltve? Kötve hiszem, ahogy azt is, hogy ez bárkit igazán zavarna: ha egy komoly és megfontolt McGonagall társaságára vágynak, találnak rajtam kívül számtalan példányt, humorost, karótnyelt, cinikust, bármit, mit szemük-szájuk-elméjük megkíván.
- Ó nem, a prédikáció a maga asztala, engem nem tiszteltek még hasonló szerepkörrel, de talán jobb is úgy: még a végén lenevetem a szenteket az égből. - és itt emlékezzünk meg ama esetről, amikor jelentkeztem egy férfi szerepére, tökéletesen fel is vettem az alakját: végül is, mi másra lenne való a metamorf képességem...? - és aztán le találtam bukni. Azóta minden szerepválogatáson ott kell elnökölnöm a rendező mellett, mint valami büntetésbe vágott gyermek, és vághatom az arcokat, meg szunyókálhatok, hogy valahogy megfeleljek ennek a szerepkörnek. - Bárki, aki kicsit is megismer...? Mindig úgy beszélsz erről, mintha két fejed lenne, azok is mind kukák, visszataszítóak. Elég szomorú, hogy még mindig nem vagy tisztában a saját értékeiddel, mikor Isten szeretetének hírnöke vagy - mire is jó pontosan az önostorozás? Nem úgy volt, hogy ki magával nincs békében, másnak sem tud vigaszt nyújtani...?
Rávetem magam, és szorosan átkarolom: lám, nem menekülsz tovább, elkaptalak, és addig ölellek majd, amíg egy kicsit kevésbé állsz harcban magaddal. Az, hogy ilyen hevesen elpirultál, remek jel, és főleg afelé mutat, hogy a lényegre tapintottam.. hmm, de hiszen ebben mindig jó vagyok. Lássuk csak, mit rejteget, atyám.
- Tehát mesélj, férfi vagy nő? Fiatal, vagy idősebb? Mindenre kíváncsi vagyok, és ne is próbáld meg elmismásolni: úgyis ismerlek már, magamnál is jobban.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
45
Értékelés :
15
▽ Avatar :
∆ eddie redmayne

»
» Kedd 27 Márc. - 0:29


Yeva & Yves

- Biztos vagyok abban, hogy a szentek veled együtt nevetnének. - részben azért mondom, mert a testvérem, és szeretem őt, részben viszont kinézem belőle, hogy alkalmanként megembereli magát, és ízléses prédikációt mondana el némi humorral megfűszerezve, ami nekem soha nem ment -, azon pedig a szentek is bizonyára nevetnének, nem csak a hívők és ő. Nem is tudom, kíváncsi lennék egyszer egy istentiszteletre, amit ő tart. Tudom, ez sosem fog megtörténni, néha azonban eljátszok a gondolattal.
- Tisztában vagyok az értékeimmel. - hazugság, szemen szedett hazugság, és természetesen a szemeim elárulnak. Mindig miattuk bukok le, de.ez így van jól. Nem szabad jól hazudnom. Nem is akarok jól hazudni. Meghagyom másoknak, akik már nem tudnak változtatni ezen. Akikért minden nap elmondok egy imát. Nekem elég az igazság is, bármennyire fáj néha. Jobban fáj, mint általában bármi más a világon, de inkább az igazság fájjon, minthogy a hazugságaimba roppanjak bele.
Szavaira némiképp elszégyenlem magam. Igaza van, nem szabadna ilyen kishitűnek lennem, de nem akarok átcsapni a másik végletbe. Határozottabbnak, derűlátónak kellene lennem önmagammal szemben, de nehezen megy. Jobban mondva, sosem ment.
Elmosolyodok, bár arcom színe nem változik sokat. Halványabb, rózsaszínes árnyalatba fordult az élénk vörös, ám az ölelés fehéret, tisztaságot kevert az élénk festékbe. Hisz annyira őszinte, annyira tiszta ez az ölelés, és lehetetlen erre nem elmosolyodni, nem visszaölelni. Lehetetlen Yevát nem szeretni…
- Jól van, egy estimese senkinek sem árthat. - ahogy csüng rajtam, egy kisgyerekre emlékeztet, és tudom, hogy valahol mélyen mindketten azok vagyunk, de most egy kicsit jó érzés felnőttet játszani - holott sosem volt egyikünk sem érettebb a másiknál. Na jó, talán ő egy kicsivel… - Egyszer volt, hol nem volt, élt Londonban egy lelkész… - rendben, ezt nem folytatjuk! - Mindegy, hagyjuk. Lány az illető, és fiatal, de nem tudom, hogy fiatalabb-e nálam. - elvégre okom nem volt megkérdezni a korát. A neve is elég nekem. Apol, jut eszembe, s mindig, ilyenkor mindig elmosolyodok. Ha megjelenik előttem az arca, holott nem is igen ismerjük egymást. Sőt, egyáltalán nem, mégis elmosolyodok. Most is, ahogyan mindig, ha eszembe jut.- Mit szeretnél még hallani? Kifejtenéd a „minden” kifejezést?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Hozzászólások :
13
Értékelés :
4

»
» Szer. 13 Jún. - 21:24
Ugyan, vajon lehetett egy percig kétséges, hogy előbb-utóbb utol találom érni, és nemhogy a titkaitól, de még a legmélyebb félelmeitől is megfosztom majd? Éppen én, aki nap mint nap elemzem az emberi lélek működését hegedűre, igen kellemetlen karaktercipőkben lengve a sosemvolt felett? Kedveseim, egy színésznek igen sok ideje van arra, hogy a közönségét vizslassa, mi több, ó borzalom, bámulja őket büntetlenül - most gondolj bele, minden este három órán át, remek megvilágításban, még fizetnek is érte - ezért hát előbb-utóbb odáig űzi magát, hogy megismerje őket, megismerje a füllentéseket, az ásító száj elé csusszanó tenyereket, meg a könnyes szemeket, mikor épp a nagy monológ csápjai rántják be őket. Kedveseim, a színház valóban tükör, de mi ismerhetne jobban, mint maga a tükör?
Hiszen karmincák tesznek karminca mód.
Az pontos idézést meg meghagyom az szellemügyiseknek.
- Az értékeid nem egyenlőek a testméreteiddel, barátocskám. De most, hogy így mondod, utóbbiakkal én sem vagyok tisztában: milyen magasak vagyunk egyébként? - de cudar vagy, megint elterelődöm, mint valami szövegét vesztett amatőr a bohózat közepén, a kollégák meg egyre borongósabban várják a végszavukat, míg rákóstolni kénytelenek a természetesen alkoholmentes kellék-konyakra, aztán mind kicsit huncutabbul kerekítik azokat a mondatokat, csak nehogy ne találjanak ők is végszót adni! - Szóval egy lány, hát persze, mindig van egy lány! Hogy akadt horogra a kicsike, csak nem tanácsért fordult a Szentségeshez? Na és mi a neve, hogy fest? Semmit ne hagyj ki!
Csak Yves lehet ilyen kis bamba, majd még a végén kihagyja a leglényegesebb vonásokat a történet-portréjáról, én meg itt maradok a kíváncsiságomban topogva. Bár talán én is rekonstruálhatok ezt-azt, ha már ilyen szaktudora vagyok minden Yveseknek - biztosan szelíd szépség, halk szavú angol rózsa, mert hiába ajánlgatom neki, hogy hagyja magát lehengerelni, nyilván megkapó számára, és nagyokat hallgatnak együtt. Na de tényleg tudnom kell, végül is ilyen történelmi eseményeknek ritkán lehetünk tanúi.
- De tényleg semmit, mert a végén rád uszítom Moirát, és mindjárt megtudod ám, milyen az a spanyol inkvizíció.. pedig senki sem számít a spanyol inkvizícióra!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
45
Értékelés :
15
▽ Avatar :
∆ eddie redmayne

»
» Vas. 23 Dec. - 2:33



Yeva & Yves

- Én olyan száznyolcvan körül lehetek, szóval ez alapján te sem lehetsz sokkal magasabb vagy alacsonyabb. -mosolyodok el a kis kitérésén. Nem is baj, hogy elkalandozott, így kellemes, így családias, nem túl merev, és legfőképpen elviselhető, és semmiképp sem kívánom, hogy visszatérjünk az eredeti témánkhoz, a reverenda alatti élethez. Mármint... Ezt nem gondoltam át, és ez még egy ok, hogy ne evezzünk ismét ismeretlen vizekre. Senkinek sem lenne kellemes, legfőképpen nekem nem.
- A templomban találkoztunk először. Nézegette az oltárt, én pedig azt hittem, jelenésem van, de kiderült, hogy szerda van. Odamentem hozzá, hogy mit szeretne. - hadarom, hátha hamarabb túlesek ezen a kis beszámolón, de egyre azt érzem, hogy mesélni akarom a találkozásunkat, valakivel megosztani, és erre ki lenne a legmegfelelőbb személy, ha nem az én drága, egyetlen ikertestvérem? - Apollinariyának hívják… orosz… - és gyönyörű. Ahogy akkor a nap sugarait megtörte az oltárképről visszaverődő fény és a rózsaablak, csodálatosan visszaadta azt, ahogyan egy angyal kinézhet. Persze, nem gondolom, hogy a kisasszony angyal volna, még véletlenül sem, de kinézetre valami ilyesminek képzelem őket. De hát egy angyal mindenkinek másképp jelenik meg. Isten volt olyan figyelmes, hogy személyre szabta bűneinket és jutalmainkat, örömeinket egyaránt.
- A haja vörös, a bőre márványszerű, de az ajkai puhák… - mikor ráeszmélek, mit is mondtam az imént, már késő. Nem tudom visszavonni, és testvérem nagy valószínűséggel rá fog marni erre a gondolatra. - Én, ezt… Talán nem is olyan rossz az a spanyol inkvizíció… - nagy levegőt veszek, és próbálok nem elmosolyodni, de egyre nehezebb, ahogy Apol képe fel-felvillan elmémben. Az őrületbe fog kergetni ez a lány, még ha csak egyszer találkoztunk is...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
i'm up to no good


the devil's in the details


»
»
Vissza az elejére Go down

Yeva & Yves

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: Idõnyerõ-