Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Rönkház a tölgyesben
Today at 15:29
• • • • • • • • • • • • • •
Dawn Colton
Random partner
Today at 9:38
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Leo & Moira, szép dolog a házasélet, na meg a terhesség
Today at 1:55
• • • • • • • • • • • • • •
Moira G. McGonagall
Kapcsolat kereső
Yesterday at 22:37
• • • • • • • • • • • • • •
Lemon Drake
Szemed kékje olyan, mint a legmélyebb tavak vize..
Yesterday at 22:32
• • • • • • • • • • • • • •
Lemon Drake
Wake at dawn with a winged heart
Yesterday at 22:12
• • • • • • • • • • • • • •
Lemon Drake
Nyilván tartok
Yesterday at 21:06
• • • • • • • • • • • • • •
Rose Briar Drake
Lucifer kötélgyűrűje
Yesterday at 20:41
• • • • • • • • • • • • • •
Rose Briar Drake
But shun that house in New Orleans they call The Rising Sun
Yesterday at 20:13
• • • • • • • • • • • • • •
Petunia Evans
Avatar foglaló
Yesterday at 20:13
• • • • • • • • • • • • • •
Sebastian Addington
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (53 fő) Vas. 25 Nov. - 16:49-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
94
Értékelés :
0
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Sky Ferreira

»
» Szomb. 4 Nov. - 17:20

Why can't we

Ma sem kellett volna felkelni. Ott kéne kuporognunk az elhagyott lánywc rongyosra koptatott, hideg, csempéjén, belebódulva a valótlanságba, ahogy mindig is tettük, mióta elkezdődött ez az átkozott év. Akárhányszor megéreztük, hogy az emberek körülöttünk nyugtalanabbak, szétcsaptuk magunkat, amikor csak tehettük. Ez többnyire az én ötletem volt, de Bunny elég hamar hozzászokott, és néha már az ő kezdte az egészet. Csakhogy annyira kibaszott értelmetlennek tűnt egy idő után, mert néha a dolgok nem ültek el, szárnyrakaptak a diákok között a pletykák, aztán még másnap is a rejtélyes eltűnésekről, dementortámadásokról kellett hallgatnunk a temérdek összeesküvés elméletet. Ott volt, bármerre jártunk. De én naivan azt hittem, hogy legalább a kibaszott Legendás Lények Gondozása órán ejtik a témát. Elvégre mit árthatnak az emberek orrontó furkászok bébiszittelése közben?
Hát ezek szerint elég sokat. Egy pillanatra hagytam magára. Csak amíg elmentem munkavédelmi kesztyűkért, és a sáros avarban a turkálós bakancsomban végiggázoltam kétszer, hangosan cuppogva, már ott is állnak körülötte. És látom közeledni a vihart. Ahogy lebiggyeszti a száját, hunyorog, de mindeközben az állát felszegi, görcsösen szorulnak az ujjai a lapát nyele köré, de közben a másik tehetetlenül lóg nyurga teste mellett.
Túl messze vagyok, hogy még időben közbeléphessek, és talán így is van jól. Ezt az információt, amit még reggeli közben csíptem fel, amúgy sem tudtam volna a végtelenségig titkolni előtte. Amikor odaérek, határozottan ragadom meg a tehetelenül logó kezet és suttogok a fülébe – Figyelj, nem kell ezekre a barmokra hallgatni, faszt sem tudnak semmiről. Van fogalmad hány varázslényekkel teli farm van ebben a kibaszott országban? – olyan meggyőződéssel szólalok meg, mintha nekem aztán lenne. Valójában fogalmam sincs, mi a válasz, de talán nem is ez a lényeg. Küldök egy gyilkos, megsemmisítő pillantást a díszes egybegyűltek felé, aztán már rángatom is magammal. És csak a hátam mögött mutatom meg nekik a középső ujjamat, hogy azt már Bunny ne láthassa.
Nyirkos tenyere minduntalan ki akar szabadulni az enyémből, de nem hagyom magam, és csak amikor már biztos hallótávolságon kívül vagyunk – már ha lehetünk ilyesmiben egyáltalán még biztosak - szembefordítom magammal, és kezemet a vállára teszem.
- Figyelj, ha bármi történt volna Dunggal, azt már tudnád. Te lennél az első, te is nagyon jól tudod. A többi meg nem számít, oké? Csak baszogatni akarnak.  
look the other way?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Hozzászólások :
76
Értékelés :
0

»
» Pént. 16 Márc. - 19:17

Jó, hát, gondolom, csak azért, mert szar az életem, elvárható lenne, hogy minden belső mantrázásom valami olyasmivel kezdődik, hogy légy férfi és ne bőgd el magad, légy férfi és ne bőgd el magad, légy férfi és…
Na, most, mármint ebben a pillanatban mondjuk sokkal jobban foglalkoztat az a gondolat, hogy a „légy férfi és ne bőgd el magad” belső imába, mottóba (vagy igazából, ha lenne bakancslistám, akkor talán ez a két pont kerülne fel arra is) mintha amúgy kéne egy vessző is, nem?

Kifejezéstelen arccal bámulok előre. Azzal a kifejezéstelen arccal, ami egyébként nem is annyira kifejezéstelen, mert hát így-úgy csak-csak kiül rá, hogy épp szétveti a másnap, meg reggeli előtt az előző este elszívott, eldekkelt (oké, az már a csikk volt) spanglit se kellett volna tán újra meggyújtani. Mindegy, végeredményben – és mindennek köszönhetően – a világ nem volt már világ, csak egy nagy, sűrű katyvasz, amiben ugyan nem volt helyem és semmi nem volt rendben, de azért már-már elfunkcionálgattam.
Például Dorcas gondos vezetésével erre az órára is eljutottam (pedig amúgy semmi kedvem nem volt), ahelyett, hogy ott maradtam volna a lányvécé padlóján fekve, alighanem cseppfolyós-, de még inkább valószínű, hogy gázhalmazállapotban (amihez, azt hiszem, ugyancsak csekély kedvem lett volna, mármint így elfolyni vagy elszublimálni vagy mi), de ha egyszer így alakult, akkor az ember megmakacsolja magát

és férfi lesz
és nem bőgi el magát

hahaha.

Szóval az ember megmakacsolja magát, és nem ugrik annak a seggfejnek (különös módon sehogy sem ugrik be a neve) egyetlen szavára sem, mondjon bármit is a bátyámról. És igazából még az sem zavart feltétlenül, mikor beszálltak hozzá, mert mondom, a világ az nem is világ, csak egy katyvasz, egy nagy, zavaros, sűrű katyvasz, amiben Dung mondjuk hónapokkal ezelőtt megígérte, hogy minden rendben lesz, de nincs minden rendben, és Dung sincs meg sehol, szóval nem értem, tényleg nem értem, hogy miért beszél most körülöttem mindenki róla.
Amúgy sem tudnak róla semmi olyat mondani, ami ne jutna róla eszembe napjában százszor. Azt hiszem, inkább csak a tömeg zavar meg a reggel óta kerülgető hányinger és hogy minden ujjam bizsereg.
Neki kéne talán mégis csak ugrani, mármint, igazán nem is zavar, tényleg, mondjanak róla, amit csak akarnak, csak
Dorcas karon ragad, a fülembe súg, nagyokat pislogok.
Tényleg nincs rendben semmi, de azért…
Elindulunk valamerre, igazából nem tudom, mi történik (pedig annyira nem vagyok betépve, meg annyira nem is vagyok másnapos), de Dorcas engem szorít, én meg azt, ami a kezemben van.
- Hagyj már! – morogtam rá, megráztam a fejem, próbáltam kitépni a szorításából a karom. – Tökre leszarom, oké?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
94
Értékelés :
0
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Sky Ferreira

»
» Kedd 5 Jún. - 11:24

Why can't we

Nem tudom, hogy miért érzem folyton, hogy közbe kell lépni, hogy meg kell menteni, ki kell húznia  szarból mindenkit. De főleg Bunnyt. Mert csak rá kell nézni. Egyszerűen ordít róla, hogy megmentésre szorul. Persze sohasem vallaná be, és ha nem lépnék közbe, még lehet, hogy neki is ugrott volna valakinek, vagy csak állt volna és némán bőgött volna, de talán az a legesélyesebb, hogy bőgve nekiront valami nálánál sokkal nagyobb vadbaromnak. Csak úgy puszta kézzel, mert minek adott neki Ollivander pálcát, ha soha sincs kéznél? Legalább azt a lapátot használhatná. Akkor viszont ennek az egésznek csúnya vége lenne, és én azt nem fogom megvárni, és egyébként is érzem, hogy csak akkor tudok biztos lábakon állni, ha ott van a közelembe és nem azért, mert mindketten szét vagyunk csapva és így még a szokottnál is jobban rezonálunk, miközben a külvilággal elveszítjük a kapcsolatot, hanem mert csak ő maradt nekem, és bármit is próbál bedumálni nekem, jelenleg nincs rajtam kívül senkije.
Ezért vonszolom magammal, ügyet sem vetve az elénk állókkal, módszeresen taszítva egyet-egyet mindenkin, aki képtelen két centivel arrébb állni, hogy méltóságteljesen távozhassunk a helyszínről. Persze ez nem valódi távozás, mert már habár még csak év eleje van, máris rohadt sokat lógtunk, főleg legendás lények gondozásáról. Szóval csak odébb állunk a fősodorból, és én próbálom lehalkítani a hangomat, ami már csak azért is nehéz, mert én vagyok Dorcas Meadowes. És nem erősségem a diszkréció.
Egyébként rohadtul dühít a tesze-tosza leszaromsága, de igyekszem nem mutatni (kevés sikerrel) és igyekszem olyan komoly arcot vágni, amitől bárki elhiszi, hogy érdekel Bunny sorsa, talán még ő maga is.
- Baromság! – vetem oda csak félvállról, de a tekintetemet az övébe fúrom tolakodóan és kérlelhetetlenül, és csak akkor veszem észre, hogy még mindig szorongatom, de végül mégsem eresztem el, félek, hogy meglógna.  – Hát persze, hogy érdekel, hogy mi van vele, mert már megint lelépett, ki tudja hol a szarban van, és te aggódsz érte, akkor is, ha legszívesebben jól megrugdosnád – nem, ezt inkább én tenném vele, vagy még annál is rosszabbat művelnék, mert Bunnyinál csak egy valaki van jobban kiakadva Dungra és ez a valaki én vagyok. – De nincs semmi baja. Tudod, hogy egy kibaszott túlélő. Ha a halálfalók rágyújtanak egy farmot, akkor is kimászik a romok alól vagy csak jól kidumálja magát, kap egy-két jól megérdemelt pofont, de semmi komoly.
Sokszor képzelem el Bunny testvérbátyjait egy-egy formás kis csótányként, akik az atomháborút túlélve, erejük teljében hódítják meg a maradék szarkupacot, és uralkodnak mindörökké (persze két ellentétes csapatban. Sosem lennének képesek együttműködni.) De ezzel most nem akarom fárasztani. Így végül egy sóhaj kíséretében elengedem a karját és a lapátnak támaszkodva próbálom az orrontó furkász szart a bakancsom talpáról levakarni, de fél szemmel még mindig őt figyelem. - Azt mondtad, hogy minden olyan fasza volt nyáron, akkor mégis mi a franc történt?
 
look the other way?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Hozzászólások :
76
Értékelés :
0

»
» Kedd 17 Júl. - 19:38

Igazából az évek egész jól megedzettek – kussolj, most komolyan mondom! – és Merlin látja lelkem, egész jól hozzászoktam a tényhez, hogy nincs anyám, és Merlin a lelkemnek azt a részét is látja, amit még én sem, te pedig pláne, sohasem… hát szóval ahhoz is hozzászoktam, hogy Dorcas legyen az anyám. Úgy értem, minden ellenszegülés és harag és dac és csomó más, tinis érzelem mögött azért ott van a boldog megelégedés, valami sehova sem beszorítható vidámság, hogy hé, hé, látjátok, srácok? LÁTJÁTOK? Legalább ezt az idiótát még érdeklem, szóval… minek is más rajta kívül? Nem mintha ezt hajlandó lennék neki beismerni, esetleg majd elsírom a holtteste fölött, közvetlenül azután, hogy meghalt, mert kibeleztem.
Meg, azt hiszem, az egybegyűltek közül mégis csak ő lenne az első, akit kibeleznék.
Üveges-semmilyen arccal hátrabámultam az előbbi alakokra (a fenébe is, minek jártunk mi hat éven át egy osztályba, ha ez csak arra volt jó, hogy ne jegyezzem meg a nevüket?), és a helyzet egyetlen logikus megoldásaként kissé elhúztam a szájamat. Egyébként meg mondom, Dungra nem ugrom, miatta már rég nem ugrom. Nem akarom itt túldramatizálni a dolgokat, hogy okozott ő már annyi fájdalmat a szánalmas kis életemben, hogy egyszerűen túlcsordult a pohár, és jöhet bármi, hallhatok róla bármit, mondhatok róla bármit, mondhat róla bárki bármit, az már nem ráz meg, és soha többé nem fog megrázni – mert tudod, van az a dolog a kiégéssel, ami elvileg a depresszió előszobája, de ha őszintén érdekel, engem szerintem évek óta a hálószobájában dönget a depresszió, legalábbis a Dalton farmon végignyálazott önsegítő könyvek alapján nem tudok másra gondolni, de mondjuk az is fura, hogy miért találtam én ott egyáltalán ilyeneket, ha egyszer eleve pornóújságokért törtem be Beck Dalton szobájába, nem mintha egy nyitott ajtón való áthaladás bármiben is hasonlítana a betörésre, de azért érted, ugye? – na jó, na jó, na jó, figyelj, könnyen lehet, hogy egyszerűen csak beleképzeltem magam ebbe az állapotba. Ez persze elsőre furának hangzik, gondolom én, de elégséges mennyiségű kábítószer azért tényleg csodákra képes, csak a kormány nem akarja, hogy ezt megtudd. Szóval… szívesen?
Na mindegy, hol is tartottam?
Ja, igen, szóval tulajdonképpen ki tudtam volna nyírni Dorcast – miközben ugye az bizonyos, hogy ő maradt az ember, akit a világon a legjobban szeretek – egyrészt, mert nem akarta, hogy rossz kedvem legyen, amikor épp fizikailag képtelen vagyok arra, hogy Dungtól rossz kedvem legyen (mit Dungtól? a seggfejektől, akik a nevét a szájára vették, mármint ez nem rossz kedv volt, ez tényleg nem, ez csak… mondom, kiégés vagy mi), és ez… összességében valahol mégiscsak rosszkedvűvé tett (ennek határozottan semmi értelme, de akkor is így érzek), illetve éppen akkor, éppen úgy elégséges érvnek tűnt egy gyilkosságra (jó, figyelj, lehet, hogy hazudtam, lehet, hogy valójában nem Dorcas legyilkolására volt jó érv ez, de hát mit tehetnénk, ha egyszer ő volt ott?), de aztán meg végig gondoltam újra a helyzetet, és azt hiszem, nem tudnék nyomok nélkül eltüntetni egy holttestet és épségben eltűnni aztán.
- A halálfalók rágyújtottak egy farmot? – Az a baj a napjainkkal, hogy sohasem lehet tudni, hogy az erőszakos bűncselekmények felsorolásánál épp túloz-e valaki, vagy sem. – Nem tudom, oké? Mármint, már nincs nyár, ha feltűnt volna.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
i'm up to no good


the devil's in the details


»
»
Vissza az elejére Go down

Bunny & Dorcas

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-