» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
93
20
10
20
10
11
27
16
2
7
5
5
27
253
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans

FRPG.hu toplista
Friss posztok
pergamentekercseink

Aktivitás ellenőrzés
Today at 4:15
• • • • • • • • • • • • • •
Merel Everfen
Deranged Delicacies
Today at 4:11
• • • • • • • • • • • • • •
Merel Everfen
Hiányoztam? - Ruru & Sho
Today at 3:04
• • • • • • • • • • • • • •
Fujisaki Hikaru
There's no escape - Takeo & Koujaku
Yesterday at 9:23
• • • • • • • • • • • • • •
Koujaku Nakashima
Hírek
Yesterday at 0:08
• • • • • • • • • • • • • •
Robert Blynberch
Házpontok
Kedd 19 Jún. - 22:44
• • • • • • • • • • • • • •
Robert Blynberch
Sweet Brotherhood
Kedd 19 Jún. - 21:17
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
szemeit urára kérdve függesztette
Kedd 19 Jún. - 20:47
• • • • • • • • • • • • • •
Frank Longbottom
Elf on shelf
Kedd 19 Jún. - 14:24
• • • • • • • • • • • • • •
Joseph Bradley
Családi csendélet
Hétf. 18 Jún. - 19:23
• • • • • • • • • • • • • •
Eleanor Avery
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Hugrabug
Oda mész, ha türelmes vagy
▽ Hozzászólások :
89
▽ Reagok :
73
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
Sky Ferreira



»
» Szomb. 4 Nov. - 17:20

Why can't we

Ma sem kellett volna felkelni. Ott kéne kuporognunk az elhagyott lánywc rongyosra koptatott, hideg, csempéjén, belebódulva a valótlanságba, ahogy mindig is tettük, mióta elkezdődött ez az átkozott év. Akárhányszor megéreztük, hogy az emberek körülöttünk nyugtalanabbak, szétcsaptuk magunkat, amikor csak tehettük. Ez többnyire az én ötletem volt, de Bunny elég hamar hozzászokott, és néha már az ő kezdte az egészet. Csakhogy annyira kibaszott értelmetlennek tűnt egy idő után, mert néha a dolgok nem ültek el, szárnyrakaptak a diákok között a pletykák, aztán még másnap is a rejtélyes eltűnésekről, dementortámadásokról kellett hallgatnunk a temérdek összeesküvés elméletet. Ott volt, bármerre jártunk. De én naivan azt hittem, hogy legalább a kibaszott Legendás Lények Gondozása órán ejtik a témát. Elvégre mit árthatnak az emberek orrontó furkászok bébiszittelése közben?
Hát ezek szerint elég sokat. Egy pillanatra hagytam magára. Csak amíg elmentem munkavédelmi kesztyűkért, és a sáros avarban a turkálós bakancsomban végiggázoltam kétszer, hangosan cuppogva, már ott is állnak körülötte. És látom közeledni a vihart. Ahogy lebiggyeszti a száját, hunyorog, de mindeközben az állát felszegi, görcsösen szorulnak az ujjai a lapát nyele köré, de közben a másik tehetetlenül lóg nyurga teste mellett.
Túl messze vagyok, hogy még időben közbeléphessek, és talán így is van jól. Ezt az információt, amit még reggeli közben csíptem fel, amúgy sem tudtam volna a végtelenségig titkolni előtte. Amikor odaérek, határozottan ragadom meg a tehetelenül logó kezet és suttogok a fülébe – Figyelj, nem kell ezekre a barmokra hallgatni, faszt sem tudnak semmiről. Van fogalmad hány varázslényekkel teli farm van ebben a kibaszott országban? – olyan meggyőződéssel szólalok meg, mintha nekem aztán lenne. Valójában fogalmam sincs, mi a válasz, de talán nem is ez a lényeg. Küldök egy gyilkos, megsemmisítő pillantást a díszes egybegyűltek felé, aztán már rángatom is magammal. És csak a hátam mögött mutatom meg nekik a középső ujjamat, hogy azt már Bunny ne láthassa.
Nyirkos tenyere minduntalan ki akar szabadulni az enyémből, de nem hagyom magam, és csak amikor már biztos hallótávolságon kívül vagyunk – már ha lehetünk ilyesmiben egyáltalán még biztosak - szembefordítom magammal, és kezemet a vállára teszem.
- Figyelj, ha bármi történt volna Dunggal, azt már tudnád. Te lennél az első, te is nagyon jól tudod. A többi meg nem számít, oké? Csak baszogatni akarnak.  
look the other way?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Hugrabug
Oda mész, ha türelmes vagy
▽ Hozzászólások :
75
▽ Reagok :
53



»
» Pént. 16 Márc. - 19:17

Jó, hát, gondolom, csak azért, mert szar az életem, elvárható lenne, hogy minden belső mantrázásom valami olyasmivel kezdődik, hogy légy férfi és ne bőgd el magad, légy férfi és ne bőgd el magad, légy férfi és…
Na, most, mármint ebben a pillanatban mondjuk sokkal jobban foglalkoztat az a gondolat, hogy a „légy férfi és ne bőgd el magad” belső imába, mottóba (vagy igazából, ha lenne bakancslistám, akkor talán ez a két pont kerülne fel arra is) mintha amúgy kéne egy vessző is, nem?

Kifejezéstelen arccal bámulok előre. Azzal a kifejezéstelen arccal, ami egyébként nem is annyira kifejezéstelen, mert hát így-úgy csak-csak kiül rá, hogy épp szétveti a másnap, meg reggeli előtt az előző este elszívott, eldekkelt (oké, az már a csikk volt) spanglit se kellett volna tán újra meggyújtani. Mindegy, végeredményben – és mindennek köszönhetően – a világ nem volt már világ, csak egy nagy, sűrű katyvasz, amiben ugyan nem volt helyem és semmi nem volt rendben, de azért már-már elfunkcionálgattam.
Például Dorcas gondos vezetésével erre az órára is eljutottam (pedig amúgy semmi kedvem nem volt), ahelyett, hogy ott maradtam volna a lányvécé padlóján fekve, alighanem cseppfolyós-, de még inkább valószínű, hogy gázhalmazállapotban (amihez, azt hiszem, ugyancsak csekély kedvem lett volna, mármint így elfolyni vagy elszublimálni vagy mi), de ha egyszer így alakult, akkor az ember megmakacsolja magát

és férfi lesz
és nem bőgi el magát

hahaha.

Szóval az ember megmakacsolja magát, és nem ugrik annak a seggfejnek (különös módon sehogy sem ugrik be a neve) egyetlen szavára sem, mondjon bármit is a bátyámról. És igazából még az sem zavart feltétlenül, mikor beszálltak hozzá, mert mondom, a világ az nem is világ, csak egy katyvasz, egy nagy, zavaros, sűrű katyvasz, amiben Dung mondjuk hónapokkal ezelőtt megígérte, hogy minden rendben lesz, de nincs minden rendben, és Dung sincs meg sehol, szóval nem értem, tényleg nem értem, hogy miért beszél most körülöttem mindenki róla.
Amúgy sem tudnak róla semmi olyat mondani, ami ne jutna róla eszembe napjában százszor. Azt hiszem, inkább csak a tömeg zavar meg a reggel óta kerülgető hányinger és hogy minden ujjam bizsereg.
Neki kéne talán mégis csak ugrani, mármint, igazán nem is zavar, tényleg, mondjanak róla, amit csak akarnak, csak
Dorcas karon ragad, a fülembe súg, nagyokat pislogok.
Tényleg nincs rendben semmi, de azért…
Elindulunk valamerre, igazából nem tudom, mi történik (pedig annyira nem vagyok betépve, meg annyira nem is vagyok másnapos), de Dorcas engem szorít, én meg azt, ami a kezemben van.
- Hagyj már! – morogtam rá, megráztam a fejem, próbáltam kitépni a szorításából a karom. – Tökre leszarom, oké?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Hugrabug
Oda mész, ha türelmes vagy
▽ Hozzászólások :
89
▽ Reagok :
73
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
Sky Ferreira



»
» Kedd 5 Jún. - 11:24

Why can't we

Nem tudom, hogy miért érzem folyton, hogy közbe kell lépni, hogy meg kell menteni, ki kell húznia  szarból mindenkit. De főleg Bunnyt. Mert csak rá kell nézni. Egyszerűen ordít róla, hogy megmentésre szorul. Persze sohasem vallaná be, és ha nem lépnék közbe, még lehet, hogy neki is ugrott volna valakinek, vagy csak állt volna és némán bőgött volna, de talán az a legesélyesebb, hogy bőgve nekiront valami nálánál sokkal nagyobb vadbaromnak. Csak úgy puszta kézzel, mert minek adott neki Ollivander pálcát, ha soha sincs kéznél? Legalább azt a lapátot használhatná. Akkor viszont ennek az egésznek csúnya vége lenne, és én azt nem fogom megvárni, és egyébként is érzem, hogy csak akkor tudok biztos lábakon állni, ha ott van a közelembe és nem azért, mert mindketten szét vagyunk csapva és így még a szokottnál is jobban rezonálunk, miközben a külvilággal elveszítjük a kapcsolatot, hanem mert csak ő maradt nekem, és bármit is próbál bedumálni nekem, jelenleg nincs rajtam kívül senkije.
Ezért vonszolom magammal, ügyet sem vetve az elénk állókkal, módszeresen taszítva egyet-egyet mindenkin, aki képtelen két centivel arrébb állni, hogy méltóságteljesen távozhassunk a helyszínről. Persze ez nem valódi távozás, mert már habár még csak év eleje van, máris rohadt sokat lógtunk, főleg legendás lények gondozásáról. Szóval csak odébb állunk a fősodorból, és én próbálom lehalkítani a hangomat, ami már csak azért is nehéz, mert én vagyok Dorcas Meadowes. És nem erősségem a diszkréció.
Egyébként rohadtul dühít a tesze-tosza leszaromsága, de igyekszem nem mutatni (kevés sikerrel) és igyekszem olyan komoly arcot vágni, amitől bárki elhiszi, hogy érdekel Bunny sorsa, talán még ő maga is.
- Baromság! – vetem oda csak félvállról, de a tekintetemet az övébe fúrom tolakodóan és kérlelhetetlenül, és csak akkor veszem észre, hogy még mindig szorongatom, de végül mégsem eresztem el, félek, hogy meglógna.  – Hát persze, hogy érdekel, hogy mi van vele, mert már megint lelépett, ki tudja hol a szarban van, és te aggódsz érte, akkor is, ha legszívesebben jól megrugdosnád – nem, ezt inkább én tenném vele, vagy még annál is rosszabbat művelnék, mert Bunnyinál csak egy valaki van jobban kiakadva Dungra és ez a valaki én vagyok. – De nincs semmi baja. Tudod, hogy egy kibaszott túlélő. Ha a halálfalók rágyújtanak egy farmot, akkor is kimászik a romok alól vagy csak jól kidumálja magát, kap egy-két jól megérdemelt pofont, de semmi komoly.
Sokszor képzelem el Bunny testvérbátyjait egy-egy formás kis csótányként, akik az atomháborút túlélve, erejük teljében hódítják meg a maradék szarkupacot, és uralkodnak mindörökké (persze két ellentétes csapatban. Sosem lennének képesek együttműködni.) De ezzel most nem akarom fárasztani. Így végül egy sóhaj kíséretében elengedem a karját és a lapátnak támaszkodva próbálom az orrontó furkász szart a bakancsom talpáról levakarni, de fél szemmel még mindig őt figyelem. - Azt mondtad, hogy minden olyan fasza volt nyáron, akkor mégis mi a franc történt?
 
look the other way?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
i'm up to no good


the devil's in the details




»
»
Vissza az elejére Go down

Bunny & Dorcas

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» dorcas | adrian

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: Roxfort :: Birtok-