» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
88
25
19
25
20
18
31
17
3
3
5
5
5
264
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans
Friss posztok
pergamentekercseink

porcukor, az élet megrontója
Today at 1:48
• • • • • • • • • • • • • •
Rufus Scrimgeour
Cveta & Regulus
Today at 1:34
• • • • • • • • • • • • • •
Cveta Dolohov
Cataleya & Evan
Today at 1:18
• • • • • • • • • • • • • •
Evan Hayes
Regulus & Cveta - Don't touch me..
Today at 1:02
• • • • • • • • • • • • • •
Cveta Dolohov
Agatha & Cygnus
Today at 0:29
• • • • • • • • • • • • • •
Cygnus F. Lestrange
Tilos? Az jó.
Yesterday at 23:47
• • • • • • • • • • • • • •
Cygnus F. Lestrange
Egy kelyhet! - melyben délszak lángja forr
Yesterday at 23:43
• • • • • • • • • • • • • •
Anton Betranche
Élodie Lestrange
Yesterday at 23:35
• • • • • • • • • • • • • •
Inès Delacour
i quit drinking for good, i drink for evil
Yesterday at 22:58
• • • • • • • • • • • • • •
Egerton Travers
lágyan síró panasz, fölötte kupola
Yesterday at 22:19
• • • • • • • • • • • • • •
Anton Betranche
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 21 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 16 vendég
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
23
▽ Reagok :
13
▽ Avatar :
Zachary Cole Smith



»
» Szomb. 3 Feb. - 19:48
Úgy tettem, mintha aludnék, ami, jegyezzük meg, nem volt egyszerű, nem tudom, próbáltál-e már egyenletesen lélegezni, miközben belülről szétvetett a düh.
Potter a vállamat rázta.
- Peteeer! – mondta, úgy nagyjából ötödszörre, lágyan suttogva, ami… hát, igen csak megkérdőjelezhető módszer, már a suttogás, ha egyszer az a célja, hogy fölkeltsen (mintha James lett volna a társaságból az, akit az eszéért szeretünk, most kicsit elárulva érzem magam, hogy őszinte legyek), ez másnak is szemet szúrt, szóvá is tette neki, mire kihajolt az arcom közvetlen közeléből (ráfért volna szegény gyerekre egy fogmosás), és… hát, franc tudja, mit csinált. Le volt hunyva a szemem és a fal felé fordultam.
- Annyira nem is akartam annyira felébreszteni. – magyarázkodott azon a fontoskodó hangján, ami esetleg egy sötétvarázslatok kivédése óráról ismerős lehet.
Valamit még sustorogtak, de nem figyeltem. Nem moccantam, nem moccanhattam, ez akkor ott élet-halál kérdés volt. Ugyanolyan mozdulatlanul hevertem akkor is, mikor már elültek a neszezések. Eddig amúgy azt hittem, hogy olyan halkak vagyunk az éjjeli kiosonásainkkal, mint a macskák vagy a rókák, de az az igazság, hogy nagyon is hallani lehet, hogyan zihál az izgalomtól Remus (bármennyire is próbálja visszafojtani), az is sokkal nagyobb zajt csap, amikor Sirius a hajába túr (ki más lenne?), Potter pedig soha egyetlen rohadt másodpercre sem tudná befogni, de ezt már megszoktuk. Dübörögtek le a lépcsőn, az ajtót pedig csak annyira lágyan csapták be maguk mögött, hogy abba az egész ház beleremegett.
A Potter szülők eközben egyik oldalukról a másikra fordultak.
Én pedig hevertem tovább.
Úgy egy órán át, aztán felültem és bámultam a sötétbe.
Már nem dühösen, egyáltalán nem dühösen, bár még nem sikerült rájönnöm, hogy mi volt az az érzés, ami átvette a harag helyét.

Az biztos, hogy remegtem.
Az is biztos, hogy izzadtam, pedig már rég lerugdostam magamról a takarót.
A matracra ütöttem (pamacsokban szállt fel a por), és azt mondtam, bassza meg.
Aztán ezt még háromszor eljátszottam, míg végül kikecmeregtem az ágyból, hogy az ablakhoz menjek, és kibámuljak rajta. Előbb a teliholdra, aztán a közeli erdőre, aztán bennem volt, hogy az ablakba is beleverek egyet, de végül csak megkapaszkodtam a párkányban, csikorgattam a fogaimat, percek múltán meg végig dőltem James ágyán a lángnyelvwhiskyjével (amit egész ügyetlenül rejtegetett az éjjeliszekrényében), és azt számolgattam, hogy mikor fognak visszajönni, vagy hogy egyáltalán visszajönnek-e még egyáltalán.

Jó, hát elismerem, hogy jó móka volt az éjjel közepén vérfarkasokkal rohangálni a Tiltott Rengeteg közepén, már hogy ne lett volna jó? De, ami egy elvarázsolt erdőben mulatságos, az a valóéletben már igazán halálos.
Merlin látja lelkem, kurvára nem akarok Remus miatt megdögleni. Nem tudom, mi van a sráccal, de… valahogy megváltozott. Érted?
Vagy azt nem tudom, mi van velem. Lehet, hogy én változtam.
Vagy a világ változott, de ha a világ megváltozott, hát akkor már mi sem maradhatunk ugyanolyanok.
Lehet, hogy unom, hogy ölbe tett kézzel azt várjam, mikor kopognak be az ajtón érte, hogy aztán mindahányunkat lemészárolják, ha ez nem tetszik nekünk. Lehet, hogy zavar, hogy nem tudom, kikkel találkozik. Lehet, hogy zavar, hogy amúgy pontosan tudom (vagy legalábbis vannak elképzeléseim), kik akarnának találkozni vele. Lehet, hogy zavar, hogy minden fölöttem történik, és a hátam mögött. Elegem van, hogy be vagyunk ide zárva, odakinn meg egy kurva nagy háború zajlik, és lehet, hogy elegem van abból is, hogy attól kell félnem, hogy majd amiatt nyírnak ki, akit annyi éven át próbáltam életben tartani.

A vérfarkasok toboroznak.
A vérfarkasokra vadásznak.
És hát talán, talán jobb lenne életben maradni, mint ebbe belefolyni. Tudja a fene, én próbálkoztam, tényleg próbálkoztam, de a franc se tudja, meddig lehet mellette kibírni ezt a háborút. Tudom (biztos vagyok benne), hogy mindenki ezt gondolja, de azt is tudom, hogy sose vetnék ezt a képébe. Mert hát… ezek a srácok ilyenek. Érted? De tényleg érted?

Nyöszörögtem egyet. Megszorítottam az üveg nyakát, de maradtam hanyatt fekve.
Semmi gond, srácok, elintézem én. Csak bízzátok rám!


Aztán eljött a reggel. Aztán eljött még egy reggel, és még két másik, mire sikerült Remus-szal kettesben maradnom. Naplemente, langyos sör, mugli cigaretta, James macskája bolháinak csípései a bokán – ez utóbbit vakargattam, ahogy leültem a teraszra (felhúzott ballábbal a kényelmes vakarózás érdekében), mellettem sör, bennem meg elszánás, de nem annyi elszánás, mint amennyi bizonytalanság. Erre akkor jöttem csak rá, mikor a hangomat hallottam, ahogy azt mondtam:
- Remus, szerintem beszélnünk kéne.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Remus & Peter

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Jessica Drew / Póknő
» Peter McCall
» Kimiko vs. Peter
» Gabriellla és Peter Smite
» [Stella QF] Anatole Saito vs Peter Worker

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: Idõnyerõ-