Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Amikor a gigászokat szólítják
Today at 15:24
• • • • • • • • • • • • • •
Patrick Drake
I want to be loved...
Today at 14:32
• • • • • • • • • • • • • •
Augusta Quinlan
Fákjú tanár úr!
Today at 11:53
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Is this just fantasy? Caught in a landslide, No escape from reality
Today at 9:21
• • • • • • • • • • • • • •
Marlene McKinnon
míg átrágod magad a mába
Yesterday at 23:57
• • • • • • • • • • • • • •
Sir Cadogan
testre mennek és tovább
Yesterday at 23:36
• • • • • • • • • • • • • •
Sir Cadogan
Sűrű erdő rejtekén
Yesterday at 23:19
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Is it a dream?
Yesterday at 22:50
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Fosterék háza képzeletbeli barátoknak
Yesterday at 18:52
• • • • • • • • • • • • • •
Theodore Foster
Én várok rád/ahol véget ér az út
Yesterday at 16:37
• • • • • • • • • • • • • •
Dixon Avery-Lestrange
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Hozzászólások :
9
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Michelle Dockery

»
» Kedd 6 Márc. - 20:45

Céleste Lucille Delacour

Je ne regrette rien!


Becenév:

Lucy, Lessy

Kor:

39

Származás:

Aranyvér

Lojalitás:

Dumbledore

Képesség:

Pálca nélküli varázslás

Csoport:

Főnix Rendje

Play by:

Michelle Dockery

Karakter típus:

Keresett, de hamar meglelt karakter





Beszédes név, nagy hatalom rejtőzik mögötte, ami oly' messze áll tőle, mint jómaga a hölgy fogalmától, de hát kései gyermek, mindenki elnézte neki... Apja szerette, a többi gyermekhez képes túl könnyedén fogta, s erre ő már csak későn eszmélt rá. Anyja szerette, dédelgette, féltette, valószínűleg megérezte, hogy sohasem lesz vérbeli Delacour... Nem hajtotta becsvágy, nem szerette különösebben a bort, mint testvérei. De szeretett mindenkit, szívből és megbotránkoztatni is. Figyelemre vágyott, tekintetekre, miben örömmel sütkérezett, mikor végre, még ha csak dorgálás formájában is, de kiérdemelt bátyjától. A nagy meleg kéz, mely' folyton csak még jobban összekócolta haját, ó grand-père! Azóta is ilyen szerető mogyoró barna szempárt keres, míg grand-mère, a törékeny tünemény, egy kósza emlék számára, az anyai szigor képe. Ő volt az egyetlen, ki megzabolázhatta ezt a forgószelet.
Néma elegancia - mert valljuk be, jobb ha néma marad -, ruganyos léptek, korát meghazudtoló lendület. Meghazudtoló! Messze túltesz minden fitalon, ki csak erre a pályára tévedt. Büszke, hogy ne lenne büszke! Mint Delacour, s mint nő egyaránt. Nevét ismerik, jártas körökben suttogják: 54 ország, s csupán pár karcolás! Valami rejtett tehetség, egy csoda, egy nyíló virág! Mely sohasem hervadhat el. Felszegett fejjel, egyenes háttal, karizmája és lendülete könnyen maga alá parancsolja akár a gyengébbik, akár az erősebbik nemet. Erős, nem csak jelleme, de teste is, a fiatalság - nem utolsó, inkább friss, hévvel teli - szikrái ragyognak szemében, lelke megfiatalítja testét is. A szarkalábak, mik egyedüli nyomai az éveknek, karizmáját, küllemét erősítik. Tekintete tiszteletet parancsoló, de szája szélén az a röpke mosoly csak jó sejtethet - de ne feledd, sohasem neked! -.


 Hamar elhagytam a kúriát, amint elvégeztem az iskolát, elindultam, hogy világot lássak és a világ lásson engem. Éspedig sokat láttam, míg még többen láttak engem. Egy heves francia nőt, aki csak úgy tör előre, minden lépte egy mérföld, míg minden pillantása felér egy hurrikánnal. Bájos mosolyommal ezreket csábítottam el, de mindenhol csak romokat hagytam. A korosztályomhoz képest későn házasodtam, a papa, cher, volt olyan kedves, hogy heves természetemet egy sziklához kötözte. Egy vérmes, pénzéheshez, ami darabokra akart szakítani, míg nem véletlen és felettébb tragikus el nem hunyt. Szomorú, megejtettem pár könnyet, de repesve vártam az egy év leteltét, majd úgy hagytam el a kopott kúria szürke köves falait, mintha sohasem jártam volna ott. Bennem égett a kalandvágy, a becsvágy és mélykék szemeim előtt már ott lebegett a cél: átoktörő lettem.

Én nem vágytam a családi vagyonra, utolsó gyermek voltam, a legkisebb, de nem úgy mint a mesékben. Az idősebbek mindent elosztottak maguk között, ha jutott is volna egy maréknyi föld... Inkább szabaddá tettem magam, és a mai napig szárnyalok, mintsem nevemet egy másikéhoz adjam. Igaz, csak utólagosan végeztem el a továbbképzést, már bőven benne jártam a korban, csak néztek rám a szalonban a finom hölgyek, amikor erről meséltem. Ésbár egyikük szemében sem égett az irigység zöld lángja, láthatták, hogy miként is kell élni. Pitoyablement, mindük csak a szoknyája szélét szorongatta, titkon lesett hátra drága urának óvó pillantásaiért. Egykutya, szerfelett gyorsan ráuntam társaságukra, és illetlen mód hamar távoztam.

A kúriánk falai, a drága szülői ház, mi oly' kedves volt számomra, most már csak a búcsúra várt. A sikeres vizsga büszke mosolyra késztetett. Egyenes tartásom most még inkább kirivallt, mint azelőtt, pedig meg kell hagyni, sohasem voltam egy könnyen felejthető lélek. Büszke voltam, büszkébb, mint valaha eddigi egész életemben. Azt az elismerést, amire vágytam végre félig már megszereztem. Ahogy pedig az évek teltek, ahogy elhagytam a drága francia hont, még messzebb sodródtam, mint azt valaha is gondolta volna drága jó anyám. Minden birtokban mért örökségemről lemondtam, kivéve a nászajándékba kapott Gironde-megyéről nem. A férjem családja ajándékozta nekünk, küzdöttek is, hogy visszaszerezzék a halála után, de esélyük sem volt a Delacour család ellen, főleg nem úgy, hogy a pert mindvégig figyelemmel kísértem.

Még ha mást nem is vittem magammal, csak a Delacour család büszkeségét, és a jó apámtól tanultak, így is sokkal többre jutottam, mint azt várta bárki is. Kevés olyan ország van, ahol még nem végeztem volna szolgálatot, utazásaim során pedig, mint maximalista, ki nem hagyhattam, hogy megismerkedjek az ottani kultúrával. Legnagyobb hatással azt hiszem az Egyesült Államok voltak, a szabadság eszméivel felvértezve pedig, amikor Angliába értem, elborzadva fogadtam a híreket. Bien entendu, nem állhattam ezeket a helyzeteket, úgy semmiképpen, hogy tudtam, drága unokaöcsém is ezen ország rémálmának kellős közepén kevereg. A Rend, mint olyan pedig felkeltette az érdeklődésemet és a vezető egyéniségek megismerése után el is nyerték a támogatásomat. Amúgy is nyughatatlan lélek voltam világéletemben, egy felkelés ide, vagy oda már nem is számítana…



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Törvényen kívüli
Megyünk illegalitásba
▽ Hozzászólások :
417
Értékelés :
6
▽ Avatar :
luca hollestelle

»
» Szer. 7 Márc. - 19:26


Gratulálunk, elfogadva!

A szív bőségéből szól a száj.


Kedves Céleste,

Minden csoporthoz tartozik egy prototípus, akire a csoport minden, vagy legtöbb tulajdonsága érvényes, és esetünkben, ha erre a népes családra - és hála Istennek, egyre népesebb! - nézünk, a prototípus kétségtelenül ez az erős, akaratos, manipulatív, ez az intelligens és végtelenül bájos nő, aki egyszerre tűnik hidegnek, kiszámítottnak, és forgószélnek, letarolónak, nem csodálom, hogy a férfiak még a lába nyomát is megcsókolnák. (Mert így van, nem igaz? Valami titokzatos kód a Delacourok bőrében, amitől a hozzám hasonló fruskák osztrigává változnak.) 

Az a házasság, ott elbújtatva a sorok közt, nem lepett meg, hogy csak ennyit érdemelt. Miért hagyná magát egy olyan nő, mint Céleste, visszafogni, leültetni, elhallgattatni, ha egyszer szárnyalhat, ha egyszer meglátogathatja Amerikát, kultúrákat láthat, átkok fölött diadalmaskodhat. A rend soraiban már biztosan epedve várnak egy ilyen, minden prekoncepciót meghazudtoló úrinőre, akinek még a neve is égboltot jelent. (Vagy istenit?)
Amit pedig még igazán figyelemreméltónak találtam: tökéletes francia nyelvhasználat, nem sok, éppen csak annyi, hogy a nyelvemen érezzem ezt a Delacour-féléket kinevelő kultúrát.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Céleste L. Delacour

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Inaktív, és törölt karakterek-