Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Édeshármas vagy négyes?
Today at 10:30
• • • • • • • • • • • • • •
Moira G. McGonagall
Amikor a gigászokat szólítják
Today at 2:01
• • • • • • • • • • • • • •
Patrick Drake
sunshine in the darkness
Today at 0:57
• • • • • • • • • • • • • •
Moira G. McGonagall
Avalon Lodge
Yesterday at 22:33
• • • • • • • • • • • • • •
Orville Ackerley
Kapcsolat kereső
Yesterday at 22:16
• • • • • • • • • • • • • •
Leo Eugéne Burke
Képességek listája
Yesterday at 20:45
• • • • • • • • • • • • • •
Orville Ackerley
Munkahelyek listája
Yesterday at 20:43
• • • • • • • • • • • • • •
Orville Ackerley
Avatar foglaló
Yesterday at 20:39
• • • • • • • • • • • • • •
Orville Ackerley
Will you marry me?
Yesterday at 20:32
• • • • • • • • • • • • • •
Leo Eugéne Burke
Csavard fel a szőnyeget még ma éjjel
Yesterday at 20:19
• • • • • • • • • • • • • •
Maura I. Pince
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
54
Értékelés :
24
▽ Avatar :
Isabelle Fuhrman

»
» Szer. 4 Ápr. - 17:42

Merel Everfen

The Meta


Becenév:

Frodó
Szükség esetén Alice, Esther, Val, Clover, esetleg Victoria

Kor:

18

Származás:

Félvér

Lojalitás:

Főként önmaga

Képesség:

Magasság
...ja nem

Csoport:

Mágiahasználók

Play by:

Isabelle Fuhrman

Karakter típus:

Saját






Mivel lehet megelőzni az aurori pályát?
Mindenképp egy módszer rá, hogy családod lesz.
Nem váratlan anyává válás húzta keresztbe a terveimet persze, az kéne még. Épp ellenkezőleg.
Világ életemben árva voltam, anyám meghalt amikor születtem - a Foltozott Üst egy kivett szobájában, - apámról még ennyit se lehetett tudni, értelemszerűen azon túl, hogy volt, mert vagyok. Tizennégy éves koromig egy londoni árvaházban éltem, de ezzel semmi problémám nem volt. Ezután fordult fel az életem, amivel van problémám. Kiderült, persze csak valami véletlen folytán, van apám, mindig is volt, csak a felelősségek elől menekülve rólam már azt se tudta, hogy megcsinált. Még bátyám is van, akit lepasszolt még babaként, hogy az unokatestvéreim - akik szintén vannak - bátyjaként nőjön fel.
Ér elképzelni a lelki felfordulást, amit ilyen felfedezések okozhatnak egy árvának. Apám egyik ritka, nagy jótetteként könyvelhető el, hogy tanév végével örökbefogadott az árvaházból. Az egész tizennegyedik nyaramat vele töltöttem.
Az egész tizenötödiket minnél távolabb tőle. Nem vagyok biztos, pontosan min csúsztak el a dolgok, egy másik életben talán ma is vele élném azt a tékozló, kalandor életmódot, ami definiálja azt az ürgét. De nem így történt. Az újdonság varázsa elkendőzte egy nyárig, de aztán kiütközött a lappangó feszültség, másfél évtizedért járó neheztelés, talán igen, csalódás is abban, hogy nem az az idealizált figura, akinek eleinte hinni akartam. Kétszer volt férfi az életem során, egyszer kézenfekvően a legelején, aztán egyszer amikor
összeszedte a valószínűleg összes tökét ahhoz, hogy szembenézzel az előbbivel járó felelősséggel, felvállalja, és kiszedjen az árvaházból. És ennyi, vége, elfogyott, maradt a gerinctelen kis petaQ, ami előtte is volt. Még az "Apucsek" sem maradt meg sokáig, a nevén szólítom, Jednek, ha összefutunk a házban, mint ha csak lakótársak lennénk.
A bátyámékhoz se kerültem sokkal közelebb, velük legalább az a feszültség nincs, mint Jeddel, de egy új unokatestvér sem illeszkedik be olyan könnyen a rokonságba, ha tizenévesen kerül elő a semmiből, mint ha beleszületik.
Így teltem el reménnyel, aztán csalódtam az egészben, magamat is elhagytam túl sokáig, aminek meglett a böjtje. Elhanyagoltam a céljaimat, lecsúsztam az esélyéről, hogy bekerüljek az aurori akadémiára, hiába volt mindigis akkora álmom, és éppenséggel hasonló életművész kalandor lett belőlem, mint Jed.
Az egyetlen közelálló rokonom néhai anyám maradt, néhány összevadászott, féltve őrzött fotó, és másoktól meghallgatott emlékek formájában.
Klingonhobbit. Ebben benne van minden.
Benne van a százötvenegy centis termetem, amiért neveztek már hobbitnak meg Frodónak néhányan. Kérem, akkor már ugyan adjunk rá egy minimumnyit, és legalább Pippin vagy Trufa, az jobban illett volna rám. Belemagyarázható egy egészséges félelemérzet szinte teljes hiánya is. Ha a dokinak hihetünk, ez a kettő hormonális alulműködéseknek köszönhető, amik abból erednek, hogy anyám betegen hordott ki, abba is halt bele. Túl kevés oxigént felvevő tüdő, bizonyos értelemben megfulladt. Bizonyos értelemben miattam.
Benne van a rajongásom mugli popkultúra iránt, előkelő helyen áll mind Tolkien, mind a Star Trek és főleg annak a klingonjai, rajtakapható vagyok klingon szavak használatán is néha. Gyakran káromkodásként, de az úgyis központi része. Persze jöhetnek könyvek, filmek, videojátékok is, varázslóék nem is tudják, miket hagynak ki a mugli világ nemismeretével.
Megtalálhatjuk benne a jellememet is, ha tudjuk, hol keressük. Temperamentum, harciasság, igazságérzet, főleg, ha úgy érzem, megsértik. Lehet kérem ujjat húzni velem, de fájni fog. Kész harcos vagyok, meg kalandor. Ritka alkalom engem csinosan látni, pedig nem rossz dolog az. De ismerem magam, nem sokáig élné túl a hétköznapjaimat valami finom kis kosztüm. Tilosban járni izgibb úgyis.
Sokan tartanak furának, de talán az is vagyok.
Az utóbbi években - érezd a rovásodon, Jed - kissé elvesztem az időben. A jövő elkallódott. Élek a jelenben, és keresem a múltat. Túl sokszor csalódtam másokban, kezdve a családtagjaimmal, de nem csak rájuk érvényes ez, és elkezdtem egyre jobban és jobban kötődni anyámhoz, hiába emlék csak, mindkettőnk múltjához, és még a halál ideájához is. Öngyilkos szándékaim nincsenek, de elkezdtem sportot űzni abból, hogy flörtölök vele. Talán az adrenalin.
Annyit jártam már anyám üresen álló, egykori otthonában, kíváncsian, mit fedezhetek még fel, ki is volt, lassan már jobban otthon érzem magam ott, mint Jednél. De ez van, ha az élő rokonaim idegenek meg pondrók.


 -'Napot- nyitok be a pálcaboltba, ezúttal csak nosztalgiázni. Öt éve, a legutóbb, még félelmet nem ismerő felfedezőként volt az első megállóm az Abszol úton, hiszen mi mással is kezdjem egy egész varázslatos, új világ felfedezését, mint a varázspálcabolttal. Maradjak tán le a legfontosabbról, miután tankönyvekből feltöltekeztem?
-Jó napot, miben segíthetek? Miss...- Mr. Ollivander láthatóan kutat az elméjében a névért.
-Everfen.
-Áh, hát persze! Tiszafa és sárkány szívizomhúrja, tizenegy hüvelyk, ha nem tévedek.
Már-már nem is kérdés, inkább kijelentés, mintha csak az udvariasság kedvéért várna megerősítést rá.
-Az egy és megismételhetetlen- vigyorgok, miközben kihúzom a hajgumin keresztüldugott pálcát a fejem búbja mögül.
-Ugye jó gondját viseli, és nem javítani hozza?
-Nyugi, nem. Igazából csak kíváncsi vagyok. Tud mesélni róla?
Számítok rá, hogy lehet valami története. Amikor pálcát venni jártam erre, végigpróbáltam néhányat, amiknem nem tetszettem eléggé, közben sokat beszélgettem a bolttulajdonossal. Na igen, én és a nyelvem, ha valamibe belelendül. Amikor vagy a negyedik pálcáért indult volna, gondolt egyet, és morfondírozva tűnt el pár percre a polcok legmélyebb bugyraiban, mielőtt az időtől fakult dobozzal tért vissza. Az a tippem máig is, hogy valami olyan alapján támadt egy ötlete, amit a méregetés meg próbálgatás közben mondhattam.
-Látom, személyreszabta- nézegeti szakértő figyelemmel a pálcát, és a nyele végét díszítő sárkányfej-forma faragást.
-Így inkább néz ki pikkelyeknek az eredeti minta, mint egy spárgának- védem az alkotást. De pont ezek közül nézett ki valamelyiknek az eredeti átmenet a nyél és szár között, így a túlvégén eszközölt fejlesztéssel kevésbé zöldség az összkép.
-Nos, ami azt illeti, ez egy igen régi darab. Korai Gedemund Ollivander munka, a tizennyolcadik századi koboldfelkelés utáni évtizedekből. Akkoriban népszerűbbek voltak az ilyen harcias pálcák. Azoknak jellegzetessége ez az enyhe dőlésszög is a nyél után, ergonómikusabb a célzott varázslatokhoz és átkokhoz. Az utóbbi században kevésbé voltak keresettek, úgyhogy könnyebben merülhettek feledésbe itt a raktár mélyén, ha maradt néhány darab abból az időből. De remélem ön azért nem támadásra használja, egy ilyen pálca felelősséget igényel.
-Nem, nem jellemző- nyugtatom a pálcakészítőt. Bár tény, hogy volt pár bravúrom vele, azért nem direktben keresem az összetűzéseket vele. Csak néha megtalálnak maguktól is.

halovány léptek elbuknak

Leveszem a kötényt a napom végeztével, és a helyére akasztom. Érdekes sztori ez a cukrászda is itt az Abszol és Zsebpiszok sarkán, épphogy inkább a zsebpiszok felől. Viccestől, gyanúson át, bizarrig terjedő sütiket is találni itt, nyáron szokott lenni olyan fagyi, ami szó szerint nyal vissza, ha nem figyelsz. Az egyik kedvencem egy woodoo-baba alakú fánk, gyakran én sütöm, bár a bűvölést nem én végzem rajtuk. Igazi woodoo-babaként azért nem működik, de elméletileg ha úgy eszed, hogy valakinek a szemébe nézel közben, érzi a harapásokat a vonatkozó helyeken. Megerősíteni ezt nem tudom, meg hogy milyen mértékben, bár a vevőkre való tekintetből valószínűleg nem fáj úgy, mint egy ténylegesen leharapott, mondjuk kar, inkább csak ilyen "baráti" mértékig. De nem ettek még felém ilyet.
De elkalandozok. A sztori inkább az, én hogy kötöttem ki pont itt. Kellett valami saját zsebpénz a Roxfort után, a sütögetés meg még korábban ragadt rám hobbi gyanánt. Valakinek a kedvéért kezdtem el megtanulni eredetileg, de milyen is lenne az én szerencsém? A sütés maradt meg tovább.
Itt a cukrászdában érdekes receptek vannak, és gyakran térnek be érdekes figurák is, nem az unalmas nyárspolgár helye ez itt.
Felnyalábolom a táskámat, elköszönök másnapig, és az ajtón kívül tett pár lépés után dehoppanálok.
Egyem a drága zúzáját annak, aki ezt az utazásmódot feltalálta. A gumicsövön áthúzás érzését meg kell ugyan szokni - itt elkezdhetnék gondolkodni, hogy ez arra utal-e, hogy féregjárat-elven működik inkább, mint teleportálásként - de az egyik kedvenc varázslatommá vált nagyon rövid idő alatt.
Egyenesen az ágyam fölé érkezek, hagyom magam ráesni arccal előre, és a matracba vigyorgok a rafináltságomon. Nem kell átjárkálni a házon, nem kell összefutni Jeddel, ha itthon van, a kilóméterhiányomat megtartom akkorra, amikor saját szórakozásomra csavargok. Mondjuk mindjárt.
Lepakolom a tatyóm, és hoppanálok is tovább. Merre járjak ma?

idő túl veszteségen
veszteség az élet vászna mögött

Elmélyülten nézem a talpam alatt a Temzét tovasietni. A híd korlátjának tetején ülök, belenézek csukott szemmel a szélbe, gyönyörködök a kora estében. Hülye játékot játszok, mondaná, talán mondja is magában sok felelős felnőtt. Talán tényleg az. De az enyém.
Csak egy mozdulat lenne, vagy egy váratlan széllökés - persze számítok a szélre, évekig hadonásztam ennél labilisabb rúdról vasgolyók után ötkilós buzogánnyal, tudom mit csinálok - és pár pillanat abszolút szabadság lenne, mindentől kötetlenül, adrenalinnal fűszerezve. Aztán folyó.
De nem ezért vagyok itt.
Pont megfelelő számú járókelő van a hídon, nem sok, nem annyi, hogy idecsődüljenek, de egy-két lélek távolodik vagy közeledik pártíz méterre valamelyik irányban. Végignézek előttem a látképen, kétfelől a város közrefogja a Temzét.
Az eddig lógatott lábammal megtámasztom a korlátot, kézzel elengedem, felegyenesedek. Néhány elhaladó autó között hallgatom a lépteket, amik közeledtek, de mintha megtorpantak volna.
Felemelem széttárva a karjaimat, lassan, ráérősen. Teleszívom a tüdőmet az épp csak lehülő levegővel. Tudom, hogy valaki vagy valakik állnak a környékemen, engem figyelnek, mit csinálok itt széttárt karokkal. Emlékeztethet arra a bizalomjátékra, ahol a mögöttedálló elkap.
Nem zavartatom magam, had nézzenek, gondoljanak amit, tegyenek ahogy. Ez egy kísérlet, nem piszkálok bele az alanyaiba.
Átjár a szél, kifúj az arcomból pár kósza hajszálat, tökéletes béke és nyugalom ül az arcomra. Kiélvezem a pillanatot.
Hátrébb billentem a súlypontom, és hagyom magam hanyattdőlni.

nem tartott
nem feledett
nem elveszett

elveszetlen megtalált



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
771
Értékelés :
2
▽ Kor :
18
▽ Avatar :
Chloe Moretz

»
» Szer. 4 Ápr. - 19:49


Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.


Szia! Smile
Amire felfigyeltem első körben, az a neved különlegessége. Tetszik nagyon, és tök jó az összhangja is, ez máris érdekessé teszi a karaktered. Az árvaság. Hm, hát igen, ez nem egy kellemes dolog, még pici korban elveszíteni a szüleidet pedig végképp nem, hiszen mint ahogy te is írtad a későbbiekben, az anyukád utáni érdeklődés, kíváncsiság mindig ott lesz, és az a rengeteg sok gondolat, hogy mi lenne ha...
Kicsit reménykedtem a családleírásodnál, amikor az apukád a "szárnyai alá vett", ámde ismét el kellett szomorodnom, sajnálom, hogy ez nem tartott sokáig. Azért remélem, majd a jövőben teljes lesz az életed egy saját családdal, és te másként fogod csinálni.
Érdekes, ahogyan a mugli dolgokat belefűzted a történetedbe. Már az is, hogy amiért alacsony vagy, Frodónak hívnak, valamint a Star Trek rajongás, ez határozottan jó pont nálam! nevetés
Rátérve az előtörténetedre... teljesen megértem a pálcád iránti kíváncsiságot, főleg, ha egy ilyen kifejezetten régi darabról van szó. Ennek tulajdonságai és jelleme pedig tökéletesen kell, hogy passzoljon hozzád. Jó volt megtudni a karaktered életéről is még egy picit, hogy most mit is csinálsz valójában, és jót mosolyogtam a visszanyaló fagyin valamint a woodoo fánkon, nagyon ötletes, egyszer kipróbálnám!
Remélem, az adrenalin és a próbálgatások nem fognak majd a vesztedbe vezetni, és kívánom neked, hogy egyszer valaki a mögéd álljon és elkapjon, és ezzel megszerezze a bizalmadat!





• • • • • • • •




Close your eyes, and you'll




see that you're really need!



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Merel Everfen

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Alkoss karaktert! :: Elfogadott életrajzok :: Mágiahasználók-