Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

mozgókép mugli módra! EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

mozgókép mugli módra! EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

mozgókép mugli módra! EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

mozgókép mugli módra! EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

mozgókép mugli módra! EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

mozgókép mugli módra! EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

mozgókép mugli módra! EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

mozgókép mugli módra! EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

mozgókép mugli módra! EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 29 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 29 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

mozgókép mugli módra!



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Alec Silverlake

Alec Silverlake

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Miles McMillan

»
» Vas. 15 Ápr. - 0:26

Lola & Alec


Szabadnapom van, úgy döntöttem kiruccanok Londonba, Clive se mondta kellenék, no nem mintha ez különösebben visszatartott volna. Azon gondolkodom, mivel is üssem el az időt, amikor kiszúrok egy mozit. Mugli mozgóképes megoldás! Egyszerűen fantasztikus szerintem, hogy miket ki nem találnak, nekem a mozi ilyen, volt már hogy beültem, most is legalább annyira jó szórakozásnak tűnik. Megvettem a jegyet arra a filmre, ami a leghamarabb kezdődik, mindegy mi az alapon. Valami ijesztegetős, mert valami szörnyszerű van a plakáton, már látom, de teljesen mindegy. Veszek popcornt meg kólát, ezzel teljesen el is vegyülök a muglik közt és beülök a helyemre. A mellettem ülő lány épp szürcsöl egy keveset a saját mérgéből, mikor lehuppanok mellé. Ahogy elnézem nincsenek mellette, de nem láttam még senkit aki olyan bolond volt, hogy egyedül eljött, a muglik mindig párban jönnek, szerintem ez amolyan randi hely lehet. Várni sem kell sokat, mert a fények eloltódnak, elkezdődik a mozi. Marha vicces nekem az egész, hogy látszik eljátsszák, minden kimért, de mégis van benne valami varázs, ha lehet ilyet mondani. A csaj mellé továbbra sem jött senki, így már könnyedebb leszek.
-Kérsz? Sosem bírom megenni, aztán a maradékkal meg mindig az előttem ülőket kezdem el megdobálni. - Kérdezem ártatlan mosollyal, vegyen bátran, de ha kipróbálná unaloműző módszerem, az sem lesz ellenemre. Persze valaki lepisszegett, de sejtheti mindenki, mennyire érdekel.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Lola Roubens

Lola Roubens

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0

»
» Csüt. 19 Ápr. - 22:45
Nem sok helyen jártam eddig Londonban. Még nem indultam el felfedezni a várost, először munkát kellett találnom, úgyhogy éjjel-nappal ezzel foglalkoztam. Aztán meg elkezdtem a bárban dolgozni, és amikor nem ott voltam, akkor végigaludtam a napot, hogy este újra teljes pompában állhassak a színpadra. Egy valami azonban felkeltette a figyelmemet: minden este elmentem egy mozi előtt. Kis lepukkant mozinak nézett ki a bár közelében. Gyerekkoromban imádtam moziba járni a mugli barátaimmal. Otthon mindig azt hazudtam, hogy átmegyek egy boszorkány barátnőmhöz tanulni. És ez hazugság volt. Ilyenkor belógtunk egy-egy kisebb moziba, és az egész délutánt művészfilmek nézegetésével töltöttük. Szép idők voltak...
Ma szabadnapom volt. Amióta itt dolgozom, az első. Nem volt számomra kérdés, hogy a moziban töltöm ezt a szabad estémet. De mivel ez a kis filmszínház nyilvánvalóan nem a populáris blockbusterek melegágya volt, nem volt túl nagy választék a megnézendő filmek között. Egy terem volt benne. És amikor én odaértem, egyetlen egy filmet játszottak. Elkeseredtem, mert valami Zs-kategóriás horrorfilm volt műsoron. Alapból nem a kedvenceim a horrorfilmek, hát még a rosszabb fajták. De sebaj, most már vissza nem fordulok egyedül sehova. A biztonság kedvéért vettem egy nagy pohár kólát az életunt büfésnénitől, ha netán kitalálnám, hogy nem akarom megérni ennek a filmnek a végét. Akkor legalább ott lesz a kóla szürcsölgetni.
A teremben alig voltak tizen, amikor beültem középre. Pont középre. Mindig ide ültünk Hughie-val, ha ketten mentünk moziba. Ő is imádta a mozit. Visszatérve, az utolsó előtti voltam, aki beült a székre. Az utolsó párocska pontosan elém ült be. Pontosan elém. Egy zsiráfgondozó és a mikrofonfejű barátnője. Köszi, haver... Na de nem kell félni, kiderült, hogy nem ők voltak az utolsó nézők. A film kezdetekor leült mellém egy másik fazon. Pontosan mellém. Haver, eddig egyedül ültem az egész sorban, pont mellém kellett ülnöd... De ha már itt vagy... Megigazítottam magamon a pulcsit (férfi pulcsit, ami még a hadseregből maradt), hogy ha már cicanadrágban, sportcipőben és tréningfelsőben, smink nélkül ülök egy kopott huzatos mozifotelben, akkor legalább jól álljon rajtam, ami jól állhat.
Aztán a pasi megkínált a pattogatott kukoricájával. Kedves volt tőle, kapott cserébe egy mosolyt. Aztán kapva az alkalmon és inspirálódva az ötletén belemarkoltam a dobozba, és elkezdtem az előttem ülö mikrofonhajra tornyot építeni a popcornból.
- Köszi – vigyorogtam rá, majd újabb adagot markoltam, aminek a felét most már meg is ettem. Aztán hatalmas üvöltés csattant ki a recsegő hangszórókból, én meg röviden és élesen felsikkantottam, majd nevetni kezdtem. – Jézusom, utálom a horrorfilmeket...

Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Alec Silverlake

Alec Silverlake

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Miles McMillan

»
» Pént. 20 Ápr. - 14:38

Lola & Alec


Én nem vagyok szívbajos, persze hogy amellé az ember mellé ülök aki egyedül van, ne legyen egyedül szegény. Sokan nem hiszik el, de rohadt jó fej vagyok, szociálisan érzékeny, szinte varázsló és egyéb társadalmi kötelezettségem a magányos mugli moziban ülők pátyolgatása. Meg amúgy is, ha már találtam még egy különcet aki képes egyedül beülni a párocskák melegágyaként funkcionáló mozgókép vetítős termekbe, akkor muszáj megismernem. Mikor már lement néhány perc és úgy saccolom tényleg nem vár senkit, akkor meg is szólítom, kedves mosolya a jutalmam a kukoricáért. Ahogy belemarkol kikerekedik a szemem és rázkódom a néma nevetéstől, ez a nő nagyon durva, nem szívbajos! Mondtam már hogy csípem az ilyen embereket? Aztán látom hogy az előttünk ülő nő csodálatos haját dekorálja ki vele, egy-két szemmel besegítek Neki, de szigorúan esztétikai felindultságból!
-Nincs mit, bármikor! - Vigyorgok, markol még egy adagot, még jó hogy a legnagyobbat kértem, azaz hogy mindig azt kérem, kukoricából a sok is kevés alapon. A filmbe aztán berobban egy nevetséges ordítás, csak némi hunyorgást váltott ki belőlem, mert jó hangos, meg kell hagyni. A csaj sikítása sokkal ijesztőbb lehetett volna így testközelből a fülembe, de számítottam ilyesmire mikor beültem így csak vigyorgok.
-Akkor miért ültél be? Amúgy ez a kis elfajzott gorilla nem is ijesztő, ezek még nem láttak félelmetes lényt... ettől az elsősök sem ijednének meg... - A mardekárosok legalább is, bár lehet jó fej leszek és megelőlegezek némi bátorságot a griffendélnek is, na. De mi ez a papírbábú egy sárkányhoz képest? Na ugye! A számba is tömök egy adag kukoricát, de csak megfogom a nő csuklóját, hú de szapora a pulzusa!
-Te tényleg megijedtél! - Nevetek, de nem rajta, hanem a tényen, hogy valakire hat ez, ez nagyon tetszik!
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Lola Roubens

Lola Roubens

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0

»
» Szomb. 21 Ápr. - 17:15
Arrébb pakol egy-egy kukoricát és még hozzátesz néhányat a nőcike fején.
- Ne piszkálj bele a művembe! – sutyorgok neki és próbálok morcosan nézni rá, amikor az emlegetett nőci mogorván hátraszól, hogy kussoljunk. Meglepődtem, de aztán amint visszafordult, hangosan kuncogtam egyet, mire a fazon is odamordult. – Bocsánat! – fogom be a szám, de csak nem bírom, úgyhogy a fejem szinte már elvörösödik a visszafogott nevetéstől. Nem csinálnám ám ezt, ha egy művészetileg vagy akárhogyan is értékelhető filmet néznénk, de hát ez mi ez már ez a majom...
Sikításomat és az azt követő nevetésemer csak egy vigyorral nyugtázza. Kedves fickónak tűnik ám. Tud jókedvű lenni. És ez igazán értékelendő számomra.
- Mert nem volt más... – vigyorgok vissza rá. – Ma vagyok szabadnapos először és ez közel van a munkahelyemhez – magyaráztam lelkesen. – Nem rég költöztem Londonba, még nem volt időm körülnézni a városban, és mivel egész nap aludtam, ezért maradt a mozi. Ez akkor is szórakoztató, ha egymaga üli végig az ember. Na meg olcsó. És hogy miért ez a film? Ahogy kint láthattad, nem volt túl sok választásom – mosolyogtam, majd betömtem a számba néhány kukoricát, és újra a vászonra figyeltem. Amikor azonban újra a doboz felé nyúltam, a pasi megfogta a kezem. Azonnal odakaptam a tekintetem és már készen is álltam az önvédelemre, de aztán megszólalt. Haver...nem sokon múlott, hogy megtapasztald a katonareflexet...
- Meg – csak ennyit mondtam, de vigyorom már csak óvatos mosoly volt. A katonák nem a másokba vetett bizalmukról híresek. Elhúztam a kezemet és nem nyúltam többet a kukoricához. Tovább néztem a filmet és a kólából szürcsölgettem. Hátha nem lesz több ilyen jelenet. Sem a vásznon, sem a fotelekben.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Alec Silverlake

Alec Silverlake

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Miles McMillan

»
» Vas. 22 Ápr. - 13:06

Lola & Alec


-Muszáj, nem látod, hogy nem szimmetrikus? - Mondom tettetett felháborodással, kissé megdermedve, hogy az általunk dekorált nő hátrafordul, majd a pasija is, de... semmi! Együtt nevetek elfojtott hangon a csajjal, hogy ez nagyon kész! Komolyan mondom, a mi műsorunk ezerszer jobb, mint ez a vetített állókép sorozat. Szüneteltetjük a művészlelkünk kibontakoztatását egy rövid ideig, az elég, hogy kiderüljön a mellettem lévő nem immunis az ilyesfajta ijesztegetésre, mint a hirtelen hangos zajok. Nem tehetek róla, ez nagyon vicces, én a munkám miatt megszoktam az ilyesmit, olyanokkal is vagyok körülvéve akik szintén megszokták, így kifejezetten élvezem, hogy Ő rá hat.
-Ó hát igen, ezzel én is szembesültem! - Vigyorgok tovább, szóval Ő is beült az első filmre vajon? Hasonszőrű dilis, az mindig jó. - Minden világos, mint a kukoricaszemek a sötétben. - Bökök a fejemmel a nő haja felé, ahol mint a karácsonyi égők rikítanak a sötét hajában. - Én is nemrég jöttem vissza, bár én nem aludtam végig a napot... kellemes kis hobbi, én is szeretek sokáig ágyban lenni, de inkább társasággal... - Vigyorgok rá, akkor én is van hogy nem kívánkozom ki, de Ozírisz ha egyedül vagyok általában felkelt, hogy ne lazsáljak. Kis rohadék.... de azért még imádom.
Aztán csak puszta szórakozásból fogom meg a kezét, hogy tényleg ennyire megijedt-e, de azt hiszem már ettől a gesztustól is megijedt. Kikerekedik a szemem a fura reakciójára, majd nevetek megint, lehet ijesztőbb vagyok mint a film, juhú! De látom rajta tényleg megijeszthettem, nem mer enni sem, hát az ölébe rakom a kukoricát vegyen csak, nekem azt hiszem elég volt.
-Mit szeretsz még csinálni? Ma én is szabadnapot vettem ki és szeretem Londont a nyakamba venni éjszaka. - Amolyan békejobb, nem vagyok én ijesztő - tudtommal legalább is.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Lola Roubens

Lola Roubens

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0

»
» Kedd 24 Ápr. - 21:28
Jól esett, hogy nevetett velem a fickó. Aranyos volt és vicces. Átlagos. Hogy ez rossz vagy sem, nem tudom egyelőre megmondani, de számít ez egyáltalán? Most sajnos nem... Nyitottnak nyitott vagyok én, de az életemnek nem azt a korszakát élem, amikor csak úgy nyitok bárki felé minden mennyiségben.
- Azért aludtam végig a napot, mert hajnalig dolgoztam, okostojás – vágok vissza a megjegyzésére. – Én mindig egyedül alszom – tettem hozzá halkan, aztán újra a vászonra néztem. Borzadály volt ez a mozgókép.
Amikor elhúztam a kezemet az ujjai közül, nagyot nézett és még nevetett is. De csak azért nevetsz, hapsikám, mert gőzöd sincs, mi baj érhet. Lehet, hogy naiv és törékeny nőnek nézek ki, de a helyedben nem piszkálgatnék egy bombát. Igaz, nem tudod, mit piszkálgatsz...
Nem vettem többet a kukoricájából. Nem azért, mert nem kellett, vagyis hát nem mondhatnám, hogy kellett, magamtól ritkán veszek, de most szándékosan nem vettem. De úgy látszik, nem tűnt fel neki, vagy épp hogy feltűnt, mert úgy odanyomta a dobozt az ölembe, mintha oda öntötték volna. Meg is ijedtem kicsit, rá is néztem a hirtelen mozdulat miatt, de aztán csak folytatta, úgyhogy ideje volt a magányos belső monológok helyett most már válaszolni is neki.
- Szeretek sétálni. Általában egyedül sétálok – válaszoltam gyanakvó hangon a szemébe nézve. Tudtam, hogy arra célozgat, töltsük együtt az éjszakát felfedezve a várost. – Szeretek énekelni. Meg táncolni. Te szeretsz táncolni? – visszafordultam a vászon felé. Próbáltam elterelni magamról a témát, sőt azt az ötletét is próbáltam meghiúsítani hogy együtt menjünk várostnézni éjszaka. Nem azért, mert vele volt bármi bajom, csak...csak egyedül minden jobb. Majdnem minden.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Alec Silverlake

Alec Silverlake

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Miles McMillan

»
» Kedd 24 Ápr. - 21:45

Lola & Alec


Hogy kioktat! Nézzenek oda, csak lesek, de a vigyorom megmarad, nincs mit tenni.
-Van hogy én is szoktam, de rólad nem ezt feltételezné az ember, amikor először Rád néz, hanem hogy valami... irodai munkád van, nappal. - Vigyorgok, főleg ebben a férfipulcsiban... -Te szegény... én soha. Nem szeretek. De akkor ez a Te pulcsid, nem a pasidé? - Lehet az övé, engem sosem zavart, ha egy lány fiú ruhát hord, sőt... a fiúkat sem bántom női ruhával, bár az nem vonzz semmilyen értelemben és felállásban.
-Mindent egyedül csinálsz, magányos lehetsz. Az embernek kell, hogy néha legyen társasága, hogy ne forduljon magába. Meneteltem már két hétig az erdőben majdnem egymagam, meg is kattantam volna ha nincs kihez szólni! - Ozírisz mondjuk nem ember, de értem amit sziszeg, de ezt egy muglinak nem mondhatom, bolondnak nézne. Bár lehet így is annak néz, no de sebaj. Nem szokott különösebben zavarni a dolog. A szemezést minden esetre állom, nekem nem gond, edzett vagyok és amúgy is szép szemei vannak. Én a pocsolyabarna szemeimmel nem vagyok valami nagy szám, tudom jól, de emiatt nem zavartatom magam. //Jó, lehet Miles szeme nem pocsolyabarna, majd eldönti Lola xDD//
A táncolásra szélesebb lesz a vigyorom.
-Iiiigen, eléggé szeretek táncolni, énekelni is, bár arra azt mondják bár ne szeretnék! Szóval, valami táncos helyre mennél? Óh, ismerek egy nagyon jó ír pubot, ahol ír zene van és minden este lehet rá táncolni is! Megtanítalak, ha nem tudsz! - Jut eszembe, az az egyik kedvenc helyem, régen voltam már, hirtelen nagy ingerenciát érzek elmenni oda, de oda csak partnerrel az igazi. Szóval lesem a hölgyikét mit reagál, látom kemény dió lesz, de nem baj, én szeretem a kihívásokat ám! Ha már az egész életem az.... jobb szeretni, nem de?
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Lola Roubens

Lola Roubens

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0

»
» Kedd 24 Ápr. - 22:28
- Igeeeen? Na és ezt miből gondoltad, Tarzan? – vigyorgok rá vissza. Kicsit meg is sértődtem... Bár inkább nézzenek aktakukacnak, mint egyéb éjjeli munkásnak. És akkor felvillant az égő a fejem fölött. Minek gondolhat ez engem?? Jobb, ha felvilágosítom, mielőtt bármit is végletesen félreértene! – Egy közeli bárban énekelek éjszakánként. Sürgősen munkát kellett találnom, úgyhogy kaptam az alkalmon – magyaráztam, aztán mégiscsak elkezdtem eszegetni abból a kukoricából. Nem adom magam könnyen, de hát ez csak ilyen kis dacjáték volt.
- Ó, nem vagyok szegény, nem kell sajnálni – na jó, kezdett frusztrálni, hogy így lesajnált. – Szeretek egyedül aludni. Sokkal jobban, mint mással. És nem, nem a pasim pulcsija. Egy nőnek talán nem lehet olyan napja, amikor csak elbújna egy hatalmas pulcsi mögé és onnan kukucskálna kifele a világra? – kérdeztem játékos mosollyal. És mindeközben takargatni próbáltam a pulcsi oldalán lévő golyó ütötte rést. Hála a sötétségnek, nem volt nehéz rejtegetni.
- Nem vagyok magányos – néztem rá újra a fejemet ingatva. – Szeretek egyedül lenni. És nem szoktam magamba fordulni, nem kell aggódnod értem – na ez volt az első hazugságom, amióta leült mellém. Mert hogy az igazság ennek az ellenkezője volt. Nem szerettem egyedül lenni, és a végletekig magamba fordulok. Ez általában akkor történik meg, amikor reggelfele hazamegyek az üres kis lakásomba, lefekszem a matracomra és bámulom a plafont. Aztán elalszom néhány percre és kezdődik a pokol. De ezt semmi pénzért sem osztanám meg mással...
- Áááh, a szabadnapomon inkább pihennék – feleltem, amikor felajánlotta, hogy elvisz táncolni. – Tudod, a bárban általában úgyis mindig tánc lesz a vége az estének és ezt a hét 5-6 napján csinálni fárasztó – nevettem fel kicsit. – Nem vagyok formában egy ideje – konkrétan évek óta volt az utolsó háborús esemény, amiben katonaként vettem részt, azóta eléggé lerobbant a testem. Túl sokat pihentem. Meg is van a terv! Holnaptól minden nap edzek munka előtt!
- De elég borzasztó ez a film, úgyhogy akár ki is mehetünk innen – mosolyogva visszatettem a dobozt az ő ölébe. Felálltam, hogy majd msot elindulok, de a kijárat és köztem ott voltak a pasi lábai. Ajjaj... Hát jó, legyen. Felé fordulva átpakoltam egyik lábam az övéin, aztán a másikat is. Csak kicsit volt kínos... De én persze úgy tettem, mintha tök természetes lett volna mindez, hogy egy idegen ölén át mászok ki a szűk fotelek között. Aztán hátrafordultam, rámosolyogtam és elindultam kifelé a teremből.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Alec Silverlake

Alec Silverlake

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Miles McMillan

»
» Kedd 24 Ápr. - 23:10

Lola & Alec


Húha, Tarzan vajon ki lehet? Lehet látszik a fejemen forognak a kis kerekeim, már ami nincs ki.
-Olyan... jó kislánynak tűnsz! Visszafogottnak. Mármint csintalan vagy - Bökök a nő hajára a fejemmel - De nem vagy rosszaság, aki éjszakába nyúlóan kimarad. - Mosolygok, fogalmam sincs mit csinálhat, tippeim lennének, de ismerve magam egy sem találna. De nem hagy szenvedni, elmondja magától, kellemes meglepetés.
-Ó, az jó lehet! Ha egyenesbe jöttél akkor irány a Brodway? - Viccen kívül, aki jobb az oda megy, nem? Ez olyan mugli dolog, de már voltam ott és eléggé tetszett.
-Nem? - Én utálnék egyedül lenni... túlságom vágyom mások társaságára ahhoz. -Mmm azért mert csak Tied az ágy, nem tehénkedik Rád senki és addig alszol míg akarsz? - Vigyorodom el, Ozíriszt néha én is kitessékelném, de hát nem teszem. A pulcsis megfogalmazása aztán széles mosolyra késztet, ez tetszik!
-Dehogynem! És mennyiben másabb a világ úgy? Biztonságosabb? Szabadabb? Szemtelenebb? Mókásabb? - Kérdezem vigyorogva, hogy a pulcsiból kilesve milyen is így a világ. A lyukat nem veszem észre, de ha észre is veszem gőzöm nem lesz mi lyuggatta ki.
-Mindig is csodáltam az ilyen embereket. Komolyan! Én viszont magányos vagyok kicsit, azért is noszogatlak maradj velem! Ha nem a saját kedvedért, de az enyémért? Picit? - Kérem lebiggyedt ajakkal, kiskutyaszemekkel kérlelve, én tényleg társaságra vágyom, nem hazudok.
-Ó... mondasz valamit. Akkor mi pihentet? Lógjunk be valami szép kertbe, vagy az állatkertbe? Ott jókat lehet sétálni. - Mondjuk nem tudom hogy magyarázom ki a zártörést, de vannak tippjeim.
-Hát, szerintem elég formás vagy, már amennyire a ruha engedi láttatni. - Vigyorgok, direkt értem/hallom félre amit mondd, de szerintem formában van ha eddig bírja, én is kb addig bírnám és szerintem én formában vagyok. Igaz, nem konkrétan tánc kapcsán, de mindegy is.
-Ahogy óhajtod, a vége úgy is az lesz, hogy vagy mindenki meghal vagy a szörny hal meg. "Szörny"... - Macskakörmözök, mert hagyjuk már. Visszakapom a kukoricát, még van az alján, de hirtelen azt látom átmászik rajtam. Wow! Vigyorom túl árulkodó, hogy tetszik, de mikor visszanéz akkor mutatom pillanat és miután felálltam a dobozt nemes egyszerűséggel a pasas ölébe borítom.
-Kukoricatámadáááás! - A csávó a filmbe úgy beleélte magát hogy lányokat megszégyenítően sikkant fel, erre röhögök és futni kezdek, kifele megragadom a lány kezét és húzom, hogy fusson Ő is, nehogy utolérjenek minket. Ha már kinn vagyunk az utcán akkor szusszanok vele egyet, én lihegek kicsit és nevetek.
-Azt a hangot! Így már jó volt a film! Csak azt nem látjuk sajnos... aahhaha, a felesége vagy kije milyen... hehhehe fejet vág a haja miatt! - Röhögök fel, nem bírom, fáj az oldalam hogy elképzelem, de a kezét nem engedem, csak ha elvenné.
-Merre menjünk?
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

mozgókép mugli módra!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Bagolyposta mugli módra
» Karácsony Warrington módra
» Családi nyaralás Crabbe módra

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-