Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Tékozló fiúk
Today at 18:56
• • • • • • • • • • • • • •
Rigel S. Avery
Through Passion I Gain Strength
Today at 14:16
• • • • • • • • • • • • • •
Luther Avery
Roxmortsi kaland
Today at 13:18
• • • • • • • • • • • • • •
Angus Belby
Just one more drink...
Today at 12:45
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Ian & Karen
Yesterday at 22:20
• • • • • • • • • • • • • •
Ian Sullivan
Septimus Blynberch
Yesterday at 22:17
• • • • • • • • • • • • • •
Septimus Blynberch
Professzorok és Prefektusok
Yesterday at 20:58
• • • • • • • • • • • • • •
Admin
Időd, cikked, életed
Yesterday at 18:51
• • • • • • • • • • • • • •
Rigel S. Avery
winter of our discontent
Yesterday at 17:49
• • • • • • • • • • • • • •
Plum Pomfrey
Cukoralma
Yesterday at 17:16
• • • • • • • • • • • • • •
Plum Pomfrey
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

that bridge is on fire



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
86
Értékelés :
2
▽ Avatar :
Alexandra Daddario

»
» Vas. 15 Ápr. - 17:49
searching the world for what's right here

Az egész meccsen nem merek igazán lenézni a közönség soraiba.
Amikor megírtam azt a levelet Damoclesnak, még nem jöttem rá, mekkora felelőtlenség volt. Ilyen súlyt magamra pakolni, éppen egy meccs napján? Mégis mit gondoltam?! Akár itt van, akár nincs, mindenképpen eltereli a figyelmemet a játékról, és bár a családom fontosabb, mint a játék, bizonyos tekintetben a játék az egyetlen kilépő kártyám, ha a dolgok nem alakulnak túl fényesen. Hát nem merek lenézni. Egy pillanatra sem. Kényszerítem magam, hogy a tekintetem csak akkor tévedjen lefelé, ha arra van a kvaff, arról várható támadás, ha arra passzolok, de akárhogy is, amíg tart a játék, nem engedhetem meg magamnak, hogy ismerős arcok után kutassak az átokverte lelátókon, amíg tart a játék, a csapatomért vagyok felelős, nekik tartozom azzal, hogy a lehető legjobb formámat hozom, nem pedig a két idióta bátyámnak, akik azt hiszik mindketten, feltalálták a spanyol viaszt, én pedig nem tudom, melyikük mit művel. Olyan nagyon igyekeznek a „kis húgukként” kezelni, hogy talán már el is felejtették, bizonyos tekintetben érettebb vagyok mindkettőjüknél, legalább annyi terhet elbírok, és egyébként is: ebben az egészben együtt vagyunk benne. Arról nem is beszélve, hogy úgy gondolom, a lehető legjobb megoldásra már rájöttem.
De ennek várnia kell. Várnia, amíg a cikeszt el nem fogják, várnia, amíg ki nem hirdetik az eredményt, és várnia, amíg a pálya pázsitjára leszállva előbb nem a csapattal foglalkozom, és várnia kell addig is, amíg visszavonulunk mind az öltözőben, ahol gyorsan átöltözhetek, letörölhetem az arcomon gyöngyöző izzadtságot, és némileg szalonképesebben nem kerülök elő.
Hogy Angus keresésére induljak – hiszen Angus biztosan itt van, egy meccsemet sem hagyná ki, ő a biztos pont, még ezekben a fájdalmasan zavaros időkben is, és én csak remélhetem, fájó szívvel, a csalódástól rettegve remélhetem, hogy a bátyánk is ott van vele, vagy ha még nincs, akkor pillanatok alatt felbukkan, és nem kell rögtön visszapattannom a seprűmre, hogy mindent megtegyek kínomban az innen való eltűnés érdekében…
Feltűnik előttem Angus torzonborz üstöke, mögötte egy hasonló, alig észlelhetően magasabban, de magasabban, és belőlem hiányzik szinte minden naivitás, minden szentimentalizmus, a szívem mégis kihagy egy dobbanást, és az agyam szinte fel sem fogja, hogy az ikrem mögött Damocles lépdel felém. Gyökeret verek, legyen akármilyen kínos, hirtelen bizonytalannak tűnik minden lépés, amit tehetnék, és csak tétován intek egyet feléjük, a szabad kezemmel, ami nem a seprűmbe kapaszkodik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Tanársegéd
▽ Hozzászólások :
25
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Matthew Daddario

»
» Vas. 15 Ápr. - 19:01
Theia && Damocles && Angus

Theia meccse... nem mondom hogy nem érdekel a kvidiccs, mert Theia miatt mindig is izgalmas volt, drukkolok is Neki, noha szerintem Ő a legjobb az egész mezőnyben. Elfogult lennék? Megeshet. De rémesen bosszant, hogy mennyire izgul, csak mert szerinte megeshet Damocles eljön... pff. Mintha számítana bármit is. az egész család nem beszélget, Damocles el is vonult szóval... mindegy is. De persze ott ülök a lelátón a hollóhátasok gyűrűjében, bár kicsit arrébb mert nem kívántam az ordibálosok közé keveredni. Vagy csak én tudom, hogy mióta Theia itt van mennyire király lett a csapat? Tele a fejem mindennel az az igazság, de attól még figyelek. Drukkolok is a magam visszafogott módján. Emlékszem régebben én voltam a leghangosabb, de mostanság elcsendesedtem. Persze a Húgi ettől még tudja, hogy én vagyok a legnagyobb szurkolója, ez tény. Ha bárki meg akarna előzni annak beverném az orrát. Pálca sem kéne a bosszúmhoz.
Én egyáltalán nem várom a Bátyám. Komolyan. Éppen ezért lep meg, ha mondjuk mellém ülne. Ha nem is teszi mert fél kínos lenne a csönd, akkor elég akkor észrevennem, mikor vége a meccsnek és a Húgi felé indulok meg, hogy váltsunk pár szót, mielőtt kidől, megiszik egy halom töklét vagy bármi mást és megpihen. Azért ez a sok repkedés tudom ám hogy fárasztó, hiába mondja élvezi.
-Nocsak, idetaláltál Bátyus? - Kérdem őszinte meglepettséggel, hogy mit keres itt. De ahogy ott vagyunk Theia mellett emelem a kezem egy pacsira a Húginak, mert menő volt mint mindig.
-Szerintem a vak is látja, hogy a legmenőbb vagy és seprűvel bárkit lepipálsz Húgi. Kár izgulnod bármi miatt is. Ez annyira tény, minthogy én nem bírok aludni a hülye hálótársunk miatt... - Párszor már panaszkodtam a Sylvester gyerekre, mert olyan hangosan alszik, hogy mi, többiek nem tudunk. Még csak hazudnom sem kellett, mitől ilyen nyúzott a képem, de attól még rühellem azt az okoskodó, bájvigyoros fejét a gyereknek. De ami tény az tény, Theia is megtalálta már miben a legjobb, ahogy a Bátyó is, csak én nem tudom még... Remélem erről nem levelezgettek, az hiányozna még...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
16
Értékelés :
0
▽ Keresettek :
▽ Avatar :
Ben Barnes

»
» Vas. 15 Ápr. - 20:46

Theia & Angus & Damocles
Nevezzük felszabadítónak az érzést, ahogy visszatérhettem hőn szeretertt iskolám falai közé. 10 egész percig élvezhettem a nosztalgia örömét, míg nem sikerült belefutnom Slughorn professzorba, aki éppenséggel a meccsre igyekezett... Leírhatatlanul örültem a társaságának, egészen 2 percig, amikor is, valószínűleg nem egyedül az én véleményem szerint, valahogyan elkezdett zavaróvá válni. Mindig is így volt, igazándiból nem egészen értem, hogyan is felejthettem el ez alatt a két év alatt, mennyire idegőrlő tud lenni a faggatózása. Éppen csak nem késtem le miatta a meccset, rettenetesen nehéz volt még kezdés előtt udvariasan leráznom, majd megkeresnem az öcsémet a Hollóhátasok között.
-Szervus Angus. Hogy vagy? - A kínos csend... Felkészültem rá, egyértelmű volt a számomra, hogy nem fog tárt karokkal fogadni, de képtelen vagyok nem csalódott arcot vágni. Viszont pár pillanatnál tovább nem időzök az arcán, helyette inkább Theia bravúros trükkjeire figyelek. Biztos vagyok benne, hogy izgul, halkan, legalább is messze nem olyan hangosan, mint a nem sokkal arrébb lévők, de szurkolok neki. Régen láthattam már játszani...
-Igen, bár Slughorn professzor erősködött, hogy csatlakozzam hozzá a mai nap folyamán, de nagy nehezen sikerült leráznom. - Egy apró mosoly játszik az ajkaimon, nem csak, mert tényleg sikerült elérnem, hogy az öreg professzor elengedjen, hanem mert Angus figyelemre méltatott. Idővel talán majd ugyanúgy el tudunk beszélgetni, mint régen.
-Theia! Biztosan nagyon sokat gyakoroltál, ahogy Angus mondja, nagyszerű voltál, büszke vagyok rád. - Magamhoz ölelem, olyan régen volt már, mikor utoljára láttam őket, majdhogynem zavarba is jövök, de még eszembe jut mosolyogni is.
-Próbáltátok már elnémítani, legalább, amíg alszik? - Angusra pillantok, de teszek egy lépést hátrébb, hogy jól láthassam mindkettejüket. A kistestvéreimet, akik végül már teljesen felnőttek, én pedig inkább csak bele sem akarok gondolni, hogy ezzel mi mindenbe keveredhetnek még bele...



micsoda hangulat... :3 | Over and over | ©️



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
86
Értékelés :
2
▽ Avatar :
Alexandra Daddario

»
» Kedd 17 Ápr. - 22:36
searching the world for what's right here

Olyan ez, mint gyufával játszani, és nem tudomásul venni, milyen gyúlékony körülöttünk a világ. Ha valaha is ostoba lettem volna, vagy tettettem volna magam valaha ostobának, most mondhatnám, hogy én igazán, én soha, én dehogy!, nem tudtam, hogy minden gyúlékony, minden illékony, megkockáztatom, minden robbanékony. Pont ilyen összeereszteni a testvéreimet egy puskaporos hordó közelében. Pont ilyen családnak lenni, ebben az elcseszett évben.
De én nem vagyok ostoba. Én tudom, én mindig is tudtam, szinte látom a felskiccelt feszültség vonalait, tudom, amit nem mondanak ki, tudom, amit éreznek, és néha azt hiszem, még azt is tudom, amit gondolnak. A férfiak igazán nem annyira bonyolultak, és az önérzetük sokkal könnyebben sérül, mint az enyém.
Az én önérzetem most egy kicsit zavarban van - én vagyok az a borzasztó nőszemély, aki természetesen megsértődne, ha nem jöttek volna el ma mindketten, majd passzív-agresszívan letagadtam volna, hogy igenis meg vagyok sértődve, talán odáig is elmentem volna, hogy hosszassan ragozzam, mennyire nem haragszom, pedig igenis haragszom. Aztán meg, ha eljönnek... nem tudok mihez kezdeni velük. Nem tudok mihez kezdeni az elfogulatlan dicsérettel, a bókokkal, az ajnározással, hülyén érzem magam tőle, hülyén és zavarban, és egyébként is nehéz ilyenkor a családdal, mert természetesen nem látják a hibáimat, nem tudnák felidézni, mikor hibáztam a mai meccsen, és nincs is ezzel semmi baj, csak ebből nem tanul az ember. Ettől nem lesz jobb. De most igazán nem is azt várom tőlük, hogy jobb legyek. Vagy legalábbis, nem a kviddicsben.
Angus tenyerébe csapok, a fentieknek megfelelően idióta félszegséggel mosolygok, pedig lelkem rajta, én nem az a fajta lány vagyok, aki könnyen zavarba jön, én bárkinek addig nézek a szemébe, amíg az illető nem bírja tovább, és kénytelen elfordítania a tekintetét, és néha gyűlölöm, mennyire "kishúg" vagyok mellettük, pusztán azért, mert az idő kereke ezt így írta meg, és bármit teszek, nem lehetek más - Kösz, srácok. Azért nem kell túlzásokba esni - mondom kósza sóhajjal, csak hogy abbahagyják, talán ők is tudják, hogy elsősorban nem egy buta, iskolai meccs miatt akartam látni Damoclest, és nem azért szeretem, ha Angus a közelemben van. Damoclesnak ölelés jár, gyors, de szorító, és a pillantásom meg-meging kettejük között.
- Én már több javaslatot is tettem a probléma megoldására, de hallgatnak rám szerinted? - a kérdésem megválaszolja önmagát, ahogy Angusra hunyorgok, de igazából semmi türelmem ilyen semmisségekhez - az efféle hétköznapi problémák attól tartok, eltörpülnek a valóságunk mellett - Nem ülünk le a lelátókra? Lassan elvonul onnan mindenki.


(srácok, itt gyorsabban tudok szólni, ne haragudjatok, de előreláthatólag vasárnap/hétfőn fogok tudni majd írni.)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Tanársegéd
▽ Hozzászólások :
25
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Matthew Daddario

»
» Kedd 17 Ápr. - 23:11
Theia && Damocles && Angus

Nocsak, csak nem? Buktam magammal szemben egy galleont... drága jó Bátyám idetalált. Valahol szerencséje is, nehezen nyeltem volna le hogy Theia megint olyan csalódott arccal néz a semmibe, hogy nem jött el.
-Remekül... - Nem túl őszinte válasz de most csak ennyire futotta, még mindig meglepő, hogy Bátyus itt van mellettem, komolyan itt van. Annyi de annyi mindent akarnék Neki mondani de... a végén inkább kussolok. Nézem a meccset. Most nehezebb fókuszálnom mint amúgy. Azért egy kérdést csak kipréselek magamból.
-Örökké a kedvence leszel, mindenkinek a közös fotótok mutogatja. Én legszívesebben beverném a képét, szerintem érzi, azért sem faggat Rólad. - Fő az őszinteség, nem? Na nem mintha a kis elit körébe akarnék tartozni, szerintem Damocles sem akart, csak hát Ő hagyja magát, mert túl rendes.
Aztán már lassan vége a meccsnek és megyünk is a Húgihoz, hiába vagyok mérges a Bátyóra, azért gondolatban kap egy jó pontot, hogy megdicséri Theiát, elvégre annyit gyakorolt meg izgult, hogy mit szól majd Damocles... Nem is értem.
-Mit túlzunk azon, hogy mi ketten a nyomodba sem érnénk, együttesen sem, ha seprűre szállnánk? Fogadd el Húgi ha valamiben jó vagy, ne beszéld be magadnak hogy nem, ezt ne másold Damoclesről, valami mást válassz. - Féloldalas mosolyom elárulja imádom hogy ilyen szuper testvéreim vannak, de higgyék már el hogy ha megy nekik valami, akkor az tényleg megy.
A bátyóra csak lesújtó pillantást vetek, Theiara meg csak a szemem forgatom.
-Az egy hülye. Meg random csinálja, a tanárok amúgy sem engednék. De mostanában csinált valamit mert csönd van. - Azaz kijár valahova aludni, de ezt nem mondhatom, nem akarom lebuktatni. Nem, nem jófejségből hanem mert végre tudok aludni...
-Ahogy akarod, bár mögötte a fű is jó. - Én jobban szeretek a fűbe letelepedni, főleg mostanság, de belátom, kényelmesebbnek mondható a lelátó. Érzem én is a feszültséget, főleg a Húgiét, mindig érzem, de most szinte ki tudnám tapogatni a körvonalát mintha csak valami kifordított patrónus lenne. Damocles meg... szerintem rég nem tudja mit is kezdjen velünk, hiába volt régen a nagy Bátyó, aki mindenre megmondta a tutit. Nem is azt érzem ha velük vagyok, mint anno, hogy beszéd nélkül is tudunk mindent és harmónia van hármunk között. Hogy csak én lógok-e ki, vagy mind kilógunk már nem tudom megállapítani, sosem én voltam a legfogékonyabb erre közülünk. Meg amúgy is mit beszélgettek ezen ketten levélben? Én dacból nem írtam Damoclesnek, a szükség miatt nem beszéltem Theiaval... most is csak sóhajtok, kiroppantom a karom és a hátam és megyek ahova mondják. A semmiről könnyű volt fecsegnem, megszokás, de félek Theia mindjárt bedobja a bökjük már ki mi van bombáját vagy a Bátyó hozakodik elő feszengve azzal mi van otthon. Egyikre sem vágyom de mégis sokkal jobban érzem magam már csak attól is, hogy itt vannak, hetek óta csak rájuk tudok gondolni, miattuk vacillálok, erre mikor velem vannak idegennek érzem magam. Nevetséges, nem? Örülök, hogy ezt nem tudják... nem kell mindent tudniuk...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
16
Értékelés :
0
▽ Keresettek :
▽ Avatar :
Ben Barnes

»
» Hétf. 23 Ápr. - 9:57

Theia & Angus & Damocles

-Jó hallani... - Némán sóhajtok, mégis egy félmosoly kúszik az arcomra. Már annak is érdemes örülnöm, ha válaszra méltat. Az ujjaimat tördelem, csak egy pillanatra engedem meg, hogy levegyem a tekintetemet Theia elsuhanó alakjáról, hogy az öcsémre nézhessek. Tényleg jól néz ki, már amennyire ilyen körülmények között ez lehetséges. Itt mindenki megsínyli a társadalmunk igen csak labilis helyzetét. Nem is beszélve még az iskolai támadásról...
-Ez szomorú hír... Jobban örülnék, ha találna magának egy másik felfedezettet. Pontosabban szólva, úgy tudom, hogy talált már valakit. Reméltem, hogy neki köszönhetően rólam már megfeledkezett. - Beletúrok a hajamban. Igen, Sylvester egy elég problémás gyerek, de el kell ismerni ezzel egyetemben intelligens is. Biztosan vagyok benne, hogy felülmúlja kortársait, ezért is hittem, hogy engem már rég elengedett a professzor, mint örök példát.
-Igaza van, bár a szerénység, úgy gondolom erény, de ismerd el nyugodtan, tehetséges vagy. Jó esélyekkel indulhatsz ezen a pályán. - Első körben Angusra pillantok, ugyan hallottam már mástól is, de sosem szeretnék olyan lenni, mint a professzor. Valamint, egy bájitaltól még senki sem lesz nagy ember, ha nem én, akkor más felfedezte volna.
-Horkolásra van bájital, ha gondolod, akkor készíthetek neki, de ha álmában beszélne, arra is van módszer. - enyhén megrántom a vállaimat, ha már más megoldást nem akarnak megreszkírozni. -De lehet beszélnetek kéne a házvezetővel, ha már a srác tényleg nem akar egyezkedni. - Én biztosan nem hagytam volna annyiban, lehet meglepő, de voltam hasonló miatt büntetőmunkán. Csak ezzel nem feltétlenül dicsekszik az ember. -Talán jobb lenne, ha a lelátón maradnánk, kevesebben tévedhetnek arra, valamint nem lenne túl jó ötlet összekoszolni a ruháinkat. - Arról nem is beszélve, hogy ez a jó idő csalóka is lehet, nem akarnám, hogy így a vizsgáik közeledtével még lebetegedjenek...


micsoda hangulat... :3 | Over and over | ©️



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
86
Értékelés :
2
▽ Avatar :
Alexandra Daddario

»
» Vas. 20 Május - 21:49
searching the world for what's right here

Néha úgy érzem, szándékosan értenek félre dolgokat. Nem tudom ugyan rájuk bizonyítani, talán csak a génjeinkbe, a génjeikbe van belekódolva, hogy mindent bonyolultabbá akarjanak tenni, ami egyébként pofon egyszerű - Egy szóval sem mondtam, hogy tehetségtelen vagyok, vagy bármelyikőtök jobb lenne nálam, csak azt, hogy túlzásba viszitek - vagy csak én hallottam volna ezt a saját számból? Kétlem. Vaknak és elfogultnak lenni azonban mindig könnyebb, és azt hiszem, ez a mi legnagyobb problémánk. Szeretünk vakok lenni önmagunkkkal és másokkal szemben is, és szeretünk elfogultak lenni a saját álláspontunkkal szemben - én sem bírom megállni, hogy ne javítsam ki a testvéreimet. Én sem tudok beletörődni abba, hogy úgy bánjanak velem, mintha hímes tojás lennék. Ha az lennék, már rég összetörtem volna. Összetörtek volna.
De talán most mégsem az a fontos, melyikünk mire veri a mellkasát. Én az egyelőre nem létező kviddics karrieremre, Damocles a felfedezésére, Angus arra, hogy még nem fojtotta meg egy párnával a szobatársát... a legkevésbé sem érdekel egyik téma sem, ahogy egy pillanatra sem tudok fennakadni azon, hogy Damocles képes azt mondani, hogy "ne piszkoljuk össze a ruháinkat". Miért, van itt bárki is, aki miatt nem kellene, vagy van itt bárki is, aki emiatt ránk szólna? (Ha csak ő nem.) Szinte türelmetlenül fújok egyet, egyszerre szól ez mindkettejüknek, ha azt hitték, a szőnyeg alá söpörhetünk megint egy fontos beszélgetést, ha azt hitték, ez a találkozó nem lesz feszült és kellemetlen, akkor nagyon rosszul gondolták.
Ezúttal nem hagyom magunkat semmit sem elfelejteni...
Nem is mondok nekik semmit, csak elfordulok tőlük, megcélzom a legközelebbi lelátót, amiről szerencsére most evickélnek le az utolsó nézők, és csak alig pár sort mászok felfele, hogy ne legalul üljünk. Remélem, hogy követnek, ha nem, kénytelen leszek hangot is adni annak, hogy de igen, én most kimondottan ezt várom tőlük, de talán néhány perc múlva már mind a hárman a lelátón gubbaszthatunk - Fáraszt ez az ostoba színjáték - nem érzem fontosnak, hogy ne térjek azonnal a tárgyra, mindketten tudják, miről beszélek, felesleges minden mellébeszélés, minden finomkodó felvezetés, én finomkodtam eleget eddig is, próbáltam célozgatni, utalni, rávezetni, rávenni őket, hogy maguktól beszéljenek arról, ami tönkreteszi a családunkat, tönkreteszi az életünket, de senki nem mond semmit, és senki nem csinál semmit, nekem pedig végtelenül elegem van ebből - Damocles, nem csinálhatsz folyton úgy, mintha attól, hogy nem vagy otthon és nem vagy velünk, nem lennél a családunk része, és nem lenne felénk semmiféle felelősséged. Angus, neked nem tudom, mi bajod mostanában, de talán el kellene fogadnod, hogy bármi is az, nem vagy vele egyedül, és ideje beszélned róla - a hangom nem remeg, nem gondolom meg magam, és nem szégyellem el magam. Úgy ülök közöttünk, mint élő vád, aki a fejükre olvassa minden bűnüket, és egy pillanatra sem hezitálok - felszegett állal, határozott hangon mondom el azt, amit gondolok. Ezúttal kendőzetlenül.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Tanársegéd
▽ Hozzászólások :
25
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Matthew Daddario

»
» Szer. 30 Május - 22:16
Theia && Damocles && Angus

Bólogatok, ha jó hallani jól van... Úgy is ezt akarta hallani, nem fogom azt mondani, hogy kimerült vagyok és ideges. Főleg azt nem hogy kevésbé lennék az ha itt lenne és nem elvonulva a világ végén... Jó, nem a világ végén, de azért nem közel. Persze nem hagyom hogy látsszon rajtam bármi is, nem szorulok senki sajnálatára, főleg nem a Bátyáméra! Maximum kicsit vágyom rá... talán.
-Pfff... Remélem nem egyre gondolunk, mert Te ezerszer többet érsz ha tüsszentesz is mint az a kis... De felőlem gyötörje Őt, ha Te maradsz a példa, az nem zavar. - Morcogom, maximum ha nekem mondják, hogy miért nem mentem én is bájitalra mint a Bátyám. Mert ha Brysenre gondol új zseni alatt lefejelem a... akármit, most itt épp nincs mit.

-A szerénység és az egészséges önbizalom között van különbség, nem Damo? Te is megtanulhatnád. - Most már Neki is mondom, hát legyen büszke arra, hogy összehozott valamit, valami egyedit, nem véletlen volt az. -Jójójó, értettük, amúgy nem túlzunk. Szerintem rég Te vagy a legjobb játékos a pályán. - Nem hiába hagytam ott a csapatot, Theiaval jó volt játszani de a többiek nem kötöttek le, nekem meg szükségem van arra hogy mindenki akarja, nagyon, mert csak bosszús leszek. De mikor volt az már... maradok a sakknál.
-Nem horkol... - De most mondjam ki hogy vinnyog meg bőg meg üvölt? Igaz, sírni még csak én hallottam szerintem, a többiek nem panaszkodtak erre, annyira meg nem vagyok szemét, hogy ezzel szívassam. Elég hogy kiment. De ha nagyon nem bírom lehet megkérem Damoclest főzzön valamit és küldje el a receptet, Brysen úgy is kikeveri magának. Szóval enyhébb elhúzott szájjal nézek a Bátyóra, hogy Ő a vésztartalékom, mint általában. Fogalmam sincs tudja-e, amúgy.
-Flitwick-kel? Hagyjuk. - Én nem akarok vele egyezkedni, meg Ő úgy is Brysen pártján lenne, legyintek is. De valahogy a Bátyámból sem nézném ki a büntetőt... vannak ilyen dolgaim.
A ruha összekoszolás miatt kap egy lesújtó pillantást a Bátyó.
-De kényes lett valaki... - Mert ha piszkos lesz mi lesz? Nincs sár... de mindegy, nekem tök nyolc. Úgy sem számít hol ülünk le azt kell mondjam, nem azon a hangsúly. Theian úgy is érzem velem ért egyet, ez kellemes érzéssel tölt el, mint a nem is olyan régmúltban. De hamar elpárolog belőlem ahogy Húgi törtet a kis kiszemelt hely felé hogy jól belekezdjen egy jó fárasztó beszélgetésbe. Nem fűlik hozzá a fogam, de mostanában nekem már semmihez. Nincs ellenvetésem hova akar ülni, szó nélkül követem, csak a kezeim vágom zsebre. A színjátékra csak felciccenek, hogy valóban? Fejtse ki... kicsit hosszú a lista, úgy hiszem. És nem csak részemről, tegyük hozzá! De persze nem kell hangosan kérnem, megy ez neki magától is. Csak mély levegővel konstatálom hogy jön a lavina, Bátyóval kezd, bár szerintem a falnak is beszélhetne, Damocles már rég kihúzta magát, nem hiszem hogy vissza lehetne rángatni. Ciccenek mikor engem szólít fel, ráng egyet a szám, pontosan tudják mindketten, hogy akkor csinálom, mikor ellentmondásos érzelmeim vannak. Apa megígértette velem, Theia meg Damocles meg a testvéreim. Melyik kezembe harapjak? Szeretek sakkozni de nem így... De ha már Damocles kellően lesokkolódott, hogy itt bizony vita lesz, inkább kezdem én, megkímélem a bátyám.
-Theia... Ha beszélek róla nem oldódik meg semmi. Csak feleslegesen rágódnál rajta Te is meg Damo is. Gondolhatod nem kellemes dolog. Neked ott a válogatás a Tornádókhoz, Bátyó meg fejleszti a főzetét, meg gyártja és népszerűsíti hogy tényleg elhiggyék nem kamu az egész, ez nagy remény a farkasvérűeknek. Egyik sem kisebb vagy nagyobb gond, nekem is megvan a magam gondja, lehet több magányra vágyom mint amúgy, de kezelem a helyzetet. -  Azt hiszem. Néha nem jól, vannak rossz napjaim. De van amikor képes vagyok tiszta fejjel mérlegelni. Csak az a baj, mindig más döntésre jutok, mert eszembe jut valami, amire addig nem gondoltam. Meg úgy is tudom mit mondanának, de az nem lenne segítség, csak növelné a bűntudatom, akárhogy is döntök, valakit mélyen és igazán megbántok. De ha együtt marad a család, nem izgat. Persze bennem a félsz, mi van ha mégsem így lesz, akkor pedig... Inkább bökök a fejemmel Damocles fele, hogy nyögjön be valamit Ő is, rajta a sor, aztán meglátjuk mi lesz. Az én hangom csak fáradt, kimerült, de nincs benne támadó él vagy harag, pontosan tudtam ha Damo nem jön el akkor is kapok ma egy fejmosást. De be kell valljam, könnyebb, hogy itt van, megnyugtat. És azt is be kell valljam, Theia még így kimondatlan is rengeteg erőt ad, már csak az, hogy itt van és akaratos, imádom benne. Tudom hogy rég nem kislány már, de akkor is a Húgim marad, sosem növöm ezt ki, azt hiszem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
i'm up to no good


the devil's in the details


»
»
Vissza az elejére Go down

that bridge is on fire

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» High Bridge
» Fire meet gasoline -[QuakeRider]

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: Roxfort :: Birtok-