» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
40
11
3
6
3
7
17
8
1
3
5
5
52
161
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans

FRPG.hu toplista
Friss posztok
pergamentekercseink

tea time
Today at 7:48
• • • • • • • • • • • • • •
Boyd Hamford
Ha nézed közben
Yesterday at 23:44
• • • • • • • • • • • • • •
Barty Crouch Jr.
Kéremnebuktassonmeg
Yesterday at 23:43
• • • • • • • • • • • • • •
Merel Everfen
Julie &c Boyd
Yesterday at 19:28
• • • • • • • • • • • • • •
Boyd Hamford
Damage
Yesterday at 10:42
• • • • • • • • • • • • • •
Igor Karkarov
I don't like parasites or children of the night
Yesterday at 10:01
• • • • • • • • • • • • • •
Rhea Avery
Deranged Delicacies
Yesterday at 0:52
• • • • • • • • • • • • • •
Merel Everfen
Csavard fel a szőnyeget még ma éjjel
Hétf. 13 Aug. - 23:59
• • • • • • • • • • • • • •
Maura I. Pince
Angina pectoris
Hétf. 13 Aug. - 21:05
• • • • • • • • • • • • • •
Aristides Creekmur
Pornstache on the roll
Hétf. 13 Aug. - 0:21
• • • • • • • • • • • • • •
Rodney Lestrange
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
10
▽ Reagok :
9



»
» Csüt. 3 Május - 14:58
Olyan felkészült vagyok, mint még a világtörténelemben soha, senki - kirántom a képzelt kardom a hüvelyéből, és úgy sétálok be a dékán elé, mintha párbajozni készülnénk. Ó, ősi istenek a Valhallában, adjatok most nekem erőt, tekintsetek le másnapos fiatokra.. ne hagyjátok, hogy ilyen látványosan buktassák meg, áldjátok meg kardom, erősítsétek meg karom, mert már azt se nagyon merném megmondani anyámnak, hogy nem Szent Brútusz könyvelői szakán tanulok, hát még azt, hogy megvágtak félévkor térmágiából.
Tegnap este még olyan jó ötletnek tűnt meginni azt a korsó sört - aztán a másodikat, meg a harmadikat, lekísérni néhány felessel, hogy ne féljen odalent, végül is egyetemista vagyok, vagy mi, vége a takarodónak, vége az idióta egyenruhának, és ugyan azt hittem, vége Kapisztrán meztelenül felülésezéseinek, de úgy tűnik, vannak örökzöldek az ember életében. Anyámék sírtak örömükben, mert egész tűrhető jegyeim lettek, aztán sírtak, mert felvettek a szóban forgó, de kevésbé létező intézménybe, végül sírtak, amikor elköltöztem otthonról. Akkor nem sírtak, amikor az első hétvégén hazamentem a szennyessel, akkor meg már főleg nem, mikor megpendítettem, hogy lehet, hogy inkább kviddicssztár leszek, nem annyira könyvelő, vagy ügyvéd, vagy nőgyógyász, és nem akarom elképzelni, milyen reakciót váltana ki belőlük, ha bevallanám, hogy egy egész aprót szépítettem a helyzetemen. A helyzetem egyébként egynegyed fejjel alacsonyabb, mint én - direkt megnéztem, hogyne néztem volna, ki ne nézné meg ezt az alakot, pont úgy fest, mint valami zombis sorozat főgonosza, csak a fél szeme még a helyén van. Rajtam, sajnos.
Tudom, ahelyett, hogy egy utolsó utáni esélyt bőgök ki magamnak - kérem, tanár úr, mit úr, főméltóság, én készültem, csak a körülmények áldozata vagyok, tessék nekem elhinni, hogy a lakótársam elszívta a beadandómat - inkább komolyan is vehettem volna a térmágiát, de olyan bohókás címe van, azt hittem, lesz min kipihennem péntekenként a csütörtököket. Drake dékán viszont rosszabb bármelyik fejfájásnál vagy tulajdonképpen bárminél, ami ezzel az állapottal jár, és ahogy megállok előtte, nyilvánvalóvá válik számomra, hogy a cuki nézésem és a feltételezett idézőjeles kompetenciám nem áll egyenes arányban a türelmével. Ha nem villantok neki - és Kapisztrán javaslata ellenére ezt most nem szó szerint kell érteni - akkor bizony elbúcsúzhatok az elégségesemtől.
- Tanár úr, kérem, én készültem. Egy egészen parádés megoldással készültem: át fogok helyezni egy diákot egy másik épületből ide, maga elé. Ön elé. Elnézést, tanár úr, kicsit ideges vagyok, de ígérem, jó leszek, én készültem. Sokat készültem. - meg nagyon ki is, de hogy fel, azt csak az istenek tudják a Valhallában. Olyan messzemenőkig kétségbe vagyok esve, hogy csekély életem minden vallásosságát latolgatva kezdek neki a kör felrajzolásához, nagyon koncentrálok Morc ábrázatára, és imádkozom. Imádkozom, mint a világtörténelemben még senki, lehetőleg mindenkinek egy kicsit, mert sosem lehet tudni. - Tetszik tudni, mikor készültem és sok könyvet elolvastam a témában, akkor bukkantam rá erre a dologra. Rítusra, ha úgy tetszik. Ősi viking metódus, ennek segítségével voltak képesek egész seregeket olyan gyorsasággal mozgatni. Mármint egyik pontból a másikba. És közben énekeltek Freyának, de azt ígérem, kihagyom, tanár úr, tetszik tudni, anyám szerint olyan hangom van, hogy az minősített károkozás esete. Anyám humoros teremtés, tanár úr, tetszik tudni. Nna, akkor kezdem, tessék vigyázni.
Vajon működött már ez a módszer valaha akárkinek? Tény, a kötet szerint, amin kényelmesen lehet aludni, megtartja a söröskorsót is, lehetséges, de csak sanda lábjegyzetben adta rá áldását, nem kizárt, hogy most itt mindjárt magunkra borítom a szentséges kurva Valhallát Freyástul, de ha megadja rá az átmenőt, felőlem a Jóisten is lejöhet az összes szentjeivel, hogy bulit csapjunk ennek örömére Buddhával és a japán kamikkal. Minden lehetséges, csak akarni kell és bátran nekimenni. Hölgyeim, és tisztelt tanár úr, Aidan Chaol Lynch ím, megidézi hölgyismerősét...
EBBEN A SZAKRAMENTUMBAN! - és összecsapom a tenyerem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
18
▽ Reagok :
12
▽ Avatar :
Isabelle Fuhrman



»
» Csüt. 3 Május - 19:36
maradd a nehéz utat
sötét álom mindet hord

Ez a játék arról szól, amire nem számítok. Voltak ugyan rossz tapasztalataim az életem szereplőivel, sokat jelentettek és cserbenhagytak vagy összetörtek - ebben az értelemben sajnos nem vagyok olyan törhetetlen, mint néhány éve még hittem magam - vagy csak nem váltak azzá, amit annyira akartam pedig. De keserűvé, melankólikussá nem váltam ettől, irreálisan sötétnek nem látom a világot. De ez nem jelenti azt, hogy semmit sem változtatott rajtam.
Legyen szkeptikus vagy realista a gondolat, de ilyenkor nem számítok arra, hogy valaki tényleg elkapjon. Nézzük az ő szemükkel:
Egy fiatal, de vadidegen lány ül a Tower Bridge korlátján, szinte szemez a Temzével a mélyben, hívja hát az, ha senki más nem. Milyen szükségtelen elpocséklása egy életnek, ami előtt annyi minden állhatna, valaki menjen oda, állítsa meg, csak szóljon hozzá, kezdjen beszélgetni, foglalkozni vele, ennyivel megmenthetné.
Valaki, nem én, én csak egy járókelő szemtanúja vagyok, vannak itt mások is, akik elérnék, mielőtt levetné magát, valaki legyszi legyen a nap hőse helyettem.
Ez az, amire számítok, és ami fogadni merek - nem, tényleg, itt egy galleon rá, tessék! Mitöbb, egy jó Herbertz zsebkés, és nálam ez olyan érték, amivel nem dobálózok csak akárhogy - mindenkinek a fejében megfordul, aki elég érett érteni amit lát. Még ha nem is egészen arra készülök én magam.
Merem állítani, hogy sokaknak eszébe jut a bizalomjáték, ahol hanyattdőlsz, hogy a mögötted álló elkapjon, amikor pontosan úgy tárom szét a karjaimat. Igazából tudom is, hogy volt, akinek eszébe jutott. Kerekedett egy-két érdekes beszélgetés már a játékomból, ahol én hanyattesve fekszek a járdán, a járókelő ott guggol a fejemnél, volt már aki bevallotta, valóban eszébe jutott. Persze nem elkapni még dőltömben. Csak a kiterült énemhez jönnek oda beszélgetni, amikor eloszlott a veszély, mert mégsem előre dőltem, hanem hanyatt, ahol a járda csak egy méterre volt alattam, és lejjebb úgyse esek.
Nem azt mondom, hogy egy okos játék ez. A sorsot kísértem, kihívom keringőre, felkérem párbajra, hergelem, hogy történjen valami érdekesebbé a szürkébb hétköznapoknál. Nem számítok arra, hogy most el fognak kapni, ahogy előreszegem a fejem, mert csakazértse fejelem járdán a tarkómat, de meghagyom a lehetőségüket arra, hogy mégis meglepjenek, ahogy hátraejtem a súlypontomat, és dőlök.
Mert ez a játék arról szól, amire nem számítok.

tartalom nyomás alatt
ne tegye ki magas hőmérséklet, vákum, ütődés, folyadékba merítés, dezintegráció, reintegráció, hiperálom, megszégyenítés, bánat, vagy durva szavak hatásának

Nos, hoppanálásra valóban nem számítok. Főleg, hogy nem szándékos részemről.
Illetve... a hoppanálás olyan, mint ha egy gumicsövön húznának át. Elég jól ismerem, úgyhog feltűnik a különbség. Névleg: a gumicsövet még velem együtt kétszeresére nyújtják, kötnek rajta két különböző méretű gordiuszi csomót, aztán átmángorolják egy hengerlőn, vagy fordítva. Illetve: és aztán fordítva, még áthengerlik egy mángorlón is. A valószínűtlenség-hajtómű mellékhatásai is kellemesebbek lehetnek, kérdezzük csak a cserép muskátlit.
-Áááo- nyögöm meg állapítva, vagy izé, ahogy padlót fogok végre. Csakis ettől az élménytől, az esés része ellen gyönyörűségesen-okosan van egy párnázó bűbáj a dzsekim hátába bűvölve - olyan, mint a seprűk nyelén, hogy egy hosszabb út vagy egy kviddicsmeccs ne törje fel a pi...pacsmezőt, és még kényelmesen is üldögélhess rajta. - Tudom, mit csinálok, kérem, ebben annyit eshetek hanyatt vígan, amennyit jól esik. Na de ez az anomál mizéria... Ez meggyötört.
-ghuy'cha'- ejtem vissza a jelek szerint tényleg padlóra a fejem, és pislogok fel a rám lepislogókra. Egy fiú összetett tenyerekkel, vagy imádkozik, vagy tapsolt és meglepetésében úgymaradt, és egy férfi, akiről ezzel a fejével meg nem mondom én, hogy inkább a tapsolásba akar mindjárt beszállni, vagy melyikünk fejét állítani ki egy akváriumban, de olyan átható tekintettel méreget mindkettőnket, hogy a csontjaimban érzem.
Inkább el is kezdek szétnézni, hogy hol is vagyok, mert sehol, ahol terveztem volna. Nem Kansasban többé, bár ott eddig se voltam, viszont ugyanannyira Tower Bridge, amennyire Kansas. Több így egyből nem derül ki a hollétemről, mint hogy beltér, talán iroda lehet, viszont annál inkább körül vagyok firkálva.
Izé, mivan? Rendesen körül vagyok rajzolva valami varázskörgyanús mintával, ami kiadósan elindítja a gondolataimat. Mint hogy egész véletlenül egész szándékos volt, hogy itt kössek ki, csak nem az én oldalamról. Folytatva ilyenekkel, mint hogy a jóöreg tiszapálcám most sürgősen a kezem ügyében kéne legyen, meg hogy nem bízok annyira ebben a körben itt körülöttem. Talán hadonászni mégsem lenne a legjobb ötlet, ezért csak az utóbbi kivitelezése mellett döntök pozitívat, és le is gördülök a hátamról, hogy fel is pattanjak, és a körből ki. Kiemelkedhetnék belőle horrorfilmes ominózusan is, de kicsit elvesz a hatásából, ha úgy föléjük tornyosulok, hogy csak bámulhatnak. Lefele a minimum egy fejjel alacsonyabb termetemre.
Gyorsan ki is hátrálok inkább a körből, és összefont karokkal veszek példát a férfiról a jelenlévők méregetése terén. Eközben a takarásban lévő kezemmel diszkréten babrálva a dzsekim alatt lapuló mini biciklipumpával, ami történetesen csak burkolata önmagának, belülről pumpa helyett mugligyanútlan pálcatokként szolgál.
-Naszóval, mivankérem? Mielőtt eszembe jutna megfeltételezni, hogy épp elrabolva lennék.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

▽ Hozzászólások :
2
▽ Reagok :
1



»
» Hétf. 13 Aug. - 1:46
Megkeverem az előttem lévő bögrében lévő teát, és néhány másodpercre elveszek az italból felszálló gőzben. Kétszázhetven milliliter forró víz, egy teáskanál teafű a kertből, hetvennégy másodpercig főzve négyszázhatvan kelvin hőfokon a direkt erre a célra elbűvölt szamovárban, hozzá ötven milliliter kecsketej szintén a birtokról, másfél kanál nádcukor és fél kanál juharszirup. Tíz éve iszok így szinte minden teát- számomra ezen a területen ez a tökéletességhez legközelebbi állapot, és bármit változtatok rajta, már nem lesz jobb, hiába kísérletezek. Persze, nem hagyok fel a további kutatással ezen a téren sem- a tökéletesség kutatásának lényege, hogy soha nem találjuk meg.
Hátradőlök a székben, és felnézek a szorongó diákra, aki talán egy lépéssel közelebb hozza az általam leginkább kutatott tudományágat a tökéletességhez. Nem fűzök hozzá kifejezetten sok reményt, ő azok közé a diákok közé tartozik, akik inkább állomásnak, mint célnak látják a Sweetwoods Akadémiát. Nincs ezzel semmi baj természetesen, az egyetem soha nem arról szólt, hogy kiadjuk egy díszes dokumentumot.
Kissé felvonom a szemöldököm, miközben néhányszor aprót koppintok az asztal aljára festett iskolai címerre, élesítve az irodámat védő hoppanálás-gátló bűbájokat. Amennyiben tényleg képes behozni ide egy másik diákot ezek ellenére, és nem találok zsupsz-kulcsot nála, a kísérlet valóban kifejezetten lenyűgöző eredményeket hozott. Különösen akkor nagy a felfedezés, ha valahogy akarata ellenére hoz ide valakit, de amennyire tudom, ezt lehetetlen előzetes felkészülés nélkül megtenni, úgyhogy valóban érdekel, hogy Mr. Lynch mit hozott össze. Talán helyet is kínálok neki az ösztöndíjasaim között, ha a kutatása valóban érdekes. Belekortyolok a teámba, amikor elhallgat, megízlelem a keserédes folyadékot, azután teljes figyelmem a vizsgának szentelem.
- Kezdheti, Mr. Lynch.- érdeklődve figyelem a vizsgát, igyekszem pontosan megjegyezni minden kézmozdulatot, minden varázsigét, és persze azt is, hogy mit rajzolt fel pontosan Mr. Lynch. Ismerős a rituálé, egy a nem működők közül, amiket gyorsan félretettem, a leírás és Freya neve is köthető hozzá, de amennyire tudom, nem működik. Nem is működhet, anélkül biztosan nem, hogy a másik oldalon szilárd portált hoznánk létre- legalábbis ha Schulwitz Hatodik Törvénye igaz. Gondolkoztam már sokszor rajta, hogy ezt a részt lehet talán pótolni másfajta katalizátorokkal- például a napszak, a hely, az idő befolyásolhatja ezt, létrehozhatja a másik oldal portálját. Egyszer elkezdtem a számításokat, de túl megbízhatatlannak találtam ezt a módszert, és különben sem igazán van gyakorlati haszna, ha csak olyanokat lehet áthozni, akik abban a pillanatban akarják azt.
Felvonom a szemöldököm, ahogy a lány megjelenik a kör közepén, és a viselkedése alapján nem csak azért lepődött meg, mert hirtelen átrántották őt ide. A ruházata és a meglepettsége elárulja, hogy mégsem teljesen a saját akaratából került ide, ami lenyűgöző, ugyanakkor nem tudom, hogy miért visel mugli ruházatot. Az Akadémia területén nem igazán láttam még senkit, aki így öltözött fel. Maga a lány sem ismerős, és úgy tűnik, hogy ő sem igazán tudja, hogy mi történik.
- Biztos, hogy őt akarta áthozni ide, Mr. Lynch?- vetek egy pillantást a lány kézmozdulatára, aki valószínűleg a pálcájáért nyúl, és bár a sajátom is a kezem ügyében maradt, nem teszek hirtelen mozdulatot. Egyre inkább úgy érzem, hogy ez az egész kísérlet teljesen félresikerült, de nem teszek semmi elhamarkodottat, csak a lány felé pillantok. Lassan, nyugodtan beszélek, miközben a szemébe nézek. - Ha helyes a feltételezésem, ön nem a Sweetwoods Akadémia diákja, igaz?
Vissza az elejére Go down
Online Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
10
▽ Reagok :
9



»
» Yesterday at 11:05
Rövidke életem során sok kurva nagy okosságot sajátítottam el, illetve ismertem fel: az első, hogy ha tök nagy hülyeséget csináltál, és épp készülnek rád bizonyítani, tagadj, amíg lehet. Tagadj, amíg tudsz, sőt, még azon túl is, mert a következetesség szép erény, és basszameg, nem akarok megbukni, még akkor sem, ha a leghalványabb fogalmam sincs, mi a francot művelek itt.
- Ööö igen. Határozottan. - végül is nem mondtam nevet, még magával Morcival sem közöltem, hogy ő ma valószínűleg nem üli végig a dupla fogalmamsincsmiazistenrejár, de azt a három órát. Az első jelöltem maga Kapisztrán volt, de nem tudom, mit szólna a dékán, ha tök meztelenül felbukkanna előtte, mert akármit is állít Kap, nem mindenki örül úgy ennek a lehetőségnek, mint ő örülne saját magának. Én meg közben igyekszem olyan nagyon határozottan állítani, hogy a kísérletem tökéletesen sikerült, hogy zsebre is vágom a kezem, mielőtt kiderülne, hogy eszméletlenül remeg. - Én készültem, tanár úr.
Határozott vagyok, mint egy tarkónvágás, állok itt kihúzva, és próbálom beazonosítani a lány arcát - kicsit Morc, de pont annyira nem az, hogy ő legyen az. A végeredményen nem változtat, végül is diák, végül is itt van, végül is én hoztam ide, úgyhogy akármi is fog itt történni, az átmenőm meg kell legyen, igyekszem ezt sugalmazni is Drake felé, szerényen, de határozottan. Remélem, nem azt olvassa le rólam, hogy akármire is képes lennék a kettesért, pedig gondolni ezt gondolom.
- Oké, tanár úr, talán felmerült némi.. interferencia a személyt illetően. Pedig mindent pont jól csináltam.. - szólal meg bennem a lelkiismeret, búcsúzom a görbülő jegyemtől, és sóhajtva megpróbálom felsegíteni a hobbitot. Mert annak néz ki, akármilyen kínos is ez az egész ügylet, mintha a jövőben Morc egyszer szexuális vággyal egészítené ki a második reggelis ábrándképeit.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
18
▽ Reagok :
12
▽ Avatar :
Isabelle Fuhrman



»
» Yesterday at 23:43
Rosszallóan méregetem felváltva a fölöttem beszélőket. Oké, így, hogy felkászálódtam, legalább szó szerinti értelemben nem közvetlen fölöttem beszélgetnek, de lényegében ugyanaz.
Annyit leszűrök, hogy valami kísérlet alanya lettem minden hozzájárulásom nélkül, ami nem hangzik túl lelkesítően eddig. Tekergetem a kempingpumpa tetejét, ráérősen, a férfit figyelve. A menet már rég lejött, csak forgatom üresben, inkább jelzés: igen, jól gondolja, és a kezem ügyében van, úgyhogy inkább ne akarjon balhét.
-Soha nem hallottam róla, viszont térjünk inkább arra a kérdésre, hogy mi a fa...likárpit is történik itt, mielőtt azt hiszem, hogy elraboltak tisztázatlan emberkísérletekhez. Mert azt igazán nem akarják, higyjék el.
Nem állítom, hogy minden akadály nélkül ki tudnám darálni magam a helyzetből, de nem adnám olcsón a bőrömet. Vagy vesém, gyermekkori könnyeim, rézfán fütyülő franckarikám, bármit akarjanak. A sráccal nem hiszem, hogy meg kéne erőltetnem magam, de a férfivel kapcsolatban van valami nyugtalanító érzésem, meg látszik olyan ugrásra késznek, mint én is vagyok. De akár kijutok végül, akár nem, a káoszt azt rájuk szabadítanám. Úgyhogy reméynkedek egyelőre egy békésebb megoldásban. Innentől rajtuk áll.
Közben megpróbálom összerakni, hol és miért lehetek. A srác nagyon szabadkozik, tanárurazza a férfit, és próbálja leplezni, hogy ő se érti, mi van.
Interferencia. Nem vagyok biztos, illik-e egyáltalán a szó ebbe az állításba, de annál inkább abban, hogy csak dobálózni próbál valami intelligensnek hangzó szavakkal kifogás gyanánt.
-Próbáld megfordítani a tetryonok polaritását- ajánlom föl, amit szarkazmus helyett ígéretes próbálkozásnak is tekinthetnénk, ha mondjuk egy Trek részben lennénk. Lehet, hogy gonosz vagyok, de megesik, ha a beleegyezésem nélkül rángatnak át a téridőn. Örüljenek, hogy egyelőre csak a csípős megjegyzéseknél tartok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
i'm up to no good


the devil's in the details




»
»
Vissza az elejére Go down

Kéremnebuktassonmeg

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: A nagyvilágban-