Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Random tréfák
Today at 10:29
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Cukoralma
Today at 2:43
• • • • • • • • • • • • • •
Victor Lannstark
Coriolis
Today at 2:01
• • • • • • • • • • • • • •
Poppy Pomfrey
1979, Július, New Orleans - Destiny & Aiden
Yesterday at 22:45
• • • • • • • • • • • • • •
Aiden Wright
Perzselő augusztus
Yesterday at 20:20
• • • • • • • • • • • • • •
Clive Staples McGonagall
Sűrű erdő rejtekén
Yesterday at 19:25
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Flora × Jim
Yesterday at 16:54
• • • • • • • • • • • • • •
Flora C. Avery-Lestrange
Naplemente Coruscanton
Yesterday at 16:19
• • • • • • • • • • • • • •
Barty Crouch Sr.
Reggeli Próféta
Yesterday at 15:57
• • • • • • • • • • • • • •
Barty Crouch Sr.
"A Tündérkirály hív, suttog, csalogat..."
Yesterday at 15:24
• • • • • • • • • • • • • •
Rhea Avery
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (53 fő) Vas. 25 Nov. - 16:49-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
84
Értékelés :
0
▽ Kor :
27
▽ Avatar :
Jack Falahee

»
» Szer. 18 Júl. - 1:17
Füst, porfelhő, robbanás. Dörrenés. Üvöltözések. Itt vannak. Vagyis én jöttem haza, és megtaláltak. Az aurorok megtaláltak, így kénytelen-kelletlen rohanok a birtokon végig, és a hátam mögé célozva próbálom lerombolni a Weinberg kúria darabjait. Szépen, sorban. Innentől menekülnöm kell? Egy várandós nővel, kockáztatva azt, hogy baja esik a gyereknek? El kellett volna menekülnünk. Messze, Voldemort haragjától, messze mindentől. Valahol Amerikában kéne nevelgetnem valami dögunalmas varázslényt, vagy éppen tanítgatnom kéne valakit arra, hogyan változtasson át egy asztalt mondjuk malaccá, vagy tudjam is én, hogy mit kéne csinálnom. Csak nem ezt.
Berontok az előtérbe, és azonnal futni kezdek fel a lépcsőn. Sorra nyitom ki a pálcámmal az ajtókat, hogy megtaláljam a menyasszonyomat. Nyertem egy kis előnyt, amíg átküzdik magukat a romokon, a kidőlt fákon, és a páncélokon (köszi McGognagall). Addig is, folytatom tovább a keresést. Az alagsor. Persze, az a kurva alagsor megint. Mióta elfajultak a dolgok, azóta úgy láttam jónak, ha Vic az alagsorban tartózkodik, amikor én éppen teszem a dolgomat. Pedig már alig látok, zihálok, és az adrenalin mégis mozgásban tart.
- Vic, azonnal mennünk kell! – támaszkodok meg az ajtófélfán, hogy egy picit visszanyerjem az erőmet. Ugyan sok időnk nincs, viszont minden mozdulatom arról árulkodik, hogy ez most nem gyakorlat. Ez tényleg komoly dolog. – Megtaláltak. Itt vannak az aurorok, bármikor ideérhetnek. Éppen… Éppen most verekedhetik át magukat a torlaszokon, amit gyártottam nekik. – elindulok felé, hogy végig merjem, majd rögtön az ajtó irányába fordulok, amikor gyanús hangokat hallok. Egy ujjamat az ajkaira helyezem, és intek neki, hogy húzódjon be a sarokba. Kilesek az ajtó mögül, és a pálcámból zöld fény villan, aztán visszafutok, és kinyitok egy ajtót, amit eddig nem nyitottam még ki soha.
- Gyorsan, gyere! Ez egy menekülőút, kivisz minket a birtok végére. – kapkodom a levegőt újra, ahogy rohanok, és közben terelgetem magam előtt a menyasszonyomat. – Még apám építette, hátha valami baj van. Az öreg még a végén valami hasznosat is csinál. – balra, jobbra, balra, aztán megint jobbra, egyenesen. Ahogy halkulnak mögöttünk a zajok, egy picit megállok, és a hátamat a falnak vetem, hogy megpihenjek. Hát, nem éppen egy álomeste, amit eltölthetnék Vele kettesben. Bár rég volt ennyire mozgalmas, az tuti.
- És most... Várunk, azt hiszem. -
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
41
Értékelés :
0
▽ Kor :
19
▽ Avatar :
♰ Taylor Momsen

»
» Vas. 22 Júl. - 10:24

Már hetek óta rossz érzések kerülgetnek. Az alagsor nyomasztó sötétsége sem teszi jobbá ezeket a dolgokat. Az enyhe, pislákoló fényhez szinte annyira hozzászokott már a szemem, hogy nem is tudnék kimenni a természetesbe. A viszonylag kényelmesnek mondható fotelomban ücsörgök, egyik kezemmel a most már igen csak nagynak mondható pocakomat símogatom, másikkal pedig egy könyvet lapozgatok. Néha úgy érzem, rejtegetnek engem, néha pedig depresszív gondolatok futnak át a fejemben. Talán a terhesség miatt van mindez, vagy csak azért mert aggódom egyre inkább, hogy egyedül kell majd felnevelnem ezt a gyermeket, és megmondom őszintén, nem tartom magamat a legmegfelelőbbnek erre a feladatra.
Valami történik. Dübörgés és szinte földrengésnek tűnő durrogások törik meg a nyomasztó csendet. A plafonra tekintek, néhol meg is inog, porfelhő tűnik fel az egyik sarokban, majd a másikban is. Felállok, szívem hevesebben kezd el verni, főleg, amikor valaki elindul lefelé. Csak a lépteket hallom, de ezernyi gondolat fordul meg a fejemben. Pálcámat arra szegezem, átpörgetem a felhasználható varázsigék listáját a gondolataimban. Ám amikor meglátom Marcell alakját, leengedem azt és aggódóna közelebb lépek hozzá, kezemmel az övéhez nyúlok.
- Nem esett bajod? - Hirtelen nem tudom mit kérdezzek vagy mit mondjak, csak hagyom, hogy ő irányítson és arra megyek amerre ő mondja. Hevesen zihálok, a körülmények pedig egyáltalán nem könnyítik meg a dolgomat. Őszintén örülök neki, hogy mindig van B terv, és ez a menekülőút most igazán jól jön nekünk - melyik régi kúriában nincs ilyen, őszintén? - és csak futok, próbálok futni, de a nyál is összefut a számban, a hányinger kap el, de végre megállunk és kicsit kifújhatom magamat. Nem terveztem ilyesmit mostanság, nem hinném, hogy ebben az állapotban ezt kellene tennem. Ijedt tekintetemet Marcellre vetem.
- Mi a fene történt? Nem maradhatunk itt, hová fogunk most menni Marcell? - Tudom nem ezen kéne aggódnom, de olyan szépen elkezdtem már berendezni a gyerekszobát és végre minden olyan otthonos kezdett lenni, erre dobhatom az egészet a kukába, mert többet nem jöhetünk ide vissza, mert megtaláltak minket. - Mi a terved? Sokkal óvatosabbnak kell lenned... lennünk. - Vajon egyáltalán az országban maradhatunk? Egyszer még nyugodtan is élhetünk? Mi lesz a gyermekkemmel így? Mély levegőt veszek, próbálok megnyugodni. De félek...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vic × Marcell

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: A nagyvilágban :: Egyesült Királyság-