Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Társ a bajban
Today at 17:15
• • • • • • • • • • • • • •
F. Vesta Zabini
Wedding
Today at 16:44
• • • • • • • • • • • • • •
Igor Karkarov
But shun that house in New Orleans they call The Rising Sun
Today at 15:39
• • • • • • • • • • • • • •
Gottfried A. Drake
Help out dad
Today at 14:08
• • • • • • • • • • • • • •
Rodney Lestrange
Just an another me
Today at 12:05
• • • • • • • • • • • • • •
George Shacklebolt
Crisis feat. the Crabbes
Today at 11:53
• • • • • • • • • • • • • •
Theodora Goyle-Crabbe
Isten vagyok minden istenek közt
Today at 7:57
• • • • • • • • • • • • • •
Marlene McKinnon
halál mérgét megtiportad
Today at 3:13
• • • • • • • • • • • • • •
Alastor Moody
Eggnog Jones
Today at 2:40
• • • • • • • • • • • • • •
Hestia Jones
Ábrándos kurváim emlékezete
Today at 2:05
• • • • • • • • • • • • • •
Hestia Jones
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
34
Értékelés :
5
▽ Avatar :
Isabelle Fuhrman

»
» Hétf. 30 Júl. - 22:33
Kissé csalódva, de lassan már nem is meglepetten lépek ki a Deranged Delicacies-ből. Mert ugye, nehogy már jó legyen. Egy próbát megért megérdeklődni, vesznek-e föl alkalmazottat, de jelenleg nem. Jó lett volna, a saját fejembeni világ szerint dolgoztam is itt, úgyhogy tudom, hogy menne - ezt persze nekik kifejteni nem sok értelme lett volna, max hülyének nézetem magam - de talán majd máskor.
Úgyhogy marad a következő napirendi pont: vacsora, illetve ahhoz való. Nulla költségvetésből, viszont túl önálló vagyok, vagy szeretném magam annak tudni, ahhoz, hogy kéregessek, tarháljak, kunyeráljak, frászkarika, bárkitől, az ingyenélést bőven kimaxoltam azzal, hogy Frank Longbottommal hagytam meghívatni magam a legutóbb, amikor a cukrászdában jártam. Nem olcsó hely, ha félig felvásárlod.
Úgyhogy galambok. A város tele van a legéletképtelenebb dologgal, amit ismerek: városi galamb, ami elriasztható az útból minden arrajáró kocsi által, csak elég hülye gyakran a kocsi útjába repülni be a kocsi elől, meg hasonlóan manőverezni bármi nemkocsi kapcsán is, például sétáló ember. Szóval így is, úgy is fogyóeszköz, inkább túlélési okokból pusztuljon akkor már el, ne a saját hülyeségéből, ami után csak lapos tollfolt lesz belőle, tehát pluszminusz egy az nem fog hiányozni.
Viszont az emberek sipákolnának rajta, úgyhogy el kell találni azt a megfelelő időpontot, mondjuk kora este, amikor galambok még vannak, emberek kisebb mellékutcákban viszont nem nagyon már.
Átvágok a Zsebpiszok maradék tíz méterén, az Abszolon, és az Üstön kívül máris elkezdek vadászni.
Előszöris forgalmatlan mellékutcák után, ezután következik az, hogy galamb is legyen benne. A dzsekim takarásában újra és újraszórom a mugliriasztó bűbájt, folyamatosan nézelődök, mint ha a várost nézelődném, pedig igazából azt figyelem, hogy ne lássak senkit, de végig van egy olyan érzésem, mint ha figyelnének, követnének. Nem a legprofibb a bűbájom, de az egy-két potenciálisan lófráló muglit vissza kéne fordítania. Talán meg is történik ez, de az érzés marad.
Miután ezt az érzést leszámítva minden környező utca üresnek bizonyul, varázsolok egy nagyobbacska egyszerű, semilyen papírzacskót, egyelőre összehajtom, és elkezdem lassan, diszkréten becserkészni a galambot, ami gyanútlanul kibiceg egy parkoló autó takarásából épp csak a sarkon túl.
Mégegyszer körülnézek, hogy nincs senki a láthatáron, de nem úgy tűnik. Csak az érzés, hogy valaki követ. Vagy láthatatlan, vagy csak annak hatása, hogy nyilvánosan járok kvázi tilosban, gondolom én.
Kifordulok a sikátorból a kis utcára, egy nonverbális immobilus, és sűrű - ha már hosszú nem lehet - léptekkel megindulok, csak lehajolok az eldőlt galambért, ahogy töretlenül elhaladok mellette, bedugom a zacskóba. A papírzörgés elnyomja, inkább csak érzem mint hallom a roppanást, ahogy kicsavarom a nyakát a még, aztán már mozdulatlan állatnak. Gondosan lecsavarászom-hajtogatom a papírzacskó száját, hogy ne nyíljon ki véletlen, és kanyarodok vissza, a sikátorból majd haza tudok hoppanálni a tetőmre egy újabb mugliriasztó után.

vonagló  gyermekeim
gyermek gyermekei

Tervezném ezt legalábbis, de ahogy visszafordulok a sikátorba, összeütközök egy kisgyerekkel. Kis... hát fiatalnak fiatal, de lehet pár centivel magasabb is nálam. Őtőle persze normális, én vagyok a hobbit, viszont így mindketten hasonló mértékben esünk a fenekünkre.
-Bocs...- kezdem, felmérve közben, mit is találok furának rajta. A ruhája lesz az szerintem, nem egészen egy mai mugli lurkónak néz ki, valami viktoriánus regény kosztümös filmjébe jobban illene utcai árvaként. Ami megmagyarázhatja, miért futottam bele, a mágusdivat ruhadarabjaiba ma is eggyel jobban beleillik, és akkor értem, miért nem fordította más utcák felé a mugliriasztó bűbájom sem.
És milyen jó, hogy ennek az észrevételével kötöm le a figyelmem, mert ő nem. Mire reagálnék, észreveszi a papírzacskót, felkapja mellőlem, és már szalad is.
-Hé!- ugrok fel utána, de van egy pár méter előnye már, hogy ne érjem egyből utól.
Gondolom, megtippelte, az ilyenben kaja szokott lenni, aztán majd később megnézi, tényleg kolbászos-rájás pizza van-e benne vagy sem.
Nem tudom, miért nem jut eszembe elkapni egy immubilusszal, hogy utólérjem... illetve de. Egyszerű lenne, elmúlik, pár másodpercet viszont ad felzárkózni hozzá. De gyerek, és szalad. Csak futtában megállítva is kismillió mindennek eshet neki, töri össze magát, csak egy rossz helyen lévő féltéglát kell véletlen fejjel kapnia el pont... Szóval nem, vigyázni azért vigyázunk rá, ártatlan kisördög, ennyit azért nem ér az a galamb.
Ha utól tudom érni hagyományosan, azért szívesen visszaszerezném tőle a prédámat persze.
Az Üstbe szalad be pár mellékutca kerülő után a kölök, megtippelem, hogy az Abszolra mehet valahova. Ha mégsem, akkor ő nyert. Viszont itt már mágusterületen vagyunk, minden további nézelődés nélkül tudok valamit, amit ő még nem.
Csak belépek a Foltozott Üst ajtaján, és hoppanálok is tovább, csak az Abszol elejére. És eltaláltam, látom az utcára érkezni a fogadóból, bár ő is észrevesz, és újra eliramodik. Végigvágunk az utca gyérülő járókelői között, rákanyarodunk a Zsebpiszokra, nyer pár métert, mert jobban tudja kerülgetni nálam a szűkebb utcán jobban szétpakolt ládákat-standokat-limlomot, de szem elől nem veszítem, ahogy egy ajtón betarolja magát, követem, mielőtt az becsukódna mögötte, inkább létesítménynek tűnt, mint otthonnak így egy fél pillantásra.
Aztán megállok pislogni.
Cégért nem láttam, ha volt egyáltalán, de nem az a hely, amire számítottam, hogy lesz, bár jó kérdés, mire is számítottam pontosan. Ellenben valami mégfüstösebb, egyszerre kocsma és szerencsejáték bűnbarlangnak látszik, kétesebbnél kétesebb alakokkal, némi további füsttel és alkoholszaggal, egy-két jellegzetesen öltözött ...hölgyeménnyel, van tippem, mik lehetnek.
De a konklúzió, amin pislogok, hogy első ránézésre nem gyereknek való helyre gondolnék, még felnőttnek se mindnek lenne való talán.
A kölöknek viszont abszolút nyomát vesztettem. Majd vár rá egy meglepetés, amikor döglött galambot talál kolbászos-rájás pizza, vagy bármi helyett, amire számíthatott.
Azért pislogok még pár sort, mire felfogom az eseményeket, és kitalálom, hogyan tovább. Addig kifújom magam.
Vissza az elejére Go down
Online Felhasználó profiljának megtekintése

A legjobb hírű

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» -= Masamune műhelye =-
» Dohányföldek
» Teknősök Kódexe
» Ninja akadémia
» Legjobb április zsebszövegek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: London :: Abszol Út-