Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Társ a bajban
Today at 17:15
• • • • • • • • • • • • • •
F. Vesta Zabini
Wedding
Today at 16:44
• • • • • • • • • • • • • •
Igor Karkarov
But shun that house in New Orleans they call The Rising Sun
Today at 15:39
• • • • • • • • • • • • • •
Gottfried A. Drake
Help out dad
Today at 14:08
• • • • • • • • • • • • • •
Rodney Lestrange
Just an another me
Today at 12:05
• • • • • • • • • • • • • •
George Shacklebolt
Crisis feat. the Crabbes
Today at 11:53
• • • • • • • • • • • • • •
Theodora Goyle-Crabbe
Isten vagyok minden istenek közt
Today at 7:57
• • • • • • • • • • • • • •
Marlene McKinnon
halál mérgét megtiportad
Today at 3:13
• • • • • • • • • • • • • •
Alastor Moody
Eggnog Jones
Today at 2:40
• • • • • • • • • • • • • •
Hestia Jones
Ábrándos kurváim emlékezete
Today at 2:05
• • • • • • • • • • • • • •
Hestia Jones
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Shane & Doris - I don't need for your help...



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
370
Értékelés :
0
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
↑ Sasha Pieterse ↓

»
» Csüt. 2 Aug. - 10:37
Már lassan két hete végre vége az iskolának és nem kell már találkoznom és látnom a fasszopó exemet, tényleg ez az egyetlen jó dolog benne. Nem kell mások vizslató szemeit látnom, nem kell a sok értetlen arccal szembe néznem és nem kell észrevennem a kimondatlan kérdéseket, melyek még mindig körüllengenek minket. Sokak szerint végül azért ért véget a kapcsolatunk, mert Shane megcsalt és felcsinálta azt a kurvát és ezért el kell vennie. Hát már biztosan terhes a Helena, örülhet a pofájának, véghez tudta vinni azt, amire egész életében vágyott. Én sem voltam hülye, láttam hogy hogyan bámulja Shanet, láttam hogy hogyan érintette, amikor hozzám ért, amikor megcsókolt. Nekem megnyílt és elmondott mindent, én a támasza voltam, de szerintem mindig is jobban húzott Shane szíve Helenahoz. Végül csak be kell látnom, hogy hülyére lettem véve, hogy engem mindenki csak átbaszni akar és kihasználni, hogy nem éri meg kedvesnek lenni senkivel sem, mert végül mindig én húzom a rövidebbet.
Mondjuk anyáék már megbocsátottál nekem, hogy leszöktem és elköltöztem Joy nénihez és azt is tudják, hogy mi történt velem. Nehezen, de végül megosztottam velük, mondjuk nem mintha megváltoztam volna ettől, inkább erősebbé tett és most már belátom, hogy ez tényleg csak az én hasznomra vált. És végül aurror leszek, csak nem itthon és végre elhagyhatom ezt az országot... Oroszország vár rám, abban biztos vagyok, hogy nem lesz könnyű, hogy sokkal nehezebb lesz, mint itthon, de meglátjuk, egy biztos: Nem adom fel! Én nem leszek gyáva és ha kell, akkor kockáztatom az életemet is, lehúzok ott pár évet és megtisztítom ezt a helyet a halálfalóktól. Ja és az első család, akit megsemmisítek, az a Zabini család lesz.
Gondolom nem véletlen követ két ürge már fél órája engem, mintha vak lennék, óvatlan és hülye, már csak azt sem kell megnéznem, hogy Halálfalók e, biztosan azok, hiszen az öreg Zabinivel van egy-két lerendezetlen ügyünk. A kezem a pálcámra siklik, én készen állok párbajozni velük, ha kell itt mindenki előtt ölöm meg őket, de én soha többet nem fogok fogságba kerülni. Elindulok az egyik sikátor felé, de valaki megragadja a kezemet és beránt egy kis bódéba... Már éppen készülnék védekezni, amikor eljut agyamig, hogy ez az illat és érintés ismerős. - Már megint te? - kérdezem halkan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
264
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Chris Wood

»
» Csüt. 2 Aug. - 11:19
Shane & Doris

Az utóbbi pár hétben megtanultam alkalmazkodni. Túlélni a "dzsungelben", mindent megtenni azért, hogy ne maradjak alul. Már hetek óta edzem magam, nem most kezdőtt ez el, mert tudom, elhatároztam magam és biztosra fogok majd menni, mindenben. Főként így, hogy kiderült, Helena terhes. Pedig csak egyetlen este volt, egyetlen elgyengült és vágyaknak átadó este, ami úgy tűnik, most már végleg megalapozta a jövőnket. Egyébként is pár hét és oltár elé állunk, így hát ez most már végleges.
Nem tudom mit érzek. Mintha újra tinédzser lennék és a harag, a düh, a boldogság, a védelmezés mind egyszerre vegyülnének el bennem. Össze vagyok zavarodva, és kissé kiszámíthatatlan lettem. Egyik pillanatban még sík nyugott vagyok, a másikban pedig ordibálok. Valószínűleg nem tesz jót az sem, hogy a karomon lévő jegy egyfolytában éget, és minél jobban el akarom felejteni, minél jobban ki szeretném zárni az életemből, annál inkább erősebb és még többet akar. Túl nagyok az elvárások.
Pontosan ezért vagyok ma este is itt. Nem tudtam kit kell követnünk, de hárman indultunk neki - apám egyik csicskája azért, hogy engem ellenőrizzen -, de konkrét parancsot adtak. Végezni kell a célponttal. Az Abszol út rejtélyes utcái mindig meglepetéseket okoznak, a bűz és a nyálka pedig olyan érzést kelt bennem, mintha valami csatornában másznék végig. Mindig is hősködni szerettem volna, ez a tipus vagyok, nem tehetek ellene, így hát hamar leválltam a többiekről, egy másik irányt választottam, ahol a célpont elé tudok kerülni. Amikor már egy párhuzamos utcában sétáltam vele, akkor csillant csak meg a fény a szőke haján, én pedig futni kezdek, futni a következő utcáig, ahol elé tudok kerülni és be tudom majd rántani valahová. Gondolhattam volna, hogy ez egy teszt, apám hülye próbálkozásai közül ismét az egyik.
Hamar sikerül elbújnunk, talán a két halálfalót is sikerül átvernünk. A fejemen lévő fekete csuklyát ledobom, kezeimet magam elé emelem amikor Doris a pálcáját rámszegezi.
- Cssss! Nyugalom. - Egyik ujjamat a szám elé teszem, kérve, hogy egy pár pillanatig még csendben legyen. A lépteket figyelem, az utcák jól visszhangoznak. A percek túl hosszúnak tűnnek most. - Talán elmentek. - Figyelembe sem veszem a kijelentését, én mondtam neki szépen, hogy kicsit a világ. De tényleg.
- Mit keresel itt? - Az Abszol úton, az országban, a környéken, bárhogyis értem, tök mindegy, mert tudja jól vadásznak rá és most már még élesebb célponttá vált, nincs a védelmező iskola ahol ki tudja kerülni a mérgező pillantásokat.




Music |   boldogsag  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
370
Értékelés :
0
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
↑ Sasha Pieterse ↓

»
» Csüt. 2 Aug. - 11:43
Én tényleg lehittem, hogy minden rendben lesz, hogy majd most kevesebbet fogunk találkozni, hogy végre nem is botlunk egymásba, de nem... Mi mindig találkozunk és mindig ilyen helyzetekbe, most már legalább biztosan tudom, hogy kik és miért követnek, nem fog sosem leállni az apja és mindezt azért, mert jártam a fiával. Ezek után még elvárják az emberektől, hogy akarjon még párkapcsolatot és próbálkozzon, hát próbálkozzon az, akinek hét anyja van. Most is itt vagyok és vele kell lennem és egy darabig nem is mehetek el innen. Szerencsére edzettem és elég sokat, megerősödtem és már eltudok bánni ezekkel a szaralakokkal, ha kell, akkor őt is megtámadom mindenfajta bűntudat nélkül, az apja már biztosan átmosta a fejét, nem tudok neki hinni, már soha többet nem tudnék megbízni benne. Már az sem hatna meg, ha elhagyná Helenat, ha könyörögne nekem, nekem már nem kellene soha az életbe.
Csendben maradok, még a pálcámat is leengedem, nem fogok rá támadni, van nekem más fegyverem is. Csak nézem őt és láthatja a színtiszta utálatot és gyűlölet a szememben, eddig fel sem tűnt, hogy a kezem remeg az idegtől. Amint megkérdezi, hogy mit keresek itt én megragadom a torkát és hüvelykujjamat az ádámcsutkájára helyezem. - Ha megmozdulsz eltöröm a légcsövedet és megdöglesz. - figyelmeztetem és csak hogy ne üres szavak legyenek, kicsit szorosabban nyomom az ujjamat és a nyakát is megszorítom. Most kiszolgáltatott állapotban van és mire sikerülne egy varázslata, addigra már holtan heverne a padlón. A szemeibe nézek.
- Szóval apád küldött utánam, hogy ölj meg, te meg itt szépen előadod nekem, hogy megmenteni akarsz és végül majd te támadsz rám. - mondom el neki az álláspontomat és ha megpróbálna megszólalni, akkor szorítok a kezemen, hogy egy hang se tudjon kijönni rajta, még nem fejeztem be. - Jöhetsz azzal a dumával, hogy ismerlek és te nem lennél képes ilyesmire, de sajnos képes vagy, hiszen minden ígéreted eddig is csak hazugság volt. - kezdve azzal, hogy sose fog másba beleszeretni, hogy sosem fog megnősülni az apja miatt, hogy nem fekszik le mással és amikor visszavitt megígérte, hogy békén hagy, de nem hagyott... Ő eddig is csak hazudott, most sem lenne másképp.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
264
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Chris Wood

»
» Csüt. 2 Aug. - 12:17
Shane & Doris

Nem lep meg egyáltalán az a gyűlölet a szemében. Mostanság mindig ezt látom, mindenhová ez kisér amikor találkozunk. Szerintem még soha az életbe nem gyűlölt valaki ennyire mint ő, és ez egy kicsit megmondom őszintén, zavar. Főleg a történtek után, főleg, hogy mennyire szerettem és mennyi mindent meg kellett tennem érte, áldozatokat hoztam, de nem számított. Most már nekem sem számít, mert mindketten ellöktük a másikat és még ha mélyen, legbelül fontos is nekem, és még akad némi szikra is, akkor sem tudnék egyelőre úgy gondolni rá, ahogy. Furcsa, mert hagyhatnám is, hogy baja essen, de mégis védelmezem, ha tudom... nem ismerem már magamat, nem tudom, mit mért teszek sokszor.
Elkapja a torkomat. Kénytelenül is el kell vigyorodjak, mert tudom, hogy mennyire egyszerűen le tudnám őt most teríteni, de nem teszem, inkább hagyom, hogy kiélje magát, én meg amúgy is élvezem kicsit ezt a helyzetet.
Hiába is próbálnék szólni a mentségemre vagy bármi miatt, egyszerűen csak szorítja a torkomat, és én pedig kételkedő szemekkel figyelem ahogy szokás szerint elmondja, hogy nem hisz nekem, hogy mennyire utál és mennyire nem érdekli, hogy én most itt vagyok és megmentettem. Persze, elmondhatnám mit gondolok, de nem teszem mert egyszerűen nem érdekli. Megvárom még befejezi mondandóját, nem mozdulok egy tapottat sem, csak hagyom, hogy élvezkedjen.
- Befejezted? - Dünnyögöm kicsit rekedtes hanggal, és egy pimasz mosollyal, majd egyik kezemet az övére teszem, ami a torkomat szorongatja, és megfogom a csuklóját. - Ha elengednél, biztosan barátibban tudnánk beszélni egymással. - Hadarom el, és abszolút semmibe veszem a feltételezéseit, egyáltalán nem érdekel, mit gondol. Már megfogadtam magamnak, hogy soha többet nem fogok neki magyarázkodni. Minek?




Music |   boldogsag  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
370
Értékelés :
0
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
↑ Sasha Pieterse ↓

»
» Csüt. 2 Aug. - 13:17
Szerintem teljesen érhető a viselkedésem, hiszen mégis csak pont véletlen beránt enged ide, miközben az apja emberei engem üldöznek... Arról meg már szót sem ejtek, hogy apja miért üldöztet még mindig engem, mintha nem is tudom, mintha nem lenne elég, hogy elvetette vele Helenat. Több okból is tudom, hogy képtelen lenne visszajönni hozzám: 1. nem alázkodna meg előttem 2. tudja, hogy nekem már nem kell 3. ha felcsinálja Helenat, úgysem hagyná el sosem a gyerekre való tekintettel 4. ameddig az apja él, nem lesz saját akarta. Lehet sajnálnom kéne őt vagy éppen szánnom, de szinte az utálat, a harag és a megvetésen kívül mást már nem tud belőlem kiváltani. Talán mélyen belül még tudom, hogy fontos nekem és sokat jelent nekem, hogy megmentet, de csak a gyűlölet, harag és bánat maradt utána, minden lezáratlanul és megbeszéletlenül maradt.
Végül pár másodperc után elengedem a torkát és sóhajtok egyet, tudom, hogy simán eltaszított volna, ha akarta volna. De nem, inkább tűr és ez valahol felidegesít, valahol pedig megnyugtat. - Befejeztem. - dünnyögöm neki és figyelem őt, sokat változott, mióta nem velem van, elkezdte formálni a testét, izmosodni kezdett, vállasodott és még borostás is lett, mindent amit elakartam érni nála két év alatt, Helena hónapok alatt elérte. Talán tényleg nem szeretett engem, csak egy gyenge próbálkozás voltam számára és belátta, hogy nem képes egy félvérrel lenni, mert neki egy aranyvérű nő való.
Pár másodperc csend leteltével végül éles váltás következik be, legalábbis az én részemről. - Legalább boldoggá tud tenni? - kérdezem tőle halkan, olyan lágyan, amilyen lágyan még nem beszéltem vele, mióta szakítottunk vagy nem is tudom. - Mármint a kedvedben jár? Minden okés? Szexeltek is meg minden? - komolyan kérdezem tőle, mindenfajta gúnyolódás és bántás nélkül, még csak sértve sem érzem magam, mintha... valami elvette volna az összes haragomat, talán... most már tényleg elengedtem őt. 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
264
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Chris Wood

»
» Csüt. 2 Aug. - 14:03
Shane & Doris

Meglepő módon elenged. Egy pillanatra kezemet a torkomhoz emelem, eléggé megszorongatott attól függetlenül, hogy nem akart bántani. Vagyis akart, és nyilván bántott is volna, ha például varázslatot használok ellene. Egyelőre csak figyelem, nem szólok még semmit, akkor sem amikor azt mondja, befejezte. Látom rajta, hogy elgondolkodik, én is, kicsit megtámasztom magam, hogy kényelmesebb legyen a pozíció. Azt sem tudom, hol vagyunk, még körül se néztem, és nem is fogok most, mivel meglepnek kérdései. Nem is tudom hová tenni hirtelen, ki akar megint gúnyolni? Vagy ezzel akar majd bántani? Felvonom szemöldökömet.
- Miért érdekel ez most? - Nem szeretném elrontani ezt a kedves hangnemet, de kénytelen voltam megkérdezni, mert furcsa és meglepő. Túlságosan is. Nem nézek rá, a földet kémlelem. - Tudod jól, régóta ismerem már és mindent tud rólam... tudja mit szeretek, és igen, jól érzem magam vele, de más. Ez csak a kötelesség. - Az utolsó szónál nézek rá, a tekintetét keresem és láthatóan tényleg komolyan próbálok beszélni, kicsit fintorgok is mellé. Minden ami vagyok és ami körülvesz az apám látképe.




Music |   boldogsag  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
370
Értékelés :
0
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
↑ Sasha Pieterse ↓

»
» Csüt. 2 Aug. - 14:22
Talán sokkal jobb lett volna, ha megint csak bunkó lennék vele és végül itt hagynám a fenébe egyetlen szó nélkül, de nem tehetem meg, mert akkor rám találnak. Megint csak rám találnak, elfognak és most tényleg megenged nekik mindent, megengedi, hogy megerőszakoljanak és végül megölnének. Az apja egy beteg fasz, akit likvidálni kéne, nem is értem, hogy miért nem tesz így. Inkább él az apja árnyékába, hagyja neki, hogy bábként mozgassa és nem ellenkezik, de vajon félelem vagy gyávaság miatt? Tudom, hogy szereti Vestat, tudom, hogy szereti a családját is, lojális és hűséges, legalábbis az volt, ameddig ismertem, de már nem tudom ki ő, már nem ismerek rá és igen, néha-néha felbukkan a férfi, akibe beleszerettem, de már ő sem olyan, mint régen... Megváltozott és hiába nem beszél róla, látom rajta, hogy szenved és kínozza valami.
Kérdése meglep, pedig nem kéne meglepettnek lennem, teljesen jogosan teszi fel. Csak sóhajtok egyet és őt nézem, majd pár másodperc hallgatás után szóra nyitom az ajkaimat. - Csak tudni szeretném, hogy te legalább tényleg boldog vagy e. - vonom meg a vállamat, mi mást mondhatnék? Én is foglalkoztam vele, még ha sosem vette volna észre fontos volt nekem és igenis szerettem őt, de tényleg csak szerettem. Az elején nehéz volt mással látni, főleg azzal a lánnyal, de idővel egy kicsit mindig könnyebb lett.
Amikor csak azt mondja kötelesség megforgatom a szemeimet és nem, ezt azért nem hiszem el, de nem teszem szóvá, nem akarok veszekedni. - Vele megtudsz beszélni mindent? - nézek a szemeibe. - Ha továbbra is elzárkózol és ellöksz magadtól mindenkit, ha nem nyílsz meg neki, akkor sosem lesz ez valóság. - nem kioktatom, inkább sokkal inkább tanácsot akarok neki adni. Egyáltalán nem könnyű vele ezekről beszélgetni, de valakinek meg kell tennie és tudom, hogy mással úgy sem fogja. - Ő szerelmes beléd és idővel te is belefogsz, életet ad a gyerekeidnek és a kötelesség máris valósággá fog válni. - mondom neki halkan, majd közelebb megyek hozzá és kezemmel eleinte óvatosan megérintem az arcát. - Felejtsd el a múltat... - kibuggyan egy könnycsepp a szememből. - Azt szeretném, ha beleszeretnél és boldog lennél. Rendben? - óvatosan elhúzom a kezemet és letörlöm a második könnycseppet, lehunyom a szemeimet és veszek egy mély lélegzetet. 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
264
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Chris Wood

»
» Csüt. 2 Aug. - 21:05
Shane & Doris

Doris minden egyes szava meglep. Nincs rá szó, hogy mennyire másként érzem most magunkat, hogy normálisan beszélünk egymással, még ha nem is ilyennek indult ez a helyzet. Hiába is, tudom, hogy majd valamelyikünknek ki kell oda lépni, és engem is keresni fognak, mert apám kutyái, nem véletlenül küldtek el ide, és én nem véletlenül bukok meg mindig ezeken a próbákon. Soksor elhiszik nekem amit mondok, de vannak helyzetek, amikor piszkosul játszanak, és én nem tudok. Emberfüggő, de biztos vagyok benne, hogy ennek még meglesz a kenyere.
- Én csak... - Nem is tudom igazán mit mondjak neki. Boldog vagyok? Inkább bolond. - Nem mondom, hogy szar az élet, mert nem az, vagyis nem teljesen. Az már más kérdés, hogy hová jutok. - Igazából nem is azt válaszoltam meg neki amit kérdezett vagy ami érdekelte volna. Erről már többször is merengtem magamban, hogy vajon boldog vagyok e, boldog leszek e valaha? Aztán mindig eszembe jutott a helyzetünk, hogy apám árnyékát kell elviselnem és hogy talán ő fog majd a sírba rángatni...
Most úgy érzem magunkat, mint régen. Amikor mindent megbeszéltünk, amikor még mindketten mások voltunk és más érzésekkel.
- Meg tudok vele beszélni mindent és nem mondom, okos ötleteket ad a legtöbb esetben, de tudod, hogy ő mennyire támogatja apámat. - Talán ez az az érzés, amit nem tudok elengedni, amiért nem tudok benne 100%-ban megbízni, de én tényleg nagyon nem tudok magammal dűlőre jutni, lehet, hogy el kellene mennem egy orvoshoz, aki kibogozza a bonyolult életemet. Érdekes dolgok ezek, amiket Doris mondd. Mégis, ahogy figyelem őt közben, ahogy meglátom azt a könnycseppet az arcán, eszembe jutnak a régi dolgok. Mintha egy elzárt vitrinből ugrálnának fel most a képek, mintha újra melegedni kezdene a szívem. Keze érintésére pedig megborzongok, de nem mutatom, nem szabad, mert akkor gyengének hisz majd... Letörölöm az arcáról a könnycseppet.
- Soha nem fogom tudni elfelejteni a múltat. Túlságosan meghatározta a mostani énemet... amikor apámra nézek, csak undort érzek azért, amit veled tett... amikor Helena eljegyzési gyűrűjét veszem elő a fiókból, csak az jut eszembe, hogy sok éven keresztül biztos voltam benne, hogy ezt neked fogom majd adni egyszer... - Inkább elhallgatok, mielőtt még jobban kifakadok. Elgyengültem, hiába nem akartam előtte mindezt kiengedni. Hiányzik, még mindig, és ő tudom: jobb emberré tett engem.




Music |   boldogsag  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
370
Értékelés :
0
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
↑ Sasha Pieterse ↓

»
» Pént. 3 Aug. - 8:59
Nem kellett volna belemenni ebbe a beszélgetésbe, előre érzem, hogy olyan sebeket fog feltépni, amiről eddig azt hittem, hogy már begyógyultak. Nem értem magamat sem, nem értem miért következett be ez a nagy változás, de talán azért mert végre felfogtam, hogy ez egy búcsú? Nem akarok elmenni innen, nem akarom itt hagyni, vele akarok maradni és ha kell, akkor életem végéig ezen a helyen maradok. Hiányzott, hiányzott ez a Shane, akivel lehetett beszélni, aki fontos volt nekem, akit szerettem, szerettem mindennél jobban. Okolhatjuk az apját, de én őt okolom, ő adta fel, ő cselekedett az apja akarata szerint. Inkább haltam volna meg, minthogy ezt a sok mindent átéljem, legalábbis ezt gondoltam, már nem haragszom rá és nem azért, mert megbocsátottam neki, hogy lemondott rólam. Mindössze felesleges a haragom és a dühöm, már semmi sem változik, már semmi sem lesz olyan, mint régen, mert a világ sem akarja, hogy együtt legyünk. Butaság volt anno belevágni és reménykedni... Gyerekes, naiv és ostoba próbálkozás volt.
Sóhajtok egyet, majd a szemeibe nézek. - Nem fogok megharagudni és utálni sem foglak, ha ő legalább boldoggá tesz, sőt. Örülök, hogy ő legalább boldoggá tud tenni, ha már nekem nem ment. - vonom meg a vállamat, mi mást mondhattam volna neki? HA legalább őt boldoggá teszi az a lány, akkor nekem mindegy kivel van, csak legyen boldog, legalább ő legyen boldog. Talán egyszer én is az leszek.
Nem igazán szerettem volna Helenaról társalogni és nem igazán szerettem volna bármi bántót mondani arra a lányra, mert csak én jöttem volna ki rosszul. Vagyis én fogok kijönni rosszul, de nem tudom, hogy hogyan mondjam el neki, amit gondolok. - Szerintem vigyázz vele, sose tudhatod, hogy mikor fog elárulni apádért... - mondom neki halkan, majd legyintek egyet, én nem vennék el egy olyan kígyót, mint azt a lányt. Butaság volt tényleg belemenni ebbe, tényleg csak felszakadtak a régi sebek és oda jutok, hogy még mindig szeretem, pedig nem akarom, elakarom felejteni őt egy életre, hogy szabad lehessek, hogy tényleg itt tudjam hagyni ezt a helyet, mintha mindent lezártam volna, csak egy lerendezetlen dolog marad, az apja...
- Csak azért érzed így, mert mindent megkaptál és semmiért sem kellett küzdened. - mondom neki és ne sértegetni akarom őt és direkt nem reagálok arra a gyűrűs mondatra, ami elhagyja a száját, valamiért nehezemre esik elhinni. - Én nem adtam magam, értem küzdened kellett, csak ezért voltam érdekes, ezért hiszed azt, hogy szerettél engem. - folytatom, majd mikor letörli a könnyemet gyengéden ellököm a kezét, nem szeretném, ha hozzám érne, most... nem lenne jó. - Hamarosan úgyis fel kell csinálnod, gyereketek lesz én pedig egy keserű emlék maradok... Majd magadtól fogsz kitörölni engem. - nyitom ki a szemeimet és vonom meg a vállamat. Igen, ezt hiszem, majd megfog szabadulni az emlékemtől. 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
264
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Chris Wood

»
» Pént. 3 Aug. - 10:52
Shane & Doris

- Te is boldoggá tettél engem, tudod jól. - Pillantok rá értetlen tekintetemmel. Ő volt az, aki leginkább, és igazából boldoggá tett engem. Minden más, mindenki más csak egy pótlék volt azóta, és úgy, ahogy akkoriban, nem is voltam annyira boldog. Pedig szerettem volna ismét átélni azt az érzést, ami jobbá tesz engem és másként látom tőle a világot, de nem sikerült elérnem. Ekkor értettem meg, hogy ezt csak vele tudom. Azért természetesen megnyugtató, hogy már másként látja a helyzetet, már nem akar kinyírni sem engem, sem Helenát, de ettől még nem kellene ennyiben hagynom az egészet.
Csak lehajtom a fejemet amikor árulásról beszél. Ez a kétely már régóta bennem van és nem akarok neki igazat adni, de tudom, hogy mennyire más a kapcsolatuk, apám saját lányaként szereti Helenát és ő pedig issza minden szavát. Eddig meggyőzött arról, hogy ő hűséges lesz hozzám, de néha kételkedem ebben, főleg, mert nem bízom az apámban.
Komoly szavakkal illetem, komoly érzelmekről beszélek, annak ellenére, hogy már nem tudom ki is vagyok valójában. Ellök magától, kezemet magam mellé teszem és csak nézem őt pillanatokig, ahogy kiejti azokat a szavakat a száján...
- Ez nem így működik! Igen, kűzdenem kellett, de nem véletlenül kűzdöttem. Hanem mert érdemes volt és mert te jobb emberré tettél engem! - Itt van, tessék, kimondtam. Tudom, már nem léphetek vissza. Tudom, hogy már elköteleztem magam és feleségül kell vennem Helenát. De talán még egyszer, még egyszer lesz esélyünk egymásra nézni és újra egymáséi lenni. Nem most... majd egyszer. - Tudom jól, hogy már kötelességeim vannak más irányba, de én nem fogok lemondani erről az igaz érzésről. Soha nem is mondtam le, csak meg kellett változnom és el kellett temetnem magamban. Mint ahogy neked is... miattam. - Lehet, hogy most már túl érzelmes és túl szókimondó lettem, de nem érdekel. Ha elgyengülök, hát akkor majd újrakezdem az elejétől, újraviszem ezt az utat, amit a szakításunk óta megjártam. De ezért megéri, mert talán most végre elhiszi majd, amit eddig is burkolva elmondtam neki minden egyes találkozásunk alkalmával.




Music |   boldogsag  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
370
Értékelés :
0
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
↑ Sasha Pieterse ↓

»
» Csüt. 23 Aug. - 19:56
Csak megforgatom a szavaira a szememet és próbálok nem gúnyos lenni, mert azzal csal elrontanám ezt a nyugodtságot... De nehéz visszafogni magam, még csak a boldogság is, amit "okoztam" neki sem tűnik igazinak, olyan hirtelen szeretett bele Helenaba, mintha én nem is lettem volna. - Szerintem inkább ne kezdjünk el ezen vitatkozni most, most már csak Helena van és lehet az életedben. - mondom komolyan. Hamarosan úgyis felcsinálja és gyerekük lesz, akit fel kell majd nevelniük és csak nem lesz képes megcsalni a feleségét, addigra úgyis bele fog már szeretni... Biztos vagyok benne, hogy idővel elfelejt majd engem és azt is, amit érezni vélt irántam.
Szavaira csak felvonom a szemöldökömet és megint sikerül csak meglepnie engem, még hogy jobb emberré tettem? Én? Pont én? Nem hiszem, legalábbis én nem így érzem, egyáltalán nem. - Igazából teljesen felesleges volt a munkám, ugyanott tartunk, ahonnan elindultunk. - mondom egy igencsak hangos sóhajjal, majd oldalra pillantok. - Bár lehet, hogy még rosszabb a helyzet, mint eddig volt. - sóhajtok egyet és rápillantok. Nem tudom, hogy mekkora kárt végzett rajta az apja, de nemsokára oltárhoz megy és hivatalosan is halálfaló lesz, akinek le kell néznie engem és az aranyvérűeket... Gondolom Vesta nagyon örül a fejének, hogy végül Helena lesz a sógornője, az a kurva. 
- Tévedsz. - vágom rá azonnal, majd a szemeibe pillantok. - Én nem temettem el semmit, elengedtelek. - mondom neki és nem fogom megtörni a szemkontaktust, szeretném, ha komolyan venne engem és elhinné, amit neki mondok. - Ha Helena meghalna, ha az apád lenne, én... akkor sem tudnám elfelejteni, ami történt, nem tudnék még egyszer veled lenni. - komoly vagyok. Nem fogom elfelejteni azt a szégyent, nem fogom sosem elfelejteni, ahogyan az iskolában ujjal mutogattak rám, ahogyan rajtam röhögtek hangosan én pedig szinte semmit sem értettem belőle. Nevetség tárgya lettem miatta és az apja. - Szóval felejts el mindent inkább. - tanácsolom neki halkan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
264
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Chris Wood

»
» Kedd 28 Aug. - 16:17
Shane & Doris

Tekintetemben nem is tudom igazán mit lehet kiolvasni. A csalódottság, a remény és az apró boldogság, hogy végre rendesen beszél velem, kereszteződnek egymással. Hagyom elengedni a témát, tudom, fáj neki és nekem is, úgyhogy nem beszélek többet róla, Helenát amúgy sem akartam felhozni, mert az mindkettőnknek egy olyan pont, amitől felkapjuk a fejünket és egyből vitába fajul minden. Ez egy olyan pillanat most, hogy ki kell használnom, és nem hagyhatom elengedni, ki tudja, mikor tudunk újra egymás szemébe nézni, újra normálisan fordulni a másik felé.
- Igazad van, tényleg ugyan ott tartunk mint az elején. Csak megviselt mindkettőnket az élet, erről pedig igazán egyikünk sem tehet. - Ez tényleg igaz, mert nem mi tehetünk róla, hanem az én apám, az őrült rögeszméivel és az aranyvér mániájával, a Voldemort iránti elkötelezettségével. Én soha nem fogom tudni így csinálni, ilyen elszántsággal, mert nem hiszek ebben, nem érdekel ez az egész. Csak a muszáj... az pedig tudjuk jól, nagyúr, már kiderült az évek során, saját bőrünkön tapasztalhattuk.
Állom a tekintetét, de szavai olyan érzést keltenek bennem, mintha valaki áramot vezetett volna belém. Valamiért nem tudom elhinni szavait, mélyen érzem, hogy nem mond igazat és valahol ott van még benne az az érzés... Csendben vagyok, csak nézem őt, olyan tekintettel, olyan kérdő és vágyakozóval, mint régen is. Ebben semmit nem változtam, tudom jól. Hiszem, hogy ő is csak azért nem lát át ezeken a dolgokon, mert el akarja hitetni magával, hogy én már semmit nem érzek iránta.
- Nem érdekel, hogy mit gondolsz vagy mit mondasz, mit szeretnél tőlem hallani, én nem fogom elfelejteni azokat az éveket. - Ismét őszintén vallok. - És ezt még te sem tudod befolyásolni.




Music |   boldogsag  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Hozzászólások :
370
Értékelés :
0
▽ Kor :
17
▽ Avatar :
↑ Sasha Pieterse ↓

»
» Szer. 12 Szept. - 14:10
Az a kurva, én akkor is azt a kurvát okolom mindenért és persze Shanet, hogy nem volt elég tökös, hogy igazából... nem szeretett engem eléggé ahhoz, hogy engem válasszon, inkább a családjával maradt és örökké az apja árnyékában kíván élni. Vicces, hogy pont neki kellene engem megölnie és inkább itt beszélgetünk, hol elérzékenyülve, hol pedig kissé vitázva, de ez a kettősség is mindig benne volt a kapcsolatban, erről szólt a kapcsolatunk. Nincs mit tenni, mint elfogadni, hogy ez a világ ellenünk van, legalábbis jelenleg és talán mire eljutnánk oda, mi már más utakon fogunk járni. Nekem ott van Clyde, neki ott van Helena, az apja és a családja, na meg a halálfalók. Érdekel, hogy mikor fog végre megnyugodni az apja, hogy mikor tesz már le arról, hogy megöljön engem, hiszen a feljelentést is visszavontam, nem mintha bármi értelme is lett volna, hiszen a neve és a pénze elég volt ahhoz, hogy leszarják az ügyet. Biztosan meggyanúsítottak volna emlékmódosítással, én már bármit kinézek ezekből, de tényleg.
Csak sóhajtok egyet, nem igaz, nem az elején tartunk, már régen nem. - Ami volt az már elmúlt és soha többé nem lesz semmi sem olyan, mint régen. Az egy eltemetett emlék marad te pedig az leszel, aminek az apád formál és teremt. - mondom egyszerűen, hiszen eddig sem volt sok önakarata és öncselekdete, egyszer voltam náluk, többet nem és nem is hiszem, hogy valaha beteszem oda a lábam... Kétszer, kétszer voltam ott, egy karácsonyi estén és a fogság. Igazából a sok rossz és a sok szar, ami történt, elnyomták a szépet, nem akarok hazudni, nem akarom azt mondani, hogy merném őt valaha is szeretni, nem lennék rá képes, már nem tudnék ugyanúgy nézni rá. Ő már régen nem az a Shane, akibe beleszerettem, akibe talán százszor is beletudnék szeretni. Igaz beszél, de a cselekedetei nem ezt mondják, még mindig nem hiszem el, hogy egyszer tényleg szeretett... Már mást szeret, már Helenahoz tartozik.
Nem értem miért nem adja fel, mikor többszörösen is veszített, elveszített engem, bár nem tudom ez neki mekkora veszteség. - Vicces, hogy ezt mondod, nem rég még te mondtad, hogy mindennek vége. - hiszen nem egyszer mondta nekem az iskolában. Igazából kíváncsi vagyok valamire, valami nagyon is lényeges dologra, amire csak ő adhat nekem választ. Mégis vacillálok feltenni a kérdést, mert félek a választól. - Lenne egy kérdésem... - még halkabban beszélek, már szinte alig hallhatóan. Nem tudom miért, mégis... hiszek benne, hiszem hogy azt mondja, amit hallani akarok. - Először azt akartam megkérdezni, hogy... Ha választanod kéne és választhatnál... kibe lennél szerelmes, belém vagy Helenába? - teszem fel végül a kérdést és láthatja rajtam, hogy nem tudom a választ, mert tényleg nem. Mondjuk az is köztudott, hogy én Clydedal járok, bizonyára ő is hallotta már a hírét, mert... ki nem? Hetekig ez volt a pletyka tárgya, hogy én egy kigyúrt állatot találtam magamnak szakállal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
264
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Chris Wood

»
» Szomb. 15 Szept. - 14:08
Shane & Doris

Továbbra is érdeklődve figyelem minden mondandóját. Mindig mindenhez olyan negatívan áll hozzá és ez elég aggasztó tud lenni, de tudom, hogy igazából nem ilyen, mélyen legbelül nem ilyen. Pontosan ahogy én is tudok pozitív lenni kicsit... mondjuk mostanában egyre nehezebben, még így is, hogy Helena gyermeket vár tőlem.
- Lehet, hogy olyan leszek, de csak előtte. Mert amúgy utálom ezt az egész életet, nekem nem kell ez... - Húzom fel a karomon a talárt és a takarásában lévő sötét jegyet fedem fel előtte. Látszik az arcomon, hogy mennyire utálom az egészet, mennyire undorodom és ez egy cseppet sem változott azóta, amióta a Roxfortban még együtt voltunk. Tudom, hogy őt sokat bántotta a családom, de mindezt hiába próbálom elmagyarázni, ő nem ért meg engem, ő nem tudja nekem mit kell elviselnem nap mint nap. Talán rosszabb ez mint a fogság, amiben ő volt két hónapig.
- Azért mondtam, mert azt kellett hallanod, hogy eltávolodj. - Utáltam, hogy ki kellett mondanom, hogy felbosszantott mert már erősködött és el kellett érnem, hogy elfelejtsen, de most mégis bánom. Mert tudom, meg tudta volna magát védeni és akkor nem kellett volna azokat a dolgokat megtennem. De már mindegy, nem tudom visszafordítani és csak figyelem őt, mert látom, kérdezni akar valamit. Fülelek, kicsit közelebb is hajolok, mert nagyon halkan beszél. Meglep a kérdése de még inkább az arca, és ahogy bizonytalanul fordul felém. Tudom, hogy van még bennünk valami, mindig is ott lesz az a szikra és én nem akarom letámadni őt mert tudom van már valakije - ami persze nagyon zavar, de nem hozom fel -, de mégis nehezen fogom vissza magam.
- Ez nem választás kérdése. Igazi szerelemmel szerintem csak egy embert lehet szeretni az életben. - Vacillálok kicsit és ismét felpillantok rá, a szemeibe nézek. - Tudod, hogy téged szerettelek azzal a szerelemmel. És egy elrendezett házasságban soha nem fogom megtalálni azt a boldogságot. - Hangom nekem is elhallkul és kicsit le is lombozódom ezektől a kiejtett szavaktól. Nekem már nincs esélyem a boldogságra. Soha.




Music |   boldogsag  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
i'm up to no good


the devil's in the details


»
»
Vissza az elejére Go down

Shane & Doris - I don't need for your help...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Lotte & Shane - The new beginning

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: London :: Abszol Út-