» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
40
11
3
6
3
7
17
8
1
3
5
5
52
161
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans

FRPG.hu toplista
Friss posztok
pergamentekercseink

tea time
Today at 7:48
• • • • • • • • • • • • • •
Boyd Hamford
Ha nézed közben
Yesterday at 23:44
• • • • • • • • • • • • • •
Barty Crouch Jr.
Kéremnebuktassonmeg
Yesterday at 23:43
• • • • • • • • • • • • • •
Merel Everfen
Julie &c Boyd
Yesterday at 19:28
• • • • • • • • • • • • • •
Boyd Hamford
Damage
Yesterday at 10:42
• • • • • • • • • • • • • •
Igor Karkarov
I don't like parasites or children of the night
Yesterday at 10:01
• • • • • • • • • • • • • •
Rhea Avery
Deranged Delicacies
Yesterday at 0:52
• • • • • • • • • • • • • •
Merel Everfen
Csavard fel a szőnyeget még ma éjjel
Hétf. 13 Aug. - 23:59
• • • • • • • • • • • • • •
Maura I. Pince
Angina pectoris
Hétf. 13 Aug. - 21:05
• • • • • • • • • • • • • •
Aristides Creekmur
Pornstache on the roll
Hétf. 13 Aug. - 0:21
• • • • • • • • • • • • • •
Rodney Lestrange
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
52
▽ Reagok :
45
▽ Kor :
22
▽ Avatar :
Richard Madden



»
» Szomb. 11 Aug. - 9:17

Karjaim elzsibbadtak már a sok pálcamozdulattól. A kórház falai szinte felismerhetetlenné váltak, vér és halál bűze terjeng a levegőben. Sötét talárom fehér por díszíti, a maszk pedig már oly kényelmetlenné vállt, hogy alig vártam, hogy levehessem. Körülnéztem. Sehol egy lélek, mindenki elmenekült vagy meghalt, én pedig itt maradtam ellenőrizni néhány halálfalóval, pedig milyen jól szórakoznék inkább az erdőben, ahová vitték a túszokat. Csak néhány óra: gondoltam magamban, miközben a cipőm kopogása hallatszott csak az üres folyosón. A képek mind zsörtölődtek, már akik nem bújtak el, nem léptek át másik portréba, őszintén idegesített néhányuk, legszívesebben összezúztam volna, de nem, nem ezért jöttem, nem fecsérelhetem az időt erre. Ahogy egy emelettel lejebb értem, egy nagyobb törmelékkupacot kellett eltávolítanom, hogy a folyosó megközelíthető legyen. Amint átjutottam, leporoltam magamról ami még lejött, és ahogy a félhomályban előretekintettem, megláttam egy férfit, amint vonszol valakit magával. Fekete gomolygó felhőként siettem oda, álltam a férfi útját, pálcámat pedig kérdések nélkül szegeztem rá... de amikor megláttam, hogy kit vonszol, nem is akartam feltenni egy kérdést sem, csak kimondani az átkot, és elhopponálni a lánnyal. A leendő feleségemmel. A húgommal, aki eszméletlenül feküdt a másik karjaiban.
- Mégis mit képzelsz magadról, mit csinálsz!? - Mordulok rá olyan erőteljes és olyan határozott hanggal, hogy látom rajta, megrémül. Talán a nyakához fogott pálca is közrejátszik.
- Én csak... én csak... gondoltam kiviszem innen. Utána értesítettelek volna. - Szavai mintha üres kongásként hangzottak volna el számomra, összeszorítom ajkaimat, és egy sóhajtás kíséretében engedem le a pálcámat pár pillanatig, de kérdések sokasága merül fel bennem, amit nem vagyok hajlandó megkérdezni tőle, mert miért is bíznék manapság már bárkiben is? Szemeim szinte szikrát szólnak, kezemmel Irináért nyúlok és átveszem őt, kicsit eltávolodom a másik halálfalótól.
- Ha megtudom, hogy te tettél vele valamit, nem éled meg a holnapot. - Pálcámat a taláromba teszem, és egyetlen határozott mozdulattam hopponálom fel minket az üres emeletre. Az ölembe húzom, arcát figyelem. - Irina, kelj fel! Irina!   - Aggódom. Nem bocsátanám meg magamnak, ha bármi baja esne.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
6



»
» Szomb. 11 Aug. - 14:09
Glaciers melting
in the dead of night
And the superstars sucked into
the supermassive


Nem vagyok súlyos teher, könnyedén csúsznék a padlón, ha nem kapaszkodna a gravitáció a köpenyembe - félig lehajtott szemhéjamon át látom, hogy akad be előbb egy marék törmelékbe, aztán egy szögbe, és teszek valami erőtlen, szükségtelen kísérletet rá, hogy kiszabadítsam. Csak akkor hunyom be a szemem, mikor tudom, hogy nem a kezemmel, de sikerül - bizonyára nem vagyok annyira magamnál, hogy megértsem a fizika a testemre gyakorolt hatását.
Igort hallom, de Igor miért lenne itt...? Igort, aki nem tudta, mert nem mondtam, hogy visszajövök, és épp azt fogom tenni, amit nem szabad, amiért másokat átkokkal fognak illetni, amiért olyan árat kell megfizetni, amit senki sem remélhet, akinek nincsenek halálfaló rokonai, vagy egy halálfalója, aki szereti... és akit ő annyira szeret, hogy érte kockára tesz valami nagyobbat. Nyelek egyet, a torkom kapar a sok sírástól - bizonyára dehidratált lehetek.

Megint Igort hallom - de más a terem akusztikája, máshogy fedi be a hangja, nem töri meg a befújó szél függönye. Kinyitom a szemem, ránézek - izzadt homloka aggodalmat tükröz, szeme mellett a kis ér pont úgy pulzál, mint azon az éjszakán. A másik azelőtt előtt.
- I-igyekszem.. - tompa, lüktető fejfájással felel a koponyám, ahogy megemelem, de Igor kedvéért megpróbálom figyelmen kívül hagyni, ahogy a felkavarodó gyomromat is. És mert egy gyógyító talán sosem tudja igazán elviselni, hogy épp annyira kiszolgáltatott legyen, mint akiket máskor ellát. - Minden... rendben veled? Vége van?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
52
▽ Reagok :
45
▽ Kor :
22
▽ Avatar :
Richard Madden



»
» Szomb. 11 Aug. - 20:31

Semmi sem érdekel most körülöttem Irinán kívül. Nyilván, ha valaki utánam szólna még az sem tűnne fel a nagy aggodalmak közepette, hiszen meg kell tudnom miért van itt és mi történt. Nem néz ki túl jól, de lehet, hogy már csak simán beképzelem magamnak az egészet és amúgy meg nincs komoly baja... talán túl kellene már tennem magam azon, hogy nem kislány többé, de olyan nehéz. Túl nehéz.
Kezemmel végigsimítok arcán, hajának egy puha tincsét a füle mögé simítom, majd kicsit megemelem a testét, hogy felüljön és mégis ő kérdéseket tesz fel nekem, nem hogy elmondaná mi történt vele.
- Ez most nem érdekes, mi történt? Az az alak, bántott? Hogy kerültél ide?- Biztos vagyok benne, hogy átlát ezen a komoly ábrázaton és csak remélni tudom, hogy nem ijesztem meg a túl sok kérdésemmel. Forrnak bennem az érzések, düh és düh és értetlenség. Sóhajtok egyet. Tekintetemmel ismét végigmérem őt, mintha valamit nem vettem volna észre, majd kezemet az övére teszem. - Amúgy igen, vége van, már rég vége van. - Tekintetét keresem. - Velem nincs semmi, tudod, hogy a tűzön nem égnék el... - Próbálok kicsit viccelődni, hátha oldom a hangulatot, és a vészes aggodalmat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
6



»
» Szomb. 11 Aug. - 20:56
Magam alá húzom a térdeimet, és átölelem őket - akkor érzem, hogy valami kegyetlenül égeti a combomat és az oldalamat. Félrehajtom a köpenyt, és elégedetlen szisszenéssel konstalálom, hogy két üveg azért összetört.. tartalmuk épp harmadfokú égési sérülésekkel emlékezik meg arról, amiről nekem nem sikerült: bizonyos gyógyszerek egütt kevésbé szolgálják egészségünket. Felnézek Igorra, mielőtt elsírnám magam, a pálcám után kezdek keresgélni.
- Mi? Nem, nem hiszem.. én.. nem teljesen vagyok benne biztos, mi történt. - a dermis hamarosan megadja magát, tompul az érzés, de nő bennem a félelem. Teljesen más olvasni róla, teljesen más racionálisan tudni, mi következik, mint a gyakorlatban is látni. - Visszajöttem a.. bájitalok miatt, és itt voltak.. kérlek, hazamehetünk? Kérlek, Igor?
Nehezemre esne sírni előtte, főleg mert tudom, mit váltanék ki vele - még több aggodalmat, amire nincs szükség. Ugyanakkor szüksége van rá, hogy ezt a gesztust lássa, hogy tudja, minden rendben velem. Illetve, tulajdonképpen micsoda paradoxon az egész - meggyőződni a psziché épségéről a test javára, de ezt nem fejthetem ki neki anélkül, hogy ne féljen még inkább, hátha maradandó benyomást ejtett rajtam az előző azelőtt. Amiről nem beszélünk, mert egy olyan emberrel történt meg, aki nem létezik már.
- El..el tudom látni, csak itt nincsenek hozzá.. eszközök. - óvatos, de az ő szemének túl gyors mozdulatokkal vágni kezdem magamon a szoknyát, fel a derekamon, át a lábszáramon. A látvány, ami fogad bennünket, valószínűleg végképp meggyőzi majd róla, hogy elhanyagolta a védelmemet, hosszú éjszakáig ébren tartja majd ismét, virrasztásra készteti, bűntudatot ébreszt ott, ahol már most is belső démonaival küzd.. A mellkasához préselődöm, megpróbálom elvonni a figyelmét az elvonhatatlanról. - Menjünk, kérlek! Utána.. utána majd.. csak a tiéd leszek, rendben?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
52
▽ Reagok :
45
▽ Kor :
22
▽ Avatar :
Richard Madden



»
» Szomb. 11 Aug. - 22:32

- Biztos... beütötted a fejed, vagy valami... - Erre a legegyszerűbb gondolni, de közben mélyen legbelül csak azt mondogatom magamnak, hogy holnap mikor már minden rendben lesz, akkor elmegyek és megkeresem azt az átkozottat, akinek a kezében találtam Irinát és úgy fogja végezni, hogy abban nem lesz könyörület. Még ha nem is tett semmit, engem épp az sem érdekel.
Elkerekedett szemekkel pillantok a lábára, amikor kicsit félrehúzza a talárt és meglátom a kiömlött bájital nyomát. Ez nagyjából teljesen elvonja a figyelmemet a kéréséről, hogy menjünk haza. Mit kellene tennem? Most, hogy leromboltuk ezt a helyet hová vihetném? Elfehéredve tekintek arcára, majd ahogy hirtelen mozdulatokkal kezdi el tépni a szoknyát és közben mentegetőzik arról, hogy el tudja látni magát... hirtelen kapom el a kezét, hogy ne mozduljon meg, ne tegyen több hülyeséget.
- Figyelj, héé, figyelj! Ezt-itt - nem tudod ellátni. Orvoshoz kell vigyelek. - Rázom meg a fejem fintorogva, majd óvatosan elengedem őt és talárjából amit érek, elkezdem kiszedni óvatosan a megmaradt bájitalokat, legalább a többi ne tegyen kárt benne. - Egyáltalán minek kellenek ezek neked? - Rázom a fejem értetlenkedve, és ugyan nem ellenkezem az érintésétől, az ölelése kellemes hatásától, de ez még nem jelent megnyugvást, egyikünknek sem. Magamhoz szorítom, és csak sóhajtok, mert már más nem megy, hiszen mit is mondhatnék még? A kérdéseimre nem tudott válaszolni, a lába oly csunyán néz ki, hogy nem tétovázhatok tovább. Egy pillanatnyi hányingerkeltő fordulat az egész, és máris a Karkarov kúriában, Irina szobájához közeledünk. Karomban viszem őt egészen az ágyig, óvatosan teszem le rá.
- Nekem... el kell mennem egy orvosért. Vagy mondd meg mit hozzak ide, és majd utána, nem maradhatsz így, nem tiszta a fejed, nem tudom ellátni magad. - Aggódó tekintettel és értetlen vállrángatással próbálom magam lenyugtatni, de nem mondhatom, hogy minden rendben lesz, még nem érzem úgy. És még mindig nem tudom, mit kellene gondolnom erről az egészről.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
6



»
» Szomb. 11 Aug. - 22:53
Igornak valamikor a közös múltunkban egyszer meg kellett szoknia, hogy nehezen találja a tekintetem - hogy azelőtt is inkább idegenül reagált a bőröm a tapintására, mintha a mágnes azonos pólusai közelítenének egymáshoz. Nem ő okozta, mégis viseli a következményeit, egy újabb nehéz láncot amúgy is görnyedő nyakán. Szeretném, ha ezen a falon át, ami vagyok, több szűrődne felé, több megértés és több akarat, valami, ami gyógyír lehet a látszatbéli érzéketlenségemre.. Egyszer nekem is meg kell szoknom, hogy ne bántsam ügyetlenkedéssel.
Azt viszont nem értem, miért kételkedik a képességeimben - talán ösztönösen teszi, ahogy sokan mások is megkérdőjelezik a hozzáértésemet.
- De, el tudom. Minél tovább vársz, annál biztosabb, hogy bőrátültetésre lesz szükség. - közlöm pragmatikus hangon, tehetetlenül figyelve, ahogy elveszi az őrzött üvegcséket. Biztos vagyok benne, hogy kellő óvatossággal kezeli mindegyiket, és csak akkor jövök rá, mit is mondott pontosan, amikor befejezi. Mikor már fekszem.- Orvost? Neee, kérlek! Nincs szükség rá, hogy felvágjanak! Kérlek, Igor! Csak.. csak hozd ide a táskát az asztalról!
Megpróbálok felállni, mereven a vállát bámulom, pedig kényszerítem magam, erőlködöm, hogy nyugodtan lélegezzek, de nem, nem hozhat egy orvost, annyit olvastam róluk, nem lehet, hogy őket kérje meg.. Végül a próbálkozásom sikertelenség koronázza: ha Igor nem kap el, lecsúszom az ágyról, és végül tényleg elsírom magam.
- Igor... megígérek mindent, csak őket ne! Kérlek!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
52
▽ Reagok :
45
▽ Kor :
22
▽ Avatar :
Richard Madden



»
» Szomb. 11 Aug. - 23:10

Nem tudom elérni őt, tekintetem hiába kutatja az övét és így nehezen olvashatnám le arcáról a bajt, az értetlenséget, nem megy. Azt teszem amit csak tehetek ilyen esetben, mondjuk pillanatokkal később néhány kijelentésemre már nem is emlékszem, annyira túlteng bennem az adrenalin és a kétségbeesés. Ez a kettő nagy gáz együtt, és én nem az az ember vagyok, aki ilyesmit sűrűn átél. Ettől erősebb vagyok. Viszont szavai megrémisztenek és pillanatokkal később már otthon is vagyunk, én óvatosan kipakolom azt a pár üvegcsét, ami épen megúszta az egész utat, de szavai ismét kizökkentenek. Összeráncolom homlokom, a táskával a kezemben fordulok vissza felé, de ekkorra már késő és ő elkezd lecsúszni az ágyról, a földön landol, nagyot koppan, én pedig utolsó pillanatba kapom el csak egyik karját, ami nem sokat segít ezen a helyzeten. A kért táskát az ágyra teszem, majd határozottan nyúlok át a derekán és teszem vissza őt, de a sírás már sok, ezt már tényleg nem értem, és csak még jobban aggaszt...
- Felvágnak? Miről beszélsz? Mióta félsz ennyire az orvosoktól Irina? Én csak... css-csss. - Leülök az ágy szélére, próbálom lecsitítani őt. - Én csak segíteni próbálok. Miért nem engeded?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
6



»
» Szomb. 11 Aug. - 23:24
Szégyellem magam, pedig megtanultam, hogy esetemben a sírás nem tiltott dolog - anyám a hajamat fésülve többször a fülembe súgta valami ősi nosztalgiával, hogy akár használhatom is. Kivéve természetesen minden esetben, ha valóban fáj valami, mert akkor célszerű azt abbahagynom, mielőtt idegesítővé válik. Tudom, számára csak a tehetetlenség megtestesülését hordozta néhány könnycsepp, valódi rossz szándék nem rejtőzött az intésben - de akaratlanul rossz érzést kelt ennyi évvel később is. Megragadom a táska fülét, az kinyitja saját magát: megállok a mozdulatban, az ujjaim vége hűvösnek tetszik. Ezt Igor biztosan látta, biztosan hallotta..
- ...az orvosok.. mugli kifejezés. - töröm meg a kínos csendet, elkezdem előszedni a kellékeket a táska mélyéről - szigorúan belenézek a sötétjébe, precízen kerülnek elő egymás után az eszközeim. Precízen, egymás mellé. Nem jöhetett rá, nem jöhetett rá. - A módszereik.. barbárok, Igor. Felvágják a pácienseiket.
Megremegnek a kezeim, de hozzászoktam már - rongyot keresek, és mielőtt az ajkaim közé veszem, még megszorítom a kezét.
- Sajnálom, hogy gondot okoztam. - majd bekenem a sérülést az egyik előkerült üveg tartalmával: és belesikoltok az anyagba.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
52
▽ Reagok :
45
▽ Kor :
22
▽ Avatar :
Richard Madden



»
» Szomb. 11 Aug. - 23:40

Tekintetemmel követem mozdulatai és akkor értem meg végre, miért volt ez a hiszti, miért tört ki belőle minden.. csak mert orvost említettem medimágus helyett, mert hirtelen ez a szó esett a számra. Nem veszem le róla a tekintetem, megbízom benne, csak valamiért olyan rossz érzés fogott el, pedig ha rólam lenne szó, mennyire örülnék neki, ha ő látna el, hiszen oly gondos, oly aprólékos.
- Én, nem tudtam, csak ez ugrott be hirtelen, de ha hívnék egy medimágust, az segítene? Talán ha nem egyedül kellene csinálnod... - Hadarom. Már felnőtt nő. Mégis oly esetlen néha. Megrezzenek. Nem biztos, hogy látnom kellene ezt, és biztos, hogy ezután jobban oda kellene figyelnem rá. Hiszen ha legalább a támadás alatt valakire rábíztam volna őt, akkor biztosan nem keveredik oda be, nem történik az, ami történt, bármi is történt, és most nem tartanánk ebben a helyzetben. De legalább jól esik, amikor megszorítja a kezemet. Legszívesebben el sem engedném. Soha többé.
- Nem, te nem okoztál, csak nem hagy nyugodni a dolog. - Felállok, de az aggodalom nem múlik el, ahogy látom a szenvedést, szinte átérzem a fájdalmát. Lehunyom szemem egy pillanatra, és még el is fordulok. Összeszorítom az ajkam. - Ha ennek vége, ígérd meg nekem, hogy részletesen és őszintén elmondod, mi történt odabenn.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
6



»
» Vas. 12 Aug. - 0:37
Mikor végeztem, hátradőlök a párnán - forrón tüzel az arcom, fájdalmas grimaszba torzul a homlokom, mielőtt félkézzel, ügyetlenül letörölném. Megint Igor vállába fúrom a tekintetem, és talán, egészen talán otthonosnak érzem az érintését.
- ...most már.. rendben lesz. - eleinte gondot okozott, hogy megértsem az arckifejezéseit, szándékait azon túl, hogy teljesíti, amit rábíztak: a családunk jövőjét. De mint kiderült, sem őt, sem az öcsénket nem láttam át olyan szintekig, hogy minden rezdülésekre választ kapjak. - ..nem vettem részt a harcokban, csak ezekért mentem vissza. Creekmur.. eltűnt, de ezek... rossz kezekbe kerülve hatalmas károkat okoznának.
Nem mondom ki, egyértelmű: mindkét félnek. Talán most értem el, hogy rám haragudjon, akár a gondatlanságom miatt, akár azért, mert pártatlannak bizonyultam épp akkor, amikor ő állást foglalt a továbbiakra. Tudom, mire képes, és tudom, a türelme határai nem végtelenek. Azelőtt óta éles határai tapinthatóvá váltak.
- És aztán.. én... nem emlékszem pontosan, mi történt. De talán ki tudod nyerni a pszichémből. Sőt, biztos vagyok benne. - idegesen birizgálom a szakadt szoknyám szélét, megvizsgálom a fal pontos mintáját. Ha most rákérdez, nem hazudhatok neki.. és nem vonhatom magamra a haragját.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
52
▽ Reagok :
45
▽ Kor :
22
▽ Avatar :
Richard Madden



»
» Vas. 12 Aug. - 20:03

Csak összeráncolt homlokkal tekintek a lábára, miközben azt mondja, rendben lesz. Elhiszem neki, kicsit ugyan nehezemre esik, de elhiszem és nem erőlködöm tovább. Sóhajtok. Ezzel próbálom leplezni az aggodalmat, ami az előtte történtekből fakad. Tudja jól, hogy nem szeretem amikor úgy kell belőle kihúzni a válaszokat, és kicsit türelmetlen is vagyok mostanában, lehet, hogy pihennem kéne, kiürítenem a sok munkát és felelősséget, de valahogy nem tudok elszakadni. Tudom, hogy ez az oka annak is, hogy Irina kevés figyelmet kapott, de ez az eset most felvilágosított.
- Igen, azt látom, hogy mekkora kárt tud okozni... - Kicsit gúnyosan jegyzem meg, de lenyelem a többit. - Örülök neki, hogy figyelemmel tartod az embereket, de azért magadra is gondolhatnál néha. - Nem érdekel, hogy nem vett részt a harcban, nem érdekel, hogyha nem volt ott amikor a Nagyúr hívta, de talán majd később érdekelni fog.
- Nem szeretnék a fejedbe piszkálni Irina. Épp elég bajod van most aznélkül is. Inkább pihenned kellene, hátha visszatér valami később. Sajnálom, ha nagyon rád mordultam, de aggódom érted... - Vallom be őszintén, miközben felé fordulok ismét, és a kezéért nyúlok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
6



»
» Hétf. 13 Aug. - 10:28
Természetesen tudom, mit mondanak róla, néha még azok is, akik hangosabban köszönnek a megszokottnál, előre, kalapot és süveget emelve: hogy Igor beteg ember, és ha létezik a keresztények pokla, bérelt helyét már névtáblával is ellátták. Igor pszichéje valóban nem tiszta, belemártva az ujjam sosem tudhatom, mi kapaszkodik belém, leránt-e magával, és ahogy anyám javaslata szilárdan állt a gyerekszobánk ajtajában: élvezem-e majd. Elméleti síkon elképzelhető, nem vagyok frigid, naiv pedig végképp nem, habár vágytam utóbbira néha, miközben levontam következtetéseimet a genetikánkról. Ugyanakkor nem azért születtem, hogy megkérdőjelezem helyességüket, megelégszem csendes szemléletükkel, csendes boncolgatásukkal, távol az otthonom melegétől, ami állapotom miatt sosem szolgált menedékül önmagam, a kétségeim elől. Vajon az rosszabb, aki természeténél fogva hevesen, őszintén él, vagy aki szinte csak visszaveri a nagy volumenű személyiség fényét?
Néha arra is gondolok, hogy talán Igor lenne azoknak az embereknek a tudatalattijában keletkező delíriumban a valódi áldozat: arra van kárhoztatva, hogy mindig olvassa a jeleimet, mindig megértéssel viszonyuljon egy helyzethez, ami meg nem tud javulni, legjobb perceiben is csak halovány másolata lehet egy valódi embernek, annak, akit neki szántak.
- Azt mondod, felelőtlen vagyok? - de semmi valódi kiállás nélkül mondom, amit. Igor anyánk fia, miért ne hihetné azt valahol lappangva, hogy felelős vagyok mindezért, és türelme végére érve majd lista szerint felolvassa ügyetlenkedéseim, gyűlölhető apróságaim? Na és rólam mit mond el, hogy ezt feltételezem? - Szoktam.. túl gyakran is. A pszichológia ismeri a gyakorlatot, ahol a jócselekedet csupán a vágyunk manifesztációja arra, hogy jó embernek hihessük magunkat. Vagy most.. máshogy értetted?
Megtanultam várakozni minden hangsúllyal, nem túl hirtelen válaszolni, vagy nem akkor, amikor mások valós időben teszik - újabb árulkodó sutaság, szinte azonnal észre is veszik. A seb halkan pezseg, amíg feszülten várakozom.
- Azért aggódsz, mert úgy érzed, kötelességed lett volna megvédeni? És megvédeni azelőtt?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
52
▽ Reagok :
45
▽ Kor :
22
▽ Avatar :
Richard Madden



»
» Yesterday at 10:42

- Igen, néha egy kicsit az vagy. - Komolyan pillantok rá. Voltak már olyan pillanatok, amikor ezt gondoltam. Ugyan tudom jól, hogy a helyzethez, a helyzetéhez, a helyzetünkhöz képest mennyire kitartó és mennyi mindent ki kellett bírnia neki, hogy sokszor engem is el kell viselnie. Legtöbbször azért igyekszem kedves és megértő lenni hozzá, de vannak pillanatok, amikor úgy jövök haza, hogy hozzá sem szólok és ez nem csak neki rossz, hanem nekem is, hiszem magamban sem bízom annyira, hogy úgy közeledjek hozzá, ahogyan az elő van írva.
- Nem én... nem tudom. - Felkelek és messzebb sétálok, az ablakhoz lépek, kilesek rajta. Nehezen tudom kezelni az indulataimat, sokszor mondok hirtelen olyan dolgokat, amiket később megbánok. - Mindig úgy érzem, hogy meg kell védjelek! Még akkor is, ha minden a legnagyobb rendben van. - Kezeimmel az ablak párkányára támaszkodom, de még mindig nem fordítom felé a tekintetem. Ez kissé kényes téma számomra, és zavar is, hogyha el kell magyaráznom, beszélnem kell róla mert valahogy úgy érzem, ez rosszul minősít meg engem. Félek, hogy Irinát jobban megviselték a dolgok akkor, mint azt mutatja felém és én pedig csak jobbá akarom tenni a világot számára, nem szeretném, hogy még egy trauma érje, ami pecsétet nyomna a jövőjére. Vagyis a mi jövőnkre.
- Nem akarom, hogy bajod essen. Túl sokat kaptál már az élettől, és ennyi senki nem érdemel. Azt szeretném, ha boldog lennél velem. - Kicsit másfelé húztak a gondolataim. Remélem nem ijeszti meg ez a túl sok hirtelen felgyülemlett érzelem, de most úgy érzem, ki kell adjam magamból ezeket a gondolatokat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
i'm up to no good


the devil's in the details




»
»
Vissza az elejére Go down

Damage

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: London :: Szent Mungó-