Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Amikor a gigászokat szólítják
Today at 15:24
• • • • • • • • • • • • • •
Patrick Drake
I want to be loved...
Today at 14:32
• • • • • • • • • • • • • •
Augusta Quinlan
Fákjú tanár úr!
Today at 11:53
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Is this just fantasy? Caught in a landslide, No escape from reality
Today at 9:21
• • • • • • • • • • • • • •
Marlene McKinnon
míg átrágod magad a mába
Yesterday at 23:57
• • • • • • • • • • • • • •
Sir Cadogan
testre mennek és tovább
Yesterday at 23:36
• • • • • • • • • • • • • •
Sir Cadogan
Sűrű erdő rejtekén
Yesterday at 23:19
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Is it a dream?
Yesterday at 22:50
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Fosterék háza képzeletbeli barátoknak
Yesterday at 18:52
• • • • • • • • • • • • • •
Theodore Foster
Én várok rád/ahol véget ér az út
Yesterday at 16:37
• • • • • • • • • • • • • •
Dixon Avery-Lestrange
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

▽ Hozzászólások :
1
Értékelés :
0
▽ Avatar :
Amy Adams

»
» Szomb. 25 Aug. - 21:37

Molly Rose Weasley

Rövid idézet ide


Becenév:

Molly, Anya, Mamamaci

Kor:

29

Származás:

Aranyvér

Lojalitás:

Dumbledore

Képesség:

Nevelésből ötös

Csoport:

Főnix Rendje

Play by:

Amy Adams

Karakter típus:

Canon és Keresett





Prewettnek születtem, és a családom miatt vagyok az aki. Nem könnyű négy másik emberrel együtt élni, főleg ha közöttük egy iker fiúpár is van, de az élet megtanított alkalmazkodni, digirálni és megvédeni magamat, amióta csak az eszemet tudom, engem aztán nem kellett félteni! Két bátyám (Fabian és Gideon) pedig mindent megtett azért, hogy biztosan a legmegfelelőbb párt válasszam magam mellé. Persze azért imádom őket.
Korai Roxforti éveimben ismertem meg Arthur Weasley-t. Dilisnek és kissé fanatikusnak hittem, sokáig csak messziről pásztáztam őt, de érdekelt a lelkesedése, a gondolatai, az emberekkel megosztott különös dolgok. Évekkel később találtunk csak egymásra, szerelmünk különleges volt és felemelő. A diplomálásunk után egy évvel elvett feleségül, ő Minisztériumi munkát vállalt, majd megteremtettük a családi házunkat, az Odút. Utána első gyermekünk, 1970-ben jött a világra: William. El sem tudom hinni, hogy már kilenc éves.
Hamar követte őt egy újabb gyermekáldás, 72'-ben megérkezett Charlie, majd egy újabb 76'-ban: Percy. Három fiú gyermekkel már igazán nem volt könnyű dolgunk, szerencsére Arthur sokat segített mindenben. Hivatásos háziasszony lettem és tudtam, hogy ezt szeretném csinálni. Percy után két évvel 78' tavaszán nehéz terhességem után érkeztek meg az ikrek, Fred és George. Így már hivatalosan is nagycsaládosnak számítunk a varázsvilágban.
Régóta érezhetőek a sötét kedélyek a világban. Mint ahogy a családom sorsát, úgy a barátaink, rokonaink, közeli ismerőseink sorsát is a szívemen viselem. Egyértelmű volt, amikor elindult a Főnix Rendje kezeményezés, hogy csatlakozni fogok Dumbledore soraiba és minden erőmmel - még ha az kevés is van mostanában a fiúk miatt - kiállok a jóért.
Mindíg határozott és céltudatos személy voltam, a fivéreim azt mondják, kiskoromban is sokat dirigáltam és lehet, hogy már így születtem. Mindig csak azt tudom erre mondani, hogy meg kellett tanulnom alkalmazkodni, és megmutatni, hogy nekem nincs szükségem a bátyáim védelmezésére, figyeljenek fel rám nélkülük is.
A Roxfortban nem is volt kérdés, Griffendél házba kerültem. Minden kalandban benne voltam, bátran követtem az idősebbeket is mindenfelé. Sok barátom volt és én mindig úgy véltem, hogy ez egyetlen egy dolgon múlt: a kedvességemen. Sokan idegesítőnek tartottak, már akkoriban is anyáskodóan fordultam az emberek felé, ez a véremben volt mindig is: az utóbbi években pedig nagyban elő kellett vennem ezen képességemet és 100%-ra formálni. Türelmes vagyok a végtelenségig, nagyon nehéz kihozni a sodromból, de viszont ha megtörténik, akkor szaladjon a világ! Aranyvérű létemre szeretem hallgatni Arthur felfedezéseit a mugli világból, számomra fontos, hogy a közösségeink békében és harmóniában éljenek együtt, és én ezért harcolok, még ha piszkosvérűnek is hívnak utána, az sem érdekel.


1970. november 29. William Weasley
Féltem. Arthur pedig aggódott. Már nagyon szerettünk volna gyermeket, mindketten családcentrikusak voltunk. Nehéz volt. Alig tudtam felkelni a kedvenc fotelemből, de talán ez annak is volt a hátránya, hogy a férjem drága elkényeztetett. Nem tudtuk, hogyan csináljuk, de már nem volt sok, hamarosan kiderül, hogy jó szülők leszünk e vajon. A testvéreim támogató szavai, a szüleim aggódó tekintete végigkísért. Akkor is, amikor megindult a szülés és már nem volt időnk a Mungóba elmenni. Arthur szinte pánikolt, a medimágusnak üzent, aki az utolsó pillanatban ért a helyszínre. Fiunk született, én pedig megkönnyebbültem. Az érzés, amikor a karomba vettem semmihez sem volt fogható. Mindketten megnyugodtunk, de csak rövid időre, mert tudtuk, most jön még csak a java.

1972. december 12. Charles Weasley
Amikor kilenc hónappal ezelőtt megtudtam, újra teherbe estem már nem aggódtam annyira. Bill rendes gyerek volt, nyugodt és okos, mellette bátran végezhettem háziasszony dolgaimat. Arthur csecsebecséi mindenhol ellepték a házat, de a fiunk örömmel játszott az új dolgokkal, ez pedig elismerés volt a férjemnek. Tél volt, zord tél. A tüzifa éppen hogy csak átmelegítette az alsó szintet, a meleg tea illata telített be mindent. Bill a hasamon feküdt, hallgatta testvére mocorgását, már nagyon várta, hogy legyen kivel megosztania játékait. Örültem volna egy kislánynak, sokszor megfordult a fejemben kilenc hónap alatt, de nem ez volt a lényeg. A családias hangulat, amire mindig is vágytunk betölötte szívünket. Arthur ismét karácsonyi díszekkel tért haza, amelyeket rögtön a konyhába vitt díszítés gyanánt. Hóvihar volt odakinn, szólni akartam a férjemnek, hogy ideje lesz a Mungóba vinnie, de én csak egy fájást éreztem és már késő volt megint. Ezek után úgy éreztem, a többi gyermekemnek is otthon fogok életet adni.

1976. augusztus 22. Percy Weasley
Bill és Charlie ketten már kemény munka voltak. Ha új életet választhattam volna, nyilván polipnak születek, de talán annyi kéz sem lett volna elég. Eleinte még nem díjaztam a varázslattal átitatott házat, én is inkább annak a híve voltam, hogy mindent kétkézzel végezzünk el, és Arthur sem ellenkezett ez ügyben. Mégis, sokszor vettem srgítségül a pálcámat ezekben az időkben. Amikor négy év után újra teherbe estem el kellett mondanom aggodalmaimat Arthurnak. Szeretett volna még gyermeket, nem egyet, sokat, és megígérte, minden szabad percében ott lesz mellettem, segíteni fog nekem. Úgy véltem, rutinos vagyok már a dologban, de a nyár nagyon rossz hatással volt rám. Percy pedig hamar és túl könnyen jött e világra. Apró volt, és fogékony a betegségekre. Többet jártam ez idő alatt a mungóba, mint az összes terhességemmel.

1978. április 1. Fred és George Weasley
Mindenki azt mondta: a következőnél már könnyebb lesz. Először csak a szemükbe nevettem, hogy hah, következő? pff. De aztán eljött ennek is az ideje. Két évvel Percy után jöttek világra az ikrek. Életem leszörnyűbb kilenc hónapja volt és a legnehezebb. A két kópé, már akkor nem bírt a vérével és szinte éjjel - nappal mozgolódtak. Azt hittem beleőrülök, még a három másik gyermekemmel sem tudtam kiegyezni, az ügyintézésről pedig ne is beszéljünk inkább. A család nehezen különböztette meg őket, mind vörösek voltak és izgágák, és amikor április elsején megszülettek az ikrek, nem tudtam, mi tévő legyek. Arthur az első pár hónapban többet volt otthon, segített, de nem volt könnyebb. Ettől függetlenül élveztem minden percét. Az öröm és a bánat, a hulla fáradtság és a időhiány ellenére már akkor láttam, hogy Fred és George nagy kópék lesznek, irónikus, hogy pont bolondok napján születtek.

Ha a gyermekeim, a rendetlenség, az apjuk, a rengeteg sok mugli csecsebecse nem lenne, az életem unalmas lenne. Nem érdekelnek a leszólások, az sem, hogy sokan lenéznek minket a nagy családunk miatt, de olyan boldogságban és önfeledt vidámságban nem élnek mások, mint mi.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Molly R. Weasley

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» [Event] Tükörkép
» Molly Sofia Bennett - Elkelt
» Molly C. Quinn

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Alkoss karaktert! :: Karakteralkotás-