Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Társ a bajban
Today at 17:15
• • • • • • • • • • • • • •
F. Vesta Zabini
Wedding
Today at 16:44
• • • • • • • • • • • • • •
Igor Karkarov
But shun that house in New Orleans they call The Rising Sun
Today at 15:39
• • • • • • • • • • • • • •
Gottfried A. Drake
Help out dad
Today at 14:08
• • • • • • • • • • • • • •
Rodney Lestrange
Just an another me
Today at 12:05
• • • • • • • • • • • • • •
George Shacklebolt
Crisis feat. the Crabbes
Today at 11:53
• • • • • • • • • • • • • •
Theodora Goyle-Crabbe
Isten vagyok minden istenek közt
Today at 7:57
• • • • • • • • • • • • • •
Marlene McKinnon
halál mérgét megtiportad
Today at 3:13
• • • • • • • • • • • • • •
Alastor Moody
Eggnog Jones
Today at 2:40
• • • • • • • • • • • • • •
Hestia Jones
Ábrándos kurváim emlékezete
Today at 2:05
• • • • • • • • • • • • • •
Hestia Jones
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Julie & Celian ♛ Mad World



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Halálfaló
Voldemort hû híve
▽ Hozzászólások :
3
Értékelés :
1
▽ Avatar :
♛ mr. perfect and sexy sebastian stan

»
» Szomb. 1 Szept. - 16:10

To: Julianne Vance




Ma reggel kedvem sem volt kimozdulni a kényelmes kis ágyamból, sőt, lakásomból. Pontosan tudtam, hogy milyen naphoz is érkeztünk el. Hiszen pont ezen a napon volt 4 éve annak, hogy Corneliát megöltem. Hogy megbántam-e? Azt hiszem, nem. Mindent ugyan úgy csinálnék, ahogyan aznap éjjel. Mégis, valamiért nehéz számomra ez a nap. Évforduló. A teher, melyet azóta folyamatosan magammal cipelek. Azóta a nap óta az életem részévé vált a sötétség. Magához húzott, körbefont, s azóta egyáltalán nem ereszt el. Aznap éjjel elveszítettem magamból egy darabot. Engedtem magamnak, hogy a gyilkos előtörjön belőlem. Családot akartam – a Nagyúr és társai ezt megadhatták. Legalábbis ezt hittem. De tévedtem. Igazából semmim és senkim sincs, s talán soha nem is volt. Hiszen Cornelia sem volt igazán az enyém. Megcsalt és átvágott, a szemembe hazudott, ki tudja, mennyi ideje. Végeztem vele. A lehető legtöbb értelemben. Habár a vére nem tapadt a kezemhez, hiszen megfojtottam, mégis, ha a kezemre néztem, láttam magam előtt az egészet. Őt. Az utolsó pillantásait, a könyörgő szavai fülemben visszhangoztak. Nem kegyelmeztem neki.
Idegesen rezzentem össze, mikor valaki odaállt az asztalomhoz és a nevemen szólított.
- Celian? – Felpillantottam rá, kissé gyilkolósan is talán, ugyanis szegény pára nem mert többet szólni. Csak lerakta, amit hozott, majd elmormogott néhány halk szócskát és távozott. Értetlenül bámultam utána, majd mély levegőt vettem.
Az arcomra csúsztattam a kezem, majd a halántékomra és lassan masszírozni kezdtem. Minden kép túl élénk volt előttem. Ám voltak fontosabb dolgaim is, mint a múlt. Sőt. Julie. Egy ideje túlságosan is elkezdte érdekelni őt a Halálfalók világa. A társaság maga. Találkozgat is valakivel, s ez kissé problémás. Hiszen nem tudom, mit akar. Maximum sejtésem van róla, de… pont ezért, ha megtudná, hogy közéjük tartozom, vége lenne az álcámnak. Ezt pedig egyáltalán nem hagyhatom. Vissza kell őt rántanom onnan, ahová tart. Nem bukhatok le előtte. Soha.
Ahogy felpillantottam, magam elé húztam az anyagokat, amiket az imént hoztak. Átnéztem őket, elvégeztem lassan a munkát, amik ezekkel jártak. Talán hosszú órákba is beletelt, de nem érdekelt, némileg ugyanis kikapcsolta az agyamat. Végül, a napi munkám végeztével álltam fel az asztaltól, félretolva mindent.
Újból Julien kezdtem gondolkodni. Sokszor legyeskedtem körülötte, de eddig nem volt különösebb oka, a saját kínzásomon kívül. Most viszont… más miatt kerestem a társaságát. Ahogy felálltam, körültekintettem a helyiségben, a nőt keresve. Reméltem, hogy még nem ment haza, amíg én a munkába temetkezve próbáltam kiverni a fejemből a múltat és a jelent is egyszerre.

395 words ♛ play with fire ♛ note: remélem, jó boldogsag  

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Fõnix Rendje
A varázsvilág védelméért
▽ Hozzászólások :
35
Értékelés :
3
▽ Avatar :
Dianna Agron

»
» Vas. 2 Szept. - 22:03
Egy munkanap egészen addig könnyűnek ígérkezett, míg el nem kezdődött. Egy újságnál sohasem lehet tudni, mikor üt be a ménkő, a Prófétára pedig ez fokozottan igaz volt, hiszen itt folyamatosan képben kellett lenni az újdonságokkal, méghozzá minden témában. Néha hajlamos voltam azt hinni, hogy a Szombati Boszorkánynál vagy a Hírverőnél sokkal nyugisabb lehet az újságírók élete, hiszen csak a pletykákra kellett figyelniük, a varázslóvilágban keringő susmusolásra voltak kiélezve, aztán győzött a lelkiismeretem és megpróbáltam megakadályozni a belső hangjaimat abban, hogy leszóljanak másokat. Ezek az apró mentális csapongások legalább arra jók voltak, hogy kicsit kimosták a fejemet és utánuk újult erővel tudtam a rám váró feladatokra koncentrálni. A délelőtt folyamán volt egy egyáltalán nem hivatalos interjúm Harmsworth nagybátyjával - akit azért volt viszonylag könnyű rávenni, hogy kérlelje egy kicsit a rokonát, mert ő a kviddics szakértője volt, ezért az aurorparancsnokságról szóló infók hidegen hagyták -, ami annyira leszívott, hogy alig vártam a szerkesztőségbe való visszaérést. A csuklóm könyörgött a pihenésért, majdnem kiszakadt a helyéről, mivel a férfi nagyon szeretett beszélni, csak éppen sokszor a lényegről feledkezett meg... ezzel együtt járt, hogy alsó hangon a fél délutánt a felesleg kihúzásával, a jegyzeteim átírásával és bármilyen használható morzsa  kibogarászásával fog telni. Ehhez viszont szükségem volt koffeinre, töménytelen mennyiségben. Muszáj volt kinyújtóztatnom a végtagjaimat, az ücsörgés kezdett az agyamra menni, ezért elindultam tenni egy kört az asztalok között. Nem én voltam az egyetlen, aki a sportnak ezen kicsinyített verzióját választotta, de hát ezzel járt az életünk.
- Hé, Yaxley! - Szólaltam meg a férfi mögé lépve, amikor megpillantottam őt, bár jelenleg olyan meredtem álldogált, mintha semmi sem lenne képes kizökkenteni  gondolatai közül. Talán ha megbökdösném, észhez térne és nem viselkedne sóbálvány módjára az iroda kellős közepén. - Mit nézel ennyire? - Majdnem kicsúszott a számon, hogy csak nem szellemet lát, de inkább visszanyeltem a szavakat és belekortyoltam a szokásosan kezemben szorongatott kávébögrébe és hagytam, hogy a koffein lecsússzon a torkomon. A mai nap sosem lesz könnyebb. Sem neki, sem nekem, ezért is éreztem szükségét, hogy megkeressem és néhány percet ellopva a munkaidőből beszélgessek vele egy kicsit. Négy éve annak, hogy Cornelia meghalt, én pedig nem hittem volna, hogy ennyi idő után is közöm lesz ahhoz a személyhez, akit elmondása szerint mindenkinél jobban szeretett. A tettei nem mindig támasztották alá ezt az állítását, de... már nem tudja megvédeni magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Julie & Celian ♛ Mad World

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Soldier World Tour

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: London :: Reggeli Próféta-