Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Rönkház a tölgyesben
Today at 15:29
• • • • • • • • • • • • • •
Dawn Colton
Random partner
Today at 9:38
• • • • • • • • • • • • • •
Alec Silverlake
Leo & Moira, szép dolog a házasélet, na meg a terhesség
Today at 1:55
• • • • • • • • • • • • • •
Moira G. McGonagall
Kapcsolat kereső
Yesterday at 22:37
• • • • • • • • • • • • • •
Lemon Drake
Szemed kékje olyan, mint a legmélyebb tavak vize..
Yesterday at 22:32
• • • • • • • • • • • • • •
Lemon Drake
Wake at dawn with a winged heart
Yesterday at 22:12
• • • • • • • • • • • • • •
Lemon Drake
Nyilván tartok
Yesterday at 21:06
• • • • • • • • • • • • • •
Rose Briar Drake
Lucifer kötélgyűrűje
Yesterday at 20:41
• • • • • • • • • • • • • •
Rose Briar Drake
But shun that house in New Orleans they call The Rising Sun
Yesterday at 20:13
• • • • • • • • • • • • • •
Petunia Evans
Avatar foglaló
Yesterday at 20:13
• • • • • • • • • • • • • •
Sebastian Addington
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (53 fő) Vas. 25 Nov. - 16:49-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Fõnix Rendje
A varázsvilág védelméért
▽ Hozzászólások :
23
Értékelés :
1

»
» Kedd 25 Szept. - 9:07
és készek vagyunk megbocsátani.


"igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek."
Épp tényleg csak a hófehér paripa hiányzik alólam, olyan diadallal lépem át azt a küszöböt, amit elméletileg könnyeim mostak tisztára, mely mögött feltárul anyám keble - további szóképektől tekintsünk el, hagyjuk meg őket azokra a lopott percekre, amelyekben visszaudvarolom magam további rokonságunk kegyeibe, ami lássuk be, kitesz akár órákat is, a kárpitról kiégetést nem olcsón mérik, legjobb tudomásom szerint még eredményesen rehabilitálódnia senkinek nem is sikerült.
Na de egyszerre egy lépést, nyílik az ajtó, legjobb mosolyom titkolja, hogy híztam vagy hat kilót, de ez most javamra szól - egy birkózásban is, bár az nem szerepel a mai programban, alázatosnak látszom, meg is fésülködtem - és hihetővé teszi az ifjú, rongyéletű mártír történetét, aki valahogy mégis visszasírta magát atyái menedékébe. Atyáim menedéke amúgy is mindenkor éppen ez a ház, itt zajlott minden politikai hadművelet, intrika és egyéb kellemetes borzalmak, ide kell hát beléptetnem, és vigyorogni, mint a tejbetök, mert nem elhanyagolható előny jóban lenni Blackékkel, és történetesen utcahosszal előzöm mindazokat, akik erre vállalkoznak, még ha a rossznyelvek szerint egy alkoholista hajléktalan is jobb esélyekkel vállalkozna nálam. Bevállalkoztam magam, ím, anyám a nyakamba borul, szid ja és áldja egyszerre méhének gyümölcsét, apám lapogatja a hátát, néha az én hátamat, gyanítom, csak a részvétel kedvéért a sajátját is, a tékozló hazatérését csak egy valaki nem ünnepli maradéktalanul, és ez most nem is Bella, aki szemét forgatva, de más gondokkal bőven lekötve méreget a fal mellől, ez most legdrágább öcsém lándzsatekintete, mert hát most ugye csúszik eljegyzés, házasság, előléptetés, apai megbecsülés, anyai elismerés. Szegény Regulus pont ott van, ahol hagytam, mikor látványosan ki is vonultam innen, ahová most be, ő meg se előre, se hátra nem mozdult görnyedt kis állapotából, a nagy parolázások közepette látom derengeni.
- Regulus! Hogy vagy? - jól meg is suhintom a vállát, nagyot csattan, anyám nevetgél, igazán, kisfiam, nem kell duhajkodni, pedig én most nagyon duhajkodom, még az is bocsánatos bűn, hogy ki van szívva a nyakam, ez a fiú már megint a lányokat hajtja, minden meg van bocsájtva. Érzek valami enyhe hányingert, de azt belepi a szeretet, sőt, a rajongás, amit jobb perceimben mindig ki tudtam vívni minden erőfeszítések nélkül, anyám büszkélkedett, hogy minden társaság lelke vagyok, és akkor sem tudott igazán haragudni, mikor 'úgy találta', nem megfelelő elemekkel barátkozom, szemet hunyt, amíg udvaroltam, kicsi kincse voltam, a kisfia, akkor is dicsősége, ha nem vagyok szabályos. Regulus meg, aki főleg és elsősorban az, kénytelen most ezt ismét elfogadni, ha meg azt találja hinni mellé, csak a napi háromszori étkezés csábított haza, annál jobb. A politikai érdekek úgyis más lapra tartoznak, most apám bort emleget, hát igazán, nem lehet ezt az eseményt nem megünnepelni, mintha messziről értem volna haza. - Na és, hajtod már a lányokat? Vagy ők hajtanak téged?
Anyám felnevet, kisfiam, igazán, nem kell mindjárt előröl kezdeni, koccintsunk - borral, kérdezi a gyomrom, hallgass, gyomor, ha mosószerrel akar, azzal fogunk! - aztán beszélgethettek eleget.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Professzor
Tanársegéd
▽ Hozzászólások :
160
Értékelés :
20
▽ Avatar :
Kevin Flamme

»
» Szer. 26 Szept. - 10:25

Gyanútlanul sétáltam le a lépcsőn amikor meghallottam az ajtó nyílását. Azt hittem Cveta az, boldog voltam vagy legalábbis jellegű, de ez hamar átváltott valami mássá. A gyomrom összeszorult, de nem az örömtől és a meghatottságtól, hanem hányinger és undor kerített hatalmába. Lejjebb léptem, biztosan jól látok? Megtámasztottam magam a fellépőnél, a gondolatok pedig már most nem hagytak nyugodni. Kitagadták, emlékszem mennyire más volt a hangulat utána, emlékszem a szüleink dühös arcára amikor kiderült, hogy a bárányka nem is fekete, inkább fehér és nem illik az összképbe. Jó érzés volt. Furcsa, de akkor hatalmába kerített valami, végre azt mutatták, én is jelentek valamit, de nem kisfiam, dehogy vagy pótlék, mindig is számítottál. Kivívtam a tiszteletüket, minden rám szabott feladat a tökéletesebbnél is tökéletesebben sikerült, büszkék lehettek rám amiért követem a családi hagyományokat és tovább viszem a nevünket, mert a bátyád egy suhanc, aki sárvérűekkel barátkozik; szégyen a családnak. Erre most beállít és a nyakába borulnak, mint egy kiskutya, aki hosszú idő után újra megkerül és pátyolgatásra szorul, mintha elfelejtették volna mit tett nem is olyan régen, mintha egy időnyerővel léptünk volna vissza az időben és minden folytatódna tovább, onnan, ahonnal elindultam.
Nem akarom újra végigcsinálni ezt az utat.
Pont úgy, mint régen, pont úgy ver vállba és kérdez bolondságokat, de én igyekszem mindennél jobban tartani magam, a fintort sem fogom az arcomra kiírni mert nem adom meg neki azt az örömet, hogy lássa, meginogtam a visszatérésétől. Nem válaszolok rögtön, hiszen a rajongás amit kap, a körülöttünk lévő szóesőben szinte elveszne a hangom, így csak közelebb lépek hozzá, s amikor újra megszólít, akkor tekintek rá s nézek rajta végig.
- Sirius. - Biccentek felé. Oly rég láttam, talán már a hangomat sem ismeri fel, de ő is változott, mind változtunk. - Csodálkozom, hogy nem hallottad, hogy Dolohovék lányát fogom elvenni, néhány hónapon belül. - Lehet, hogy nem volt komoly a kérdése, csak kedvcsináló, csak a szokásos, hogy éreztesse, még mindig ugyan az aki volt, de a komoly visszajelzésem rólam már nem ezt a képet mutatja, én már más lettem, a kisfiú aki még a fivére árnyékában élt már nincs többé. Vagy legalábbis eddig nem létezett, a szülők részéről pedig óriási kételyeknek, féltékenységnek adtak most teret.
- Hol voltál? - Apám mellé állok, legalább te, te legyél az aki továbbra is belém fekteted bizalmad és nem ebbe a rátartiba.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Fehér lovon Budapestre

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: London :: Lakhelyek :: Grimmauld tér 12.-