Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Under the creepy moon
Today at 11:21
• • • • • • • • • • • • • •
Augusta Quinlan
Lángnyelv ' n Acpirító
Yesterday at 23:04
• • • • • • • • • • • • • •
Merel Everfen
Avatar foglaló
Yesterday at 22:59
• • • • • • • • • • • • • •
Nils Rowle
To Russia with love
Yesterday at 22:48
• • • • • • • • • • • • • •
Nils Rowle
Professzorok és Prefektusok
Yesterday at 19:38
• • • • • • • • • • • • • •
Septimus Blynberch
Shane & Doris - I don't need for your help...
Yesterday at 19:33
• • • • • • • • • • • • • •
Shane Zabini
Apa & Fia
Yesterday at 19:18
• • • • • • • • • • • • • •
Shane Zabini
Septimus Blynberch
Yesterday at 18:46
• • • • • • • • • • • • • •
Robert Blynberch
Shane & Doris
Yesterday at 18:23
• • • • • • • • • • • • • •
Shane Zabini
Antigone Macnair
Yesterday at 16:48
• • • • • • • • • • • • • •
Antigone Macnair
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Minisztérium
Az állam én vagyok
▽ Hozzászólások :
23
Értékelés :
2
▽ Kor :
24
▽ Avatar :
Sean O'Pry

»
» Hétf. 8 Okt. - 1:37
Vesta && Dimitrij
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.
Magam sem tudom, hogy mostanában miért találkozom ennyit vele, ha már a lassan fél éve tartó találkákat lehet "mostanában"-nak hívni. Felüdülés vele beszélgetni az otthoni viharos, komor és végtelenül fojtogató légkör után, sőt. Szinte bármelyik idegen kedvesebb számomra, mint a családom. Árulás, ármánykodás, harag, gyűlölet, bosszú és még sorolhatnám a negatívumokat, melyek jellemeznek minket, minket Karkarovokat. Magam is bűnös vagyok, egykoron táplált szerelem fiatalabb húgom irányába megváltozott, már csak megvetés és gyűlölet, melyek kivált belőlem, míg jegyesem lassan több szeretővel rendelkezik, mint kéne. Egyedül apám merészsége és hagyományoknak ellentmondó cselekedete tud örömöt okozni, mely azt jelenti, hogy nem kell elvennem a húgomat, végre megszabadulhatok tőlük. Szabadulni szeretnék, szabadulni az emlékektől és a bilincsektől, melyek hozzájuk kötnek. Éppen ezért költöztem el, nekem nem volt szükségem a hatalmas kastélyra, melyet egykoron együtt választottunk ki.
Sajnálom, hogy ott kellett hagynom Igort, talán ő volt az egyetlen akivel jó kapcsolatom volt, őt még talán szerettem is, de hát. A szabadságom és lelki békém érdekében jobb ötlet volt lelépni onnan. Meg hát... Mindenkinek jobb lesz így. Miért pont Vesta az, akivel ennyit találkozom? Miért rajta akadt meg a szemem? Nem tudom, ezen kérdésekre még jó magam is keresem a választ.
Kint a minisztérium bejáratánál várok rá, cigivel a számban. A falnak dőlök, szívok egy mélyet, létüdőzöm, bent tartom pár másodpercig, majd a füstöt az orromon át fújom ki. Nem kellett volna rászoknom, magam is jól tudom, mégis képes megnyugtatni és ameddig szívom, legalább nem gondolkodom semmin, kicsit kikapcsol az agyam és magam elé meredek. Az órámra pillantva nyugtázom, hogy még öt perc, míg végez, öt perc alatt még simán elszívhatok egy második szál cigit. Kiveszem a dobozból, számba rakom, majd meggyújtom és azt is szívni kezdem, mikor pedig csak eldobom a csikket és eltaposom.
Az ajtóra pillantva éppen kinyílik az és ő lép ki rajta. Egy halvány mosoly jelenik meg az ajkamon és automatikusan indulok el az irányába, bár nem volt előre megtervezve és elég hirtelen jött az ötlet, mégis reménykedem benne, hogy nem egy nemleges választ hallva kullogok majd el innen szomorúan. Majd mikor elé érek megállok és a szemeibe pillantok. - Szép estét Miss Zabini. - üdvözlöm őt és tudom, hogy akcentusom van... legalábbis nagyon oroszosan beszélem az angolt, de hát... Mindenkinek kell, hogy legyen valami hibája. - Azon töprengtem, míg itt kint vártam, hogy lenne e kedve velem vacsorázni? - teszem fel végül a nagy kérdést.

■ ■ Zene ■ ■Remélem azért tetszik sziiiv ■ ■credit

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Minisztérium
Az állam én vagyok
▽ Hozzászólások :
12
Értékelés :
11

»
» Pént. 12 Okt. - 3:57

Dana, my dear



The
Phantom of the Opera is
there Inside your mind



Kedvem lenne mirtuszból koszorút fonni- pedig tudom, balszerencsét hoz annak, aki maga ölti fel, van a koronák dolgában valami, ami alázatossá kell, hogy tegyen, főhajtással ünnepelvén sokak gyönyörűségét, holott mind sejtjük, a magasság szédít, nagyobbat lehet zuhanni róla, bölcs egyikünk sem lett tőle..
Ugyanakkor, miközben lehámozom sok kollégám minden bizonnyal maszturbációs vágyálmát, a vizsgálati szempontból rendkívül testhezálló munkaruhámat, nehezen tagadhatnám, mennyire örülök az események sodrának, pezsgő és kaviár minden lélegzetem - türelemre csak magamat intem, a körülmények nekem dolgoznak Karkarovék látszólagos kihátrálásával őseik csarnokából, amely nyilván nem talál mély rokonszenvre egy távoli, hűvös országban. Jelenlétük politikailag aggasztó, ugyanakkor nyilvánvaló, előretolt bástyára egyetlen nagyhatalom sem ilyen nyíltan épít katapultot, a Nagyúr kegyei teszik lehetővé a ténykedésüket, pedig a konzervatív körök halkan, de egyértelműen fejezhetik ki nemtetszésüket életmódjuk, hagyományaik felé.. Vegyes tála ők a jövőnek, kivehető még belőle friss gyümölcs, de ígéret is arra nézve, ha bukni kellene, ki kerül alulra, hogy a többi puhára essen majd.
Ezen túl, és főleg felül azonban Dimitrij önmagában is ínyenc fogás, nagy sorstragédiáktól tulajdonképp mentes, mégis elátkozott nyila a nemzetségének, értékes szövetséges, és leginkább érdekes beszélgetésekhez partner, illeszkedik a minisztériumi estékhez-reggelekhez, mint tej a teához egy csepp mézzel a deviancia kedvéért. Kölyök voltam, mikor észrevett, és hálás voltam, hogy a felnőttek számára oly egyértelmű világban iránytűként szolgált, bevehető állásnak bizonyult, és ismerte a tulajdonképp szinte kötelező, köreikben szabályszerű udvarlás lépcsőit anélkül, hogy azokat a korombeliekre jellemző sutasággal szelte volna. Hogy elígérkezett a húgának - vajon pontosan melyiknek? - nem lényeges tényező, kipróbálni rajta remek időtöltés mindazon lövéseket, amelyeknél kudarcot vallani a későbbiekben kellemetlen lenne.. De nyilván nem sejthettem előre, hogy az apja táncból való kilépése teszi majd lehetővé, hogy élessé tegyem a lőszert. Talán ő még fel sem ismerte a színteret, nem látja a hajamban a mirtuszkoszorút, de Anakné tekintete már közénk ékelte magát, szinte felszólít, hogy ragadjak fegyvert, amint esélyem nyílik győzelmet aratni - az első olyat, aminek hosszútávú béke lehet a gyümölcse, valódi öröm és boldogság.
- Mr. Karkarov, micsoda kellemes meglepetés. - mintha nem férnénk hozzá minden dolgozó - szinte minden dolgozó - beosztásához, szigorúan kutatási célokból, mintha nem sötét királyság lenne a legalsó szint a maga szabályaival, akkor őszintén mondhatnám, nem számítottam önre, de ha ugyan a meglepetést el is rontom magamnak, az izgalmam a régi. - A legnagyobb örömmel, de csak ha megígéri, hogy nem beszélünk politikáról! A Mungó ostromától hangos az egész Minisztérium, de én biztos vagyok benne, hogy találhatunk személyesebb témát is egy vacsorához.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Minisztérium
Az állam én vagyok
▽ Hozzászólások :
23
Értékelés :
2
▽ Kor :
24
▽ Avatar :
Sean O'Pry

»
» Szomb. 13 Okt. - 12:13
Vesta && Dimitrij
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.
Azt hittem nehezebb lesz majd a költözés, hogy sokkal jobban fog fájni a közös fészek elhagyása, amit mi építettünk ki, de sokkal könnyebben ment, mint az én hittem. Nem akartam látni egyik húgomat sem, hiszen az arcuk mindig az árulásukra emlékeztetett és félő volt, hogy szánt szándékkal átkozom meg őket. Tetteimet biztosan csak a düh, csalódás és elkeseredés irányította volna, de hagytam volna, hagytam volna hogy a démonaim eluralkodjanak felettem. Sofia egy kurva volt a szememben, apám megtanította nekünk, hogy nem lehet szeretőnk, nekem nem is volt a másik húgomon kívül, de neki... Talán kevés lenne tíz ember két keze is, hogy összeszámolhassuk hány ember botlott meg, nem is azt, hogy hányszor. De ez már a múlt, ha leragadok a múltban, akkor nem fogok tudni fejlődni és elveszem az új lehetőségektől az esélyt. Lassan házasodnom kéne, el kéne vennem a húgomat, de egy biztos... Apám fellépése az íratlan szabályok ellen felbátorított, hogy kövessem az ő példáját. Úgy teszek, mint ő.
Igazából öröm számomra, mikor megpillantom Miss Zabinit és végre kiürül a fejem, legalábbis az ilyen jelentéktelen dolog, mint a Karkarov család a háttérbe szorul. Érdekes hatással volt rám a kisasszony, elég hamar megragadta a figyelmemet és rabul ejtette a gondolataimat is. Biztos vagyok benne, hogy ha nem lenne ilyen pörgős családi életem, akkor biztosan csak rá tudnék gondolni, de hát nem vagyok kiváltságos, nem a legegyszerűbb családból származom. Persze nevemnek meg van a maga hatalma.
- Öröm ezen szavakat az ön szájából hallani. - mosolygok rá, hosszú ideje az egyetlen igazi és őszinte mosoly, amit megengedek magamnak. A vele eltöltött idő mindig feltölt engem és erőt ad ahhoz, hogy tovább haladjak a saját magam által kijelölt úton. Bár még korai lenne feltenni a kérdést, hogy lenne kedve e velem összekötni az életét, meg kell előznie egy másik kérdésnek is. - A politika nem éppen a legmegfelelőbb téma a vacsorához, amit önnel kívánok elfogyasztani. - felelem a felvetésére. Kit érdekel a politika? Kit érdekel az a hazugság, amit ránk erőltetnek és amit velünk csináltatnak, bábok vagyunk egy hatalmas bábszínházba. Egyszerű és könnyen eldobható fegyverek, melyek elvesztése nem is tölti el az embereket.
Igazából egy perc sétára van innen egy elegáns étterem, mondhatni a legdrágább étterem a városban és szerintem éppen ez lenne a legmegfelelőbb hely. Mikor beérünk az étterembe segítek levenni a kabátját, kihúzom neki a széket és megvárom, hogy leüljön, majd én magam is helyet foglalok. Kicsit lazítok a nyakkendőmön. - Nyugodtan kérjen, amit csak megkíván. Az sem zavar, ha képes felfalni az étlap összes fogását, báján és szépségén mit sem rontana. - mondom neki és mikor a pincér a kezünkbe nyomja az étlapot olvasni kezdem. - A ház legfinomabb borából kérek két üveggel. - rendelem is meg az este legfontosabb itókáját, hiszen milyen felnőtt vacsora zajlik le bor nélkül?

■ ■ Zene ■ ■Remélem azért tetszik sziiiv ■ ■credit

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
i'm up to no good


the devil's in the details


»
»
Vissza az elejére Go down

Vesta && Dimitrij

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: London-