Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

Cathy × Judas - a new beginning EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

Cathy × Judas - a new beginning EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

Cathy × Judas - a new beginning EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

Cathy × Judas - a new beginning EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

Cathy × Judas - a new beginning EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

Cathy × Judas - a new beginning EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

Cathy × Judas - a new beginning EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

Cathy × Judas - a new beginning EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

Cathy × Judas - a new beginning EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 33 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 33 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

Cathy × Judas - a new beginning



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Judas Alan Cox

Judas Alan Cox

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0

»
» Kedd 27 Nov. - 1:49
Új élet. Vagy új évek, amik egyébként nyomtalanul tűntek el. Mármint annyira azért nem, hiszen évek teltek el azóta, mióta elvégeztem a Roxfortot. Azóta is eltelt egy év, mióta Mystique meghalt, és én pedig itt maradtam. Egyedül, mint a kisujjam. De az érzés, amikor egyedül vagy, nem fogható ahhoz, amikor annyira egyedül vagy, hogy igazából már nincs miért élned. Mondjuk én ezekre nem igazán gondolhatok, hiszen egy évig Gregorovicsnál tanultam a pálcakészítés minden mesterségét, azóta pedig az öreg bedobott a mélyvízbe. Ha lehet a Mariana árkot egy mélyvíznek nevezni. Az inkább egyenesen az örvény, vagy valamilyen áramlat, és nekem eléggé nehezen ment, hogy tudjak úszni. Az árral, meg azzal, hogy ez a felnőtt életem, nekem kéne pénzt keresni, és nem az utcán kéregetni, vagy az önkéntes bevetéseim után azon morfondírozni, hogy vajon most hol fogok aludni.
Amióta elvesztettem azt a lányt, akit mindennél jobban szerettem, az életem nem igazán alakult úgy, ahogy. Leszámítva azt az apróságot, hogy megtaláltam az életem hivatását, amiért még akár képes is lennék élni. Vagyis képes vagyok, hiszen még mindig élek. Bizonyítja ezt az is, hogy van egy boltom, az Abszol úton, és Roxmortsban. Vagyis, mondhatni vándorboltnak, hiszen éppenséggel azon a helyen fordulok elő, ahol kisebb az esélye annak, hogy a nem kívánatos emberek – mármint a számomra nem azok – elvisznek, és vagy életfogytig bedugnak egy cellába, vagy megölnek, vagy éppen kényszerítenek olyan dolgokra, amiket alapvetően nem akarnék megcsinálni.
Nos ebből mostanság rengeteg van, de hiába is tartozik a munka kerülése, és helyette inkább a Szárnyas Vadkanban, vagy éppen a Három Seprűben, vagy London bármelyik kocsmájában üldögélés azok közé, amit előszeretettel művelek, ennél előrébb van az, hogy a saját munkámat kellően ellássam. Ennek köszönhetően álldogálok London egyik utcáján, és kopogok azon az ajtón, amit a címen láttam. Catherine Scamander. Honnan a fenéből ismerős nekem ennyire? Honnan? Talán együtt jártunk a Roxfortba. Igen, mindenféleképpen, de nem egy házba, az egészen biztos. Egészen biztos, hogy nem volt Mardekáros, sem Griffendéles? Fene tudja.
Idegesen topogok az ajtóban, amikor már az ötödik kopogásomra sem válaszol. Most robbantsam be az ajtót? Jöjjek vissza később? Franc sem tudja.
- Basszameg már! Ms. Scamander, ha ön lennék, csak kinyitnám azt a kurva ajtót! – először halkabban kezdem, végül a hangom egyre erőteljesebb lesz, és nem csak a ház – feltételezetten itthon lévő – tulajdonosának, de a szomszédoknak is hallható a szitkozódásom. A nők. Mindig csak a nők, meg az olyan kényszerük, hogy soha nem hajlandók időben megérkezni. Mindig csak ez.
- Ó, a fene egye meg! Ha ezt tudom, akkor inkább elküldöm egy kákalag hátán ezt a rohadt vesszőt, ha nem hajla… - a mondatom itt félbeszakad, ugyanis a padló recsegésére és az ajtó nyikorgására csendben maradok, hogy amikor kinyíljon az ajtó, szinte gyökeresen más arckifejezéssel köszönjek a ház tulajdonosának. – Kellemes délutánt Ms. Scamander, a pálcája megérkezett.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Catherine Scamander

Catherine Scamander

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Lili Reinhart

»
» Szomb. 1 Dec. - 21:21
Judas & Cathy


A legrosszabb érzés a világon, amikor egy olyan tárgyat veszít el az ember, ami valójában évek óta a leghűségesebb társa. Szörnyen rosszul éreztem magam napokon keresztül és kedvem sem volt hozzá, hogy új pálcát vegyek magamnak, hiszen tudtam, az már soha nem lenne olyan, mint az első. Pár nappal ezelőtt belekeveredtem egy üldözésbe, és kis híjján otthagytam a fogamat (szerencsére egy apróbb kéztöréssel megúsztam, amit a minisztériumban azonnal eláttak), de amikor közölték velem, hogy a pálcám ezernyi darabra hullott, a szívem is összeszorult. Így kivettem néhány napot, örömmel és kérdések nélkül engedtek el, hogy pihenjek ameddig csak kell, majd hazatértem a szeretett kis lakásomba, amit ez alatt a két év alatt biztonságossá és otthonossá varázsoltam. Kicsit egyedül érzem magam itt néha, de mindez szinte csak a saját baklövésem, hiszen mindenkit eltoltam magamtól, alig pár ember maradt, akivel még tartom a kapcsolatot a Roxfortos évek után. Sokszor megbántam, hogy ilyen lettem, de még vár rám az élet, még csak két év telt el azóta, a legfontosabbnak pedig a jóért folyó kűzdelmet tartom.
Így hát napok múlva sikerült csak elvánszorognom a legközelebbi pálcáshoz, akit az utóbbi időben sokan dicsérnek. Kíváncsi voltam, megmondom őszintén, főleg, hogy hasonló kaliberű pálcát kértem, hogy készítsenek nekem, mint a régi. A hátsó erkélyemen ücsörögtem amikor kopogtak. Nem vártam még senkit, korainak véltem az időpontot, így hát kicsit idegesen - és izgulva pattantam fel és kaptam magamra egy kabátot, amivel el tudom takarni valamilyen szinten otthonos öltözetemet. Gyorsan megfésülködtem, és igyekeztem mindennél jobban, de már aggódtam, hogy elmegy a kopogó személy. Persze ahogy közelebb érzem az ajtóhoz és meghallottam a szitkolózást, egyből mogorvábban tekintettem az ajtó elé, és még megálltam ott, várjon csak, ha már nem tud türelmes lenni! Végül ahogy közelebb léptem az ajtóhoz, hogy hallgatózzak még egy kicsit, megreccsent a padló, így kénytelen voltam ajtót nyitni. A fiú ismerős volt, de nem akartam udvariatlan lenni, nem méregettem. A hangnemváltás pedig felettébb különös érzéseket keltett bennem.
- Üdv. Mindenesetre megnézném, ahogyan egy kákalaggal eljuttatja hozzám a pálcát, nem hinném, hogy ez kivitelezhető. - Emelem meg szemöldökömet, miközben odébb lépek az ajtóból és befelé intek egyet. - Fáradjon be, Mr. Cox, igaz? Szeretném megnézni a pálcát. - Az izgatottság miatt el is hessegetem a gondolatokat, miszerint tovább húzzuk egymás agyát, csak jöjjön már és mutassa meg a fát, hisz mondhatjuk, hogy az életem egy elengedhetetlen kelléke. Sajnos nem áldott meg Merlin azzal, hogy nélküle is tudjak varázsolni mint sokan mások.
- Egyébként hívj nyugodtan Catherine-nek, gondolom nagyjából egyidősek lehetünk. - Amúgy sem szeretem a hivatalos, magázós részt, minden esetben, a lehető leghamarabb ugrok át ezen az akadályon.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Judas Alan Cox

Judas Alan Cox

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0

»
» Csüt. 6 Dec. - 23:58
Először nem volt ismerős Cathy Scamander neve. Csak napokig agyaltam azon, hogy mégis honnan a fenéből ismerhetem? Megváltó lett volna? Nem. Háztárs? Fogalmam sincs. Roxfort? Erre a válaszom egy határozott igen volt, hiszen általában az arcokat megjegyeztem, mégsem tudtam névhez párosítani. Soha nem voltam jó az ilyenekben, Mystique halála után pedig kellett néhány hónap, hogy újra észhez térjek, és ne kössek ki a Mungóban. Sikerült, itt vagyok, élek. Bár azóta talán még nagyobb pokróc lettem, mégis a munka volt az, ami kihúzott a szarból. Most pedig ez az ajtó nem nyílik ki. Ezt pedig utálom. Elvárom az ügyfeleimtől a pontosságot, hiszen én is mindig időre viszem a pálcát. És házhoz, ez egy nagyon-nagyon fontos erény. Mármint nekem még nem kell járókeret ahhoz, hogy kiszolgáljak, fiatal vagyok, gyorsan dolgozom. Igaz, Mr. Ollivander?
Éppen csak átfut a mosoly arcomon a kákalagos megjegyzésére. Szóval hallotta. Bár végül is ez volt a cél, így talán sietett egy kicsit. Vagy éppen nem. Lényegtelen, nem szeretem ha megváratnak. Egyébként sem, viszont ez elég fontos dolog volt ahhoz, hogy én időben érkezzek, ő pedig időben nyisson nekem ajtót. – Pedig biztos van olyan helyzet, amikor hasznos lehet. Atlantiszba elég jó futár lenne. – biccentek egyet, ahogy belépek az invitálásra.
- Igen, én lennék. – biccentek egyet a nevem említésére. – Szólítson nyugodtan Judasnak. Nos, megpróbáltam minden tőlem telhetőt, hogy a pálca magját megmentsem, viszont sajnos az is megsemmisült, amikor a baleset érte. – egy röpke öt perces kutatás után előveszem a kis dobozkát, amiben a pálcát tartottam. – Rendben, akkor ez esetben tegeződjünk, Catherine. Mivel tudtam, hogy auror vagy, ezért egy kifejezetten olyan pálcát kerestem neked, ami ugyan hasonlít az előzőhöz, mégsem ugyanaz. Hiszen nem lehet ugyanazt a pálcát megalkotni, legfeljebb a tulajdonságaiban lehet egy-két hasonlóság. Ez itt magyal. Igen rövid, kilenc és egynegyed hüvelyk. A régi magjával ellentétben sárkányszívizomhúr, ami kifejezetten jól jön erősebb bűbájokhoz. A magyal az átváltoztatásokhoz elég hasznos, és ennek a kettősségnek köszönhetően az átkokat is jól viseli. – fújom ki a levegőt. Mindeközben kicsomagolom a pálcát, és a keze felé nyújtom.
Szeretem a pálcák készítését. Ilyenkor lehet igazán érezni, hogy a mágia átjárja a világot. Amikor a kezeid között megszületnek ezek az eszközök, amivel varázsolsz, különös dolgok történnek. Érzed saját magadban is a mágia áramlását, az alkotás örömét. Egyszerűen jó ezt csinálni, és jó átadni magad az érzésnek, hogy valamit tehetsz a világért. Az emberekért, a varázslókért. Én nem emlékszem ugyan minden pálcára, amit eladtam, viszont minden pálca készítésénél más érzés kerített hatalmába.
- Próbáld ki a pálcát. Viszont légy figyelmes, révén a pálca rövidsége miatt nagyon rugalmas, és pattogós. Az én kezeim között nem igazán akart működni, de nem is arra hivatott. Fontos tudnod, hogy ez a pálca nem olyan, mint amit Mr. Ollivander készít. Egy kicsit durvább, és nagyobb határozottságot igényel. – halvány mosoly kúszik ajkamra, mikor befejezem mondandómat. – Használd egészséggel, és tegyen jó szolgálatot a harcban, amit vívsz.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Catherine Scamander

Catherine Scamander

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Lili Reinhart

»
» Kedd 12 Feb. - 13:28
Judas & Cathy


Csak elmosolyodom a kijelentésére és kicsit megingatom a fejem, hiszen hogy lehet még ilyesmi választ adni a kijelentésre? Tipikus srác, aki nem enged a szavából, de ez nem baj, sosem árt a jó kommunikációs készség. Ahogy beengedem, izgatottan figyelem végig minden szavát, főként ami a pálcámmal kapcsolatos, kicsit aggódóan pillantok Judasra amikor már a konyhába érve hellyel kínálom és én pedig a pulthoz lépek.
- Teát vagy kávét kínálhatok? - Ennyi a minimum, ha már ennyit dolgozott a pálcámmal. - Sajnálom, de gondoltam, hogy teljesen megsemmisült. - Kicsit már belenyugodtam ebbe az egészbe, elvégre mit tehetnék? Látszott, mennyire darabjaira esett, szinte esélytelen volt, hogy bármi is megmaradjon belőle. Ha kér valamit inni, előkészítem, majd az asztalhoz lépek és az elővett dobozkát kezdem el kémlelni. Milyen jól informált, és látszik, mennyire érti a dolgát! Ez kedvemre való, örülök neki, hogy olyanra bíztam az elkészítést, aki tényleg konyít a dologhoz.
- Ha jól végzi a dolgát, és alkalmazkodik hozzám, a képességeimhez, akkor nagyon is tökéletes lesz, persze nem vártam el, hogy ugyan olyat készíts nekem, mint az előző volt... tudtam, hogy ez nem lehetséges. - Némi fogalmam nekem is van a pálcákról, de persze közel sem annyi, mint Judasnak. Lenyűgöző, milyen fiatal és már ennyit tud. Tetszik. Kicsit félve, de bátorítva magamat veszem át a felém nyújtott pálcát. Ahogy hozzám ér, azonnal érzem, ahogy a mágiája átjárja minden porcikámat. Emlékszem még az érzésre amikor az első pálcámat fogtam meg először, de ez valami más, ez valami erősebb és úgy érzem, sokkalta jobban kiteljesít, sokkalta jobban ki tud fejezni engem és a bennem rejlő erőt. Pillanatokig csak hallgatok és szívom magamba az érzést, de persze közben Judas minden szavát megfogadom.
- Valóban, teljesen más érzés, de nem rossz értelemben. - Kezdem úgy érezni, hogy oka volt annak, hogy az előző pálcám darabjaira hullott. Mély levegőt veszek, majd a tűzhely felé intek a pálcával, aprót és határozottat, a teáskanna alatt pedig erőteljes láng gyullad meg, egy pillanatra megijeszt, de könnyedén helyreáll, és jó érzés, mert már napok óta nem varázsoltam, hiányott ez az életemből. Elmosolyodom, a pálcát az asztalra teszem, én pedig leülök Judasszal szemben.
- Tökéletes, köszönöm. Még meg kell szoknunk egymást kicsit, de lesz alkalmam gyakorolni vele, úgy érzem, valahogy jobban kifejezi a varázserőt, mint az előző. - Elmerengve tekintek a fiúra, máris kellemesebben érzem magam mint néhány órával ezelőtt. Biztonságérzetet ad számomra a pálca, de ez valószínűleg azért van, mert már évek óta az életem része. Ez normális.
- Megkérdezhetem, milyen érzés? Elkészíteni egy pálcát? Hogyan döntötted el, hogy ezzel fogsz foglalkozni? - Érdekel, ez mindig is érdekelt. Remélem, nem veszi tolakodásnak, természetesen megértem, ha igen, de jól esik már beszélgetni valakivel, egy kicsit kikapcsolni.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

Cathy × Judas - a new beginning

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Autumn & Judas
» Cathy & Jesse
» James & Judas - savior
» Summer paradise - Judas & Cece
» Celestine & Judas

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-