Elias Adam Archer

I am the sand in the bottom half of the hourglass

MenjémáinnenArcher, HogyhogynemtudtadArcher, Eli


23 év


Aranyvér


Voldemort


Animágus


Mágiahasználó


Kim Himchan


Saját

Tibeti származású vagyok, tehát a családomnak három dolog fontos az életben, a varázslóuralom, az aranyvér tisztelete,meg Buddha. Hogy ezt hogyan is egyeztetik össze? Esküszöm fogalmam sincs, de valószínűleg jól megy nekik, bár ha újjászületünk teljesen fix, hogy minden Archer hangya lesz, meg hernyó büntetésül ezért a csúnya históriáért, tehát mire elérjük a Nirvánát jó sok szaron leszünk túl.
Egyelőre ez viszont nem érdemleges, mert a mi business-ünkkel a legjobb volt Voldemort mögé állni, fura is lett volna Dumbledore-nak keverni a mérget meg a ragyakoktélt, egyébként sem idegenkedünk a magunkfajtától. Már nem a tibetiektől, hanem az aranyvérűektől...de szerintem a többi tibetit sem utáljuk vagy nem tudom...
Bármi megeshet, a lényeg, hogy a mugliimádók nem barátaink.

Azt mondják hülye vagyok, mint pegazus a hátúszáshoz. Olyan hasznos vagyok, mint hipogriffnek a gumicsőr,hogy az IQ-m épp akkora, mint a lábméretem, ilyenkor örülök is, mert szép nagy lábam van, legalább negyvenötös.
Viccet félretéve tényleg nem vagyok egy észlény, de ennek megvan a maga oka, nem így készültem, külső behatás zavarta meg a tudományt a fejemben.
Azóta inkább erős vagyok, mint okos, esetleg mutatós, kinek mi. Nekem a papné, nehogy félreértés legyen.
Szerintem egyébként nem vagyok rossz gyerek, kemény nevelést kaptam, szóval megtanultam, hogy anyádat, apádat és a hazádat tisztelni kell, a Nirvánában hinni, a barátaidat támogatni, a többieket meg taposni agyon ezerrel, hogy előrébb juss.
Kifejezetlen kegyetlen sosem voltam, csak olyanok kínhalálát élveztem végignézni, akikkel rosszul elsült magánügyem volt, az ártatlanok halálra gyilkolása nem tesz boldoggá, persze vannak balesetek, ezt el kell ismerjem. Ezek után néha hosszú napokig is kínoz a lelkiismeret, de aztán egy kis lángnyelv whiskey-nek köszönhetően kiheverem, meg a rövid memóriám is támogatja a boldog feledést.
Amúgy meg én vagyok az a tag, aki általában kussban van és nagyon fenyegető tekintettel szegezi rád a pálcáját, mert ne aggódj, a buta azért varázsolni tud és egy-két jó mozdulathoz sem kell diploma és mégha csak ebben lennék kiváló...!
Mindig volt érzékem a mérgekhez, ehhez sem az eszem kell, zsigerből tudom mi az, amitől napokig fekélyek borítják az arcod, de azt is, hogy mitől lesz hosszas és fájdalmas haláltusát.
Szóval tessék vigyázni, Archer nem játék!

Még mindig jópáran lehetnek a Roxfortban, akik tudni fogják ki is az az Elias Archer. Sok mindent fognak mondani róla, ám ezek fele csak ostoba pletyka, nem is kell velük törődni, legtöbbjük egyébként is nonszensz.
Első generációs tibeti? Ugyanmár! Néha angolul sem tud, ne képzeljünk róla ilyen nagy dolgokat, pláne ne egy ilyen banálisan brit névvel. Az üknagyapja lehetett első generációs, neki már nincs több köze Tibethez, mint sima lámának a Dalaihoz.
Volt esélye, hogy válogatott kviddicsező legyen? Jó volt ugyan, de annyira azért nem. Sok év gyakorlásra lett volna szüksége, hogy megüsse azt a szintet, ő pedig ehhez brutálisan lusta volt és, mint tudjuk a szörnyű balesete után minden kitartása fölösleges lett volna.
Anyjakorú nőket dönget? Többnyire nem, persze becsúszhat egy-egy, de nem profilja a dolog. Az idősebb és általában undorítóan gazdag asszonyok, akiknek társaságában látni, mind üzletük visszatérő vásárlói, anyja kedves barátnői...persze csak amíg bőszen költik a pénzt.
Több gyereke is van a világ különböző részein? Ki sem tette a lábát Európából, hogy lenne már mindenfelé porontya? Lehet, hogy az agya akkora, mint egy nyúlé, de korántsem olyan szapora. Mindössze egy gyerekről tud, de ami azt illeti arról a csöppségről sem akarja elhinni, hogy az ő DNS-ét hordozná, teljesen mindegy milyen elánnal bizonygatja az anyja az igazát.
Akkor gárgyult meg teljesen, mikor a cikesz őrült sebességgel a fejének száguldott? Miféle ormótlan hülyeség ez? Láttatok ti már cikeszt? Bizonyára sokmindenre képes, de az teljesen biztos, hogy nem okoz ilyen durva fejsérülést, azért nem meteorit, bármilyen jól is hangzik.
Addig a pontig igaz a történet, hogy valami rondán fejbe találta Archerünket, méghozzá egy kvaff. Most néztek nagyokat, attól azért még senkinek nem esett baja! Tény és való, nem is az okozta a problémát, hanem a pozíció, amiben betalált.
A Griffendél elleni meccsen Elias Archer egy órán belül lecsapott a cikeszre, senki sem hitte el, hogy a hirtelen megvállasodott, megdöbbentően magas fogó képes lehet ilyenre. Lehet, hogy ő sem hitte, mivel éppen az aprósággal a markában, mindkét kezével hadonászva ünnepeltette magát. Ekkor érkezett az a bizonyos kvaff északi irányból, ami még egyáltalán nem jelentett volna semmiféle problémát, az már sokkal inkább, hogy történetünk büszke hőse semmivel nem kapaszkodott. Bizony, se mentálisan, se fizikailag, csak úgy lebegett bele a világba.
Így lehet, hogy az idegen tárgy következtében brutális sebességgel fordult le a seprűjéről és igencsak csúnyán földet ért. Mint tudjuk a macskák mindig talpra esnek, nos Archer nagyon távol állt a macskáktól, így fejjel tisztelte meg a talajt, aztán pedig öntudatlan állapotban kiterült,akár a Fens-vidék és két hétig így is maradt, csak a pozíciója és a tartózkodási helye változott.
Ami ezután történt, arról már minden tudunk, valami megsérült az agyában, aminek következtében elvesztette gyors gondolkodását és mozgáskultúráját illetően is nehézségekbe ütközött.
Nyilván nem viselte meg a balesete. Túl hülye lett, hogy felfogja, nem igaz?  Nem ám! Bármilyen furcsa, az embernek azért feltűnik, hogy esett az IQ-ja, méghozzá nem is keveset, Archernek is leesett, hogy valami nagyon nincs rendjén, és még arra is hamar rájött, hogy mi nem kóser. Nem könnyű egy ilyen problémával megküzdeni, a marcona arcú lovag még az öngyilkosságon is elgondolkodott, végül azonban az elfogadást választotta. A barátai is, annak ellenére, hogy a mai napig a halálba szekírozzák gondatlanságból elkövetett hibái, rossz időzítése és bármilyen megszólalása miatt. Archer azonban keményen küzd, kispados halálfalóként, gyakorló harcművészként és helyi idótaként.

Azt mondják boldogok a lelki szegények, de  vajon mi lesz a hülyékkel?