Ünnepélyesen esküszöm
hogy rosszban sántikálok



Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1979. Sötét van. És egyre többször tűnik fel még azoknak az embereknek is, hogy nincsen minden rendben, akik nem érzékelik a mágusvilág történéseit. Az emberek eltűnnek, a házak fölött pedig vagy a Sötét Jegy lebeg, vagy nincsenek már házak. Nem bízhatsz senkiben. De ma boldog is lehetsz. Ma harcolhatsz is. Talán maradt még remény. Talán mélyre kell ásni érte, talán olyan emberekben találod meg, akikben azt hitted, hogy kihunyt a remény minden szikrája. Új szövetségeket köthetsz, új Rend születhet. Nincs még vége. Nem ma jött el az utolsó napfelkelte. Mert az öröm segít azokon, akik megérdemlik, még akkor is, ha teljes a sötétség; mert a sötétséget elűzi a fény. Az új Rend. Az iskola, ahonnan kikerülhetnek azok az ifjak, akik megváltoztathatják a történéseket így, vagy úgy.
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai


Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Merengõ
legfrissebb történések

» A Mágiaügyi Miniszter, Harold Minchum elesett! Köszöntsétek új miniszterünket Barty Crouch Sr. -t!
• • • • • • • • • • • •

» A Szent Mungó halálfalói fennhatóság alatt áll! Ez kihatással van a továbbképzésen tanulókra, az ottani betegekre! Gondold meg kétszer, belépsz e az ajtaján!
• • • • • • • • • • • •

» Szörnyű támadás az Abszol úton! Hogyan kezdjék békességben így a tanévet a diákok, ha már bevásárolni sem tudtak?
• • • • • • • • • • • •

» Tovább olvasok


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Szép esténk lesz, ha egyszer majd megöregszünk
Today at 17:38
• • • • • • • • • • • • • •
Richard Avery
Elkészültem!
Today at 3:13
• • • • • • • • • • • • • •
Hestia Jones
Otra vez
Today at 2:46
• • • • • • • • • • • • • •
Hestia Jones
Crisis feat. the Crabbes
Yesterday at 21:43
• • • • • • • • • • • • • •
Theodora Goyle-Crabbe
Random partner
Yesterday at 21:21
• • • • • • • • • • • • • •
Clive Staples McGonagall
Kyra Minchum
Yesterday at 20:59
• • • • • • • • • • • • • •
Clive Staples McGonagall
Revans Brysen lelkéért
Yesterday at 20:26
• • • • • • • • • • • • • •
Sylvester Rookwood
choir of furies in your head
Yesterday at 11:45
• • • • • • • • • • • • • •
Rodney Lestrange
New Deal
Yesterday at 0:10
• • • • • • • • • • • • • •
Arther Fleming
whatever the hell we want
Vas. 16 Szept. - 23:40
• • • • • • • • • • • • • •
Arther Fleming
A hónap írói
a hónap posztolói
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
törvényen kívüliek:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
ÖSSZESEN:
51
15
4
6
6
5
25
16
1
3
5
6
143
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Fõnix Rendje
A varázsvilág védelméért
▽ Hozzászólások :
12
Értékelés :
0
▽ Kor :
30
▽ Avatar :
Matsumoto Takanori (Ruki)

»
» Vas. 7 Május - 20:25

Takeo Nakahara

 We're all a little insane


Becenév:

Take

Kor:

29

Származás:

Félvér

Lojalitás:

Dumbledore

Képesség:

-

Csoport:

Főnix rendje

Play by:

Matsumoto Takanori (Ruki)

Karakter típus:

Keresett





A családom halott. Nem hozza őket már semmi sem vissza, pedig ők voltak a mindenem. Varázsló anyám, aki még érett felnőttként egy vérgőzős világban, egy bigott  lekorlátozó társadalomban is olyan lázadó volt, akire mindig érdemes volt felnézni; mugli apám, aki mindenben látta a szépséget, még a rossz helyzetünkben is csak a lehetőségekkel foglalkozott. És a kicsi öcsém, aki még akkor is tudta, mi a problémám, amikor egy szót sem szóltam. Sosem volt sok barátom, nem értettek az emberek, de ők mindig csak az én és a testvérem érdekeit tartották szem előtt, sohasem rótták fel nekem, hogy más vagyok, mint a többiek. Nem lehetek elég hálás nekik.
Anyám szülei már egy másik eset, ők is olyan aranyvér megszállottak, mint a legtöbb amúgy is aranyvérű család, ezért természetesen nem nézték jó szemmel, hogy a lányuk egy muglihoz ment feleségül, és az sem tetszett nekik igazán,  hogy az elsőszülött unokájuk egy magába forduló csodabogár. Addig nem is volt igazán baj velük, amíg hozzájuk nem kerültem, miután a szüleim meghaltak. Akkor kezdődött az igazi pokol.
Előre elmondom, neked nagyon fura leszek és az is maradok, még ha meg is szoknál idővel. Megsúgom, arra nem lesz lehetőséged. Lesz, hogy nem nézek a szemedbe, mikor válaszolok, néha muszáj egyszerűen valamit piszkálnom és ha nem figyelek oda, meg fogok ismételni néhány dolgot. Te azzal ne is törődj, a mentális képességeimmel minden rendben, sőt, valószínűleg okosabb is vagyok, mint te. Persze vannak még egyéb dolgok is, amit érdemes rólam tudni, de nem mondanám el ezeket sose a szemedbe.
Mint például, hogy agresszív vagyok, hirtelen haragú és nem mindig gondolkozom el előre a tetteim következményeiről. Sosem ismerném be a hibáimat, amiért egyesek nárcisztikusnak neveznének, de ez engem nem érdekel. Szerintem ezek nem voltak hibák, nem is ismerem el őket annak, nekem ez volt a logikus és kész. Igyekszem ennek ellenére észrevenni és látni, egy normális ember hogyan viselkedni és mit csinálna jobban, de én nem mindig látom. Talán ezért is cigizek annyit, kompenzálás képpen.
Nem mondanám magam éppen hűségesnek, mert nekem kicsit más a hűség fogalma, mint neked, de hogy megnyugtassalak, nem foglak elárulni egyik pillanatról a másikra, de mindenképpen a saját fejem után megyek, úgy cselekszem, ahogy megszoktam és jónak látom, nem ahogyan te megmondod. Viszont a bátorságomhoz és a hozzáértésemhez nem férhet kétséged, de ha lehet, nem sodrom magam külön bajba puszta vakmerőségből.
Nehezen értem a fizikai és érzelmi fájdalmat, nem igazán szoktam hozzá kiskoromban, és utána már annyiszor volt benne részem, hogy nem érzékelem rendesen, ezért képes vagyok túl őszinte lenni és ezzel megbántani, vagy hirtelen felindulásból megütni, mert nálam ilyen a kommunikáció. Cserébe, ha akarsz, úgy versz meg, ahogy tetszik, még nevetni is fogok rajta.
Nem igazán értem a társadalmi normákat sem, csak megtanultam, amit nagyon muszáj volt, éppen ezért nem nyújtom a kezem, mikor találkozom valakivel. Nem ölellek meg, ha sírsz, és nem foglak támogatni hazáig részegen. Ezért is öltözködöm érdekesen, mert nekem ez tetszik, akkor is, ha nem praktikus és csak felhívja rám a figyelmet. Továbbá ezért nem foglalkozom azzal, hol tilos cigiznem és hol nem, miért ne lenne szabad mindenhol?
Oh és igen, ne csodálkozz, ha nem érdekel különösebben semmi, csak az az egy személy, akivel nem tudok betelni. Majd rájössz, miért is van így.


Ja, hát én is úgy kezdtem, ahogy mindenki, megszülettem. De mindenki mással ellentétben én úgy jöttem a világra, hogy egy kicsit más voltam. Nem akartam beszélni, ha valamit akartam, akkor hisztiztem, nem néztem mások szemébe, nekem sosem volt elég csak szóban elmagyarázni valamit, hanem ábrákkal kellett mutogatni és még pár hasonló dolog. Ugyanis autista vagyok, vagy legalábbis azt mondták rám, amikor meg kellett magyarázni általános iskolában, miért vertem meg egy másik gyereket, amikor megpróbálta elvenni tőlem a kedvenc ceruzámat. A szüleim tudtak erről, ezért imádkozott anyám magában, hogy nem mutassak varázslásra hajlamot, mert azzal csak még nehezebb lenne az életem. De mutattam. Ennek ellenére ő is és apám is szeretett engem, a tőlük telhető legjobban igyekeztek megtanítani, mi a normális viselkedés és mit szabad másokkal csinálni és mit nem. Nekik köszönhetem, hogy viszonylag normális lettem, legalábbis nem süt rólam messziről, hogy kettyós vagyok. Imádtam őket és öcsémet. Egészen jó életem volt, bár nem voltam a legjobb tanuló, de az osztályomban elfogadtak, amennyire tudtak, és a családom támogatott. Utána, mivel a varázsképességeimet is meg kellett tanulnom ordában tartani, elmentem varázsló iskolába. Eleinte örültem, hogy nem kell többet titkolóznom, hogy mi is vagyok, mint a régi iskolámban, de meg kellett tapasztalnom, hogy nagyon nehéz a varázslás. De annyira tetszett az egész, hogy az iskola minden négyzetcentijét bejártam, elolvastam annyi könyvet, amennyit csak tudtam és végül azért belejöttem. Minden évben más érdekelt, egyszer a legendás lények gondozása, máskor az átváltoztatástan, megint máskor az okklumencia. Mint kiderült, nem könnyű legilimenciával a gondolataimban olvasni, mert annyira máshogy fogom fel a világot. Aztán történt egyik évben egy végzetes eset.
Éppen a nyári szünet alatt a hatodik év előtt egy varázsló tört ránk éjszaka. Még ébren voltam, mert anyám egyik mágikus könyvét olvastam, amikor meghallottam a sikoltást. Először az öcsémet akarta elkapni a halálfaló, hogy ne zavarhassa meg később, de szerencsétlenségére a testvérem nagyon könnyű alvó, bármire felébred. Apánk után kiabált, mielőtt elnémították volna örökre. Persze, mindkét szülőm azonnal ugrott ki az ágyból, anyám a behatolónak támadt, míg apám értem szaladt. Nem tudtam megmozdulni, nem tudtam gondolkozni, csak addig jutottam, hogy a kedvenc nyuszimat, amivel még mindig aludtam, megmarkoljam, mielőtt apám kikap az ágyból és rohan velem. Kivitt a házból, miközben anyám lefoglalta a halálfalót, de még láttam belőle valamit. Szőke volt és az arca előtt maszk. Sosem felejtem a szemének vonalát, örökre az emlékezetembe vésődött. Apám letett kint a ház előtt és megígértette velem hogy addig futok, minél messzebbre, ameddig csak tudok, aztán keressem meg a nagyiékat. Miután megígértem, csak annyit láttam, hogy felpattan megfordul és szalad vissza a házba, ahonnan már nem csak a varázsszavak jöttek, hanem omlás hangjai és női sikolyok is kiszűrődtek. Sosem láttam őket többet és nem csak azért, mert elfutottam. Megölték őket. Amint megmondták nekem, nem tudtam abbahagyni a sikoltozást. Fél napig ordibáltam artikulálatlanul, amikor végre berekedtem.
A nagyszüleim vettek magukhoz, akik nem tudtak velem mit kezdeni. Úgy bántak velem, mint egy őrülttel, és talán tényleg az is lettem. Egy szörnyeteg, ha úgy vesszük. Meg akartam bosszulni a családom halálát, ezért akármilyen nehéz is volt, a suli befejezése után aurornak mentem és kitanultam. Bármit megtettem volna, hogy elkapjam a gyilkost. Megtanultam, hogyan építsek ki kapcsolati hálót és hogyan legyek elég meggyőző, hogy az emberek bízzanak bennem. Így kaptam az infót, hogy akit keresek, Londonba ment és én szó nélkül követtem. Tökéletesre akartam a találkozást, ezért távolról követtem minden lépését, és amikor végre elfogtam, azt hittem, most végre beteljesedik a történet és véget vethetek az egésznek. De a sors közbeszólt, elmenekült előlem. Úgy haragudtam, hogy szétvertem az öklömet, miközben a falat ütöttem. De mindegy. Lesz legközelebb is alkalom és akkor már nem fog meglógni előlem.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Vendég

»
» Vas. 7 Május - 22:24


Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.


Kedves Takeo!

Tisztára bezsongtam, mikor megláttam, hogy a Főnix rendje csoportba fogsz tartozni. Ennek nagyon örülök, nem árt bővíteni a csapatot.
Nem lehetett kellemes, mikor a nagyszüleidhez kerültél. Egyrészt mert elveszítetted a családodat, másrészt mert írtad, hogy mennyire nincsenek tőled elragadtatva. A jellemedet szépen kifejtetted. Meg lehet belőle ismerni a karaktert, és az előtörténetbe sem tudok belekötni. Sajnálom, ami a családoddal történt. És persze a te helyzeted sem túl könnyű, de sok-sok kitartást kívánok!
Nincs okom arra, hogy tovább feltartsalak. Foglalózz, keress egy játékostársat, és irány a játéktér. Nagyon szeretnélek már ott is olvasni. - Alex Smile


Foglalók Hírek Kapcsolatkereső Halálfaló lista A Főnix Rendje listája


Vissza az elejére Go down

Takeo Nakahara

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Nakahara Saki
» Hiyama Takeo

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Alkoss karaktert! :: Elfogadott életrajzok :: Fõnix Rendje-