A nem egészen öt hektáros birtok - Ian öröksége - egy vadregényes tájba simul bele, a körülötte elterülő hegycsúcsok zöld, itt-ott kopár képe, a birtokhoz tartozó tóval pedig pazar látványt nyújt a házból. A tó az épület mögött terül el, az egész birtok pedig a muglik és az óvatlan tekintetek elől teljesen eltűnik.

A ház maga hatalmas, teljes pompájával, régies eleganciájával idézi a századelőket. Bal oldalt nyílik a hatalmas bejárati ajtó, ahonnét rögtön a hallban találjuk magunkat. Tovább haladva a tágas csigalépcsőn lehet az emeletre jutni.

A hallból nem egészen jobbra nyílik a nappali a maga világos színeivel, elegáns bútoraival. Egyszerre harmonizál az épülettel és képvisel valami újat, modernet is. A központi szerepet az aprólékosan megmunkált márvány kandalló lopja el, mely a téli szürkületben meleg fényekkel árasztja el a helyiséget.



A nappaliból nyílik a konyha és az étkező is. Előbbi található hátrébb, zömmel fa bútoraival, régies összképével különös időutazásra invitáló, kissé ódonnak tűnő, mégis praktikus és  meghittséget áraszt magából.

A rusztikus hatású étkezőben a konyhához hasonlóan a fa bútorok melegsége ellensúlyozza a falak világos egyszínűségét. A helyiség remekül kapcsolja össze a nappalit az innét csak a boltíves átjárón át megtekinthető konyhával.

A konyhából nyílik egy apró kis csigalépcső még kisebb ajtóval, ahol a házimanó közlekedik általában. A csigalépcső legfelső szintjén helyezkedik el az ő aprócska lakrésze.

Az emeletről a nappalira lehet tekinteni. Hét szobája - köztük két fürdője
- teszi a házat igazán hatalmassá, amelyeket egy hosszú, már-már végtelennek tűnő folyosóról lehet megközelíteni. A szobák közül csak egy hálószoba van használatban, amely a lépcsőhöz a legközelebb esik, a többi csupán vendégszoba. Az egyik fürdő a használatban lévő hálószoba mellett helyezkedik el.
A hálószoba tágas, nagy ablakai pedig világossá teszik a helyiséget. Szinte középen helyezkedik el a jókora ágy, amin akár még hárman is kényelmesen elférhetnének.

A ház noha csak egy emelettel rendelkezik, a csigalépcső egy második amolyan tetőtéri toronyba torkollik, ami egy utolsó helyiségnek ad otthont: a könyvtárszoba - méltán kapta a nevet, hisz minden oldalról könyvespolcok tömkelege sorakozik - vagy dolgozószoba, ahol számos antik érdekes bútordarab kap otthont, mint egy márvány földgömb háromlábú kerek fa foglalatba állítva, melyet felnyitva pohár és üvegtárolóra bukkanunk, valamint néhány ülőalkalmatosság talán a múlt századból. A polcokon megannyi különleges, ritka vagy egyedi könyvkötet lapul, melyek nagy része már feledésbe merült. Ritka kincsnek számítanak Iannek. Középen egy súlyos sötét tölgyfa íróasztal helyezkedik el. A bútorok mind sötét árnyalatban pompáznak.

Az épület jobb oldalán egy régi kis harang helyezkedik el, valamikor még a múlt században építették hozzá, használata nem igazán van. Mellette nagy ajtó nyílik, mely a ház alagsorába vezet. Egyelőre használaton kívüli.