Nyugis kedd késő délután. A legjobb időpont arra, hogy felrázzuk kicsit a kedélyeket nem? Én így gondolom, pláne, hogy az utóbbi időben nem is nagyon kaptam büntetést, szóval a kedélyek elcsitultak körülöttem, az éber figyelem lankadt. Ennek örömére az utóbbi pár napban rászántam némi kis időt és kifigyeltem, hogy a számomra szükséges titkos járat környékén mikor a legkisebb a forgalom, majd hogy ez megvolt, kisebb tarháló hadjáratot indítottam, mert miért ne? Nem mondanám, hogy rosszul vagyok eleresztve anyagilag "zsebpénzzel", de abban nincs semmi pláne, a hangsúly az életérzésen van, így elszántan gyűjtögettem egy ideig a knútokat és gyűjtöttem már én seprűnyélviasztól kezdve sok mindenre, olykor fölös időmből árultam öt percet, a lényeg a kreatív duma volt. A harmadik lépcső pedig az volt, hogy valakit berántsak a rosszba, hiszen a magányos szabályszegés nem az igazi, nekem pedig volt is jelöltem a "szerepre", így átváltoztatástanon, amíg itt-ott elszabadult egy egy átváltoztatási alanyul szolgáló madár, én útjára küldtem a magam bájolt kis papírrepülőjét az üzenettel Dorisnak, hogy mikor és hol legyen, ha van kedve kiereszteni a fáradt gőzt. Lényeg a lényeg, négy körül a negyedik emeleti folyosó (ha nem lennék oda magamért így is, gratulálnék magamnak a stílusos együttállásért) nagyjából kihalt kövein koppannak lépteim, majd a megfelelő tükör melletti falnak döntöm hátam, hogy aztán egy egysarlós érmét kezdjek ujjaim között forgatni, mint ügyességi játékot, várva társamra a csínyben.

Nagyon nem értem, hogy mit akar tőlem John, mert mi a fasznak kell neki engem elhívnia bárhova is? Na nem mintha nem lenne jó kicsit kiereszteni a gőzt, meg kicsit lenyugodni, mert nagyon, de nagyon elegem van már Shane leveleiből, az agyamra megy.. Egy ideje Jesse-vel sem találkoztam, szóval nem tudom, hogy mi lehet vele és Danny is nagyon el van tűnve, talán mindketten ignorálnak, mert elcuccoltam otthonról. Őszintén mondhatom, hogy nem hat meg, nem érdekel, hogy ha haragszanak rám, majd megnyugszanak és megbékélnek azzal, hogy nem fogom azt tenni, amit ők mondanak nekem. Joy néni tök király és tök laza, nincsenek szabályok, nincsenek megszorítások és nincs másik öt ember, akihez alkalmazkodni kell, nem kell várni a meleg ízre, nem kell nyüzsiben lennem egész nap, eltudok valahova vonulni, ahol egyedül lehetek. Szóval minden szempontból jobb, ha ott maradok Joynál és így megmarad a béke meg minden, nagyon unom már a feszkót. Közben elindulok Wellesleyhez, hogy megtudjam mi a francot akar tőlem.
Megérkezem a megbeszélt időben a megbeszélt helyre, érdekel, hogy mit akar majd. mosoly festek az ajkaimra, bár nem igazán őszinte mosoly, de ez neki nem kell tudnia. - Itt vagyok. - mondom neki röviden, majd megállok előtte pár lépés távolságban és körbenézek. - Mi a terved? - kérdezem tőle, de ha valami uncsi dolgot mond, akkor biztosan itt hagyom a fenében..