Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

Mary Ross EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

Mary Ross EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

Mary Ross EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

Mary Ross EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

Mary Ross EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

Mary Ross EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

Mary Ross EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

Mary Ross EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

Mary Ross EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 24 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 24 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Mary A. Ross

Mary A. Ross

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Keresettek :
▽ Avatar :
Emma Roberts

»
» Szomb. 29 Szept. - 16:46

Mary Alice Ross

Egy csésze teát?

Becenév:

Mar, M.

Kor:

16

Származás:

Félvér

Lojalitás:

Dumbledore

Képesség:

Látó

Csoport:

Griffendél

Rank:

Griffendél

Play by:

Emma Roberts

Karakter típus:

Keresett




Apa, mondd csak, milyen szárított levél az ott fent a polcon? És az az őrölt kávé? Na és azok a gyógynövények mire jók? Sokan jöttek ma is a boltba? Mesélj még azokról a különleges boszorkányokról és varázslókról! Megmutatod megint azt a könyvet a csészejóslásról? Olyan izgalmasak a képek! Vajon én is lehetek majd egyszer olyan jós, mint a nagyi volt? Persze apa, vigyázok majd magamra, nem kell aggódnod, nem fogom rossz dolgokra használni a képességeimet.
Anya, mondd csak, milyen állat az ott a képen? Varázslény? Egy varázs-ló? Unikornis. Csodaszép. Majd egyszer elviszel a sárkányokhoz? Tudom, hogy engem is úgy szeretnének mint téged. Az a furkász még mindig belemászik a táskádba amikor utazol haza? Egyszer elhozhatnád nekem, elvinném magammal az iskolába, a professzor biztosan büszke lenne rám!
Fivérem, bátyám, te nőcsábász! Hová lett az az álomvilág, amit együtt képzeltünk el régen, amiben te voltál a herceg, ki kiszabadította a királylányt a toronyból? Látom a körülötted lévő sötétséget, a kígyót, a maszkokat, de megrémiszt és te nem hallgatsz rám, csak ellöksz magadtól, ami egyre jobban fáj.
A mesékből sokat tanultam kiskoromban, de egy biztos, hogy a királylánynak mindig nagyobb szája kellett volna, hogy legyen, mert így hiába, nem kaptak meg mindent, mármint minden mindent. Anno alig várták, hogy felálljak és elinduljak a saját utamra, hogy beszéljek és elmeséljem minden gondolatomat; erre ma már be sem áll a szám és csak azt mondják, inkább ülj le és hallgass kicsit! Kiszámíthatatlan ez a kamaszkor. Még jó, hogy a Roxfortban a barátok értékelik ezt. Mi lenne velük nélkülem? Biztosan unalmas lenne az életük az idióta beszólásaim, bolondos viselkedésem és a tökéletes szervezésem nélkül. Nem félek, nem ítélkezem, mindent kipróbálok, aztán maximum fejre esem és felállok. A szeretteimet megvédem és mindennél fontosabb nekem, hogy a lehető legtöbb időt velük töltsem. Néha kicsit hisztizek, de olyankor csak etess meg vagy simizz, mint egy cicát, és már jobban is leszek!


- Hm, hm, kedveském, egy csésze tea mindig megoldást nyújt a bajokra. - Mondogatta ezt nagyanyám, amikor valamiért bánatomban ücsörögtem az asztalánál. Mára már csak emlék, de minden pillanatot megragadok, hogy büszke lehessen rám, mint ahogy a szüleim is. Mivel örököltem tőle képességét, a látás ritka csodáját, mindig azt mondták, különleges vagyok. Persze nem kellett túl sokat mondogatni, elhittem pár alkalom után, de a szüleim törekedtek arra, hogy a lehető legjobban kitanítsanak, a legbiztonságosabb módon biztassanak e képesség használatára. Ezért is lettem a csésze - és a kártyajóslás nagy mestere. Minek nekem gömbök? Persze a legtöbben azt hiszik, csaló vagyok, de higgyék csak ezt, addig sem okoznak nekem fejfájást.

- Ems várj! - Loholva futok barátnőm után, miközben talárom úgy reppen utánam, mint egy szuperhősnek a köpenye. Sálam kezemben lifeg, a táskám félig nyitva, mintha valaki megrágott volna, körülbelül úgy nézhetek ki.
- Nem láttad a bátyám? - Halovány mosolyom szerintem teljességgel elárulja, hogy nincs minden tökéletesen rendben, és a barátnőm az egyetlen aki mindent tud rólam, a legjobban ismer, szóval tényleg mindent. Egyszerű mozdulattal rázza meg a fejét, de miután közli velem, hogy a többi hetedévest a belső udvaron látta, én szó nélkül futok oda. Az egyik kőablakba dobom le a táskámat és a sálamat, kíváncsi tekintetem pedig gyorsan fut végig a magas alakok között. Tényleg itt van. Először csak próbálok szemkontaktust létesíteni vele, mert: "Mary, értsd már meg, hogy ciki, ha a nyakamban lógsz mindig!" de mivel nem sikerül, így kénytelen vagyok berohanni és kézen ragadni őt, majd minden erőmmel kifele húzni, oda, ahol a cuccomat ledobtam. Kissé elpirulok, a fiú szaktársai mosolygós pillantásaiktól, mind olyan helyesek! Megrázom a fejem, hogy visszatérjek.
- Mary, mi van, engedj már el, nem hagynál végre nekem nyugtot? - Sóhajtok és fejemet ide-oda billegtetem, hiszen tudtam, hogy ezt fogja nekem mondani. - Mit akarsz? - Enged egy kicsit a szorításon, soha nem tud ellenállni a boci szemeimnek, hiába.
- Ne nézz hülyének már megint, de beszélnünk kell ezekről a dolgokról... - Arcom komoly, de ő semmibe vesz még mindig. Lassan azt hiszem, direkt nem érdekli a véleményem és a mondandóm. Folytatom ettől függetlenül. - Megint ugyan azt láttam és erősebb, közeledik nagyon. Egy csuklyás férfi is benne volt, eljön hozzád vagy érted, vigyáznod kell. Tudom, hogy nem hiszed el és nem érdekel, de legalább légy elővigyázatos! Igérd meg! - Eddig még egyetlen álmom sem hagyott cserben, de remélem, hogy ez most majd fog. Nem szeretném, hogy a bátyámnak baja essen, és hiába nem hiszi el amit mondok, nekem mindent meg kell tennem azért, hogy megvédjem őt. Milyen kár, hogy a vizsgákról nem álmodok soha! Hm.
- Ha megígérem, békén hagysz végre? - Morog. Mindig csak morog. Nincs más választásom, én bólintok, mert csak reménykedni tudok benne, hogy elültettem valamit a fülében. Hamar itt hagy, én pedig csak állok ott és aggódóan nézek utána. Mi lett veled drága bátyám? Miért vagy ilyen közönséges? Régen olyan más volt...
Vállat vonok. Táskámat megfogom, de szerencsétlenségemre hirtelen minden pergamenem kiborul belőle és a jegyzeteim elfújja a szél. Ez is csak az én szerencsém lehet. Hirtelen hajolok le, magamban morgolódva szedem össze őket, kínosnak érzem az egészet. Tudom, hogy valaki segít, hisz hallottam a hangját, de nem figyeltem oda rá, teljesen átjár a magam baja, és csak akkor eszmélek, amikor állok fel és összekoppan a fejünk. Ő az, a fura srác a mardekárból. Zavarodottan veszem el a pergameneket.
- Köszi. - Motyogom. Nem mondom, hogy olyan ember vagyok aki hisz a pletykáknak, de róla valahogy el tudom képzelni és egyébként rossz érzésem is van a közelében. Hirtelen fordulok sarkon és sálamat elhagyva futok Ems után a következő órára.



Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Clive Staples McGonagall

Clive Staples McGonagall

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Tom Hiddleston

»
» Szer. 17 Okt. - 18:52

Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.




Kedves Mary!

A professzor büszke rád, hozd csak be a furkászt.
Látóink életébe én is csak közvetve látok, megannyi titok övezi álmaid, ahogy érdeklődve olvastam ki lehet a csuklyás alak, merre vajon a bátyád, létezik Mardekáros, akitől érdemes félni?
Valahogy olyan távoli ez a mérsékelt bizalmon alapuló tanár-diák viszony, hogy kutató szemeink belétek próbálnak látni, fiatalság, mennyi öröm és mennyi kín – ahogy mélyen tisztelt igazgatónk szokta volt hümmögni.
De a kamaszlélek bizony titkok forrása, találgatunk és kommunikáció híján reménykedünk, nem a bátyád következik, lelünk rá az Ő jobbján, ragadnak el veszélyes álmok, keveredsz kedves Mary rossz társaságba.
Hiszen és természetesen nem diszkrimináljuk a Mardekárosokat

Utadra engedlek tanáros, összehúzott szemű töprengéssel, ahogy fejtörést okoztál.
Keltsd életre említettjeid és várom a furkászt

Clive




Foglalók Hírek Kapcsolatkereső Halálfaló lista A Főnix Rendje listája


Vissza az elejére Go down

Mary Ross

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Inaktív, és törölt karakterek-