Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

Let's find some beautiful place to get lost EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

Let's find some beautiful place to get lost EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

Let's find some beautiful place to get lost EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

Let's find some beautiful place to get lost EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

Let's find some beautiful place to get lost EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

Let's find some beautiful place to get lost EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

Let's find some beautiful place to get lost EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

Let's find some beautiful place to get lost EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

Let's find some beautiful place to get lost EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 35 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 35 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

Let's find some beautiful place to get lost



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Kedd 4 Dec. - 15:02
Archer & Destiny


Úgy futok, ahogy a lábam bírja – mintha legalábbis üldöznének. Pedig egyébként senki nem üldöz, csak én szeretném minél hamarabb elérni a suli határát. Na, persze nem az a titok, hogy meg akarok lépni, sokkal inkább az, hogy ezt a közeli erdőbe akarom megtenni. A klubhelyiségben megütötte a fülemet a pletyka, hogy akad arrafelé néhány fura kis pixi, akiktől a prefektusunkat leveri a víz. Ideje hát beszerezni néhányat, mert nagyon elegem van belőle, hogy az a kis kretén állandóan engem talál meg a gyökér baromságaival. A múltkor még a házimat is le akarta ellenőrizni, mintha legalábbis rászorulnék. Mi vagyok én? Óvodás? Egyébként sem vagyok én annyira pocsék tanuló. Igaz, a jó se itt kezdődik, de azért legalább nem állok bukásra. Szerintem ez bőven elég, ráadásul hol maradna a fejlődés, ha tökéletes lennék? Szóval, irány az erdő, gyertek anyucihoz picinyeim. Itt az ideje, hogy egy kicsit felverjük a csendet odaát. Nem számítok rá, hogy társaságot kapok, szóval amikor végre elérem a határt, végre lassítok és lihegve sétálok lefelé a domboldalon. Legalább úgy festhetek, mint egy galopp ló, aki most nyert versenyt. Mondjuk ezzel a tempóval még az is meglehet, hogy nyertem volna, szerintem életem sprintje volt! Kár, hogy senki nem látta, hogy megtapsolhasson, mert eskü, akkor még pukedlizni is elkezdenék. Vigyorogva simítom hátra szőke tincseimet az arcomból, majd hátrapillantok a sulira, hogy meggyőződjek róla, nem követ senki.
Nosza, hát akkor irány az erdő!
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Kedd 4 Dec. - 18:11
Destiny && Archer


Távoli rokonok. Minek látogatni Őket, ha távoliak? Karácsonykor nem érnek rá, de előtte örülnének ha benézne a rokonság. Archer persze arra is gondolt anyja szervezte így, az Ő rokonai, meg így apja legalább nem emészti magát hogy nem tud dolgozni. Ki tudja meddig... Archert nem szívesen kérték ki egy hétre végtére is tanul, de egyrészt mióta a Roxfortot is érte támadás ahol Archer is ott volt, ha nem is közvetlen, most az apja, nos... az anyja joggal mondja, hogy szeretné maga mellett tudni a családját. Így esett, hogy egy tíz napra eljöttek a siralmas angliai klímából - ami hűen tükrözi az ország lelkiállapotát - és ellátogatnak együtt Amerikába. No meg ha már Amerika megkérdezte a szüleit ellátogathat-e az itteni sulihoz, csak megnézni, lefesteni. A rokona lelkes lett, azt mondta megmutatja legalább ő hol tanult, jelenleg hol tanársegéd, büszkén mesélte hogy Wampusos volt, Archer maga is biztos odakerülne, hiába Hollóhátas. Az apja persze rávágta puckwudgies lett volna, anyja a kígyót mondta, Archer meg csak sóhajtott és bedobta hogy akkor már viharmadár! Utóbbit persze mindenki leszavazta, annyiban is hagyta. Inkább míg az idősek kimerítő campus-túrát kérvényeztek az igazgatótól addig Archer úgy döntött elmegy festeni. A kastély a maga pompájával messzebbről mutatkozik meg, így elment az erdő szélére. Aztán mikor végzett gondolt egyet és sétálni indult az erdőben. Festett pár gyors skiccet az itteni erdőről, egészen belemerülve int az elbájolt képeknek kövessék, mikor egy lány tör utat magának a bokrok közül és belegyalogol egyenest az egyik képbe. Mondani sem kell, nem teljesen száradt meg még, a papír így felháborodottan mállik le róla és rázza meg magát.  

-Hm, erre mondják arcátlanság? Bár van benned így valami posztmodern! - Aztán jobban megnézi magának a másikat, ide jár, itteni diák lehet, rajta épp nincs semmilyen sulis ruha, csak a saját, punkosnak mondható göncei.
-Szabad egy lánynak egyedül mászkálnia az erdőben nálatok? Főleg ilyen csapzottan. - Néz végig rajta, bizonyára futott, a szél meg még rá is segített. No nem mintha ő maga nem lenne festékes, de ez mellékes.
-Csak a tiéd, mégis mások használják többet. Mi az? - Kérdezi a másikat vigyorogva, majd odamegy és egy tergeoval leszedi a másik arcáról a festéket, mert így vicces indiánra vagy épp lázadó hazafira hasonlított.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Kedd 4 Dec. - 19:58
Archer & Destiny


Annyira rohanok az erdőbe, hogy szerezzek néhányat azokból a szemtelen pixikből, hogy előre nem is nézek. Sokkal inkább leköt az, hogy hátrafele tekintgessek, nehogy valaki utánam jöjjön a suliból. Onnan ugyan senki nem követ, de ennek köszönhetően nem veszem észre a srácot, aki az utamban üldögél – és akinek technikailag belegyalogolok az alkotásába. Persze, nézhetjük pozitívan, legalább gond nélkül elértem az erdőt.
Zavartan ugrom le a papírról, amibe sikerült beleterülnöm az arcommal és bocsánatkérő mosollyal pillantok a srácra, aki nagy elánnal alkot éppen a fák között. Basszus! Remélem, nem többórás munkáját tettem azért tönkre.
-Ú, banyek! Bocs! – szemügyre veszem, hogy mibe is léptem bele, de már késő. Sikerül hazavágnom és elképzelésem sincs, hogy mit ábrázolhatott fénykorában. Pedig biztos volt neki olyanja is, mielőtt megjelentem. De aztán ezt el is felejtem, amikor arról faggat, hogy szabad-e nekem csapzottan itt mászkálnom. Mintha legalábbis ő nem itt ülne! Csak ekkor veszem szemügyre a papír alkotóját, így jövök rá arra, hogy nem is ide jár. Mondjuk, gondolhattam volna, mert cseppet sem ismerős.
-Miért, ha fiú lennék, akkor nyugodtabban mászkálhatnék kócosan? – kérdezem kissé felháborodottan, de azért zavartan próbálom valamilyen irányba fésülni a hajamat az ujjaimmal. Ne már, ennyire nem lehet pocsék a séróm!
-Ööööö… a nevem? – kérdezem aztán, de nem értem, hogy jött ide ez a találós kérdés. Aztán kissé ijedten pislogok, amikor rám szegezi a pálcáját. Hirtelen el is felejtettem, hogy belefeküdtem a rajzába és most bizonyára úgy festek mint valami kertész.
-Ó.. köszi! – vigyorodom el aztán én is hálásan, majd közelebb lépve felé nyújtom a kezem. Ha már itt találós kérdésezett, akkor még el is árulom neki.
-Destiny. Király a fülesed. – mutatok a fülbevalójára.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Kedd 4 Dec. - 21:51
Destiny && Archer

Archer nem a szívbajos kategória, teljes lelkinyugalommal nézi végig hogy az erdei tájképe a lány arcán köt ki. Csodás ez a kék árnyalat a másik bőrén, de azért érezhetően nem arcfestésre teremtetett Archer kezei között anno.
-Ez csak egy kép, nem történt baj. - Von vállat, elvégre tényleg nem történt baleset, mindenki jól van, képet tud még festeni amennyit akar. Legalább is amíg még itt vannak fog tudni festeni valamennyit. Igaz, hogy csak félig legálisan van itt, mert levált a szülei kis túrázó csoportjáról, de pontosan tudják nem egy épületnézegető fiúk van.
-Az esetek jelentős százalékában axiómaként elmondható, hogy a fiúknál ez divatként is felfogható míg a lányok esetén nem, amúgy meg "az erdő általában olyan lényeket és növényeket rejthet, amik felelősségteljes személyiség és hozzáértő háttértudás nélkül veszélyt jelenthet a diákokra, de olykor még a tanárokra is". Ahm, lehet valami abban amit négy éve mondott McGonagall tanárnő, hiába nem értette a fele diáksereg. De mivel ketten vagyunk, nőttek az esélyeid, ha beljebb akarsz merészkedni. - Adta elő míg elmerengett egy gesztenyefát nézegetve, majd mosolyogva emelte vissza a tekintetét. Ez az erdő nem tűnik olyan vészesnek mint a Rengeteg.

-Ühüm. Mi a neved? Archer vagyok. - Helyes, nem valami lököttel hozta össze a sors, nem épp társasági lény mostanság, de talán a festés és a környezetváltozás visszazökkenti. Vagy ki, nézetkérdés.
-Nincs mit. De a különleges kék színt amely ilyen élénk a bíborlevelű tűzeső adja, szóval ha már kilógtál, amit kötelességem jelezni helytelen, segíthetnél keresni. Biztos nálatok is van a nedves talajos részeknél. - Elvégre eleget elhasznált és maga keverte ki, jó lenne utánpótlás, ha már arcpakolásnak használta a másik. Azért a kézrázást elfogadja, bár érezhetően nem egy kézrázós fajta.
-Üdv Destiny. Kösz. Általában kiakadnak tőle, pedig semmi extra. - Von vállat megint, az emberek furcsák, de ebbe nem megy bele nem épp jó első beszédtéma miért szeret sokszor egyedül lenni inkább.
-Szóval miért szegsz szabályt? Randi, sírás, bátorságpróba, dobni akarsz egy sárgát... ugye tudod erre mind remek lehetőség van a falakon belül is? - Kérdi a szokásos szöveget, hiszen mint prefektus számtalan indokot hallott már, de ezek a leggyakoribbak. Úgy általában, persze.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Szer. 5 Dec. - 6:43
Archer & Destiny


Konkrétan a frász jön rám, amikor sikerül belehasalnom valakinek a vázlataiba. Mert hát nem vagyok én tuskó, legfeljebb kissé szeleburdi, de általában nem szoktam semmiféle műalkotásokat hazavágni. Hálás vigyor terül el az arcomon, amikor látom, hogy azért nem vette annyira a lelkére a dolgot és feltápászkodom a földről, hogy aztán egy pillanatra meg is bánjam azt a bizonyos hálás vigyort.
-Eddig sem voltak rosszak az esélyeim. De ha ennyire aggódsz értem, akkor velem jöhetsz. - mondom aztán, bár szerintem ezt sokkal rövidebben is elmondhatta volna, ha akarja. Nem tudom, mi szükség volt ekkora tudományos értekezésre, erre rá is jöhet abból, hogy kikerekedett szemekkel hallgattam a monológját. És bár a találós kérdését kitalálom, válasz helyett rájövök, hogy tiszta festék vagyok, aminek cseppet sem örülök. Én ugyanis nem vagyok festmény.
-Mi vagy te? Vámőr? - kérdezem, mert hát most mit jön ezzel, hogy helytelen? Tudom én, csak nem érdekel. De azért bólintok. -Igen, van.
Ugyan eszem ágában nem volt növényeket gyűjtögetni, de elképzelésem sincs, hogy vajon a srác be fog-e árulni, így ha kéri, még meg is mutatom, hogy merre, hátha cserébe falaz nekem. És most már azért arra is sort kerítek, hogy én is bemutatkozzam, ha már ő megtette.
-Szerintem király. - vigyorodom el. Egyébként is kell ennyi ellensúlyozás az előbbi hosszadalmas, axiómás, veszélyeket körbemagyarázó szövege után, hogy ne higgyem azt, hogy valami igazi kocka bubussal van dolgom.
-Egyik sem. És nem szoktam az erdőben pisilni. - ráncolom össze a szemöldököm. Azért elég macerás lenne idáig eljönni, hogy aztán beguggoljak egy bokorba pisilni.
-Szükségem van néhány pixire. - azt persze nem árulom el, hogy miért, de azt viszont láthatja, hogy elhatároztam magam, mert elindulok befelé az erdőbe. Szóval, ha akarja a növényét, jobb, ha ő is jön.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Hétf. 10 Dec. - 22:33
Destiny && Archer


-Nem, kicsit sem aggódom, bár az esetek jelentős százalékában az emberek túlértékelik önnön képességeiket és megriadnak a valós veszélytől. Ez vonatkozik a griffendélesekre is vagy a nálatok lévő viharmadarakra, akik amúgy kalandvágyók. - Von vállat nemes egyszerűséggel, hiszen nem szégyen a gyávaság, de ostobaság a vakmerőség. Még ő maga sem menne a rengetegbe bóklászni csak úgy, Elphie bácsi ki is tekerné a nyakát. Az meg hogy mekkora szemet ereget a másik a beszédstílusa miatt végképp nem izgatja, legalább is addig, amíg bírják követni.
-Nem, a vámőrök noha csak a munkájukat végzik és szabnak állj-t az áthaladni vágyóknak, de én nem állítottalak meg, csupán jeleztem teljes tudatában légy azzal szabályt szegsz. Mint prefektus ez a kötelességem. - Teszi még hozzá, noha hangjából kiérezheti a másik nem lehet valami túlbuzgó fajta dagályos magyarázatai ellenében sem.
-Remek! - Mosolyodik el immár szélesebben, hogy van tűzeső növény a környéken, akkor lehet még ma kikeveri az utánpótlást a szálláson, úgy sem volt ma kedve olvasni. A rokonát hallgatni pláne nem... de erről nem a rokon tehet, persze.
-Miért nem hordasz ékszert? Kiemelné a bőröd márványos fehérségét vagy épp a szemed kék árnyalatait. Jól állna. - Ezt lehet bóknak is venni, noha Archer inkább jó tanácsként hozta fel, ha már az ő fülbevalóját megdicsérte a másik jó ha tudja, csinos az arca, jól állna neki egy jól választott darab.
Persze az eléggé érdekli ugyan mi a fenéért lógott ki a másik ide, mert láthatóan nem a művészi panoráma csábította Őt ide.
-Ha kell akkor kell. - Mondd erre csak ennyit, elvégre pisilni elég sok helyen lehet és visszatartani nem mindig lehetséges. Főleg ha az ember fogadásból megiszik egy kupa mézsört egy ültő helyébe, akkor a szellemszállás melletti hóbuckák pont olyan jók mint bármi más erre a célra. Főleg mert olyankor célozni sem igen tud az ember fia...
-Pixire? Miért, nincs bajkeverő kopogó szellemetek akit meg lehet kérni a csínytevésre? - Láthatóan nem ütközik meg kicsit sem a dologtól, noha eléggé kis szemtelen dögök, alaposan ki kell ütni majd őket ha nem akar idő előtt galibát a másik. Követi is a másikat, elvégre növényt is kell még gyűjteni.
-Segítek a pixikkel cserébe a növényért, amennyiben idősebbeket szívatsz meg vele mint első és másodévesek. Azok még nem tanultak róluk, esélyük sem lenne. - Úgy gondolja igazán nem nagy kitétel, meg nem is látná az élvezeti faktort a kicsik ilyetén gyötrésében, de Archer szeret biztosra menni.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Csüt. 13 Dec. - 18:36
Archer & Destiny


A homlokomat ráncolva hallgatom a fiú szavait, amíg azt fejtegeti, hogy valójában cseppet sem aggódik értem. Már csak azért is, mert ezt még soha senki nem magyarázta meg nekem ilyen kacifántosan. Pláne, hogy pont az én házamat veszi a szájára, mire először kikerekednek a szemeim, majd elhúzom a számat.
-Hát kösz szépen… - morgom az orrom alatt. Mos komolyan, a világot csak úgy lehet megismerni, ha részt veszünk benne! Ezt nem lehet könyvből elolvasni. A legjobb példa erre a süti – megnézheted róla a képet, elolvashatod, milyen ízű, de ettől még nem fogod igazán tudni.
-Óóóó, már mindent értek! – török ki nevetésben. Prefibubu, mi? –Hát, köszi a hírt, de eddig is tudtam róla. – vigyorodom el, összefonva magam előtt a karjaimat. Ha nem tudnám, nem rohantam volna ennyire, hogy megléphessek, mielőtt észreveszik, hogy megtettem.
Immáron viszont nem csak nekem van szükségem arra, hogy az erdőbe menjek, mivel Archer festéke a képemen kötött ki, aminek híján nem igazán tudja folytatni a megkezdett munkát, így végül tényleg nem egyedül megyek be a rengetegbe.
-Hát… folyton beakadnak mindenhová. Egyszer még a hajamba is beletekeredett és csak egy nagy csomó társaságában jött ki, szóval inkább hanyagolom. De köszi, cuki vagy. – teszem hozzá a végén egy mosollyal, majd arrafelé veszem az irányt, ahol megtalálhatja a növényét. Aztán iránby a pixivadászat!
-Nem, nekünk csak unalmas szellemeink vannak. Meg azoktól nem fél az áldozatom. – török ki nevetésben. Egyébként is miért kérnék szívességet épp egy kopogó szellemtől? Borzasztó természetük van, ráadásul rengeteg a pocsék viccük is. Te jó ég! Ahogy folytatja, az viszont már inkább kedvemre való, hiszen sokkal egyszerűbb összeszedni azokat a szárnyasokat, ha nem egyedül kell megbirkóznom a feladattal.
-Egy prefektust. – vigyorodom el, már csak azért is, mert így gyakorlatilag egy „kolléga” szívatásában segít. Viszont a kritériumainak megfelel és az ígéret szép szó. Mindeközben még egy kicsit beljebb haladok, majd egy Lumos-t suttogva némi pilácsot is csinálok, amivel a földet kezdem pásztázni. Így néhány perc után rá is akadok Archer növénykéjére, ami egy bokor tövében lapul.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Kedd 18 Dec. - 20:56
Destiny && Archer


-Igazán nincs mit. - Érti Ő a morgást, azaz hallja, de bizonyos fokú bicskanyitogatós stílusa szinte megköveteli az ilyen reakcióit. Arra meg hogy a másik mindent értene érdeklődve hallgatja félredöntött fejjel.-Remek, ezzel is megvolnánk. - Mosolyodik el szélesen, ő szólt, a lány felfogta, innentől mindenki a maga kárára bukik le. Amit persze nem szeretne, nem az a fajta.
-Ehm... válassz testhez simuló darabot, bizonyára nagyon mozgékony vagy. Azok nem akadnak bele semmibe. - A cukit egy nemes gesztussal meg sem hallotta. A hideg rázza attól, ha cukinak találják. A fura és a különc szinte bók, de a cuki...
-Ki fél a pixiktől? - Vág olyan értetlen fejet, hogy kiül rá ostobaságnak tartja félni holmi tündérmanóktól. Mintha valaki a murtlapoktól vagy a kákalagtól...  
-Nálunk amúgy van pár hangos szellem, Hóborc bármilyen csínyben benne van. - Meséli csak úgy érdekességképp, egészen jó kapcsolatot ápol vele, ha nevezhetjük a kölcsönös egymás agyára menést annak, persze. Meg hát tényleg mindig rá tudja venni azt a szellemet épp merre érdemes rendet bontani. Végtére is a prefektusi munka a diákok zabolázása, nem a szellemeké...
-Hm, egy biztos, semmi esetre se szerezném meg a prefektusi fürdő jelszavát a helyedben, vagy a prefektusi kiváltságos helyiség jelszavát és biztos nem oda küldeném be a pixit, mert az durva kihágás lenne, mondhatni többszörös. Noha ott bizonyosan nem számítana rá, de a sportszerűség jegyében kell eljárni. Ez a jó tanács maradjon köztünk. Míg egyetlené, megmarad,
Ha többeké, megszakad... tudod.
- Vigyorogva halad, míg pálcájával oldaltáskájába tereli a cuccait, ne hagyjon el semmit az erdőben. Nem is kell csupán pár perc és máris megmutatja a kis gazok búvóhelyét, mosolyogva térdel le és kezdi el gondosan letépkedni őket, majd egy kis szütyőbe elpakolni.
-Mi a kedvenc színed? Amire ránézel és érzed a tied. - Mert nem arra kíváncsi ruhában vagy kajában mi, az senkit sem érdekel igazán, ő valami egész bensőségeset kérdez, noha nem szokták annak tekinteni. Pedig eléggé beszédes dolog ám! Igyekszik hamar végezni, nem akarja megváratni a másikat.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Vas. 23 Dec. - 21:51
Archer & Destiny


Láthatólag a srácot nem hatja meg a pillanatnyi sértődöttségem, ami ráadásul hamar tova is száll. Nem szeretek sokáig haragot tartani, mert attól mindig pocsék lesz a hangulatom. Ennél ezer szórakoztatóbb dolgot is el tudok képzelni, hogy mihez kezdjek a szabadidőmmel, így az ő esetében sem húzom ezzel sokáig az időt.
-Hmm... ezen elgondolkozom. Köszi. - felelem az ékszeres javaslatára, bár azt hiszem, ez akkor sem lesz soha az én asztalom. Van egy-két szép darabom otthon, amit még a szüleimtől kaptam, de amellett, hogy mindig beakadnak mindenhová, akad velük más problémám is. Méghozzá az, hogy mindig elfelejtem őket, amikor fel kellene venni. De ezt már nem kötöm Archer orrára, inkább nekilódulok az erdő felé, hogy megkereshessük azt a növényt, amire szüksége van a festékhez.
-Hát látod, akad olyan, aki fél tőlük. - nevetgélek magamban, mert szerintem is nevetséges éppen a pixiktől rettegni, de hát ez már nem az én bajom. Legalább könnyű megszívatni, hiszen ezzel a fóbiájával valószínűleg az egész világon egyedül van a kedves prefikém.
-Nos, nálunk sajnos az ilyen vicces kedvű szellemek kimaradtak. Bár van néhány festményünk, amelyik előszeretettel sérteget diákokat. - bár azok a képek is megérnének egy misét, most ahhoz sajnos kevesek, amire én készülök, így maradok a pixik felkutatásánál. Időközben a növényeket is megtaláljuk, én pedig türelmesen várakozom, amíg Archer begyűjti őket és néhány nem-tanáccsal is ellát. Huncutul felkuncogok, majd heves bólogatásba kezdek.
-Jó. Akkor még véletlenül sem fogom ezt tenni. - kacsintok rá vigyorogva, majd ha megvannak a növénykék, akkor továbbindulok, ezúttal már sokkal inkább az erdő mélye felé véve az irányt, hogy rálelhessek a szemtelen kis tündérmanókra.
-Azt hiszem... a piros. - mondom végül némi gondolkodást követően. Habár sok színt szeretek nagyon, de amelyikkel a leginkább azonosulni tudok, az a piros. Lehetőleg a lángvörös. Az olyan vagány és erős árnyalat.
-Na és... prefibubus... téged hány diák próbált már megheccelni, hogy ennyire jók az ötleteid? - kérdezem végül vigyorogva. Persze, az is lehet, hogy ő viccelődik inkább a többiekkel. Nem egy suliba járunk, így hát nem tudhatom.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Kedd 25 Dec. - 18:21
Destiny && Archer


-De mi félelmetes van bennük? Mert a mumust még megértem, felveszi annak az alakját, ami a legijesztőbb annak aki látja. Szerinted van olyan ember aki semmitől de semmitől sem fél? Az egyben azt is jelentené nincsenek érzelmei avagy beteg, mondjuk sérült az agya azon területe? Egy egészséges emberről nem tudom elképzelni semmi se aggasztja. Neked milyen alakot vesz fel, tudod? - Szakad ki belőle minden gondolat, hagyja szabadon kifolyni, mert szereti az eszmecseréket, nem épp hallgatag típus. Ezt a látszatot az szokta adni, hogy a hallgatósága nem érti, nem bírja követni és aki egyszer lemarad az kimarad, Archer nem egy türelmes, vesződő fajta, akkor hamarabb mélyed el magában, csendben. De egyelőre Destiny még a cserfes változatot kapja.
-Olyan nálunk is, a legtöbb ilyen. Gondoltam arra, hogy elmegyek portréfestőnek, de... nem tudom, jó-e ez. Mármint egy akkori személyiséget, emlékhalmazt megfesteni, de a személyiség ha nem is gyökeresen de tud változni. Vajon tökéletlen lesz-e másnapra a művem, ha elkészültem? - Nézi elmélyülten a leveleket míg sétálnak. Tudja hogy a hobbija hobbinak kell maradnia, sokkal többet tehet a társadalomért ha auror lesz vagy medimágus, de ettől még érdekli a másik véleménye erről.
-Nagyon helyes, közölnöm kell veled, hogy az szabálysértés lenne és komoly büntetőmunkát vonna maga után. Ha kiderül Te voltál, persze. - Somolyog, ahogy elteszi az utolsó növényt is, szép adagot gyűjtött, ezzel el lesz egy ideig majd, ha kinyerte a megfelelő árnyalatot belőlük. Imád festékeket készíteni, egyedivé teszi a műveit. Emiatt is érdeklődi meg mi a másik kedvenc színe, így jobban megismerheti a másikat.
-Hm. erőteljes szín, férfiasnak mondják, pedig csak magabiztos. Gondolom mindig tudod mitévő légy, nem hezitálsz, gyorsan reagálsz és szenvedélyes vagy. Kedvelem az ilyen embereket. - Teszi hozzá, mert sokfajta embert kedvel, a piros színt kedvelők is idetartoznak.

-Hogy engem? Nem sokan, elfelejtik hogy az vagyok, szerintem. Vagy csak rám néznek és elkerülnek, Elphie bácsikám szerint a sok tetoválás miatt nem találom a helyem. Nem szoktam ezzel foglalkozni. Általában azt csinálom amihez kedvem van, a mardekárosokat ugratni pedig mindig szórakoztató, ha prefektus vagyok ha nem. Engem elég nehéz meglepni, mindig remélem valakinek sikerül. - Von vállat, olyannyira nem szívbajos, hogy egyszer valamelyik diák ráuszított egy kákalagot amikor a tónál olvasott, de csak elkábította, kimászott a vízből, megszárította magát és olvasott tovább, mert épp elég izgalmas résznél tartott. Lehet emiatt is kerülik Archert, túl fura nekik.
-És honnan tudod merre vannak a tündérmanók? - Ez egy másik izgalmas kérdés, amit mindenképpen fel akart tenni a lánynak.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Vas. 30 Dec. - 22:26
Archer & Destiny


Hát ezen a kérdésen már bizony nekem is el kell gondolkoznom, mivel számomra is érthetetlen, hogy miért félne bárki éppen a pixiktől. Minden esetre nekem kapóra jön, hiszen ezt sokkal egyszerűbb beszerezni, mint mondjuk egy sárkányt vagy egy acromantulát. Akkor azért nagyobb pácban lennék, ha borsot akarnék törni a srác orra alá.
-Szerintem nincs olyan. Nekem... nos, egy... izé... - kissé szégyellősen húzom be a nyakam. -A mumus engem mutat meg öreg könyvtárosként. - Azt már nem teszem hozzá, hogy miért. A dolog arról szól, hogy rettegek tőle, hogy az életem üres, unalmas és nyárspolgári lesz, aminek a végén úgy halok majd meg, hogy azon tűnődöm, hogy semmit sem csináltam. Bár az már jó kérdés, hogy miért éppen a könyvtáros, amikor lehetne hivatalnok is.
-Attól függ, honnan nézed. - gondolkodom el kissé, ahogy immáron a portrékról folytat eszmefuttatást. -Neked, művészi szempontból talán. A megrendelő viszont éppen a pillanatot szeretné bezárni és konzerválni. - mondom aztán és akaratlanul is Dorian Gray története ugrik be. Én egyébként annyira nem szeretem az ilyesmit. Mármint a művészetet igen, de nem akarok pillanatokat örökké tartogatni. Tudom, hogy egyszer megöregszem, kár illúziókban ringatni magunkat. Inkább élni kell.
Azt viszont már jobban értékelem, amikor nem-tippeket kapok a pixik felhasználásához. Természetesen belemegyek a játékba, így meg is fogadom sietve, hogy eszembe sem jutna ilyesmiket tenni.
-Szerencsére én egy igazi kisangyal vagyok. - lódítom vigyorogva, aztán a növényekkel a tarsolyunkban most már valóban elmehetünk megkeresni a pixiket. Ideje nem-rosszalkodni.
-Többnyire igen. - mosolyodom el, ezt valóban jól szűrte le, bár sosem gondolkodtam el ennyire a színeken eddig. De kétségtelen, hogy helytállóak a megállapításai. Egészen érdekes dolog ez a színelmélet, még ha sohasem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet mondok is.
Viszont az már szinte gyanús, hogy prefektus létére ennyit tud a csíntevésről, így most már én is elkezdem egy kicsit faggatni.
-És tényleg nem találod? - kérdezem, fennakadva a mondat talán leglényegtelenebb részletén, hiszen eredetileg nem is erre voltam kíváncsi. Viszont kétségtelenül megragadj a figyelmemet a megjegyzés. Szerintem menő, ha valaki ilyen csodabogár, az ilyen emberek sokkal érdekesebbek, mint az átlagosak.
-Onnan, hogy még véletlenül sem szoktam erre járni. - nevetek fel, egy kissé tovább fűzve az előbbi játékot, így ebből rájöhet, hogy ismerősen mozgok az erdőben, még ha tiltott terület is. Igaz, általában nem tündérmanókra vadászni jövünk ide.
A manók fészkelőhelye egyébként egy jó tizenöt perces sétára van, megérkezve azonban egy egész rajnyival találjuk magunkat szembe. Csak győzzük őket megfogni! Eloltom a pálcámat, majd felpillantok a kis lényekre.
-Feltartod őket vagy megfogod? - kérdezem aztán ismét Archerre pillantva, hogy melyik részét szeretné bevállalni a mókának.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Szer. 2 Jan. - 16:29
Destiny && Archer


-Akkor senki sem tudja megmondani milyen a mumus valós alakja. Érdekes nem? - Van egy lény, amiről senki sem tudja megmondani pontosan hogy néz ki mikor önmaga. Talán még egy másik mumus sem. Arra meg hogy mitől fél a másik érdekes választ kap, de hallott már hasonlót.-Nem akarnál könyvek között megöregedni? - Mosolyodik el kicsit, bizonyára ambiciózusabb a másik vagy épp ennél kalandosabb munkát akar, de öregen egy könyvtáros állás jónak számít. Ha megéli persze... a kalandos munka hátrány itt már életbe lépne.
A festmények miatt ingatja a fejét.
-Meglehet. De számomra akkor is különös. - Von vállat, mert ő maga úgy érzi minden nap formálja önmagát, nem akarna megrekedni valahol ebben.
A csintalankodás ellenben kézenfekvőbb téma nekik, csak néz a másikra, hogy egy angyal lenne, de érti benne a költői túlzást persze. A színek kapcsán bólint, ez persze nem egy egzakt leírás amit mondott, ha többnyire igaz rá akkor már működik a dolog, örömmel konstatálja. Az viszont Archerre igaz többnyire, hogy külső szemlélőnek olybá tűnhet nem találja a helyét, vállat is von a kérdésre.
-Én tökéletesen elvagyok, de általában mindenki valamiért azt hiszi kilógok. Ebből fakad némi disszonancia, ismernek engem, jót akarnak, feltételezem lehet benne igazság, ha én magam nem is érzem szükségét a nagyobb fokú beilleszkedésnek. - Mert a szülei és Elphie bácsi is jót akarnak neki, ebben teljesen biztos, sőt a tanárai is, de nem tudja miért lenne jobb, ha találna egy barátnőt vagy egy srácot akivel napi szinten beszélget.  

-Ah, ki mire fordítja a szabadidejét. - Ha mindig a rengetegben csavarogna bizonyosan hanyagolnia kellene valamit, végtére is ez nem kicsi erdő, csak azért találna vissza mert nagyon jó memóriája van, különben bolyonghatna a lány segítsége nélkül. A séta nem okoz gondot neki, bár ahogy megpillantja a manófészket meglepődik, tényleg van pár itt. A kérdését hallva elgondolkodik, vajon mi lehet kettejük jobb feladatmegosztása illetve a lány vajon melyikre vágyhat jobban kalandos lelkét tekintve. Aztán arra jut mivel a befogás dicsősége vélhetőleg jobban hajtja a lányt, elterelő lesz.
-Feltartom. Fogj be annyit amennyit gondolsz. - Azzal előveszi a pálcáját és várja a tervet. Úgy sejti ha a lány befogta a kellő darabszámot futni kíván, Archer pedig megakadályozza utolérjék őket, ezt meg is osztja ha kérdezik, amúgy ha mást tervelt ki a másik számára az is megfelelő, ebből a szempontból teljesen csapatjátékos alkat.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Szer. 9 Jan. - 20:01
Archer & Destiny


Archer kérdése ezúttal is elgondolkodtató. Valahol ez is egy teljesen logikus kérdé, de a többségünk, azt hiszem, nem szokott ezen filózni. Én legalábbis biztosan nem, így most el kell rajta morfondíroznom egy kicsit.
-Talán az, aki a mumustól fél... - tippelgetek, de valójában elképzelésem sincs. A feltételezésén viszont fel kell nevetnem. -Nem, attól félek, hogy egy helyben ülős munkahelyen kell megöregednem. - Talán még ez fejezi ki leginkább, hogy mi az, amitől félek. Nem titok, ne szégyellem, mert nem vagyok egyébként egy gyáva kukac. A gondolat viszont megrémít, hogy az életem nyárspolgári és unalmas lesz egyszer.
-Ha nem tudod beletenni a lelkedet, szerintem nem érdemes erre fecsérelned az időd. - mosolyodom el. Nyilván, ha rendelésre dolgozik az ember, akkor a megrendelő boldogsága a fontos, de ehhez az is kell, hogy a művész szeresse, amit csinál. Archer láthatóan ettől nem lenne boldog.
-Hát... egyszer az is lehet, hogy azért nem fogsz kilógni, mert mindenki ki akar. - ki tudja, mit hoz a jövő? Én látok rá esélyt, hogy egyszer ez az idő is eljön. Ha például nekem gyerekem lenne, az bizonyosan jobban hasonlítanak az őhozzá hasonló csodabogarakra, mint az átlagos, szabálykövető emberekre.
-Nem szeretek tétlenkedni. - kacsintok rá, aztán már egy kissé próbálok elhalkulni, mert megérkezünk lassan arra a terepre, ahová eredetileg is készültem. A fák között rálelünk a rajra, majd felteszem a nagy kérdést Archernek, hogy ki mit csinál. Bólintok a szavaira, majd készenlétbe állok. Nem akarok sokat, csak két-három példányt, de az is elég lesz ahhoz, hogy felbolyduljon az összes.
A fa mögül kibújva nagy nehezen begyűjtök kettőt, de érzem én magam körül, hogy ennél többel már nem valószínű, hogy haza fogok térni, így egyszerűen futásnak eredek. Elsuhanok Archer mellett, és bízom benne, hogy követni fog, ha sikerült egy kissé visszaszorítani őket. Az erdő széléig meg sem állok, aztán kiterülök a fűben, miközben a pulcsim viccesen ugrál a két, benne fogságban esett manó miatt, akik szabadulni akarnak.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Szer. 16 Jan. - 16:11
Destiny && Archer

Hümmög egy jó sort. A mumustól félni.
-Mintha a félelemtől félnél. Nem tudod milyen alakja van, így végül is a Mumus felveheti önmaga alakját aki a tömény félelem megtestesítője. Izgalmas! - Mosolyodik el szélesen, ez tetszik neki, jó lenne valami ilyesmi kutatás, de nincs már ilyesmire kapacitása.
-Ahm, hm. Szerintem akkor már valami porta unalmasabb vagy hasonló, a könyvtárban vannak könyvek legalább. De megértelek, tettrekészként a lelkesedésed halála lenne ücsörögni egész életedben. - Teljesen megérti, ő olvasással ellenne, de tudja az nem lenne valami hasznos a társadalom számára így már egy jó ideje valami mozgalmas munka felé terelődik ő maga is.
-Nem fecsérelünk időt. - Bólint, mintegy teljesen elfogadva a másik érvelését és végletesen félresöpri magában a gondolatot, hiszen parttalan. Nem fog portrékat festegetni, inkább akkor már mást.
-Nagyon kaotikus világ lenne az. -  
Nem feltétlen azért mert ő lenne a normális hanem mert mindenki saját kiemelkedő egyediségét próbálná hajkurászni és nem lenne az egészből semmi csak kuszaság. Nem tetszik neki.
-Milyen lehet egy céltalan világban élni? - Mert bizonyosan elveszne a célok között ez az értelmetlen vágyálom, de akkor mi marad? Mi lenne? Kellemesen elmereng séta közben ezen. Aztán ő maga is könnyen elcsendesedik lépteiben is, hogy közelednek, majd meg is érkeznek a fészekhez. Még mindig töpreng az előző furcsa jövőképen, mikor közli majd lesz terelő, gyűtjse be a dicsőséget egész nyugodtan a másik. Tompán nézi hogy kettőt ügyesen rabul ejt, majd érzékeli elsuhan mellette. Reakcióideje nem csökken attól még hogy gondolatban messze van, egy pálcasuhintás, immobilus, majd még egy, felerősített confundo és már nem is értik mi történt. Nem akarja bántani őket, ha magukhoz térnek a kábultságból vélhetőleg már nem tudják merre is keressék őket. Ő maga elteszi a pálcát és hoppanál a erdő szélére ahol festett - nem tudja megunni, decemberben még karácsony előtt letette a vizsgát ahogy betöltötte a 17-et - de mivel kicsit messzebb sikeredett attól a ponttól ahonnan a lány kirohant kényelmesen sétál oda mikor felbukkan. Szórakozottan nézi a kiterült társát, majd pálcáját a pulcsira szegezi, majd egy relaxo majd még egy, gondosan ügyelve ne a lányt találja el.
-Gyorsan futsz. - Mosolyog a másikra, majd látva jó móka a fűben heverészni elteszi a pálcát és elkényelmesedik, karjait feje alá téve. Már csak annyi kéne dudorásszon olyan elégedett képet vág.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Pént. 18 Jan. - 10:31
Archer & Destiny


Kissé elgondolkodom azon, amit Archer mond. Tulajdonképpen egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy valakinek ilyen jellegű félelmei legyenek. Bár azt hiszem, ez már egy egészségtelen szintje a vakmerőségnek, de nem tartom elképzelhetetlennek.
-Aki sosem félt még semmitől, annak nyilván elképzelhetetlen. Az ismeretlen mindig ijesztő. - vonok vállat végül, mielőtt beljebb venném magamat az erdőbe. De persze az én félelmeim sem maradhatnak ki, bár kezdetben a srác teljesen félreérti a dolgot. Semmi bajom a könyvtárral, csak épp nem vagyok képes a fenekemen ülni.
-Magamat ismerve negyed óra után felugranék a pultra kalózosat játszani. - nevetem el magamat. Talán gyerekesnek tűnhet ez a gondolat, de mindig találok rá valami módot, amivel elszórakoztassam magamat, még ha az első blikkre furcsának is tűnhet. Nálam sokkal nagyobb csodabogarak is vannak a világban, tehát nem érzem, hogy az ilyesmit miatt nekem zavarba kellene jönnöm.
-Kétségtelenül. - értek egyet vele. No, meg az egyéniség sokat veszítene az értékéből, ha mindenki egyéniség lenne. Megint más kérdés, hogy azok, akik nem képesek erre, számomra általában elég unalmas társaságnak minősülnek. Nem tudok velük mit kezdeni.
-Szar. - közlöm tömören és velősen, majd újra elnevetem magamat. Nem tudom elképzelni, még ha vannak, akik így is élik az életüket. Fogalmam sincs, hogy ők mit kezdenek magukkal például a szabadidejükben. Bezzeg én! Én pixikre vadászom!
Miután Archer elcsitítja őket, nem is olyan nehéz begyűjtenem azt a pár darabot, aztán futásnak is eredek, mielőtt a varázslat hatása elmúlna és a nyomomba erednének. Futás közben ráadásul aligha jut eszembe varázsolgatni, így amikor mindketten épségben kiérünk az erdőből és elcsitítja a zsebem lakóit, egy hálás mosolyt küldök felé és kinyúlok a fűben.
-Köszi! Ez jó buli volt. - vigyorodom el, persze a java még csak most jön. Kár, hogy annak már valószínűleg nem lesz szemtanúja, pedig azt hiszem, osztaná a jó kedvemet akkor is, amikor a kis bubukám találkozik a rémálmaival.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Vas. 20 Jan. - 19:58
Destiny && Archer


-De hol találni ilyen embert? Esetleg egy gyereket? Vagy olyan lény kellene de vajon lényekre is így reagál a mumus? Mondjuk egy dementor kétlem félne bármitől is de mumus mit reagálna rá? - Érdekes kísérlet lenne, egészen használhatónak tartja bár kétli bármely dementor a segítségére sietne.
-Kalózosat? - Kérdez aztán vissza, mert nem tudja hogyan függ össze a könyvtár, a pultraugrás és a kalózkodás, igazán elrugaszkodott gondolat, igazán csodás! A káoszra kapott válasza viszont ha nem is frappáns, de velős.

-Hm. - Nyugtázza ennyivel a "szar" világképet, hiába a nevetés és dallamos lánykacaj, ő maga elmereng a "szar" mélységein, hogy ugyan mennyire lenne az rossz és pontosan miért, mi módosulna a társadalomban és a normákban, hogyan lenne kifacsart minden? Imád ilyeneken gondolkodni, még akkor is ezen az esze mikor besegít a pixikkel és kihoppanál, majd elcsitítja a lázadó elkobzott két egyedet és leheveredik a fűben.
-Szívesen. És mi a képzeletbeli terv a képzeletbeli akciódhoz? - Érdeklődi meg kíváncsian, hiszen persze Archer "nem feltételezi" meg is csinálja a másik, hiába segített a pixikkel magukkal. Valószínű azt nem fogja látni már de érdekelni érdekli miről marad le ha tovább állnak a szüleivel az iskolából.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Csüt. 24 Jan. - 8:03
Archer & Destiny


A szemöldökömet ráncolom, amin Archer egyre inkább belemegy a gondolat elemezgetésébe, hogy hol találhatna félelem nélküli embert vagy épp mi történne egy dementorral. Bár osztom azt a véleményét, hogy nem valószínű, hogy ezek a lények félnének bármitől is, az én fejemben egy egészen más kérdés visszhangzik. Még hozzá az, hogy kinek jut eszébe ezen gondolkodni egyáltalán? Nekem személy szerint sosem jutna eszembe és nem is tartom valószínűnek, hogy kideríteném. Még ha alapjaiban érdekes is a felvetés, annyira nem hoz mondjuk lázba, hogy élőben is kipróbálnám a dolgot.
-Mindig ilyen fura dolgokon töröd a fejed? - kérdezem kíváncsian. Nem mintha ellenemre lenne a furcsasága, valójában éppen ettől vált számomra szimpatikussá, de azért akaratlanul is megütközöm rajta kissé.
-Aha. Nekivágnék a Könyvek tengerének, meg a Tudás Óceánjának, igámba hajtanám az összes gaz tengerészt, aki el akarja lopni a könyveket. - nevetek, mert csak így tudom elképzelni, hogy ne unatkozzak egy ilyen helyzetben. Az egész napos egy helyben ücsörgés nem igazán nekem való, még akkor sem, hogyha alapvetően szeretem is a könyveket.
-Hm? - vizslatom az arcát. Noha én adtam ezt a tömör és velős választ, de leginkább ez írta le a gondolataimat. Valahogy úgy érzem, hogy egy céltalan világban minden értelmét vesztené.
Én, mivel hoppanálni még nem tudok, kénytelen vagyok futólépésben haladni az erdő széléig, hogy ott aztán fáradtan kiterüljek vigyorogva.
-Nem tudom, nem is olyan régen valaki adott néhány tippet, hogy mit NE csináljak velük. Azt hiszem, hogy azt NEM fogom. - vigyorgok rá, kihangsúlyozva minden mondatban a nemet, hogy egyértelműsítsem, hogy nagy eséllyel az a terv lesz majd később a befutó.
-De ha gondolod, majd küldök egy baglyot, mi NEM lett a végeredmény. - teszem hozzá. Végül is az ő javaslata volt, megérteném, ha nem akarna teljesen lemaradni az eseményekről.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Csüt. 24 Jan. - 10:50
Destiny && Archer


-Ha ez furának számít akkor igen, határozottan. - Mosolyodik el szélesen, hiszen számára ezek nem furcsa dolgok ellenben folyamatosan ilyen és ehhez hasonló dolgokon az esze.
-Szóval nálad nem lenne kölcsönzés mi? -
Neveti el magát, mert ezek szerint a könyvek nem kerülhetnének ki a könyvtárból mert ez a csaj lekaszabolná őket egy vonalzóval vagy bármi egyéb használható eszközzel. A hümmögésre aztán nem felel megint, elvan saját kis világában egészen addig míg újra össze nem futnak az erdő szélén és el nem terülnek a fűben a két kábított pixi csendes társaságában.
-Nagyon helyes, nem hiába van ott a tagadás! - Nevet fel, mert kedvére van hogy egy ilyen csíny ötletgazdájának vallhatja magát ezentúl, mindent tagadva természetesen.
-Feltétlen, részletes és hosszú beszámolót szeretnék a meg nem történt eseményekről, imádom a fikciókat! Na várj! - Nyúl bele mélyen az egyik zsebébe, ahonnan kissé gyűrött pergament, tollat és némi tust kapar elő, hogy felírja teljes nevét és címét, meg a Roxfortot is alábiggyeszti.- Ide írj! Meg akkor is ha unatkozol, szeretek levelezni! Ha meg egyszer jössz Londonba, megtalálsz! Lassan viszont mennem kell, mert csak látogatóba vagyok itt, pár nap és megyünk haza. - Sóhajt egyet, mert jól érezte magát itt, de utazni annyira nem szeret. Zsupsz kulccsal legalább is, de hát a szülei annyira nem akarnak hoppanálni főleg ilyen távolságban.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Hétf. 28 Jan. - 7:37
Archer & Destiny


Hát, nekem elképesztően furcsa, hogy valaki a szabadidején éppen azon töri a fejét, hogy hogyan lehetne egy mumust rávenni, hogy a valódi alakjában mutatkozzon meg. No, nem azt mondom, én is tűnődtem már rajta, hogy vajon hogy nézhet ki, de azért ilyen mélységekbe sosem mentem bele, ez tény.
-De nem ám! És legfőképpen! Aki késve hozza vissza a könyveket, azt a cápák közé vetem! - kiáltok fel komolyan, az ujjammal az ég felé bökve, mintha az volna a kardom. Hű, be kéne szereznem egy kardot, eszméletlenül menő lenne, ha volna egy kardom.
Aztán már nincs idő a kalózkodásra, hiszen iszkiri van, mielőtt a pixik serege újra megtalálja önmagát és esetleg a nyomomba ered. Kicsit irigykedem, hogy Archer már tud hoppanálni, mivel nekem a futás marad, bár nem vagyok benne rossz.
-Eszembe se jutna ilyet tenni! - tartom fel a kezeimet ártatlanul, hogy természetesen véletlenül sem fogom kipróbálni a javaslatait. Egyértelműen egy ma született kisbárány vagyok és mindig az voltam.
Elveszem tőle a pergament, és megállapítom, hogy az én veszett macskakaparásomhoz képest kész kalligráfia, ahogy ő ír. Remélem, azért majd sikerül elolvasnia, hogyha írok neki. Az évfolyamtársaim sokat panaszkodnak rá, hogy egy kódfejtő kell hozzám.
-Kár. De akkor majd írok még neked hasonló, meg nem történt eseményekről. - vigyorodom el végül, pedig azt hiszem, szívesen csinálnék vele pár heccet. Remek ötletei vannak és nagyon hasznos segítség a kivitelezésben is.
-Nekem is azt hiszem, ideje visszatérnem a suliba, mielőtt keresni kezdenek. - pillantok fel az épületre, majd még búcsúzóul küldök felé egy mosolyt, s ha mást már nem akar, akkor el is indulok befelé. Egyébként sincs valami jó idő itt kint.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Archer Urquart

Archer Urquart

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Andy Biersack

»
» Hétf. 28 Jan. - 9:54
Destiny && Archer


-Nagyon helyes! Rend a lelke mindennek, a zabolázatlan kölyköket meg kell nevelni! Kivéve ha nem jössz rá késve hozza vissza! -
Önelégült mosolya sejteti ő csalt már így párszor, átvariálta a számokat a nagykönyvben hogy ő biza nem késett egy kanyi napot sem, sőt, hamarabb is visszahozta! De hát ugye nem kell attól tartania a lány könyvtáros lesz Londonban és megdorgálja, úgy hiszi. Később inkább már arra ösztönzi a másikat, hogy írja meg a meg nem történt eseményeket.
-Mindenképp! Ha meg még ide vetődöm úgy is kereslek. Ahm, nem a többiek miatt aggódnék hanem a jószágok miatt már nem lesznek sokáig kiütve. - Mosolyog, majd ha a lány nem ellenkezik, akkor visszakíséri a suliig, ott pedig már integetnek is neki a szülei hogy erre. Anyukája teljesen oda meg vissza van hogy egy csinos lánnyal látja, de Archer hamar lehűti hogy csak útbaigazította Őt a lány, szóval mehetnek is. Még csak az kéne az anyukája elkezdje faggatni Dest, míg nála vannak a pixik, ugye. Aztán még integet egyet kacsintva, hogy csak a lány lássa és bök a fejével szaladjon. Az sem kizárt áthoppanál ide, izgalmas lenne!

//Köszi nevetés Lehet majd egyszer csak besétál ide hozzád xD
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Destiny Brooks

Destiny Brooks

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Agnes Bruckner

»
» Vas. 3 Feb. - 15:59
Archer & Destiny


Szalutálok, hogy értettem, parancs! Pedig azt hiszem, a kalózok szalutálni pont nem szoktak egyébként. De hát könyvtáros se sűrűn leszek, úgyhogy talán ez nem is akkora baj. Nem is nagyon tudnám ezt elképzelni, ahogy ez a kalózos ötleteimből is látható, úgyhogy inkább elengedem a dolgot. Egyébként sem marad már sok időnk rá, hogy ilyen terveket szőjünk, mivel Archernek ideje indulnia. Ezt azért egy kicsit bánom, mert nagyon jól éreztem magam vele, de majd küldök neki sok baglyot arról, hogy mi nem történt velem. Biztosan megírja ő is, hogy nem történt vele semmi.
Hálásan fogadom, hogy visszakísér, mert a lassan éledező pixikről nagy hirtelenjében meg is feledkeztem. Látszik, hogy kettőnk közül ki a prefektus, aki gondol mindenre. A szüleinek kissé félszegen mutatkozom be. Nekem sem akaródzik bevallani, hogy a sétánkban semmi romantikus nincsen. Még csak az kéne, hogy híre menjen, hogy miben sántikáltunk mi itt.
A vigyorom viszont a kacsintás nyomán kiszélesedik, aztán integetve besétálok a suliba, hogy célba vegyem azt a bizonyos fürdőt és kideríthessem, hogy mikor fog vajon arra járni az illetékes. Ideje egy kis meglepivel jutalmazni, hogy állandóan engem piszkál, pedig nem is csinálok semmit. Csak néha.

//Várni foglak nevetés //
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

Let's find some beautiful place to get lost

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Fantastic Elephants and Where to Find Them
» A beautiful new friendship
» ↳ Lisa & Lachlan ~ Hello, Beautiful!
» Sometimes it's worth getting lost to see who will come looking for us
» Hidden Place

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezett játékok-