Olyan vagy, mint a nyári zápor; szeszélyes és csökönyös. Nem foglalkozol a körülötted élők véleményével, azt teszed, amihez éppen kedved szottyan és egy kicsit sem veted meg az alkoholt és a cigarettát, de mellette hihetetlenül intelligens vagy, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy rengeteg verset olvasol a szabadidődben, valamint híres emberek utolsó mondatait gyűjtöd és raktározod el elméd tárában. Talán már egészen kicsiként arról álmodoztál, hogy édesanyád nyomdokaiba léphess és kiváló Kvidicses lehessen belőled, amit véghez is vittél, de most, a csúcson, már nem tudsz mit kezdeni magaddal; az önpusztításba hajszolod életed. Nem hazudnék, ha azt mondanám, hogy felnézek rád; hogy te vagy a példaképem és olyan akarok lenni, mint te, de emberileg nem ismerlek. Még nem. De ki tudja, lehet valahol összefutunk; ha elég kitartó leszek, talán még egyszer fel is figyelsz a tehetségemre. Vagy nem. Az idő majd mindent eldönt.

// Szóval, ez eléggé jövőbeni dolog, de nagyon szeretném, ha a két karakter közelebbi viszonyt ápolna majd egymással. Nevet és PB-t nyugodtan változtass, ha a sztori pár részén változtatnál, azt is tedd meg nyugodtan. Ezen kívül... ha kérdésed van, zaklass privátban. Nagyon várlak! *___*