Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

arasznyit fölötte léptek EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

arasznyit fölötte léptek EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

arasznyit fölötte léptek EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

arasznyit fölötte léptek EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

arasznyit fölötte léptek EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

arasznyit fölötte léptek EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

arasznyit fölötte léptek EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

arasznyit fölötte léptek EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

arasznyit fölötte léptek EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

arasznyit fölötte léptek



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Yves McGonagall

Yves McGonagall

C’est la vie
Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Reagok :
4
▽ Avatar :
∆ eddie redmayne

»
» Vas. 18 Ápr. - 20:57
dúdoltam velük hogy véget ne érjen
Napok óta szenvedek a megfázással és mindenféle torokbántalmakkal. Megszoktam már, hogy könnyen megbetegedek, mikor beköszönt az őszi hideg, a szeles időjárás, de mindig meglepődök az első jeleken. Most talán kisebb volt a meglepettség, hisz tudtam mihez kötni a hangos köhögést, az égő torkot és az egyre piruló arcomat. Amikor beleestem az Abszol úton a vízbe, és nem szárítkoztunk meg rögvest a velem zuhanó nővel, akkor sajnos kis idő alatt egészen meghűlhettem.
Azon a napon mégsem a megbetegedésem körülménye volt a legizgalmasabb jelenség, sokkal inkább az, amit utána a szökőkút medencéjének tövében találtam. És bár ritkán szoktam mások után nyomozni - pontosabban, eddig még soha nem esett meg ilyesmi -, most mégis meg kellett tennem, hogy visszajuttathassam a pálcát jogos tulajdonosához. Kifejezetten kellemetlen volt a pár perc alatt lefolytatott beszélgetés Mr. Ollivanderrel a tulajdonos kilétét illetően, és még bűnösnek is éreztem magam olyasmiért, ami nem az én hibám hivatalosan. Ez nem olyan nyomozás, mint aminek negatív hátsószándékai vannak, csak segíteni szeretnék. Mégis tartozik a műfajhoz a titokzatosság, a kellemetlen érzés, hogy most mással kell kapcsolatba kerülnöm, aki ezt nem feltétlen szeretné.
Mégis a szükség törvényt bont. Ezzel a mondattal igyekszem magam nyugtatni, és próbálom meggyőzni a lelkiismeretemet azzal, hogy jót teszek. Ami valamilyen szinten igaz is, csak egy kisebb kerülőút előzi meg a jócselekedetet. Megírtam ms. Koldovstoretz-nek, hogy a varázspálcája nálam van, és szeretném, ha minél hamarabb visszakerülhetne hozzá. Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy felkeresem, nem ismerem egyáltalán, nem akarok hát berontani a magánéletébe sem, a házába, a családja köreibe. Úgy a legbiztonságosabb, ha a templom és a parókia területén várom őt, ha megérkezik. Úgyis mindig van mit csinálni, akár a söprögetésre, az oltárrendezésre vagy néhány pad javítására gondolunk.
Dúdolva terítem vissza az ambóra a korábban levett terítőt, és az alsó polcon lévő könyveket kezdem el leporolni. Havonta egyszer bőven ráfér erre a részre is a takarítás, közben és kicsivel még utána is pedig nagyon jókat szoktam tüsszögni.

@Apolinariya Koldovstoretz
Vissza az elejére Go down

Apolinariya Koldovstoretz kedveli


I solemnly swear
I am up to no good

Apolinariya Koldovstoretz

Apolinariya Koldovstoretz

C’est la vie
Törvényen kívüli
Megyünk illegalitásba
▽ Reagok :
12

»
» Pént. 11 Jún. - 19:26

kvar du auge løynde



Alt veit eg, Odin



bármi más tárgy volna, hagytam volna a sorsára ott, ahol megtalálták: ugyan, mi az, tulajdonolni igazán valamit, nincs rá szükség, nincs értelme sem, és ha van pálcám - nem Gregorovitch, de feladatát ellátja - miért indulnék a másik keresésére..
ezt a házat, amiben egy isten lakik, nem azért emelték, hogy átlépjem küszöbét, megcáfoljam vele törvényeit, engem nem mulattat úgy a gondviselés, sőt, az, ami, teher, nehéz súly a tudatom szélén, ha megfigyelve lenni nem is idegen. nem dönteni, békét óhajtani is döntés és konfliktus, a vallás pedig az ember ópiuma, azon alszik rossz éjszakákon, de nem gyűlölöm a gyengét, és nem gyűlölöm a fájdalmat elcsalót, csak a becsukott szemeket, amelyek nem felelősek. persze, az angolok sosem felelősek.

vajon ez az isten az ószövetségé, hagyja neki, szolgáljon, és csak utána veti az örök sötétségbe, vagy az újszövetség apja, a csodálatos pénisz, amely egyszerre szereti a világot, egyszerre közömbös iránta? legfőképp, léteztét úgy bizonyítaná, ha hűséges, meggyújtja a pálcám, amint megérzi, de mint az apák általában, csalódást kelt: akadály nélkül hatolok az épületébe, mint az a bizonyos hideg évszak szokott önhitt gyermekek frontvonalaiba.
- kívánok jó napot! - sosem jártam szent helyen, de mítoszokat ismerek, épp csak azok a hétköznapok freskói maradtak, halott Leninke, a mesék főszereplője, szobor Sztálinról, és sok vörös. A szerint főt érdemes hajtani akkor is, ha nem hiszünk, de nem hiszem, hogy kőnek, habarcsnak, csontnak és gyertyaviasznak jobban kijár az, mint halott Leninkének, a mesék főszereplőjének.
- Laudetur Iesus Christus! - erre még emlékszem, meszes és kávés az ujjam, az íze rossz, a kifejezés még rosszabb. utálom a Jézuskát a mesék főszereplőjét, nem sokkal jobb az, mint Leninke, a mesék főszereplője, dugni akarok, felőlem mehet mindegyik oda, ahova tetszik, de ez fontos neked, fontos neki, megállok hát a kóstolgatásban, meghallgatom, hogy jött el és váltott meg mindünket a rettenetes bűntől, hogy megszülettünk. engem kifelejt, nekem nem hoz ajándékot, én dugni akarok akkor, és nem imádkozni.
nem tudom, mire gondoltam először, mikor megtudtam, McGonagall egy lelkész, talán nevettem, talán bosszankodtam, egyiket sem igazán, minek igazán, bármit is igazán. Jézuska, a mesék főszereplője kiteríti lapjait, míg az oltárához közeledem, megint azt várja, húzzak egyet a tizenkilencre.

- büntetik meg nem, hogy találkozik itt? - nincs itt rajtunk kívül ugyan senki, de nem ismerem a szabályaikat ilyen mélységben: Leninke, a mesék főszereplője mellett nem lehetne szót váltani, pláne nem privátban, ez a kifejezés ismeretlen. vagy épp szabályt szeg, esetleg felismert és így érzi magát biztonságban? erre elég jó oka volna, csapdát mégsem sejtek mögötte, hiányzik a több tucat mesterlövész, anélkül pedig kiegyenlítetlenek az esélyei.
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Yves McGonagall

Yves McGonagall

C’est la vie
Mágiahasználó
Varázstársadalom tagja
▽ Reagok :
4
▽ Avatar :
∆ eddie redmayne

»
» Szer. 30 Jún. - 3:38
dúdoltam velük hogy véget ne érjen
Saját varázspálcámat nem szoktam magamnál tartani a normális napokon. A templomban nem kell, és igazából máshol sincs rá szükségem, de a hét évi varázslatra való nevelésem mégis bökdösi az oldalamat, hogy ha a nagyvilágban sétálok, akkor vigyem magammal a kezem meghosszabbítását. Bár sosem használom. Nem is lenne érdemes, csak ha el szeretném rontani, amit elkezdek. Elvégre nem találkoztam még magamnál ügyetlenebb mágussal. Ha egyáltalán lehet engem így nevezni. Korán elengedtem a pálcával való brillírozást. A jegyeimet sikerült elfogadhatóan közepes szintre emelni az elméleti tananyaggal, hogy némiképpen ellensúlyozzam a gyakorlatot, de nem ragaszkodok ahhoz, hogy ennél többre legyek képes. Nem érzem szükségét. Diákként is csak negatív következményei voltak a folyamatos stressznek a vizsgák előtt. Görcsben állt a gyomrom, éjjelente csikorgattam a fogamat.
Nem tudtam még, hogy mit szeretnék kezdeni az életemmel. Gondoltam akkoriban mindenre, ami mágiával kapcsolatos. Volt a repertoárban medimágus, gyógynövényekre specializálódott növényszakértő, tanársegéd bármilyen elméleti tárgyból. Akkor még nem tudtam, hogy mindehhez elengedhetetlen a gyakorlat. A varázsvilágban minden szakma igényli, hogy az ember képes legyen a mágia alapfokú gyakorlására. Akár csak egy seprű megbűvölésére, ami felsepreget helyettünk. Vagy egy kedves virágcsokor elővarázslására.
Az RBF után feladtam, hogy varázsszakmában gondolkodjak. Sokkal többet foglalkoztam mugli történelemmel és mindenféle mugli irodalommal, mint az a kortársaim között normális lett volna. Még a mugliszületésűek sem ismertek sok olyan művet, ami a kezembe kerülhetett. Ilyenkor éreztem csak igazán, hogy a Hollóhátban talán jobb helyem lett volna. De amint bementem egy órára, és megfogtam a varázspálcámat, ez az érzés szertefoszlott. Rögtön visszavágytam a varázstalan könyveimben leírtak legmélyére.
A sors és Isten furcsa fintora azonban, hogy zsebemben egy idegen nő pálcáját őrzöm, mintha az életem múlna ezen. Holott egy pálcát ki lehet cserélni, még ha erre nem is feltétlenül van szükség. Köteles vagyok visszaadni, ez nem is volt kérdés. Köteles vagyok segíteni őt abban, ami nekem soha nem ment. Mert nem az én tisztem ellehetetleníteni őt, ameddig ismét nem vesz egy másik pálcát pénztárcája károsítására.
Ellépek az éppen takarított állvány mellől, ahogy meghallok az ajtó irányából egy messzinek tűnő köszönést. Megfordulok, hogy megbizonyosodjak az érkező kilétéről, és mosolyognom kell, ahogy meglátom a vörös hajzuhatagot. Örülök, hogy eljött.
- In Aeternum. Amen. - nem hallom sokszor ezt a köszöntést. Manapság már csak ritkán használatos, minden az adott nép anyanyelvén hangzik el, de a nemzetköziség jegyében mégis lehet ez helyénvaló.
- Miért büntetnének meg ezért? - akármennyit olvastam, az kimaradt a művek sorából, hogy melyik országokban bűn Isten házában bárkivel találkozni. Hisz csak ott érdemes igazán, ha az ember őszinte, máshol is megteremtheti a légkört, a nyugalmat, a meghittséget, de a teljességhez mindig hozzájárul az adott hely varázsa. - Bízom benne, hogy Isten nem büntet majd bennünket néhány együtt töltött perc miatt. - bár helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy mindezt hiszem. Az én részemről ez egy ártalmatlan, nyílt és jószándékú találkozó. Szívből kívánom mindkettőnknek, hogy mindez ne csak egyoldalú legyen.
- Hogy érzi magát az abszol úti történések óta?

@Apolinariya Koldovstoretz
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

arasznyit fölötte léptek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» lágyan síró panasz, fölötte kupola

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: London-