Camrise Arogonte

Never say never

Cammie, Cams


33


Aranyvér


Magamhoz vagyok lojális


-


Varázstalan


Natalie Dormer


Keresett+Saját

Nem is tudom hol kezdjem, mert egy aranyvérű családba születtem, egy elég híres és neves aranyvérű családba, ahol én vagyok az egyetlen, aki nem tud varázsolni.
Apám egy erős és vérmániás férfi, akinek számít a család és talán mindent ez határoz meg. Sosem viselte el, ha valami nem úgy alakul, ahogyan ő azt eltervezte, azt is rosszul viselte, hogy nem lettem boszorkány. Eleinte én voltam a mindene, de egyszer csak minden más lett és már nem szeretett annyira, sőt. Egyáltalán nem szeretett később, csak egy jó befektetés voltam számára.
Anyám már kicsit azért jobb volt velem, de ő sem sokkal különbözött apámtól. Neki is számított az, hogy varázstalan vagyok, de inkább ne menjünk ebbe bele.
Az öcsém pedig egy kis pöcs, aki azt hiszi, hogy bármit megtehet, mert ő varázslónak született. Nem egyszer mérgeztem már meg, de nem halhatott bele, mert apám rájött volna, hogy én tettem és akkor.. senki sem menthetett volna meg a haragjától.

Egy erős és határozott nő vagyok, aki tudja, hogy mit akar és mikor akarja. Elég sokat kellett harcolnom az életemben és minden csatát megnyertem, ezáltal kitartó és makacs vagyok. Sosem szerettem, ha megkülönböztetnek engem másoktól, mert nem tehetek róla, hogy nem születtem boszorkánynak. Szóval vannak bizonyos dolgok, amiket nem nagyon szívlelek.
Ravasz és sunyi vagyok, elég okos és művelt. Nem véletlen értek a bájitalokhoz és a mérgekhez, arról nem is beszélve, hogy egy bordélyt is vezetek. Nagyon könnyen tudok másokat a megfelelő meglátásra vezetni, arról nem is beszélve, hogy milyen sok mindent el lehet érni egy kis pénzzel. De lássuk csak.. mi van még, amit nem mondtam el?
Hű vagyok, természetesen nem a szeretőimhez és a férjemhez, sokkal inkább az elveimhez.. Nem tudom, legyen ez egy kis ízelítő és később többet is megtudhatsz rólam, elég szerintem annyi, hogy én egy mérgezett gyümölcs vagyok, egy nagyon édes és veszedelmes teremtés.

Hogyan lett egy ártatlan és aranyos kvibli lányból egy madammá, aki kivallóan ért a bájitalokhoz és a mérgekhez? Ezt a történetet fogom most nektek elmesélni, még ha nem is érdekel titeket, akkor is, mivel azért léteztek, hogy meghallgassatok, de te ott kedvesem, a végén feltehetsz nekem 3 kérdést.
Azt életem átlagosnak mutatkozott, hisz az egyik aranyvérű család első gyermekeként láttam napvilágot sok-sok évvel ezelőtt. Édesapám nagyon örült annak, hogy lány voltam, mindig is egy lányt akart, aki nem csak továbbviszi a vagyont, de még gyarapíthatja is egy előnyös házassággal. Igen, az öreg elég konzervatív volt, arról nem is beszélve, hogy már nagyon régen elhagyták az érdekházasságokat, csak nem ő. Egész kiskoromtól fogva azt sulykolta belém, hogy csakis mardekáros lehetek, mert nem hozhatok szégyent a családra azzal, hogy másik házba kerülök. Egész kicsi koromba kezdte a neveltetésemet és hát.. aztán jött az első öcsém, őt meg anyám nevelte arra, míg én látszottam érdekesebbnek. Öt év van köztem és az öcsém között, azonban mikor betöltöttem a tizenegyedik életévemet és nem érkezett levél, nem is mutattam egyetlen jelét sem annak, hogy boszorkány vagyok, hetek alatt lettem a család büszkeségéből a család szégyene. Titokban, vagyis számomra titok volt, hogy már gyanakodott erre és elrendezett egy házasságit egy gazdag férfival, csak tizenkét évvel volt idősebb, mint én. Apám végleg levette rólam a kezét és anyám nevelése szerint egy nő befolyás és pénz nélkül semmi, belém beszélte, hogy menjek félhez, így tizenöt évesen lettem feleség.
Mit csináltam otthon eddig? Két dolgot tudtam elsajátítani úgy, hogy kvibli vagyok: bájitaltan és növénytan. Csak szívtam magamba ezeket és megtanultam minden, anyám szerint hollós lettem volna, ami talán egyenlő apám szemében azzal, hogy kviblinek születtem. Szóval hamar megtanultam a csínját-bínját.. De aztán feleség lettem és anyám adott egy jó tanácsot, hamarosan gyereket kell szülnöm ahhoz, hogy ne hagyjon el a férjem és ne legyek egyedülálló. Én pedig annyi idősen nagyon nem akartam gyereket, így megfőztem azt a bájitalt, amitől nem lehet gyermekem. Kedves férjem, aki a nászéjszakán már erőszakosan rám erőltette a testi vágyainak kielégítését, aminek én nem voltam híve, tizenöt évesen megerőszakolt. Ma már olyan könnyen beszélek erről, akkoriban elég nehézkesen ment.. Ez fojt minden este és reménykedett benne, hogy talán gyereket nemzett, de a főzetnek hála nem jött neki össze, mivel már csak ő élt a családból, ezért neki kellett volna továbbvinnie a nevet és a vagyont, de.. szegény három évvel az esküvőnk után meghalt. Az egyik házi manó megmérgezte trombita fa növénnyel. Szörnyűség volt az egész.. el ne hidd kedvesem, én mérgeztem meg, mert rájött, hogy nem véletlenségből nem tudok gyermeket szülni. Minden vagyona az enyém lett és még egy dolgot elért.. élveztem a szexuális érintkezést, sok szörnyűség közepette megláttam benne a jót. Majd apám még nagyobb vagyonnal rendelkezett és megtalálta a következő férjemet, aki lányokkal kereskedett, jobban mondva bordélyt vezetett a zsebpiszok közben. Valamiért apám megtalálta az összes defektes és egyedülálló egyke férfit.. Nem is értem, de tetszett nekem ez a dolog, nőket alkalmazni, akik pénzt kapnak a szexért, miközben nem is követelnek sokat. Mindeközben bájitalokkal kezdtem el kereskedni, ami elég jövedelmezőnek és hosszú távúnak mutatkozott.
Természetesen nem kellett butának lennem ahhoz, hogy rájöjjek a férjem nem csak velem osztja meg az ágyát, egy bordélyt vezetett, mi más tehetett volna, minthogy ő törje be az új lányokat.. Azért kicsit sem tetszett, amikor dicsekedte, hogy megerőszakolt egy tizenkét éves lányt, de ameddig semmit sem erőszakolt rám, addig nem bántam. Megtanultunk egymás mellett élni, míg ő utazott én intéztem a bordéllyal kapcsolatos ügyeket. Beletanultam és megtetszett, tetszett, ahogyan a lányokat kell intézni, ahogyan elő kell adni nekik, hogy mennyire tökéletesek és legfőképp az, hogy rá kellett találnom az ízlésüknek megfelelő emberre. De nem csak pénzzel lehetett fizetni, hanem információval rengeteg dolgot tudtam meg ily módon, tehát elég befolyásos lettem. Valaki beköpött minket a minisztériumnak, de hát a férjem halálfaló és rengeteg pénzünk van, volt miből megvesztegetni a sok korrupt férfit. Bevallom ezt a férjemet kezdtem megkedvelni, míg rá nem tört a gyerekláz.. ő is csak kancának akart használni, aki megszülő az összes eltervezett gyerekét. Végül addig fajult a dolog, hogy megfenyegetett azzal, hogy elfog válni. Választanom kellett és választottam. Nem akartam gyereket szülni, kénytelen voltam mérgekhez folyamodni, de huszonkét évesen félővolt, hogy két halott férjemmel nem kellek majd senkinek.. Végül mégis meghalt, de nem miattam. Egyik szeretője nem tűrte el, hogy velem több időt töltött. Végre egyszer valaki helyettem végezte el a piszkos munkát.
Megint csak haza kellett költöznöm és apám.. nem is tudom, valamiért nem örült annak, hogy a mostani férjem is eltávozott, pedig most tényleg nem én tettem. Ő akarta választani a harmadik férjemet, de hát már szereztem elég sok pénzt ahhoz, hogy ne kelljen nekem férj, legalábbis ne érdekből kelljen. Egyedül maradtam a bordélyra és a bájital kereskedelemre, igazi madam-má váltam és élveztem, szerettem azt csinálni, amit csináltam. Persze a családomat nem avattam be, miért is tettem volna? Elítéltek volna ezekért, pedig még mindig rémlenek anyám szavai, pénz és befolyás nélkül egy nő semmi, főleg ha kvibli, mert akkor ez kétszeresen igaz. Volt elég pénzem és befolyásom, tudtam a minisztérium minden egyes leendő lépéséről, arról nem is beszélve, hogy voltak halálfaló besúgóim is, mindenre képes egy kis alkohol és pár szajha. Majd egyszer csak levelet kaptam egy férfitól, akinek „szépségem elsőre elnyerte szívét”. Aztán sok levél után végül igent mondtam a találkára és találkoztam vele, majd megbeszéltünk szépen mindent, elmondta mit szeretne és mit tud ajánlani.. Nem zargat, nem akar gyereket, csak legyek a felesége és éljünk nyílt kapcsolatban. Huszonhármas éves fejjel harmadjára is férjhez mentem, aki segített nekem mindenben, amiben csak kellett.. mindketten szeretőket tartottunk, igen.. én is elkezdtem. Az első szeretőm pedig nem más volt, mint Proinsias Mulciber édesapja. Pontosan 9 évig volt a szeretőm és eléggé élvezetesek voltak ezek az évek és elég jól tudott valamit az öreg, de hát szeretők sorát tudom felsorolni kedvesem, ha ezen múlik.