Kadievel már nagyon rég óta tervezitek a mai éjszakát. Talán ő az egyetlen, akit a barátodnak - vagy legalábbis a társadnak nevezhetsz az iskolában. A tavalyi barátaiddal nem mersz szóba állni, nehogy rájöjjenek, hogy valami nem stimmel, de könyörgöm! Az sem megoldás, ha se szó, se beszéd lelécelsz. Az a szerencsét, hogy nagy részük nem griffendéles, de a legtöbb szobatársaddal is egyre kevesebbet beszélsz, azonban most nem ez a fontos, hanem az akció. A legutóbbi roxmortsi hétvégén megvetted a szükséges mennyiségű trágyagránátot, és egy kis segítséggel sikerült is becsempészned az iskola területére. nem volt egyszerű dolgotok, de a lényeg az, hogy van fegyveretek. A klubhelyiség órája elüti az éjfelet, ezért elindulsz a megbeszélt találkozóhelyre. Kezeid üresek, indulás előtt csak a pálcádat vetted magadhoz. A trágyagránátok biztos helyre lettek elrejtve, ahol senki nem lelhet rájuk. Leérsz a konyhához, és körülnézel, hogy megtaláld az egy évvel fiatalabb bűntársadat, majd eszedbe jut, hogy talán már bent van, és szendvicseket készít. Elkél, ha holnap nem lesz mit enni. A festmény felé fordulsz, és megcsiklandozod a kép szélén lévő körtét, mely halkan kuncog, és hideg, díszes fémkilinccsé változik. Lenyomod, és belépsz rajta. Házimanóknak még csak a nyomát sem látod. Még senki sem jött le főzni, és ez a te nagy szerencsétek. mindenki takarítja a klubhelyiségeket, folyosókat és a tanárit. Nyílik az ajtó, te pedig reflexszerűen kapod abba az irányba a tekinteted és a pálcás kezedet is. Megnyugszol, mikor a fiatal lányt pillantod meg, és halvány, huncut mosoly jelenik meg szád szegletében. - Készen állsz?
I solemnly swear
I am up to no good
Kaderie Myst Minchum
C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Kristina Pimenova
»
»Hétf. 26 Jún. - 22:44
Ha éjfélt üt az óra...
*Nem is gondoltam volna, hogy végre lesz valaki, aki a bizalmába fogad és nem azért mert hogy kinek a lánya vagyok. Nem mellesleg egy-két balhéban is benne van. Nem ez az első ugyanis. De talán eddig ez a legnagyobb szabású. Csak fekszem az ágyamban és várom, hogy üssön az óra, tudom, hogy már minden megvan ami kell. A szendvics gyártásnak gyorsan kell mennie, hogy ne bukjunk le. Ezen kicsit forgatom a szemem, de remélem Bjorn lesz olyan kedvében hogy kicsit segítsen. Még az első harangszó sem halkul el én már kint vagyok a klubhelyiségből. Kicsi de annál erősebb lábaimat szedem a konyha felé, pálcámon apró fény izzik, hogy lássak is valamit, így az első év végén már elég sokat tudok. Vigyorgok ahogy meglátom a konyhába vezető ajtót, épp az imént lépett be rajta a fiú. Kicsit megváratom. A közeli ablakon lesek ki, a hold alig formál C betűt. Csodaszép látvány. Pár perc elteltével viszont én is a kis körtéhez lépek, hogy megcsiklandozzam, majd ahogy megjelenik a kilincs lenyomva belépek a konyhába. A következő pillanatban már egymással szemezünk.* -Mint mindig.*kacsintok és mellé lépek.* -De először halljam, milyen szendvicseket szeretnél?*rám is átragad a vigyora, majd a hűtőkhöz lépek. Fel is tárom azt és elmélázva nézem a kínálatot. Vajon elég ügyes leszek?!*
Kezdőlap
