Gyógyító bűbájok és kötések. Ebből áll a mai napom. Unottan nézek egy idióta gyereket, aki persze képzettség ellenére párbajra hívott valami másik varázslót és persze ő maradt alul. Tipikus erőfitogtatás, ami balul sült el. Hetven ember keze sem lenne elég ahhoz, hogy megszámoljam hány ilyet láttam már. Ez szinte amolyan rutin számomra. Habár nem nehéz egy ilyet kezelni, azért mégis csak időigényes. Sokan közülünk nem értik, hogy hogy tudom még a hétszázezredik hasonló beteget is ilyen türelemmel gyógyítani. Nos a válasz igazán egyszerű: szabadjára engedem gondolataimat, amik szinte azonnal magukkal rántanak egy másik dimenzióba. Ez történik most is mindaddig, amíg valaki meg nem ragadja a karomat. Hogy őszinte legyek azt hittem, hogy valami lebénult varázsló akar így feltápászkodni a hideg kőpadlóról. Tévedtem. Egy igen jóképű srác ragadott meg majd kezdett húzni. Mielőtt bármit is kicsúszhatna a számon az illető beszélni kezd.
- Szia, igen az vagyok, ha erre a köpeny nem lenne elég bizonyíték – felelem felhúzott szemöldökkel, mert fingom sincs, hogy hová ez a nagy sietség. Ahogy kiejtem az igent, a srác húzni kezd. Lábaimat sebesen szedem mindaddig, amíg az egész futásba nem torkollik. Magyarázni kezd, amiből mindössze annyit fogok fel, hogy sok a vér. Hát… akár hiszi, akár nem abból már láttam épp eleget.
- Hogy mi a szart csináltál? – kérdezek vissza annak reményében, hogy még lesz ideje pontosítani, ám amikor befordulunk egy utcára és a szemem elé tárul az a rengeteg vér jól tudom, hogy ez már nem fog megtörténni. Azonnal a nőhöz rohanok, majd levetem mellé magam. Enyhe pozitívumként ér, hogy még lélegzik és van pulzusa. Azonnal a vér forrását kezdem keresni. Tudnom kell, hogy honnan jön, ahhoz hogy el tudjam állítani. Végignézek a nő testén. Tekintetem a vállán állapodik meg. Itt is van. Ez vérzik annyira. Még közelebb mászok a nő testéhez, majd leveszem a köpenyem. Ekkor veszem csak észre, hogy mindvégig a vértócsában térdeltem, ezáltal megengedve a hosszú fehér anyagnak, hogy magába szívja a vörös folyadékot. Levetett ruhadarabommal elszorítom a karját, hogy csökkentsem a vérzést. Amint a karját nagyjából kezeltem a lába következik amire egy újabb kötést helyezek,immár felhasználva az egyetlen ruhadarabot ami még a felsőtestemen maradt. Félmeztelenül, vérben ázva nézek fel a helyes srácra, aki a nőt elnézve egy valódi idióta.
- Ha azt akarod, hogy megmentsem őt, guggolj ide mellém és a lehető leggyorsabb módon meséld el nekem, hogy mégis mi a frászt műveltél.