Luther Avery

Az ember képtelen beismerni a bűnét vagy hibáját - ameddig hatalma van hozzá, hogy ne tegye.

Ne becézz.


55


Természetesen Aranyvér Te tudatlan…


A Nagyurat szolgálom


Legilimencia


Halálfaló


Michael McElhatton


Fiaim keresettje vagyok

A nemes nevű Averyk leszármazottja vagyok, akinek annyi hibája akadt, hogy rossz nőt vett el. Ez úgy biztos, minthogy ezen sorokat olvasod, különben nem ilyen szánalmas, rosszvérű, selejt kölyköket nemz nekem ez a részeges liba…

„Tisztelt megboldogult Apám!
Megkönnyebbülés számomra, hogy még akkor elhunytál, amikor Richard még csak 10 éves volt, így nem láthattad hova korcsosulnak örököseink. Egyetlen közös és nagy hibánk a házasságomban rejlik. Feleségemnek romlott vére megmérgezte a családfánk.  Ezen nincs mit szépíteni. Elsőszülöttem még időben kitagadtam, mivel egy kis homokos féreg és amúgy is életképtelen volt világ életében. Eltaposni való erőtlen korcs, aki csak azért élhet még mindig, mert könyörületből megtanítottam az életben maradás alapjaira. Kár volt, belátom. Másodszülöttem Rigel noha tisztes és érdemes utódnak tűnt, kiváló képességekkel, kiderült róla is hogy egy kis élvhajhász pojáca, mocskos hedonista, ki nem méltó a nevére. Természetesen legalább volt annyi esze, hogy megvárta, míg idősebb lesz és csak azután fedte fel undormány voltát, tanulva bátyja szerencsétlen mivoltából. És a harmad szülött, egy lány… Eleve lány, nem viszi tovább a nevünk így energiát kár is pazarolni rá, noha megteszem, még egy szégyent nem viselnék el. Ha törik ha szakad de jobb asszonyt faragok belőle mint a szánalmas anyja.

Tudom Apám, hogy Te mindig a legjobbat akartad nekünk, nem hiába neveltél így, nem hiába építettem az életemet ilyenné és próbáltam gyönyörűséget lelni abban, hogy tovább adhassam bölcselmeid. Rigelben emiatt nagy reményeim voltak mindig is. Richard… ez egy szitok szó lett mára otthon, nézd el. Egyszerűen szánalmas utód lett, gyenge, alacsony, elesett és kétbalkezes. Elméletileg éles eszű kellene legyen, de szerintem a teszleg süveg tévesen tette a Hollóhát házába… noha nem bukott ki, de mindig is ostoba kölyöknek tartottam, lehet pusztán megkérte a süveget, tegye oda. Nyomorult, büdös kölyök… Rigel, nos a kisebbik fiú… húsz évig hittem, hogy bátyja ellentéte, büszke, délceg, nem egy félkegyelmű…  Úgy éreztem megtaláltam méltó utódunk Apám az Avery névre. Kimagasló eredmények, kifogástalan magatartás, precízen megszerkesztett beszélgetések. Tökéletes minisztériumi munka, de… aznap… megnyitotta a Pokol kapuit, mert Rigel elárulta a családot Apám. Lehet van esze, van tehetsége, de csak egy semmirekellő igazából aki nem bír a f.rkával és bedugja mindenhova mint valami állat. Ösztönlény, gyomorforgató, nem titkolt szokásokkal. Hogy mindkét fiú ilyen beteges hajlamokkal legyen súlytott biztosan az anyjuk érdeme, szexualitásuk fertője bizonyosan tőle származik. Már Richard óta nem tudok a feleségemre nézni, mert tudom az Ő bűne mindez, de Rigel után ha tehetem csak leteszek egy üveg bort az asztalára és várom hogy halálra igya magát, ezzel tudna a legtöbbet tenni a varázsló társadalomért. Ha esetleg Rigelnek lenne egy fia, akkor megpróbálom újra átadni a tudásod Apám  - Richardtól nem várok semmit, jobb lenne nemzőképtelenné tenni, csak hogy biztosra menjünk.

Addig is maradok tisztelettel,
Szerető fiad, Luther”

A Nagyúr sajnos tisztában van szerencsétlen helyzetemmel, de örömömre van a kegyessége, miszerint nem mi választjuk meg rokonaink és nem fog megbüntetni, ha egyszer elpusztítanám sarjaim, hiába aranyvérűek Ők maguk is. Mindenben a szolgálatára vagyok, mert Ő érti elveim, ahogyan én az Övéit. Egyetlen reményem, hogy kitakarítsuk a szemetet társadalmunkból, hogy a Nagyúr eléri nemes céljait.

Hogyan is jellemezzem magam, hogy precíz, pontos képet alkothass rólam? Követem családom hagyományait, melyek az aranyvérűek hagyományai is egyben. Kifogástalan magatartást, beszédkészséget várok el a velem társalgókkal, a hanyagságot és nyegleséget nem állhatom. A gyenge jellemek taszítanak, az aranyvér kiváltság, erő, melyhez fel kell nőni és megadni magunknak és rokonainknak az ehhez kiérdemelt és elvárt tiszteletet. Az élvhajhászat, a nemtörődömség, a gyávaság és a hagyományokkal szembeni kritikus hozzáállás elfogadhatatlan, emiatt sosem bántam meg hogy kitagadtam mindkét fiam. Noha Rigel sarjai miatt még nem teljesen kiégetendő a családfáról de Richardnak például helye ott már nincs évek óta. Aki nem üti meg a mércét, azt ha szerencséje van semmibe sem veszem, ha nincs, akkor közlöm vele szánalmas és pondró voltát, hogy tudja hogy hol a helye. Remélem a társadalmat hígító szennyfoltok hamarosan mind a Nagyúr szolgái lesznek, mert nem jobbak vagy többek, mint egy közönséges házimanó...

 Úgy hittem, hogy már nem lehet lejjebb, hogy van egy pont ami alá nem lehet süllyedni. Idegesen járkálva fel s alá a szobában súlyos, nyomasztó tényekkel karöltve mérlegeltem lehetetlenül kínos helyzetünk. Nos ha elsőszülött fiamról van szó, naiv elgondolás volt a részemről, hogy nem tudja tovább nyomorítani a becses családi nevet. Megboldogult Apám forog a sírjában és joggal. Úgy érzem tennem kellene valamit, de azzal elérne a fertője, amit dagaszt mint valami sárból és gennyből készülő kenyeret. Le fogom köpni ha tehetem, mert az egy dolog, hogy a Lestrange sarjjal fajtalankodik és pucsít neki, mint egy pincsi, gerinctelen kis kitartott, de hogy... egyszerűen gyomorforgató a tette. Merlin szent szerelmére, nem hiába nem tudnak szaporodni a b.zik, de hogy minden jöttmentet befogadnak mint valami kutyaól és odaadják a drága, generációkra visszamenő családi nevet.. egyszerűen nem jutok szóhoz, pedig szitkom lenne bőven. Előbb valami félmocsok leány, azt még hagytam, mivel csupán egy semmirekellő leány. De legutóbb megtudtam a minisztériumban - pont ott, igen, micsoda gyalázat - hogy befogadtak egy fiút is. De hogy milyen fiút, egy retkes kis sárvérűt! Egy sárvérű fattyúnak adták családjaink dicső nevét!? Hallatlan pofátlanság, megbocsáthatatlan gyalázat és egyértelmű bűn. Az a  szánalmat keltő nyomorfi azt hiszi csak mert hagytam élni azt is hagyni fogom, hogy egy félkegyelmű idióta taknyos mihaszna kölyöknek odaadja a nevünk?! Még mit nem! Ha nem akarja hogy írmagja se maradjon a kis családnak nevezett kompániájából akkor azon nyomban búcsút int a fiúnak. Bár szívem szerint megtisztítanám a világot attól a degenerált félcédulás kölyöktől, de mivel sok a figyelő tekintet, így egyelőre megelégszem azzal, ha eltakarítja szem elől, kegyes leszek. Érezze kiérdemeletlen atyai törődésem! Látogatásom váratlan és húsbavájó lesz, mint a nyílt sebbe szórt só: tisztító, fertőtlenítő és maradandó heget hagyó fiam felvállalhatatlan gyarló lelkén. Igen Richard, azt hiszem ideje, hogy túllépjek azon, hogy semmibe veszlek mintha nem is léteznél. Ideje éreztetnem Veled, hogy a varázslótársadalom gennye vagy, amit ki kell nyomni, hagyni elfreccsenni a tükrön és egy darab papírral letörölt maradványaid a szemétbe dobni, mert oda való vagy. Persze ha nem ostoba, akkor tudja évek óta, de nem árt feleleveníteni Neki a tényeket, nagyon szabadnak hiszi magát a kis korcs... Amint időm engedi, fel is kerekedem, hogy meglátogassam a Roxfortban, ahol azt hiszi elrejtőzhet. Nagyon téved, ha reménykedik. Számára és a kölök számára ebben a világban hely sosem volt, nem is lesz míg élek!