Nem váratnak sokáig, de ennyi idő is épp elég, hogy izgulni kezdjek.
Megannyi bámulnivaló, csupa idegen illat, árnyékok a sarkokban, emlékeimből kicsacsogó ostoba szóbeszédek. Kétely - vajon tényleg jó ötlet volt, hogy éppen én, éppen most, éppen ide, nem kellett volna mégis csak valaki másnak jönnie, valakinek, aki jobban ért az efféle politikai és hatalmi játszmákhoz? Eke-egyszerűségű érvekkel török be az olyan tudományok földjére, ahol bár bizonyára tanulhatnék sokkal többet a történelemről, a rúnákról, a titkos nyelvekről, mint amit az én Akadémiánon megtanultam, most mégis olyan, mintha semmivel sem lennék több, mint bármelyik másik hajadon lány a faluból. Ahogy tartja a tudomány, a szépség végtére is túl sok mindenre nem jó.
És meglehet, én sem vagyok túl sok mindenre jó. Gyertyafénynél, szótárral szövegeket fejteni talán tud bárki, akit felvértezett az élet kellő alázattal és türelemmel, de mégis miféle szótár segíthetne itt nekem megválasztani a legjobb szavakat? Izgulok, mert ismeretlenben vagyok, pedig csak a szomszédig jöttem, gyalogszerrel is hamar itt votam, és kicsit aggódom, hogy tán félreértik jövetelem célját és okát, meglehet, mert ezt sem tartom teljesen kizártnak, olyan célokkal és olyan okokból érkeztem, melyeket még én magam sem ismerek teljes egészében, ha mondhatok ilyet.
Nem ülök le, csak téblábolok, kicsit kikukkantok az ablakon, idegesen gyűrögetem a blúzom ujját, riadt madárkához hasonlatosan rebben tekintetem egyik pontról a másikra, egészen addig, amíg el nem hangzik a "Most már bemehet, Miss Pomfrey!" engedélyt adó mondata, én pedig kénytelen vagyok besétálni a számomra kinyitott ajtón - most már a lehető legnagyobb butaság lenne, ha pont a nyitott ajtóban szaladnék el mégis.
- Mrs. Drake. Mr. Drake. Jó napot kívánok - Merlinre, talán mégis csak fordítva kellett volna köszönteni őket, udvarias, átlátszóan szolid mosollyal köszönök és most sem foglalok helyet, amíg nem kínálnak vele, kézfogást, vagy bármi ilyesmit biztosan nem mernék kezdeményezni, de hát a jelen helyzetben ez egyébként is így illik, övék a választás joga - Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szakítanak rám. Igyekszem Önöket nem sokáig feltartani, bizonyára elfoglaltak.