Oldalköltözés
clementia.
Kedves Mindenki!

Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : )

b & caelor & effy

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
 Elfelejtettem a jelszavam!
Multiváltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Friss posztok
pergamentekercseink

Hírek
Alastor Moody

Napsütés és vanília fagylalt EmptySzomb. 25 Dec. - 10:27
MARAUDDDERS
Alecto Carrow

Napsütés és vanília fagylalt EmptyVas. 5 Dec. - 0:12
Practise makes perfect... really?
Alex R. Emerson

Napsütés és vanília fagylalt EmptySzer. 21 Júl. - 14:54
Elkészültem!
Lucius Malfoy

Napsütés és vanília fagylalt EmptyPént. 9 Júl. - 1:06
Marvel Universe
Vendég

Napsütés és vanília fagylalt EmptyCsüt. 8 Júl. - 9:43
Lucius A. Malfoy
Lucius A. Malfoy

Napsütés és vanília fagylalt EmptySzer. 7 Júl. - 16:18
arasznyit fölötte léptek
Yves McGonagall

Napsütés és vanília fagylalt EmptySzer. 30 Jún. - 3:38
First Knight
Martin Nott

Napsütés és vanília fagylalt EmptyKedd 29 Jún. - 2:33
en passant
Anathema Avery

Napsütés és vanília fagylalt EmptyKedd 29 Jún. - 0:34
A hónap írói
a hónap posztolói
Erre kószálók
ki kóborol erre?

Nincs


Jelenleg 34 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 34 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (89 fő) Csüt. 10 Jún. - 19:03-kor volt itt.


Megosztás

Napsütés és vanília fagylalt



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Nancy Tatton

Nancy Tatton

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Cami Mendes

»
» Szomb. 15 Jún. - 20:01

   
Elias & Nancy

   A hajamat igazgatva lépek ki a Foltozott Üstből. Nem is tudom, miért akartam én pont hop-porral utazni, amikor tudom, hogy mennyi baj van vele. A ruhámat persze egy Suvickus rendbe hozza, így már nem díszeleg rajtam kormosan, de a frizurám nem akar a helyére rendeződni sehogy sem, hiába próbálom kézzel-bűbájjal valahogy eligazgatni. De talán csak én vagyok az, aki az utazás miatti bosszankodásban minden áron kócosnak akarja látni az eredményt és valójában nincs is vele semmi baj. Ennyi hűhót egy fagyiért!
Mert hogy ezért jöttem, hogy elmajszolhassak egy finom fagyit ezen a forró napon. A Foltozott Üstből tehát a lábaim Florean Fortescue fagylaltozója felé visznek és már előre örülök a vaníliás finomságnak, amit enni készülök. A szokásaim rabja vagyok kissé, mindig ugyanaz a fagyi, de azt gondolom, hogy a vanília igazi csodákra képes.
Amint belépek az üzletbe, két gombóccal is kérek a tölcsérembe, majd ráérősen sétálok ki a teraszra, hogy egy szimpatikus asztalnál meg is ehessem végre. Egyébként sem kellene bosszankodnom. Szabadnapos vagyok, süt a nap és most már a kedvenc desszertem is a kezemben van, tehát semmi okom a morcosságra.
Magam elé húzom a Reggeli Próféta mai példányát, amit valaki ott hagyott korábban. Rezzenéstelen arccal lapozom át a híreket. Nem mintha szívderítő, vagy unalmas dolgokkal lenne tele. Én viszont nem szeretem mások tudtára hozni, hogy mit gondolok minderről. Nem volna túl szerencsés.

   

   Kredit

   
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Hétf. 24 Jún. - 11:27


Icecoffey paranoid
Minden úgy kezdődött, hogy három hete bujkáltam már  a saját lakásomban-igen, köszönöm rájöttem már, hogy szar rejtekhely-, mikor úgy döntöttem a tököm ki van magammal és elmegyek a’ asszonyért az edzésére. Úgy voltam vele, hogy bátor férfi leszek, aki kihúzva magát megy végig az utcán, ez annyira nem jött be, mert végig magam mögé pillantgattam, mint akinek üldözéses mániája van, de legalább kimentem. Ez is valami! Ashe mindig azt mondja örülni kell a kicsinek is, bár ezt fixen a testmagasságára érti, nem arra, hogy épp mennyire vagyok beszari.
Ahogy sétáltam vettem egy kis ajándékot neki, úgyis korábban indultam el kínomban, újabban szokásom volt, vagy csak azóta mióta ő volt a nőm és gáz lett mindig elkésni mindenhonnan. Ahogy irányba helyeztem kis 198 centimétes magas testemet jött a harántimpulzus, hogy nekem jegeskávé kell csokifagyival. Tudom, hogy kurvára nem izomszagú a cucc, de nem bírom meginni az eszpresszót, mert olyan szar, hogy helyben Tibetbe költözöm, nehogy mégegyszer a szemem elé kerüljön, gyorsan be is ügettem annak a hülye francianevű nőnek a fagyizójába, hogy szerezzek egy kicsit.
Már a kávémat is kikértem, vállon is veregettem magam, hogy semmitől sem ijedtem be és próbáltam bebújni egy lábtörlő alá a térkő hangját utánozni, mikor megláttam egy gyanúsan aurorarcú nőt. Aki esetleg még nem vágná, hogy milyen is az…vannak ezek az egészségtelenül rágcsálóarcú középkorú nők, akikről azonnal szaglik, hogy van pedagógusok vagy aurorok, sosem tudtam melyiktől félek jobban, kivéve most. Bevállalnám én még a büntetőmunkát is, csak ne auror legyen. Ashe ezerszer elmondta már, hogy nem kéne ennyire fossak, még sötét jegyem sincs, ugyan miért is buknék le, mint kispados exhalálfaló?! Volt egy olyan retek érzésem, hogy valamelyik korábbi haverom emlékezni fog a gyanúsan sárga csávóra valamelyik gyűlésről és jól be fog köpni, ha szar helyzetbe kerül, azt meg annyira nem akartam kivárni. Minél inkább néztem a luvnyát, annál inkább tapírarca lett, amiről amúgy nem tudom rágcsáló-e, de elég ronda.  Megkaptam a kávémat, széles és beteg mosollyal az arcomon kifizettem, aztán nem volt jobb ötletem annál, minthogy lólépteimmel kicsörtessek a teraszra és helyből bebújjak a legközelebbi asztal alá és ott kortyolgassam a kávémat, amíg el nem ül a képzelt veszély.



Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Nancy Tatton

Nancy Tatton

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Cami Mendes

»
» Hétf. 24 Jún. - 13:31

   
Elias & Nancy

   Nagyon igyekszem kvázi normálisan viselkedni, mint akinek nem egy szénaboglya ül a fején frizura helyett. Nem szeretem, amikor út közben tönkre megy a hajam. A baj csak az, hogy minél inkább foglalkozom vele, annál inkább feltűnik mindenki másnak is. Tehát igyekszem úgy belépni a fagylaltozóba, mint aki egyébként most érkezett a fodrásztól, kikérem a vanília fagylaltomat, aztán sietve leülök, elbújva a Reggeli Próféta mögé. Az legalább segít elterelni a gondolataimat a megjelenésemről, így azt sem veszem észre, amikor a furcsa, rettentően magas, ázsiai fickó megérkezik és még nálam is furcsábban viselkedik. Persze, hogy nem veszem észre, miközben belebújok az újságba és híreket olvasok. Ami azt illeti, sok újdonságot egyébként nem találok benne, a benne lévő események nagy részéről már értesültem bent, a Minisztériumban. De azért elolvasom és nagy elánnal majszolom közben a fagyimat.
Aztán valami hirtelen a lábamnak ütközik, én pedig kikerekedett szemekkel pillantok be az asztal alá, hogy ugyan mi támadott rám egy fagyizó kellős közepén. Ám még nagyobbra nyílnak a szemeim, amikor megpillantom a nyurga férfit, aki az asztalom alatt szürcsöli a kávéját.
-Mondja, maga mit csinál? - szalad ki a számon azonnal, miközben hátraugrom székkel együtt. Mégis mi a jó fenéért ücsörög egy felnőtt varázsló az asztalom alatt?
-Javaslom, legyen egy nagyon jó magyarázata, hogy miért ne csináljak magából asztallapot! - pirítok rá szigorúan, elvégre mégis csak az asztalom alatt ül és... kávézik. Nem, ezt egyszerűen nem is tudom hirtelenjében megemészteni. Tán kukkoló? Vagy elmebajos?

   

   Kredit

   
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Anonymous

Vendég

C’est la vie
Vendég

»
» Csüt. 27 Jún. - 17:46


Icecoffey paranoid
Ha lenne két agysejtem, amit összedörzsölhetnék, már rájöttem volna, nem normális dolog asztalok alá bemászkálni, aztán ott várni, hogy megvilágosodjak. Észre sem veszem a magam is agyvérzésétől hogy az asztal annak a félénél, ahol eltűntem, a másik felénél egy fiatal nő ül, lehet, ha érszrevettem volna se kapok szívrohamot…már nagyobbat annál, amit amúgy is kaptam a tapírarcú izétől. Lehet ott se volt, csak képzeltem? Á nem, nem lehet, hogy most ez az egészet csak haluzom, vagy ha igen, akkor már kompletten mindent, magamat az asztal alatt, ahogy iszogatom a kávémat és örülök a fejemnek, hogy milyen jó hideg benne a csokoládé fagylalt. Akkor ez az egész nem igaz. De ha nem, akkor az asszony se igaz? Megtapogatom a kis ajándékzacskót a farmerem zsebében, az azért ott van, nem kell kiakadnom, a jelek szerint csajom még mindig van, tök hihetetlen.
Rendesen elülnék az asztal alatt, mint láma a hegytetőn, ha nem kezdene el viszketni a balkönyököm. Nyújtózok is, hogy megvakarásszam, de akkora a mozdulat, hogy valaminek nekiütközik a kezem. Nézzed má’, lábak! Na álljunk meg, fasza dolog lábakat találni egy asztal alatt? Vagy inkább az nem fasza, hogy én itt gubbasztok, mint egy okleveles gyökér. A lábaknak fejük is van, ez hamarosan ki is derül, meg ezzel együtt az is, hogy akkor egyáltalán nem haluztam semmit.
Szegény nő, ahogy nézem a fejét ilyet még fixen nem pipált, a legtöbb, amit ki tudok magamból erőszakolni, hogy a pofámon elterül egy kínos vigyor és integetek neki. A kérdésre meg végképp nincs jó válaszom, bár lehet az asztallap jó váltás lenne, tuti nem ismerne fel senki.
-Én…napallergiám van és inkognitóban vagyok-próbálok nagyon gyorsan valami kurva okosat kitalálni, de lehet nem jön be a számításom-…mondjuk lehet nem áll jól.
Inkognitó. Milyen inkognitó Archer, sötétzöld ingben vagy, te nyomorult! Azt se tudom mit pofázok, de remélem ez elég lesz neki, hogy megtűrjön itt a talajszinten.


Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good

Nancy Tatton

Nancy Tatton

C’est la vie
Inaktív
Ki már nem játékos
▽ Reagok :
0
▽ Avatar :
Cami Mendes

»
» Pént. 28 Jún. - 14:56

   
Elias & Nancy

   Nem tudom, hogy mikor került egy felnőtt ember az asztalom alá, sem azt, hogy hogyan és miért. De kétségtelen, hogy amikor megpillantom, hogy mi lapul a lábaimnál. Pontosabban ki. Azonnal hátralököm a székemet és láthatóan cseppet sem örülök a váratlan látogatónak az asztalomnál. Noha a látogatóval még nem lenne baj, de hirtelenjében azt sem tudom eldönteni, hogy valami beteg kukkoló vagy egyszerűen csak meghibbant. Bármelyik is legyen, az én kezem már a táskámban kotorászik, a pálcám után kutatva, hogy szükség esetén használjam is. Már csak azért is, mert a kérdésemre nem úgy tűnik, hogy értelmes választ kaphatok.
-Inkognitóban... a nap elől... - ráncolom össze a homlokomat. Vajon egy tízes skálán mennyire néz hülyének? Nemes egyszerűséggel a székre mutatok, jelezve, hogy amennyiben szeretné újra megpróbálni ezt a magyarázatot, jobb lesz, ha ott teszi és kimászik az asztal alól. Mit keres ott egyáltalán?
Minden esetre, ha nem jön ki onnan tempósan, akkor én fogok gondoskodni róla, hogy megtegye. Ha nem lenne biztos ebben, akkor rászegezett pálcával jelzem felé a szándékaimat, tehát jobban jár, ha felül arra a székre és elmeséli nekem, hogy mit keres a lábaimnál. Cseppet sem tetszik nekem ez a kialakult helyzet. De hát melyik nőnek tetszene, ha egy idegen pasas lapulna a szoknyájánál az asztal alatt?

   

   Kredit

   
Vissza az elejére Go down

I solemnly swear
I am up to no good


Ajánlott tartalom

C’est la vie

»
»
Vissza az elejére Go down

Napsütés és vanília fagylalt

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Archívum :: Befejezetlen játékok-