Girlpower

Holly Hyland

Ignorance is yous best friend

Becenév:

Hole (black)

Kor:

17

Származás:

Fél(j)

Lojalitás:

Rock n' roll

Képesség:

Színváltós rágógumi

Csoport:

Ilvermorny

Rank:

Horned Serpent

Play by:

Hayley Williams

Karakter típus:

Ezaenyém

Anyám, te aztán megcsináltad. Újfajta szivart szívott, bottal járt (ki tudja mekkorával) és csak mert mentaszaga volt, értett a legendás állatokhoz, felvette azt a röhejes süveget, növesztette a formára vágott fazonszőrt, te képes voltál belezúgni.
A visszafogott mosolyt nem ismerte, képtelen volt nyakkendőt kötni és kimosni a zoknijait, de fény gyúlt pálcája végén és egy intéssel eltüntette a pattanásokat (később nekem is sikerült)
Ez történik hát, ha hagyod nyerni a szíved, füstbe vonnak, amiben csillognak a midikloriánok, kitolják a mellkast, behúzzák a hasat és a szarvas kígyó újra meg újra nagyot lök rajtad.
De legyünk realisták, melletted, csóró mosónő rohadtul megtanultam ignorálni az ábrándokat. Millió pöcs mászkál ezen a gömbszerű, mérgezett golyóbison, hány olyan lehet, aki tisztességes? Hát maradj egyedül, mint az anyád, vagy tanulj meg pénzt varázsolni, mint az farok, aki spermát szolgáltatott, hogy te létregyere.
A szappanszagú termekben, ázó lepedők között anyád megtanított kiábrándulni és újrateremteni a valóságot, arról álmodni, amikor a lepedők már frissen vasaltak, még melegek, ropognak, virágillatú öblítőtől bűzlik minden, a mechanika kicentrifugálta a sárga húgyfoltokat, ragadós ondót a fekália nedvesfingját. Undorítóak voltunk éhezés közben, a beázott albérleteinkben, én a kézzel varrott rongyruhákban, sajnáltuk magunk és lassan elfelejtettünk sírni, a nyomorhoz könnyű hozzászokni.

Egyszer törékeny voltál, máskor őrült, néha beléjük rúgtál, aztán összefeküdtél velük, sokszor röhögtem és ordítottam, rúgtam, ami elromlott, simogattam a töröttet, takarítottam, koldultam, verekedtem, vacsorát szereztem, aztán pálcát és sok barátot, sok ellenséget, sikolyt és keménységet, rengeteg önérzetet, ezer bazdmeget transzformáltam szebbé és jöttek hangjegyek, a lélek kiokádása, színpad, mosoly, vad szédülés, végül leráztalak anyám, miután túl sokáig voltam az anyád, voltál az ő anyja és amíg el nem hagyott a mi anyánk, az egyik számom címe a jó édes anyátok, tudod az ő anyjuk, mindig a másé, tökéletes volt.

Most aztán repesztek, humorral és turbóval, hogy ez néha keserű, engedd meg, hogy ez néha bánt, hát elmúlik, de nézd én ilyen vagyok, egy rossz dalszöveg bevezető nélkül, egy mindig harsány sikoly és sokféle szín, ezer, őrült ötlet, kusza szabálytalanság a bonyolult képletekben, mert szeretek arra gondolni, amire senki más, megcsinálni mindent, amit nem mernek, lázadni folyton és hangosan, kioktatni a férfiakat, mert nem hiszek bennük, szeretnek, mert sosem futok utánuk és az ostoba alfa szellem becserkészni vágy, pedig ez igazán csak játék, én mindent egyedül csinálok, én minden lehetek, robbanószer, gyújtózsinór, füst és méreg, felrúgni mindent a nagy számmal, hiszen alig vagyok 157 centi és 50 kiló, mindenbe bele lehet magyarázni, kiírni a történetekből, belevésni a fákba a nevem, szívecskébe, nyíllal áthúzva forever alone, mert ugye a szív csak akkor törik ha van és én nem adom meg magam a rossz rímeknek, ócska toplistáknak, hamis hangoknak egy elrontott koncerten, hanem legyek harsány kiáltás felejthetetlenség, képző, rag, jel egy poszteren, az az a lány, aki akkor szabadságról énekelt nekem.

- Will, sok mondanivalóm lesz egyszer, ha már nem zenélünk együtt, történik ilyesmi zenekarokkal innen és túl, bár nekünk minden Amerika, mint egy megváltás és az akkordok, tónusok, hogy fogunk sírni, ha egyszer elnémul a világ, pedig mindketten pont olyanok vagyunk, akik hülyét csinálnak minden komolyból, hogyan fogjuk felforgatni a világot, ha egyszer kikopunk a rímekből és nem lesz már anyám papíron sem, vagy neked varázspálcaregisztrációd, sok minden működik abrakadabrával, te leszel a legrégebbi barátom, ha mindenki kikopott mellőlem, mert nem bírta elviselni, hogy furcsán káromkodom, vagy ötféle színnel festek egyszerre, egy-egy minden ujjamra és mi lesz az összes koncertturnénk után, ha lelépsz a csajokkal, mi lesz azzal a hajrálánnyal például, akivel pöpöcsölsz, vagy azt sem, annyira kicsi még, azzal a sokkal, akit majd összetörsz, hol fogok én unatkozni és kire várni az összehugyozott falaknak támaszkodva, míg te felszeded őket, mert a bandából minden rockernek csajozni elvi kérdés, a rajongók csak erre vannak és hiába vágyik rám egy-egy nyáladék a sarkokon, ott maradok egyedül, várni a lecsillapodó erekciót, nektek ez milyen fontos, én meg mennyivel többre tartom magam egy gyors numeránál, pedig lehettem volna áruló kurva, mint az anyám, hoppá, elfelejtettem becsomagolni a káromkodást, de tudod szégyen lenne gésának hívni az olyat, aki pár dolcsiért odaadja magát, inkább rágyújtok egy rágóra, akkora lesz mint a fejed Bowan, mert nálunk mindenki zenél, olyanok leszünk végzősként mint Ilvermorny első tücsökbandája, ha nem buksz majd le mégis, mert csak azt a botot tudod használni, ami a nadrágodban van, agy helyett is az dumál néha, csak ezért szoktalak tökön rúgni, ki foglak-e nevetni vajon mindennek a végén, túl a ballagáson, ha én megint egyedül maradok az önmegtartóztatásommal, a makacs magányban és felírom az égre nagy betűkkel az örökkét, pedig lehettem volna igazi feminista, tárgyalásokon verni az asztalt, mertmindenhezjogunk van, mi vagyunk az igazi főszereplők, nők nélkül nem lennének férfiak, csak az a nonszensz tudod, hogy utálok körmöt meg hajat bűvölni, találkozunk majd a fa alatt, ott lógok majd fejjel lefelé, mint a bolond, csak így egymagam, vérző orral, korai halállal, fiatalon és szépen, végsőkig hűen magamhoz, ámen.

Gratulálunk, elfogadva!

artificem commendat opus

Kedves Holly!

Nos, lenyűgöző az, hogy képes vagyok még így kapkodni a fejemet jobbra és balra. Igazán megmozgatott ez az előtörténet - kondi és izzadság egyvelege az Ön egész élete, ezt bátran kijelenthetem. Életerős, a létezés mélyét és magasságait is megjáró karaktert ismerhettem meg, és ez fantasztikus egy olyan világban, ahol minden ember önsajnálattól bűzlik, és a legfőbb, a hőn áhított vágy a minimálbér. Mert nem mernek ennél nagyobbat álmodni, ezért véghez sem tudnak vinni semmit. Ne járjon így, ne lankadjon, csak törtessen, amíg lehet! Először ezt a foglalók irányába teheti meg.
Robert Blynberch

Foglalók • Hírek • Kapcsolatkereső
Eddig történt • A Főnix Rendje listája