A húgom vagy, ráadásul a szöges ellentétem. Szőke hajaddal és kék szemeddel arcodról csak úgy sugárzik az ártatlanság, és te ezt jól tudod, sőt néha még ki is használod ezen adottságodat. Velem ellentétben te nem szeretsz tanulni, szüleink szerint a jegyeid leginkább a tűrhető szóval jellemezhetőek, csak egy-két tantárgyból vagy kiemelkedő. Segítőkész vagy az emberekkel és mindenkivel. Ahhoz képest, hogy én mindig is tudtam, hogy akárcsak a szüleink, én is auror szeretnék lenni (esetleg ereklyevadász), te még mindig nem döntöttél. Semmi terved nincs a jövőre nézve és ez elszomorít. A kalandokat, a veszélyt sem szereted úgy, mint én, inkább a nyugalmat kedveled. Az pedig, hogy nem az én házamba osztottak be téged, csak még több aggodalomra adott okot. Nem tudok figyelni rád, pedig biztos vagyok benne, hogy neked sem könnyű megélni azt, hogy édesapánk már körülbelül egy éve leukémiás és ez gyógyíthatatlan. Mégis mi lesz veled húgi?
Ráadásul tagja vagy a házad kviddics csapatának is, imádod ezt a "sportot", amit én nem nézek jó szemmel. Nem vagyok jó véleménnyel erről az állítólagos sportról, s te is tudod, mennyire utálom, de ez nem igazán érdekel téged.

//PB-t illetően természetesen más szőkeség is szóba jöhet, nagyon várlak!