+18
Azt hittem sosem érünk vissza a kastélyba, egyrészt mivel úgy szakadt ez a kurva eső, mintha külön nekünk találták volna ki, másrészt, mert a lány, akit cipeltem fixen nehezebb volt nálam. De hát szolidaritás vagy mi a fasz, ez lenne az, amiből Adore ma éjjel megbukott? A rohadt eső meg a közös szenvedés jó volt arra, hogy egyelőre ne kelljen beszélgetnem Tesannával, mert őszintén kezdtem azon majrézni, hogyha megkérdezné, hogy mi is zajlik most a fejemben nem bírnám ki és simán elmondanám, hogy úgy érzem magam, mint akit lassan és ráérősen zsigerelnek ki. A legrosszabb az volt az egészben, hogy tudtam, hogy el kell jönnöm, mert ötletem sincs mik lettek volna a következmények, ha maradok, de közben erőteljesen bassza a csőröm a tény, hogy otthagytam Adore-t abban az egyre mélyülő szarfergetegben és ez kurvára nem volt helyes és nem is vall rám. Elsőéves korom óta barátok voltunk és még sosem hagytuk egymást cserben meg szarban…cseres szarban meg végképp nem, de vajon ki kezdte? Lényegtelen is, ez most úgy sem a kicsinyes bosszúm, az valami egészen más lett volna, ez volt a legjobb, amit abban a helyzetben tehettem. Ezzel nyugtatom magam, ez a kisebb rossz, sosem voltam egy hősalkat, de most legalább tettem valamit ezért a két lányért, akik valószínűleg arra sem fognak emlékezni, hogy milyen rendezvényen voltak, nem hogy még arra, ahogy itt cipeljük őket, mint két indokolatlanul nehéz liszteszsákot.
A kastélyban kezdem csak rendesen érezni, hogy ürül a kedélyjavító és az alkohol elegye a szervezetemből és bevallom úgy érzem magam, mint akit most tapostak bele a földbe izomból, amellett, hogy úgy fáztam, hogy kénytelen voltam attól rettegni, hogy már mások is hallják, ahogy remegnek a csontjaim, miközben kikérdeznek minket. Elmondtam, hogy megütöttem azt a kis gecit, pedig lehet, hogy nem kellett volna, de ami azt illeti, eléggé büszke voltam rá, holott nem nagy dolog, de legalább fogtam magam és kiálltam valakiért…bár nem tudom mi történt volna, ha nem jön a második töréspont, ami valahogy semlegesítette az elsőt.
Tesanna szavaira bólintok, jól esik, ahogy a hátamhoz ér, meleg a keze, a hátam, sőt esélyes, hogy a testem minden pontja, kegyetlenül hidegnek hat hozzá képest. Borzasztóan érzem magam és biztos vagyok benne, hogy úgy is nézek ki, a hajamból csöpög a víz, a sminkem az egyetlen, ami jó állapotban úszta meg a történteket, mivel volt eszem varázslattal lefixálni indulás előtt, annyi eszem viszont nem volt, hogy ne ezt a redves tűsarkú ribanctaposót vegyem a lábamra, akkor talán nem fájna minden nyomorult lépés, amit meg kell tennem benne.
-Nem tudom – válaszolom, mert őszintén fogalmam sincs, mi lesz a gyökérrel, valószínűleg akkor lennék a legelégedettebb, ha felakasztanák egy közeli fára, hogy mindenki jól lássa mi történik a hozzá hasonlókkal, de erre nincs sok esély- kurvára nem hiszek az igazságszolgatásban.
Kérdésére csak egy szomorkás mosolyt villantok rá és végignézek magamon, hát igen…borzasztó ez az egész, kicsit sem így terveztem ezt az átkozott estét, de hát mikor volt itt utoljára bármi is úgy, ahogy azt Giada Dargan előre kitalálta? Tán mikor még szűz voltam, tán még akkor sem, fasz tudja.
-Mint a kétszer mosott szar centrifugázva. És te?
És most kéne mondanom, hogy sajnálom a teljesen random kirohanásomat és ígérem ezentúl normális leszek vagy legalábbis úgy fogok csinálni, mint aki az és nem fogok belezokogni a nyakába mindenféle publikus eseményen, de nem megy. Inkább csak bölcsen hallgatok az esetről és próbálok úgy tenni, mintha meg sem történt volna. Érzem, hogy néz, de inkább az ablakokat fixírozom, nem akarok egy sajnálkozó tekintettel találkozni, hiszen van rá sansz, hogy most pont arra gondol, hogy „szegény, nyomorult Gia , hát teljesen egyedül maradt és mintha mindehhez pluszba még kezdene megmakkanni is”.
-Valószínűleg azonnal kineveztek volna a Roxfort első és egyetlen hivatalos serpájának- mosolyodom el, mert ha valamiben igaza van, akkor az ez. Valahol örülök, hogy vele jöttem, nem akartam volna valami olyat tenni ezen a elátkozott estén, ami gyökeresen megváltoztatta volna a rólam alkotott képet másokban, mert egyetlen dolgot tudok biztosan, mégpedig azt, hogy képes lettem volna megölni Dougoult, ha nem zökkentenek ki.
Minél közelebb kerülök a saját hálókörletemhez annál inkább azt érzem, hogy nem akarok egyedül lenni, a szobatársaim nagy része ma nem a saját ágyában alszik vagy legalábbis egyelőre nem azon van, hogy magára húzza a takarót. Nekem meg semmi kedvem nem volt magzatpózba kuporodva bámulni az ajtót és várni, hogy Adore visszajöjjön, mert visszajön, ugye? Mármint, rossz pénz nem vész el, ezt szokták mondani, tehát esélytelen, hogy valami baja essen, sokkal valószínűbb az, hogy nem lesz kedve az enyém mellett lévő ágyban aludni, ez újabban elég gyakran megesik vele.  Kezdek azon pörögni, hogy  vagyok -e már azon a közösen beivós, begyógyszerezős ,alvásig pofázós szinten Tess-szel, de kurva nagy mázlimra, mintha egyből levenné mire gondolok.
-Akkor…gyere csak, úgysem tudok ma túl sok mindenkiről, aki a hálókörletemben maradt volna –mondom és ajkamon elégedett mosoly játszik, miközben elsuttogom a jelszót és intek a fejemmel, hogy kövessen a zöldes fényekkel megvilágított klubhelységen át- majd előszedek neked valami száraz ruhát, nehogy tüdőgyulladást kapj a mai sokk mellé.

+18
Nem kellene különösebben meglepődnöm azon, hogy Tesannának  fontosabban a szabályok, mint nekem, mert én pont leszarom az ehhez hasonló baromságokat. Sosem voltak oda ezekért az iskolai dolgokért, a hülye tiltásokért, az egyenruháért, a házpontok meg épp annyira érdekeltek, mint a Mágiatörténet, szóval a semminél is kevésbé, de hát tőle függ, ha már engem választott egy jó zuhany helyett, nekem máshol is pont annyira megfelel.
-Ahogy szeretnéd, – mondom és rámosolygok- sietek.
Valójában azért annyira nem kapkodom a lábam, tény, hogy kurvára hősködtem és kicsit szarabbul vagyok, mint gondoltam, mert amint belépek a hálókörletbe és meglátom Adore ágyát rám tör a zokogógörcs. Mert mindig ott van az a kurva „mi van ha” és hirtelen mindennél jobban kiborít a lehetőség, hogy valami történt vele. Nem tudom elképzelni, hogy még is mi lehet az a valami, de amik azon a bulin történtek erősen kiakasztották a para-mérőmet, pedig nálam azért kicsit máshol mozognak a határok, mint egy átlagos diáklánynál.  Eleve már az ötlet, hogy hát miért is ne tartsunk bulikát a Szellemszálláson…anyádért, azért, én sem tudom mire számítottam, mikor azt mondtam, hogy persze, biztos kibaszott jó móka lesz. Gondolom erre szerette anno mondogatni nagyanyám, hogy az élet nem mindig kellemes, de rémregénynek elmegy, ha eleget dolgozunk rajta.  Az utóbbi néhány hétben mintha imádnának a katasztrófák, majdnem az összesnél jelen vagyok, aminél tudtam volna segíteni, annál pedig nyilván a közelben sem voltam.  
Mintha Adore rendkívül terhes nővére arról próbált volna egyszer lelkesen meggyőzni, hogy a sírás jó a testnek…vagy a léleknek? Ezt már nem tudom, de úgy érzem itt az ideje kipróbálni, szóval kihasználom ezt a két percet arra, hogy fojtottan kibőgjem magam a ládám felett, miközben valami elfogadható ruhát kerestem magamnak és Tessnek. Azért tíz percen belül igyekszem összeszedni magam, átöltözni, felmarkolni a cuccaimat és elindulni abba a bizonyos elhagyatott terembe, de előtte még muszáj bevennem egy kedélyjavítót, szeretném pont úgy érezni magam, mint ennek a végtelenül elbaszott estének az elején, mikor még minden nagyjából rendben volt, mikor még nem gondoltam akaratlanul is arra, hogy vajon Adore túléli-e az estét, mert túléli, a csótányt ritkán csapják agyon, mi meg igazi csótányok vagyunk a makacs fajtából.
Nincs sok kedvem a hajammal babrálni, bár kezd hullámosodni, amit világéletemben utáltam, de legalább a sminkem kitartott. Végül is már nem nézek ki olyan borzasztóan és most, hogy nincs rajtam melltartó nem is érzem magam olyan idiótán. Felkapok egy hosszú kardigánt a fehér trikómra és őszintén reménykedem benne, hogy már egyáltalán nem lehet rajtam látni, hogy néhány perccel ezelőtt a lehető legszánalmasabb módon bőgtem bele a párnámba.
Belépve a terembe azonnal megcsap a meleg és kezdem hulla feleslegesnek érezni a kötött kardigánt, ami eddig kellemesen melegen tartott.
-Nem mondtad, hogy szauna lesz-dobom is le az említett ruhadarabot az egyik padra- ha ezt tudom, fürdőruhában jövök.
Eközben veszem észre, hogy talán kicsit hamar törtem rá és nem tudok nem mosolyogni rajta, van egy híre szóval nem hittem volna, hogy az a szégyenlős típus lenne, de azért aranyos meg minden.
-Hoztam neked egy pólót, ahogy látom ez elég nedves lett-nyújtom át neki az egyik szürke felsőmet és közben azért kicsit végigmérem, kíváncsi vagyok a reakciójára. Nagyjából egy méret vagyunk, biztosan jó lesz rá. Ilyenkor örülök a legjobban, hogy sikerült lefogynom, mert nem szívesebben vállalnék be nyilvánosan egy nagyobb méretet, így is hetekig küzdöttem, hogy beleférjek ebbe a kurva tapadós farmerba, de sikerült. Ha már siker, akkor bonbon, na baszdmeg. Néhány másodperc alatt pörög a fejemben a kalóriaszámláló, igazából nem szabadna, olyan jól haladtam az elmúlt napokban, nem kellene most elbaszni az egészet., de…most normális ember vagyok, Tesannának fogalma sem lehet bizonyos problémáimról, szóval nem lenne jó, ha most derülne ki a dolog. Elveszek egy bonbont és élvezem az ízeket, amihez hasonlót már két napja nem éreztem, majd cserébe holnap egésznap koplalok.
- Köszönöm, te meg ezt próbáld ki, cseresznyés, vagyis kicsit kevésbé undorító, mint a sima verzió-teszem az asztalra az üveg vodkát, amit az eredeti terv szerint már rég meg kellett volna innom, de hát nem mennem mindig úgy a dolgok, ahogy én ezt akarom. Ma annak is örülni kell, hogy itt lehetünk és nem itatott velünk bájitalt valami pöcsfej, hogy aztán megerőszakolhasson.

+18
Milyen kis szégyenlős lett ez a lány hirtelen, bár ha nagyon szeretném a saját egomat simogatni, akár azt is mondhatnám, hogy a személyem varázsa lehet a hatás, de erre kicsi az esély. Tény, hogy hetek óta magam is csak pislogok, mint luxuskurva a falunapon, mert szinte hihetetlen, hogy mi ketten ennyire jól kijöjjünk egymással, főleg azután, hogy minden ott kezdődött, hogy mi a faszom már az, hogy Adore meg Teddy együtt. Most meg itt piázgatunk egy enyhén túlfűtött terembe, Adore-ral szoktam ilyen dolgokat csinálni és erről mindjárt eszembe is jut, hogy voltak idők, mikor ilyenkor nem csak az alkoholizálással voltunk elfoglalva…de gondolom ennek már kurvára annyi.
-Egyáltalán nem gond, bírom a meleget- mondom és szinte azonnal leesik, hogy ez kibaszott áthallásos, de azért úgy csinálok, mintha teljesen direkt csúszott volna ki a számon. Most nem azért de ő az a csaj, akit Adore előszeretettel nevez leszbinek, közben a legjobb barátnője kezdi úgy érezni, hogy megsül a kezében a gesztenye, de természetesen ez fel sem tűnik neki. Nem tudom szeretném-e, hogy észrevegyen bármit abból, ami a ködös kis agyamban folyik. Összecsomózom a mellem alatt a trikómat, így legalább van lehetőségem megvillantani a hasamat, amin aztán tényleg hónapokig melóztam, volt, hogy ájulásig, de ebben a percben elégedett vagyok magammal és közben alig észrevehetően figyelem Tess-t. Úgy tűnik kényelmetlen neki, hogy előttem kell átöltözzön , így inkább hangosan levágom magam valahova és felpakolom a lábaimat a padra, csak azért kell hozzá a robaj, hogy tudja, nem figyelem, hasonló helyzetben ez engem is megnyugtatna.
-Nem para, én pár hétig úgy rá voltam állva, mint a vízre szokás-vallom be, holott kurvára nem oké, hogy ennyi időn keresztül csak akkor bírtam funkcionálni, ha fogyasztottam valamit, amikor meg persze nem akkor a kedves barátnőm vádolt meg azzal, hogy minimum kábítószerezem. Bár tény, hogy most ez a drága lány is úgy dönti magába a vodkát, mintha üdítő lenne, kicsit el is kerekednek rajta a szemeim.
-Azért hagyj nekem is, mi lesz itt velem, ha egyedül baszol be-nevetek halkan és már azt sem tudom mikor éreztem magam ennyire normálisan. Amint az üveg visszakerül az asztalra én is nagyot húzok belőle és igyekszem nem elfintorodni, ahogy az alkohol végigperzseli a torkomat, majd megnyalom az üveg száját, csak, hogy Tesannának legyen mit néznie.  Érzem magamon a pillantásait, eddig csak akkor éreztem, ha nem figyeltem rá, de mostanra elég direkt lett a dolog és ezt bevallom annyira most nem vágom. Na mindegy, nem értenem kell a dolgokat, hanem hagyni kibontakozni őket, végül is itt ül velem szemben egy lány, akinek megdöbbentően jól kivehetőek a mellbimbói és nyilván kurvára nem bírok nem odanézni.  Maximum azt fogja gondolni, hogy egy igazi paraszt vagyok ferde hajlamokkal, de ezen talán már meg sem lepődne senki, inkább belekortyolok az üvegbe és közben keresni kezdem a szemkontaktust valamivel feljebb is.
-Mintha ki lenne írva a homlokunkra baszott nagy betűkkel, hogy „áldozat”- reagálok némi késéssel, legalább ezzel is elvonom a saját figyelmem – komolyan kezdem azt gondolni, hogy a kastélyt valami kelta szentélyre építették és emiatt x évente x diák vérét követelik az istenek, vagy csak olvastam valami hasonlót is kicsit belezakkantam.
Pedig tény, hogy kezdek hinni a saját hülye gondolataimnak, mert, ami itt történik az kezd túl durva és felfoghatatlan lenni ahhoz, hogy puszta véletlen lehet. Ennyi szarság nem történik ugyanazokkal az emberekkel ennyire rövid időn belül.

+18
A kedélyjavító és az alkohol elegyéért kurvára oda meg vissza van a testem, kezdem érezni, ahogy megint puha perzsaszőnyegre kezd hasonlítani a világ, pont erre volt szükségem, ezt akartam. Szeretnék végre egy olyan estét, amikor nem történik velem semmi olyan, amiből vetítés nélkül is lehetne újságcikket csinálni, szeretnék megint normális és unalmas lenni, olyan, amilyen azelőtt voltam, hogy minden szarrá ment körülöttem. A családom, Anetta, Teddy, Adore csak el akarom felejteni az egészet néhány órára és a kialakult helyzet végre nekem kedvez. Tess kezd felengedni, én sem ülök már olyan feszesen, mint eddig, inkább iszom egy nagy kortyot a vodkából és érzem, hogy minden korttyal kicsit távolabb sodródom ezektől a hihetetlenül elbaszott dolgoktól, mintha meg sem történtek volna.
-Ja, ha megérem az öregkort – mondom, de erősen kétlem, hogy elélnék akár csak negyven éves koromig is, faszom az öregedésbe- lesz mit mesélnem az unokáimnak…bár tény, hogy rohadtul nem lesznek unokáim.
Nem gondolok a rossz dolgokra, kizárom őket, mert már úgyis megtörtént mind, csak azt akarom gondolni, hogy ma már lenéz rám Buddha, vagy valami más istennek nevezett babonaszereplő és azt mondja, hogy Gia Dargannak bőven elég volt mára a gore-ból és hagy végre utamra menni. Na azt kurvára tudnám értékelni. A jelenlegi állapotomban az a legfaszább, hogy nem majrézok semmin, élvezem, ahogy Tess bámul és lassan nyújtózkodom egyet, hogy felsőm még feljebb csússzon, éppen nem látszik ki a mellem és közben nem tudom nem az arcát figyelni, végre valami, ami szórakoztat és nem halálba ijeszt aztán pszichomókushoz irányít.
-Nem tudom – ropogtatom át az ízületeimet – Dougoul kefélni akart egyet, ez tény, de nem az ő súlycsoportja megbűvölni a tükröket és ráhozni az hidegrázást erre az illusztris társaságra, láttad a fejét? Szerintem olyan sokkot kapott, amilyet még soha és nem hiszem, hogy a pofonom kavarta meg azt a húgy agyát, de mindegy is. Nem akarok ezzel foglalkozni, basszák meg mind, a társadalom, az iskola meg az összes kispöcsű inkompetens fasz- nevetek és felállok, hogy lassan a lány mögé sétáljak, nem kellene, de be vagyok mindenezve és úgy érzem itt döglök meg, ha nem futtatom végig az ujjaimat a haján.
Egyébként igazat kell neki adjak, szóval csak bólintok, valószínűleg, ha nem áll a fejére körülöttem, körülöttünk ennyire hirtelen minden sosem szólunk egymáshoz és én maradtam volna számára a csaj, aki hármasban csinálta a bátyjával és Adore-ral. Minden elbaszott este vezet valahova nem? Az az este kishíján oda vezetett, hogy feladjam a büszkeségemet, de nem tettem, ez a nap pedig valami egész más lesz.
-Szép a hajad így -dicsérem, miközben  lassan a hajába túrok és közben végigfut az agyamon, hogy Adore mit mondana erre, de nincs itt, nem figyel rám, nem érdeklem, szóval kurvára nem is mondhat semmit. Élvezem, hogy irányíthatom egy kicsit szegény lányt, nagyon tetszik, hogy minden figyelmét lekötöm, ahogy elpirul, kicsit az alkoholtól, kicsit miattam, kezd leesni, hogy mi is itt a helyzet.
-Én is örülök, hogy ilyen véletlenszerűen összekerültünk – nem változtatok a pozíciómon csak előrehajolok az üvegért, mindezt úgy, hogy a lehető legközelebb legyek Tesannához, tény, hogy eleve be vagyok kicsit lassulva, de azért direkt nem sietem el a mozdulatot. Mikor magamhoz veszem az üveget iszom belőle, aztán a lány felé nyújtom.
-Nem akkora gáz, hogy így sikerült ez az egész leszámítva a véres tükröt meg a többit, végül is…veled akartam piálni és itt is vagyunk.

+18
Hihetetlen, de komolyan kezdem jól érezni magam, úgy, ahogy eredetileg akartam ezen a rohadt hepajon, ami ugye átment rémálomba, de azért a végére csak kiegyenlítődnek a dolgok. Figyelmen kívül hagyom a korábban érzett gombócot a torkomban és elmagyarázom magamnak, hogy tükrök törtek, két lány a gyengélkedőn, köcsöggel lett valami, Adore meg biztosan remekül el van a faszijával. Kicsit erősebben kell, hogy toljam a fejemben a mantrát a szokásosnál, de szép lassan bejön a tudatmódosítás minden fronton és elhiszem, hogy minden kurvára rendben van. Tesannának igaza volt, valaki szopatott minket, mi meg ügyesen beálltunk a fasz rossz oldalára csapatosan, megesik, semmi rendkívüli, nem is kell rá gondolnom.
Egészen jól elterelem a figyelmem minden másról, ahogy beletúrok a lány hajába és elégedett mosollyal figyelem a reakcióit. Nagyon jó, pont ahogy akarom, rendesen eteti a lesoványodott önbecsülésemet a helyzet, talán nem kellene provokálnom, de nem bírom ki. Nem is tudom, mikor vettem észre Tess-t, mint potenciális áldozatot, de szép lassan elkezdtem neki jeleket adni, kicsit tudat alatt, kicsit direkt…tudni akartam igaz-e, amit Adore mondogat. Nem gondoltam, hogy eddig viszem a dolgot, hogy így hagyja majd magát, de most már nem állok le csupán azért, mert geci dolog lenne letéríteni Teddy kishúgát a jólnevelt, szűzies tisztavérű leány tipikus és kurvára unalmas útjáról.
- Milyen édes vagy- azt mondja gyönyörű vagyok, ezen halkan kuncognom kell, mert nem tudom épp ezt a szót mondták-e már rám valaha. Nem tartottam gyönyörűnek magam, talán, ha az önértékelésem nem lenne egy kalap szar és nem azért vedelnék vodkát, mert abban van a legkevesebb kalória, nem csinálnék ennyi faszságot, mert nem lenne szükségem rá, akkor lehetnék normális diák, aki elnyomja az ösztöneit és elvegyül. Na hát ez nekem sosem működött, én valami másban vagyok jó.
Őszintén meglepődöm, ahogy Tesanna hirtelen szembekerül velem, de nem vagyok én idióta, hogy hátráljak.  Most tényleg ötletem sincs, hogy mit akar csinálni, egyik szemöldökömet felvonva, kíváncsian nézek a szemeibe, aztán a melleire, aztán észreveszem magam és visszaterelem a figyelmemet az arcára. Szinte érzem felém áradni a zavarát, mintha mondani akarna valamit, aztán csak nézünk egymásra ilyen furcsán izgatottan. Nem hazudok, kicsit sokkot kapok, mikor megcsókol. Basszameg, na erre nem mertem volna fogadni, biztos voltam benne, hogy sosem lépne, passzív félként talán élvezi a helyzetet, de ez, azt hiszem tévedtem. Pár másodpercig nem reagálok, annyira meg vagyok döbbenve, aztán lassan a pólója alá csúsztatom a kezem, egészen a bordájáig, feljebb is siklana a kezem, de ennyire azért nem vagyok bátor, de ami a csókot illeti rutinosan átveszem az irányítást. Mire úgy rendesen élvezni kezdeném a dolgot, tudatosul bennem, hogy az ajtón kívül rohangálnak, mint az elmeházasok és ez kurvára zavar.
-Mi a faszért nem lehet kibírni egyetlen napot ingyen cirkusz nélkül?!- sóhajtom ingerülten, ahogy a lány csípőjére csúsztatom az egyik kezem és a nyakát kezdem csókolgatni, de már biztos vagyok benne, hogy hamarosan el kell engednem ezt a kellemes pillanatot, mert ahogy már megszokhattuk jön ránk a tré ezerrel. Semmi kedvem elrontani magamnak ezt az egészet, szóval kapaszkodom minden másodpercbe, mint a körmetlen macska, közben pedig összeszorul a gyomrom, ami egyértelműen jelzi, hogy baj már itt is van, nem kell érte a szomszédba menni.

+18

Csókolom Tesanna ajkait és igyekszem nem gondolni Adore-ra, ez az egyetlen és legfontosabb dolog jelenleg, minden eszközzel kizárni az agyamból, mert most, hogy kivételesen embernek érzem magam rohadtul nem akarom, hogy akár csak egy percre is eszembe jusson, egyszerűen nem volt helye most a fejemben. Addig erőltetem a dolgot, míg sikerül pár percre elengednem mindent és élvezem, ami történik, a lány döglik értem, mint a fáradt őszi légy és ez kurvára bejön, nem is akarom tagadni. Az ajkai közé sóhajtok és a lelkesedését engedélynek veszem, hogy végre feljebb is kalandozzon kicsit a kezem a bordáinál, hüvelykujjammal lassan simítok végig a mellbimbóján és aprót harapok az alsóajkába. Minden tökéletes is lenne, ha nem menne kint megint a kibaszott elmebaj és nem jönne hozzá az az idegesítő gut feeling.
Átfut az agyamon, hogy talán függőben kellene hagynom ezt most és megnézni, hogy mi a véreres lófasz van már megint odakint , de Tess igyekszik meggyőzni, hogy csak valami piti hülyeség…és én hallgatok rá. Valahol mélyen tudom, hogy talán nem kellene, de hagyom, hogy bezárja az ajtót és hogy elvonja a figyelmem az undok kis hangról a koponyám balsarkában, ami azt nyüszíti, hogy valami kurvára nincs rendben. Nem érdekel, nem érdekelhet mindig minden, megvívtam Adore csatáját a faszfejjel, míg ő kint okádott, nyomozok az aurorok helyett, akik egytől egyik szánalmas puhapöcs módjára viselkednek és tartom a kapcsolatot apámmal anyám helyett, aki szimplán csak egy gyáva szar. Ennél jobban nem is legitimálhatná semmi, hogy tele legyen a tököm mindennel is.
Most valami más kell, valami amitől végre normális lehetek, az, hogy érezzem, hogy valakinek fontos vagyok és nem csak az üresfejű ázsiai pinát látja bennem, kell, hogy ne újabb strigula legyek, hogy ne azért legyek valakivel, mert a barátnőm rávett valami faszom fogadással. Érezni akarom, hogy azzal együtt is kellhetek valakinek, amilyen vagyok és tudom, hogy ezt most csak hozzáképzelem, de Tesanna mosolya épp valami hasonlót ígér nekem.
Olyan hirtelen lesz félmeztelen, hogy még a szavam is eláll. Végignézek rajta és elsőkörben az jut eszembe, hogy hihetetlenül jól néz ki, második körben pedig az, hogyha nem nekem vetkőzne itt ilyen lelkesen gyűlölném azért, mert ilyen tökéletes.
-Kurvára gyönyörű vagy- suttogom az ajkai közé, miközben végigsimítok az egész felsőtestén.  Nem tudom, hogy ez valami családi vonás-e Nottéknál, de valahogy kicsit mindig sokkot kapok attól, hogy mi is rejlik a kis őzikeszemeik mögött. Itt van ez a lány, aki adja a boldogságos gyümölcsérlelő szűzanyát, miközben titkon arra vágyik, hogy egy másik lány csókolja végig a teste minden pontját, ha belegondolok van valami, amiben nem hasonlítunk, de második pont eléggé egyezik.
Minden pillanatnak örülök, mikor adásszünet van az agyamban, de most az jön abba a tyúkeszembe, hogy talán nem kellene, le kellene állítanom és elhúznom a bús picsába vekengeni azon, hogy milyen szar is az életem, ahogy szoktam. Mikor először arra jutottam, hogy be kellene próbálkoznom nála még csak egy szimpla bosszúhadjárat lett volna az egész és a személye pont annyit számított volna, hogy egyszerre bántsam általa Adore-t és Teddy-t, de most már egész más a helyzet. Lehet, hogy eleinte manipulálni próbáltam, de simogatta a hátam, mikor bőgtem, mint egy idióta, beszélgetett velem, kipihenhetné magát vagy csinálhatna bármi értelmeset, de úgy döntött inkább velem akar aljasodni és orbitális geciség lenne kibaszni vele, de az sem lenne jobb, ha most magyarázat nélkül itthagynám…félmeztelenül. Lehet magam ellen dolgozok, de inkább én is csak megszabadulok a felsőmtől és hagyom, hogy megnézzen magának.
Közelebb húz és a szemébe nézek, nem tudom mit mondjak és azt sem igazán tudom, hogy mondanom kellene-e egyáltalán bármit, mintha be lennék oltva jó döntések ellen, de ha őszinte akarok lenni magammal, hát kurvára semmi kedvem lógva hagyni ezt a felhívást franc tudja mire. Nem döntök, szimplán nem érdekel semmi, egy mozdulattal lejjebb tolom a nadrágját és gyengéden végighúzom a körmeimet a combja belső részén.
-Gondolom nem voltál még lánnyal- simogatom a combját egyre feljebb mielőtt a bugyiján keresztül lágyan érinteném meg- biztos, hogy akarod?
Meggyőzőm magam, hogy majd attól leszek kibaszott tisztességes, hogy legalább adtam neki lehetőséget, hogy visszatáncoljon. Részeg és én is szét vagyok csúszva, nem akarom, hogy holnap én legyek a nőstényördög, aki valami olyanra vette rá, amit nem is igazán akart.

+18
Odakint megy a elmeháborulat, mi meg egy az egyben leszarjuk. Be vagyok baszva és néhány percre minden olyan egyszerűnek tűnik. Minden, ami számít az most Tesanna és a teste, amitől nehezen tudok elszakadni még annyira is, hogy ledobjam a felsőmet. Most borzasztóan örülök, hogy az elmúlt pár napban tartottam a diétámat, a legjobb formámat hozhatom és nem kell azon aggódnom, hogy olyan helyeken is gyűrődik a bőröm, ahol nem kellene. Ezért is nem borulok ki, mikor a hasamhoz ér, pedig általában nem engedem, hogy pont ott tapogassanak, az viszont már határozottan jól esik, amikor a mellemhez ér. Olyan kis bátortalan, nem igazán vágom, hogy miért, de nincs okom beszólni miatta, meg nem is vagyok az a típus, kapott ő eddig is eleget Adore-tól, akinek őszintén szólva kurvára nem tudom, hogy mi a franc baja van vele. Rendes lány, tényleg az, jól csókol meg minden, bár ez mások esetében valószínűleg nem annyira tényező, mint most nekem, de hát szerintem ebben a pillanatban az én véleményem a fontosabb.
Érzem azért rajta, hogy kicsit hezitál, ezért is kérdezek inkább és kicsit arra számítok, hogy beijed majd és kihátrál, de nem teszi. Jó, lehet, hogy kurvára nem akkor kellene meginterjúvolnom, hogy mégis mi a francot akar, mikor már kishíján benne van egy ujjam, de azért na. Ha bárki tudni akarná, Giada Dargan vagyok, mattrészeg és kurvára gáláns, oké?  Szóval akarja, tényleg akarja, vagyis engem akar annak ellenére, hogy ő most már tisztességes asszonynak készül és pár éven belül valami aranyvérű tenyésztulok mellett fog kikötni, ahol aztán vagy boldog lesz, vagy nem. Creepy ez az egész, eddig azt hittem Adore az egyetlen nőnemű személy, aki hatással van rám és meg akarom érinteni úgy, ahogy most Tess-t , de ezekszerint rohadtul nem vagyok tisztában magammal, meg lehet senki mással sem. Mosolyogva nézem, ahogy kicsit kapkodva vetkőzik, de egyelőre nem csinálok semmit, csak kicsit erőteljesebben nyomom hozzá az ujjamat a bugyija vékony anyagán keresztül, ahogy újra magához húz.
Aranyosak a reakciói, ahogy pirul, mintha még semmi köze nem lett volna senkihez, pedig az azért elég valószínűtlen. Hallottam róla egy-két sztorit, nyilván vontam belőlük gyököt meg minden egyéb matematika gányt, de azért minden pletykának a fele igaz, ezt szokták mondani és nyilván nem véletlen, ezért esik le az állam, szimbolikusan betöri a padlót és becsapódik a föld középpontjába, mikor bevallja, hogy szűz. Mi a véreres, pikkelyes sárkányfasza, de komolyan?!
-Oh…-nyugtázom a hallottakat és hagyok magamnak egy kis időt feldolgozni, közben leveszem a nadrágomat és a tornacipőmet és egyszál fekete csipkebugyiban állok előtte és kurvára nem tudom titkolni, hogy sokkot kaptam- ne rühellj, hogy ilyen hülye pofát vágok, de erre nem nagyon számítottam.
Azért azt hozzátenném, hogyha normális ember vagyok, akkor most inkább nem mondok semmit, mert gondolom ez sértő, mert fixen arra gondolhat, hogy azt hiszem, hogy ő is valami meg hát-lány volt itt, mikor még a vadabb éveit élte, pedig semmi ilyesmi. Mármint…elég jó csaj, de ha valaki nem hagyja magát, akkor az szűz marad és nyilván ő teszi jól.
-Amúgy nem para- vonok vállat és megsimítom az arcát, de azért egy kicsit aggaszt. Persze, ha nem vagyok bemindenezve, akkor leeshetett volna, hogy egy olyan lány, aki volt már legalább egy faszival, nem jön ennyire zavarba a saját reakcióitól, de hát egy hülye picsa vagyok. Az érzelgős hányinger mindenemet, hogy most meg komolyan azon majrézok, hogy nem akarom elbaszni neki az elsőt, mert ez amúgy nagy dolog. Mondjuk lehet még mázlis, hogy én vagyok itt vele és nem valamelyik kis pöcs, aki öt perc alatt lerendezné és utána még örülne is a fejének, hogy milyen ügyes volt.
Megcsókolom és közben a mögötte lévő padhoz tolom és jelzem neki, hogy szeretném, ha felülne rá, aztán a kulcscsontját csókolom végig és egy határozott mozdulattal elkezdem lehúzni a bugyiját, ahogy az ajkaim a mellei felé haladnak.
-Nem kell tudnod semmit, csak próbáld elengedni magad és ha valami nem okés vagy fáj akkor szólj, amúgy meg…azt csinálsz, amit csak akarsz-mondom, mintha valami kibaszott nagy szaktekintély lennék a témában, pedig, amikor én vesztettem el a szüzességemet, az elég fájdalmas és kellemetlen volt. Elveszteni, ez is milyen kifejezés, hát én kurva boldog lettem volna, ha később véletlenül megtaláltam volna begurulva a kanapé alá. Most azt kéne mondanom Tesannának, hogy bízzon bennem, de az olyan cheesyn hangzana a számból, hogy inkább nem mondom, csak remélem, hogy fejben hozzáteszi a többihez. Mielőtt a jobb kezem visszatérne a lábai közé és folytatnám a bemelegítő simogatást, azért még egy másodpercre belegondolok, hogy vajon Teddy egy tízes skálán hányasra csapna agyon bármivel, ami a keze ügyébe kerül, ha megtudná, hogy levarrtam a testvérét. Na mindegy, talán nem tudja meg és megúszom, ennek örömére a másik kezem körmeit alig érezhetően végighúzom a belsőcombján, mintha ez korábban működött volna nála.

+18
Nem kéne ennyire meglepődnöm, végül is mindenkinek joga van ahhoz, hogy azzal keféljen, akivel akar vagy épp az ellentétje, kinek mi jön be jobban. Ha elég magabiztos vagyok, hogy nemet mondjak, én is így tettem volna és aztán Adore-ral vesztettem volna el a szüzességem, később meg nem akartam volna annyira megtalálni a kanapé párnái közé csúszva aránylag porosan. Ja, Tess volt az okosabb kettőnk közül, már akkor is, most is csak annyi előnyöm van vele szemben, hogy tapasztaltabb vagyok. Egyáltalán mi a franc vesz rá egy ilyen okos és újabban kurva erényes lányt, hogy belebonyolódjon egy hozzám hasonló élményhostessbe. Én aztán esküszöm nem akartam rábeszélni semmire, még azt sem hittem volna, hogy hajlama van az ilyen dolgokra, most meg tök meztelenül sóhajtozik itt nekem és ettől kibaszottul úgy érzem magam, mint a világ királynője. Ha őt megkaphatom pont így, pont most, akkor mindent megkaphatok, amit csak akarok, nem?
Jóleső libabőr fut végig a testemen a látványától, elég hamar eltűnt a félénk kislány, látványosan és elég hallhatóan élvezi is a dolgot és ettől elégedett félmosoly jelenik meg az arcomon. Notték, kibaszott Notték, tényleg van bennük valami érdekes, pedig annyira utálni akartam mindkettőt, Tesannát csak azért, hogy nehogy kimaradjon a jóból, de hogy tudnék utálni egy olyan lányt, aki így néz rám? Legyőzhetetlennek érzem magam tőle és kimegy a fejemből minden, ami eddig aggasztott,a buli, a véres tükör, Dougoul meg minden, amit hátrahagytam, most egy kicsit nem számít semmi, azt akarom, hogy ez legyen élete legzseniálisabb élménye és, hogy még véletlenül se bánja meg, hogy engem, meg a piát választotta. Ahogy a mellbimbómhoz ér, halkan felnyögök, rohadtul pörget, hogy mennyire határozottnak tűnik annak ellenére, hogy soha nem csinált még ilyet. Megígérem magamnak, hogy nem leszek megalomán picsa, még élvezem egy kicsit, hogy uralhatom, aztán hagyom, hogy tényleg ő dönthesse el mit csinál.
-Wow...-alsóajkamba harapva figyelem a mozdulatait, az arcát, a hangjait és érzem a feszülést az alhasamban, hogy szeretném, hogy ő is hozzám érjen, de nem sürgetek semmit, először szeretnék maradandó élményt okozni neki, valami olyat, amit nem csak egyszer akar átélni, csak érezni akarom, hogy kibaszottul én vagyok a legjobb az egész világon.
Kérésére halkan nevetek és lassan, de kicsit erősebben húzom végig a körmeimet a combján, miközben leguggolok elé, és lassan kezdem végigcsókolni a combjait. A bűbáj,amivel fixáltam a sminkem kezdi elveszteni a hatását, a  sötétvörös rúzsom nyomokat hagy a bőrén, ettől csak még lelkesebb leszek, mikor az ujjaim helyét átveszi a nyelvem. Tudom, hogy ezt is jobb lenne lassan csinálni, de már nem nagyon tudom visszafogni magam, csak hallani akarom, ha lehet méghangosabban, mint eddig, nyugodtan tudja meg az egész Roxfort, hogy Gia Dargan minden pasinál jobban tudja, hogy mit is kell csinálni egy lánnyal, hogy elélvezzen.
Mikor végül felegyenesedem szinte kapkodom a levegőt és nem tudok nem mosolyogni, azon, ahogy bámul, életemben nagyjából másodszor látok ehhez hasonló tekintetet, egy olyan tekintetet, amiből pontosan látom, hogy mennyire akar a másik és ennek valahogy sosem tudtam ellenállni.  Közel hajolok hozzá és a fülcimpájába harapok, közben újra a mellein simítok végig.
-Ha annyira akarod, segíthetsz-suttogom a fülébe és a nyakába harapok.

+18
Nem tudom éltem-e már ennél valószínűtlenebb helyzetet, mert fixen mondom, hogyha nagy dobra is akarnám itt verni a mai hódításomat, bizony azt mondaná bárki, akinek elmesélem, hogy szopatom, méghozzá csúnyán, szóval legyen szíves ne vetíteni. Minden pillanata bejön ennek az egésznek, élvezem, hogy ilyen kurva hangos, ettől csak mégjobban igyekszem, felpörget, hogy azt érzem, hogy ennél élvezetesebb még sosem volt neki, meg persze az is, hogy szűz, mondjuk nem az az ártatlan fajta. Felnézek rá, ahogy a hajamat simogatja, már az sem érdekel, hogy elkenődik a sminken, az egyetlen dolog, amivel foglalkozni akarok, az az, hogy elélvezzen és nincs túl nehéz dolgom. Elégedetten hajolok hozzá, ezután az sem zavar, ha ő hozzám sem ér, nekem a tudat, hogy valakinél ilyen szinten jó vagyok pont elég, nem próbálom rávenni semmire, de nyilván nem utasítom el, mikor szép lassan lehúzza rólam a bugyimat.
Nehezen lélegzem, ahogy végigcsókolja a testem és végül kicsit hangosabban sóhajtok fel, mikor a lábaim között érint az ajkaival. Ritkán adok ki bármilyen hangot hasonló helyzetben, többnyire csendes vagyok, az ostoba pasik meg betudják japán szelídségnek, szolídságnak vagy mi a fasznak, de Tesanna előtt nem kell megjátszanom vagy elrejtenem semmit. Őszintén élvezem, ahogy a nyakamat csókolja, oldalra döntöm a fejem és halkan nyögök fel az ujjai érintésére, látszik rajta, hogy izgul, de most nem vagyok olyanba, hogy elmagyarázzam neki, hogy szinte semmi olyat nem tud velem csinálni, ami nem esik jól, így csak felülök a padra és igyekszem elengedni magam annyira, hogy hallhassa is, hogy tetszik, amit csinál. Becsukom a szemeimet, ahogy egyre inkább forrósodik érintéseitől a testem, de hirtelen Adore jelenik meg előttem, holott neki most kibaszottul nincs semmi helye a fejemben, ez a frászt hozza rám. Hirtelen nyitom ki a szemem és a homlokomat Tesannáének döntöm, miközben halkan nyögdécselek az ajkai közé, mert nem, nem és mégegyszer mondom, hogy kurvára nincs hangulatom senki másra gondolni, még a japán császárra sem vagyok kíváncsi, mikor épp egy ilyen jó csajjal vagyok, szóval elég legyen már a saját balfaszságomból.
Csak egy másodpercre nyúlok a kezéhez, hogy kicsit irányítsam, többre nincs is szüksége, pont ezért könnyebb egy másik nővel, jobban tudja, hogy mit akarok és neki sem kell sok, hogy sikerüljön végre hosszú hónapok óta először elmennem, közben a nyakát harapdálom, hogy tompítsam kicsit a saját hangomat. Először a szemébe nézek, még mindig pihegve az egésztől, aztán a nyakára és…hát ennek rohadtul nyoma maradt.
-Öhm…-zavarban vagyok, nem tudom miért, nincs rá semmi okom, szóval csak jelzésértékűen a nyakamhoz érek- bocsi.
Igazából nem sajnálom, viszont most, hogy nem teljesen ködös a fejem kezdem meghallani, hogy odakint egyre komolyabban megy a viccosztály, pár másodpercig némán hallgatódzom, majd Tess-re nézek és elkezdek felöltözni. Visszajött a gut feeling, ami sosem jelez jót, plusz most már nem is az az egyetlen, amire gondolni tudok, hogy végig akarom nyalni a velem szembenálló lány melleit, túl tiszta az agyam, hogy figyelmen kívül hagyjam, hogy ma kishíján belekeveredtünk valami mély szarosvederbe.
-Én megyek és megnézem, hogy mi a franc megy ott kint-jelentem ki és indulnék az ajtó felé, de ez így túl snassz, nem hagyhatom így szerencsétlent, végül is elvettem a szüzességét, mellesleg bírom is, szóval nem kellene ekkora fasznak lennem, szóval marad az egyetlen ötletem, megcsókolom és jön a világ legretardáltabb  mondata ever – folyt köv., vagy valami.
És mielőtt még feloldanám a pálcámmal az ajtót záró varázslatot, gondolatban lefejelem magam, mert hát…mégis ki a nádvágó úristen mond olyat, hogy folyt. köv. basszameg, aztán kilépek magába a bolondériába.