A Mungó folyosóján üldögélni akkor sem kiscsoportos leányálom rózsaszín kivitelben, ha az ember önként teszi, de most, mikor alig férek el a szoknyámtól - meg Lestrange néma és vádló türelmétől. Az még jobban idegesít, mint a fertőtlenítő szaga, meg a hülye kis fiolák, amiket a hányingerre nyomtak a kezembe. Most valahol mulatnom kellene önfeledten nevetve Mrs. Urquhart parókáján, vagy valami hasonló, de az egyetlen önfeledt dolog itt a csempe, meg ez a szag. Biztos megérdemlem.
- Maga szerint ítéletnapig várunk, vagy plusz még egy nap? Ez nevetséges. Ilyen is csak velünk eshet meg. - nekidöntöm a vállam a vőlegényemnek, és olyan fancsali képet villantok, ami még itt is ritkaság. Igaz, ez a hosszú várakozás alig tarthat fél órája, de annyi türelmem sincs már, mint egy fél keszegnek.
Most már a végére kell járnunk mindennek, nem játék, és talán szolgálhatok valami értelmessel Medának is azon kívül, hogy majdhogynem meglincselték a minisztert mindenki előtt, de persze egyik esemény sem vesz el a másik súlyából, sőt. De azért az a bizonyos mugli isten, ha létezik, és látja a lelkem, tudja, hogy nem így képzeltem.

- Ezek után elmegyünk valami szép helyre, ugye? Szükségem van valamilyen süteményre, kávéra, süteményes kávéra. Látja, most már éhes is vagyok. Ez itt a pokol tizenkettedik bugyra. - sajnálom magam még kicsit annak ellenére, hogy ez neki sem lehet épp egy népünnepély, hiába osztozik rajta. Ha kalandokat ígért, hát neki is láthatunk, és egy olyan mugli éjszakai helyen ráérek majd bocsánatot kérni a viselkedésemért, amit csak ez az ostoba, remekül időzítő kórság magyarázhat. Vagy öregszem. Hogy melyik a  rosszabb, arról vitatkozhatnánk.
Rezignáltan állok fel, mikor szólítanak, nem is veszem fel igazán, hogy Mr. Lestrange neve is elhangzik, talán nem a Vezúv fog kitörni belőlem perceken belül, ha ilyesmit férfiak fülének is szánnak, remélem. Mégis mi lehet ilyen diszkrét egy makacs, de azért nem kifejezetten érdekes víruson?

- HOGY MI?! - nem ez az első alkalom, hogy kiabálok egy gyógyítóval, bizonyára nem is az utolsó, de abban is kiegyezhetünk, hogy ilyesféle ok még nem hagyta el a számat. Ha lecsillapodom, úgy.. a következő évszázadban, erre az összefüggésre vetek is majd kártyát.
- HOGY ÉRTI, HOGY VÁRANDÓS?! MENNYIRE?!