- Agyar, maradj csöndben! - szólok rá az ebre. Nem szoktam vele kiabálni, de az már sok, hogy felébreszt. Szeretek sokáig aludni, főleg, hogy tegnapi kis kiruccanásom Roxmortsban "kicsit" sokáig tartott el. Úgy indultam el a faluba, hogy Pomonának szerzek néhány kelléket, de nem úgy sült el a dolog. Mentségemre szóljon én csak benéztem a Szárnyas Vadkanba, de ottani jóbarátaim meghívtak egy vajsörre. Amiből lett körülbelül öt, de sebaj, egyszer élünk. Lehet figyelnem kéne az alkohol fogyasztásomra, a végén még kitiltanak a kis faluból.
Feltápászkodok az ágyból, majd egyenesen az asztalhoz sietek reggelit készíteni. A reggeli étkezés az ember legfontosabb dolga! - szokás mondani. Mindig odafigyelek arra, hogy amit eszünk Agyarral az mindig tápláló, egészséges és finom legyen, na meg jöjjön ki a keresetünkből. Ez a négy így együtt nem szokott gyakran sikerülni, mert ami tápláló az drága, ami egészséges az undorító, ami finom az is drága. Szóval maradjunk annyiban, hogy igyekszek jól táplálkozni. Előveszem a teáskannám és csészekészletem, majd teát kezdek el készíteni. Miközben az készül, addig vajat kenek egy kenyérre és ha azzal végeztem sonkát kezdek elszeletelni. Miután elkészítettem a reggelimet előkeresek egy kolbászt majd Agyarnak adom.
- Nesze neked te csibész! - nevetek. Nem is tudom mi lenne velem Agyar nélkül. Valószínűleg belebolondultam volna a magányba, és már rég a Varázsnyavalyában kezelnének. De adjunk hálát Merlinnek, hogy ez nem így van. Megfogom a csészét majd elfogyasztom az ételeket.

Mára diákokat várok estére. Általában én szoktam végezni a büntetéseket. Én nem szoktam megdorgálni szegény gyerekeket, inkább kiviszem őket a Rengetegbe nézelődni és sétálni kicsit. Szerintem jó móka, sokkal jobb dolog minthogy síri csöndben ülnek Minervánál és írnak. Na ugye, mondtam én. Nehogy azt hidd, hogy nekem bajaim vannak a kollégákkal. Nem-nem, egyszerűen csak mások vagyunk. Én emlékszek milyen volt diáknak lenni, és a mostani gyerkőcöknek könnyíteni szeretnék a helyzetükön, hogy élvezzék a Roxfortban létet.
Kint ülök az udvarban Agyarral és a felmenő holdat nézem és azt követő csillagokat. Gyönyörűek. Nincs szebb látvány ezeknél szerintem. Unalmamban amúgy mindig ilyen meghitt pillanatokat élek át, ezzel is elűzöm legalább az időt. A távolba tekintek és meg is látom Fritchet, kezében lámpással és mögötte egy diák sereggel.
- Szervusztok ti csirkefogók! Köszönöm Fritch, innentől átveszem. - köszöntöm őket, majd miután elmegy Fritch belevágok a mai tervembe. - Most is a Rengetegbe teszünk egy kis látogatót, ugyanis most figyelhető a mai napon a legjobban, hogy milyen is az orrontó furkászoknál a párzás.  Bizonyára már vettétek ezeket a fekete szőrmókokat, de azért elmondom:  Az orrontó furkászok nem veszélyes teremtmények, de az érték tárgyaitokra vigyázzatok, mert bármi ami csillog azt ők előszeretettel elkobozzák és 20 méterrel a föld alá elássák őket.  Párzás  nagyon ritkán fordul elő, és amilyen furcsán csinálják, annyira veszélyes is, mert ilyenkor agresszívak. Gyertek utánam, indulás!

// Jövőhét szerdáig lehet írni aki részt szeretne venni a játékban, persze ha nem tudsz időben írni, de szeretnél te is jönni az Ritat (igen, Rita vagyok) dobja meg egy üzenettel. Ebben a körben kéne leírnod, hogy miért kapta a büntetést és hogy megérkezett. Remélem jó kis játékunk lesz! //


Kredit