|
Oldalköltözés
Kedves Mindenki! Oldalunk új formában nyitotta meg kapuit: clementia. néven. Sok szeretettel várunk benneteket, ahogy új discordunkon is! Ott találkozunk! : ) b & caelor & effy
|
Friss posztok | Alastor Moody
Szomb. 25 Dec. - 10:27 Alecto Carrow
Vas. 5 Dec. - 0:12 Practise makes perfect... really? Alex R. Emerson
Szer. 21 Júl. - 14:54 Lucius Malfoy
Pént. 9 Júl. - 1:06 Vendég
Csüt. 8 Júl. - 9:43 Lucius A. Malfoy
Szer. 7 Júl. - 16:18 Yves McGonagall
Szer. 30 Jún. - 3:38 Martin Nott
Kedd 29 Jún. - 2:33 Anathema Avery
Kedd 29 Jún. - 0:34 |
Erre kószálók Nincs Jelenleg 460 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 460 vendég :: 1 Bot A legtöbb felhasználó ( 669 fő) Hétf. 25 Nov. - 6:23-kor volt itt. |
|
|
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie | » » Szer. 10 Aug. - 10:09 | | Rohanás. Ezzel tudnám jellemezni az egész évemet. Nem csak azért, mert az RBF vizsgák közelednek, hanem annyi mindent elvállaltam, hogy egyszerűen képtelenség mindenhová időben odaérnem. Persze én, kis butus miért is gondoltam volna át jobban a helyzetemet az év elején... valahogy akkor még azt hittem, több energiám lesz majd a sok önkéntes dologra és a tantárgyakra, amiket felvettem. Na meg persze a kviddics! Most is éppen onnan futok, látható is, hiszen talárban vagyok, de csak a cuccaimért igyekezem, mert még fel kell mennem a klubhelyiségbe, mert voltam annyira ütődött, hogy nem hoztam magammal a következő órám jegyzeteit. Természetesen ez azt jelenti, hogy most vagy ki fogom hagyni az órát, mert becsukják az orrom előtt a terem ajtaját és nem engednek be, vagy pedig tökéletes sebességemmel végigrohanok a folyosón és ha a lépcsők is úgy akarják, akkor célba érek. Kár, hogy seprűvel nem lehet repülni a folyosókon, mert akkor biztosan jó kis intőt vagy büntető munkát kapnék, azt pedig semmiképp sem szeretném. A mai nagyon jó idő miatt, apró izzadságcseppek is megjelennek a homlokomon, de ez most kevésbé érdekel. Az emberek többsége eláll az utamból, szerencsémre, nem kell annyira kerülgetnem, mert biztosan, egy idő után beleszédülnék vagy belezavarodnék. Nem is kell olyan sokáig várnom, hiszen ahogy az egyik kanyart venném be, telibe ütközöm egy másik lánnyal, egy hugrabugossal. Táskám kiesik a kezemből, tartalma kiborul, én pedig a földre csüccsenek és nagyokat jajgatok. A szitkozódásnak vagy egyébnek nincs helye a szótáramban, csak ha nagyon muszáj. - Jaj, ne haragudj! Minden rendben? - Azt hiszem egyetérthetünk, hogy ez az én hibám volt. A lánynak mintha már baja is lenne, kicsit közelebb csúszok hozzá, és kérdő tekintetemmel figyelem őt, és csak remélni tudom, hogy nem az én hibámból történt mindezt, amit most látok. Sikerül eléggé megijesztenie. |
| | |
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie | » » Kedd 16 Aug. - 10:42 | | Vannak pillanatok amikor képes vagyok uralkodni magamon és nem hagyom, hogy a látomásaim felszínre törjenek. Többször kerültem már bajba az miatt, mert nem a megfelelő időben és helyen törtek a felszínre. Ezek többsége a tudtomon kívül történt. Az egészen más amikor valaki szünetben jön oda és a segítségemet kéri, próbáljam megjósolni, mi lesz vele. A leggyakoribb ok ami miatt keresnek az a szerelem, a vizsgák és a kviddics. Az utóbbira sosem adok választ, mert én sem láthatom előre mi fog történni. A másik kettő egészen más dolog, mindig az adott pillanattól függ, hogy mi lesz a jövőben, ha változtatnak rajta akkor a jövő is változhat. Ha valaki a vizsgáról kérdez, mindig hozzáteszem, hogy a tanulás elengedhetetlen ha át akar rajta menni. Különben mindegy, hogy abban a pillanatban én mit látok, de ha nem készül fel rendesen, akkor persze, hogy nem fog sikerülni. A szerelem pedig nagyon kiszámíthatatlan, hiszen emberek vagyunk és folyamatosan változunk. Lehet, hogy egyik pillanatban még odáig vagyunk valakiért a következőben viszont megismerünk valaki mást és akkor az első már el is van felejtve. Sokan keverik a szerelmet a fellángolással. Princess a szobatársam macskájának nyávogása térít vissza a valóságba. Szeretek csak úgy elrévedezni az élet nagy kérdésein, végig gondolni mi miért történik. De most már nincs több időm rá, rohannom kell az utolsó órámra. Kezembe veszem a könyveimet és már szelem is a folyosókat. A következő pillanatban viszont érzem, hogy egy újabb jóslat akarna felszínre törni. Minden erőmmel koncentrálnom kell, hogy ne történhessen meg. Már majdnem elérek a teremhez amikor hirtelen a semmiből egy lány tűnik fel a semmiből és már kezdődik is. - Valami közeleg... valami sötét és veszélyes... a mai éjszaka lesz a gonosz hatalomra jutásának éjszakája – kezdem elfúló hangom. A szemeim résnyire szűkültek és én öntudatlanul ülök a padlón. Fogalmam sincs, hogy mi történik körülöttem, ahogy azt sem sejtem, hogy a lány nem állt tovább hanem ott maradt velem. Nem mindenki tudja, hogy látó vagyok ezért nem szeretném megijeszteni a lányt sem. |
| | |
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie | » » Hétf. 29 Aug. - 13:46 | | Teljesen kimegy a fejemből az iskola, az órák és a tanulás, amikor hirtelen nekiütközöm a lánynak. Nem szeretnék problémát már az év vége felé, és általában nem is rohanok a folyosókon pont az ilyen balesetek elkerülése végett, de hát ez egy kivételen alkalom. Legalábbis ezt magyaráztam be magamnak, amikor rohanni kezdtem. Egy szerencsém már talán az, hogy a házvezetőnk nem áll a folyosón minden óra kezdete előtt és igazítja el az elsősöket a megfelelő irányba... különben már rég lefülelt volna azzal, hogy randalírozok a tömegben. Fájdalmasan mozdulok meg a földön. Táskám tartalmát gyorsan visszapakolom, hiszen semmiképp sem szeretném, ha most valami elkallódna a tömegben vagy esetleg eltörne. Ez csak pár apró pillanat, a többiben közelebb csúszok a lányhoz, akit elütöttem és próbálok minél nyugodtabban odahajolni hozzá, kérdő tekintetemet elrejteni -ami persze nem túlzottan megy- és bocsánatért esedezni. Csak arra tudok gondolni, hogy remélem jól van, nem szeretném a gyengélkedőre juttatni őt, de ami ez után következik, egyszerűen meglep. Hátrálok egy picit, de mégis úgy érzem, jól hallottam a szavakat a szájából. - Mi, micsoda? - Fejemet ingatom ide, oda, miközben próbálom összerakni a szituációt, de mivel fogalmam sincs, ki a lány és még sosem találkoztam igazi látóval, így nem sikerül. - Ezt most, honnan...? Minden rendben? Hahó? - Kicsit elfintorodom, rossz érzések keltenek magukba. Egy pillanatig sem veszítem el szem elől a lányt, hiszen most már válaszokat kell kapnom a kérdéseimre. A zavarodottságban még a lehetőségeket sem veszem szem elé, úgyhogy teljesen üres elmével fordulok Sybillhez és a jobban lét reményével. |
| | |
I solemnly swear I am up to no good C’est la vie | | | | |
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |