» I solemnly swear I'm up to no good
●● FOR IN DREAMS, WE ENTER A WORLD THAT'S ENTIRELY OUR OWN ●●


Üdvözlünk itt
üdvözlünk az oldalon!
Kedves Látogató!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába.
• • • • • • • • • • • •
1978. A Brit mágusvilág egyre sötétebb képet mutat. Voldemort Nagyúr és csatlósai, a Halálfalók, egyre magabiztosabb, bátrabb és látványosabb támadásokkal lépnek fel az általuk gyűlölt muglik és mugliszületésűek ellen. A Mágiaügyi Minisztérium tehetetlennek mutatkozik ámokfutásuk megfékezésére. Még a Roxfort sem biztonságos: egyre több diák viseli magán a Sötét Jegyet, Voldemort iránti halhatatlan hűségük jeleként. Azonban még nincs minden veszve! Az iskolán belül és kívül is egyre többen döntenek az ellenállás mellett. Születőben van a Főnix Rendje, Albus Dumbledore vezetésével, melynek egyetlen célja Voldemort Nagyúr és követői megállítása. Csatlakozz hozzánk és írd át a varázsvilág történetét!
Szívélyes üdvözlettel:
A Staff tagjai

Lépj beljebb
ki jár itt?
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!
Multi váltó
válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Bagolyposta
az oldalon fecsegõk
Nyertesek
Díjazott karakterek
Népszámláló
Az oldal tagjai!
mágiahasználók:
főnix rendje:
griffendél:
mardekár:
hugrabug:
hollóhát:
halálfalók:
professzorok:
varázslények:
varázstalanok:
elhalálozottak:
egy játékos karik:
inaktív:
ÖSSZESEN:
82
23
16
22
19
17
31
16
2
3
5
5
5
246
Kiemelt társak
Legjobb barátaink!

Roxfort RPG

New Orleans
Friss posztok
pergamentekercseink

Faith & Rowan
Yesterday at 23:54
• • • • • • • • • • • • • •
Faith Caughlin
Félvér Tábor - FRPG
Yesterday at 23:01
• • • • • • • • • • • • • •
Vendég
Zászlóslovag, vagy amit akartok
Yesterday at 16:50
• • • • • • • • • • • • • •
Morgana Walsh
#segítsdaparasztot
Yesterday at 13:33
• • • • • • • • • • • • • •
Dorcas M. Meadowes
There is no sweeter innocence than our gentle sin
Yesterday at 12:48
• • • • • • • • • • • • • •
Richard Avery
Underneath the mistletoe
Szomb. 9 Dec. - 23:31
• • • • • • • • • • • • • •
Dung Fletcher
Ian & Karen
Szomb. 9 Dec. - 17:22
• • • • • • • • • • • • • •
Ian Sullivan
I should try and get a life
Szomb. 9 Dec. - 14:30
• • • • • • • • • • • • • •
Dorcas M. Meadowes
Charlotte & Richard
Szomb. 9 Dec. - 14:27
• • • • • • • • • • • • • •
Richard Avery
grenade pin
Szomb. 9 Dec. - 12:01
• • • • • • • • • • • • • •
Lou Huntington
Erre kószálók
ki kóborol a folyosókon?



Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (52 fő) Kedd 17 Május - 22:36-kor volt itt.



Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
4
▽ Avatar :
frida gustavsson



»
» Kedd 25 Júl. - 10:15
***********
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
4
▽ Avatar :
frida gustavsson



»
» Kedd 25 Júl. - 19:03

Amikor előre sejted, hogy a vég közeleg.

Végigsimítok a vörös ruha anyagán, ezzel eltüntetve a ráncokat. Visszabámulok tükörképemre, elégedetten vonom vörösre pingált ajkaimat mosolyra. A ruha amit viselek talán túl sok, talán egy picivel elegánsabb, kirívóbb, színesebb mint amit ez etikett megengedhet, de nem érdekel. A szüleim kényszerítettek arra, hogy a mai vacsorán megjelenjek, holott semmi kedvem nem volt a kisded játékaikhoz.
Akartak valamit, tisztában voltam vele. Hiszen amikor apám tegnap este berontott a szobámba, ellentmondást nem tűrő hangon közölte, hogy ragaszkodik hozzá, hogy holnap megjelenjek a vacsorán. Hozzá tette még, mielőtt kiment volna, hogy fontos vendégeink lesznek ma este.
Kíváncsi volnék rá, hogy melyik Halálfaló barátja látogat el hozzánk, akinek kikötése, hogy én magam szórakoztassam.
Nos, bárki is az, teszek róla, hogy mély benyomást tegyek rá. Már rég nem vagyok az a könnyen meghunyászkodó, szerencsétlen kislány, aki voltam. Ő már rég halott.
Csak azt sajnálom hogy Antonin és a porontyok nincsenek itt, elutaztak a hétvégére, így egyedül kell emlékezetessé tennem ezt az estét.   

Hideg pillantást váltok tükörképemmel, s hátat fordítva neki, elindulok a földszint felé. A kastély hűvös kőfolyosóján haladok, a falakon hatalmas freskók díszelegnek, némelyik szereplője utánam fordul, ahogy elsétálok előtte.
Lassan lépdelek a lépcső felé, mintha a kivégzésemre igyekeznék. Úgy érzem, valami nincs rendben, mintha csapdába csalnának. Utálom azt az érzést amikor tudom hogy nem én irányítok, általában nem is hagyom hogy efféle helyzetben legyen részem. Most viszont az apám parancsolt, s neki még én magam sem merek ellentmondani. Előbb röhögnék Voldemort képébe, minthogy apámnak ellentmondjak. Ismerem a haragját, és jobb ha elhiszed, hogy nem érdemes vele engedetlenkedni! Végtére is, vérbeli orosz, ez pedig már önmagában sok mindent elárulhat róla.
A lépcsőhöz érve egy pillanatra megállok, apám és anyám odalent állnak, talpig díszben. Arcuk továbbra is rezzenéstelen ahogy megpillantanak, még csak a szemöldökük sem rándul a ruhám láttán. Anyám fekete ruhát visel, mely apró égkövekkel van kirakva, így ha rávetül a gyertya fénye, rögtön csillogni kezd. Apám is teljes feketében díszeleg, hiába, mégis csak egy Halálfaló!  
Felfordul a gyomrom ahogy megnézem őket, biztos vagyok benne, hogy egy darab színes ruha sincs a gardróbjukban. Leérek hozzájuk, s apám rögtön megragadja a karomat, vastag ujjaival a húsomba váj.
- Cveta! - nevemet úgy köpi, mintha valami káromkodás volna. - Próbáld megzabolázni magadat ma este, nem hiányzik a parádézásod! - közelebb hajol hozzám, hogy még hozzátegye. - Ha ezt elszúrod, akkor a Nagyúr elé vetlek és engedem hogy megkínozzon!
Anya tompa tekintetében egy cseppnyi együttérzést sem látok, de ez nem lep meg. Anyámban nincs semmi anyai.
- Ne aggódj, tökéletes leszek! - válaszolom megvetően, kirántva karomat a kezei közül.
A csengő ekkor szólal meg, mi pedig úgy állunk hogy rálássunk a bejárati ajtóra. Egy szobalány máris szalad, hogy ajtót nyisson. Megpróbálok mosolyt erőltetni az arcomra, de inkább sikerül egy gyenge fintornak.
Az ajtó kitárul, s máris megpillanthatom a Black szülőket és magát Regulus Blacket, a küszöbön ácsorogni.
Na ne! Ezt nem gondoljátok komolyan!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
96
▽ Reagok :
87
▽ Avatar :
Kevin Flamme



»
» Szer. 26 Júl. - 10:41
Legtöbbször abban a kiváltságos helyzetben vagyok a családomon belül, hogy a szüleim mindent megosztanak velem. A vasszigor és a határozott elszántság mellett, amióta Siriust kitagadták, érzem, hogy végre megbecsülnek. Ez nagyon sokat számít nekem. Őrülten sokat. A tegnap esti vacsoránál viszont mindössze annyit közöltek velem, hogy holnap öltözzek fel rendesen, mert egy nagyon fontos helyre megyünk.
Kinek fontos ez? És miért kell ennyire titokzatosnak lenni?
Tudom, hogy a szüleim nekem a legjobbat akarják, mióta egy szem fiuk maradt csak, de hirtelen kételkedni kezdtem az ötletben.  

Fekete inget és egy sötétzöld zakót öltöttem magamra. A tükör előtt állva igazítottam meg a galléromat, mindennek a helyén kellett lennie, tökéletes pompában. Nem vagyok az a tipikus tinédzser srác, aki elhanyagolja magát és a sablonos "jó lesz az úgy" dumával lezár mindent. Ettől én sokkal több vagyok. A korosztályomtól is jóval több.
Beletúrtam még egyszer a hajamba, és elindultam le a lépcsőn, ahol már a szüleim puccparádéban vártak rám. Nem is tudom megmondani, mikor láttam őket ennyire költözve, vagy így együtt. Mindenesetre büszke voltam. Hogy én itt vagyok nekik, és a tekintetükből látom, hogy ők is tudják, igenis elérek valamit az életben majd. Valami nagyot.
- Tudjuk, hogy a családért élsz. Nem kételkedünk benned, fiam. - A megjegyzése a vesémig hatolt, de még mindig nem tudtam belőle kikövetkeztetni, hogy hová megyünk és miért. Szerencsém, hogy az év végén letettem a hopponálási vizsgát, így könnyedén, megkönnyítve a szüleim dolgát is, jutunk el a kijelölt célhoz. Meglepődöttségemet próbálom leplezni, de azt hiszem nem sikerül.
A Dolohov kúria. A családjaink kiemelkedően jó kapcsolatban vannak egymással, viszont ez még mindig nem ad magyarázatot a titokzatoskodásra. Nem szoktunk csak úgy vacsorára beállítani másokhoz, a szüleim nagyrészt érdekből üzletelnek, de szeretik megtartani a maguk ki körét. Mindennek ellenére, mégis magabiztosan sétálok el az ajtóig, és hasonló fejet vágok mint Cveta, amikor kinyílik az ajtó és meglátjuk egymást. Bakker, hogy Antonin nincs itt!
Könnyedén sétálunk be az ajtón, a szülők üdvözlik egymást, én pedig közelebb lépek Cvetához.
- Te sem tudod miben mesterkednek? Csodásan festesz. - Érdeklődöm csendben, és mindenképp remélem, hogy nem fog engem hibáztatni ezért is, talán a bókom meghatja. Szüleinkkel együtt indulunk meg az asztalhoz. Igazából le sem tudom venni a lányról a szemem, de próbálom nem olyan feltűnően bámulni.
Az vajon jó. hogy a családjaink nem térnek rögtön rá a tárgyra?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
4
▽ Avatar :
frida gustavsson



»
» Szer. 26 Júl. - 13:42

Amikor előre sejted, hogy a vég közeleg.

Elfog a hányinger amikor arra gondolok, hogy végig kell csinálnom ezt az estét a Black családdal. Kívülről természetesen, megpróbálok egy kimért, enyhén mosolygós ábrázatot erőltetni magamra. Ennél többet senki ne várjon el tőlem.
Vendégeink beljebb lépnek, s az ajtó máris bezárul mögöttük, ezzel kirekesztve az erős szellőt amely kísérte őket. Apám és anyám máris nyájasan köszöntik Regulus szüleit, mintha csak életre szóló barátok lennének.
- Walburga kedvesem, csodásan festesz! - kiáltja anyám elragadtatottan, s máris belekarol Mrs. Blackbe, hogy aztán együtt induljanak meg az étkező felé. Apám csak biccent Orion Blacknek, s ahogy elindulnak feleségeik nyomába, halk beszélgetésbe kezdenek.
Ott maradok hát hajdani cimborám társaságában, aki szintén tájékozatlannak tűnik, csakúgy mint én magam. Közben mi is elindulunk az étkezőbe, ahol az ünnepi porcelánnal megterített asztal fogad minket.
- Fogalmam sincs mi ez az egész. - válaszolom kimérten, a bókot figyelmen kívül hagyva.
Titokban azért figyelem őt, amikor éppen nem néz rám, igazán elegánsan fest. Tudja jól hogy milyen színek emelik ki sötét haját, s hogy mely fazonú öltönyben néz ki szívdöglesztően.

  

A gyomromban egyre jobban növekszik a görcs, úgy érzem most olyan percek fognak következni amiket majd nem akarok átélni. Enyhe félelemmel a tekintetemben követem apámat aki illedelmesen kihúzza anyának az asztalfő melletti széket. Micsoda színjáték! Úriembernek próbálja magát beállítani, miközben amikor egyedül vagyunk, egy cseppet sem foglalkozik az illemmel.
- Cveta drágám, ha nem bánod, ma este téged Regulus mellé ültetünk. - mutat apa az asztal túloldalán elhelyezkedő üres székre.
- Oh igen, foglalj csak helyet a fiam mellett. - helyesel bólogatva Mrs. Black, és anya is egyetértően hümmög. Így hát nincs más választásom, összeszorított ajkakkal lépdelek oda a helyemre.
Nem akarok a fiú közelében lenni, egyszerűen nem viselem el a jelenlétét. Már évek óta nem beszélgettünk egymással, leszámítva a sok odaszólást és kötelező köröket. Antonin révén sokszor legyeskedik itt, amit ki nem állhatok, s olyankor mindig a szobám rejtekében bújok meg, amíg el nem megy. Most azonban muszáj, mellé ülnöm, én pedig gyűlölöm amikor valamit muszáj, megtennem.
Ennek ellenére leülök a fiú mellé, s úgy érzem mintha présbe szorítanák a gyomromat.
Miután jó eséllyel mindenki helyet foglal, apám int a fal mellett megbúvó szobalányoknak, akik elkezdik felszolgálni az előételt.
- Valami azt súgja hogy ez a vacsora nem éppen arról szól, hogy bájosan elcsevegünk. - motyogom magam elé, éppen annyira hangosan, hogy Regulus meghallja.
A leves elém kerül én pedig kecsesen kézbe veszem a kanalat, s úgy teszek mint akinek van étvágya. Érzem, nem sokáig fogom bírni hogy apám a türelmemmel játsszon, minél előbb tudni akarom a valós okát a találkozónak.
- Nos, ha már ilyen fennkölten letelepedtünk az asztal köré, akár el is mondhatnátok hogy miért vagyunk itt. - szólalok fel hirtelen.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
96
▽ Reagok :
87
▽ Avatar :
Kevin Flamme



»
» Szer. 26 Júl. - 14:16
Anyám egyszerű, mégis erőteljes kiállásával csak legyint egyet Dolohovné megjegyzésére, de persze azért mosolyán látszik, mennyire jól esett neki ez a bók - nem hinném, hogy apámtól túl sok ilyet kapna -.
- Mondd csak kedvesem, honnan hoztátok azt a csodás étkészletet? - Ahogy haladnak előre az étkezőbe, hangjuk egyre csak halkul, kizárom őket és tekintetemmel Cvetát követem. Megváltozott az évek alatt. Nőies alkata oly vonzó a szemnek, és a tűz ami benne lobog, eléget mindent és -szinte- mindenkit, ami a közelébe kerül. Megnyugszom valamilyen szinten amikor válaszol és ő sem tud semmi többet mint én. Kifújom a levegőt, és egyszerűen csak megindulok utána az étkezőbe, elfoglalva a helyemet ott, ahová Mrs. Dolohov kéri.
Összehúzott szemöldökkel figyelem végig a jelenetet, amikor a lányt mellém ültetik az asztalnál. Nem bánom, de azt tudom, hogy ő igen. Biztos vagyok benne, hogy ráparancsoltak a szülei, hogy viselkedjen illendően és ne járjon a szája amikor nem kellene. Nekem is ezt mondták, burkolva. Nem mintha olyan nagy szószátyár lennék egyébként meg, szeretem tűmondatokban és egyszerűen lerendezni a dolgokat.
Minden figyelmemet elveszi a körülöttünk lévők beszélgetése. A politikai helyzet a fő téma, amit mindig, minden apró találkozásnál muszáj megemlíteniük. Csak bólogatok, de fél szemmel mindig a mellettem üldögélő lány mozdulatait fürkészem. Egyszer-egyszer talán sikerül elkapnom a tekintetét is, de nem akarom, hogy megharagudjon rám vagy hogy frusztrálva érezze magát. Mikor megszólal, kissé meglep, de továbbra is rezzenéstelenül figyelek előre.
- Igen, ezt én már akkor sejtettem amikor otthon a családról papoltak és hogy nem kételkednek bennem mert tudják, hogy jó Black vagyok. - Vonom fel a szemöldökömet a mondandóm végén.
Lassan elveszem a megfelelő evőeszközt, és udvariasságból pár falatot be is kapok az előttem gőzölgő levesből.
- Ez igazán finom! - Dicsérem meg, csak hogy az én hangomat is hallják, miközben ott sustorognak mellettünk egészen addig, még Cveta újra meg nem szólal. Már vártam, őszintén. Tudtam, hogy fel fogja tenni ezt a kérdést.
Leteszem a kezemből a kanalat, az asztalra könyökölök és kérdő tekintettel pillantok a szüleinkre, akik csupán egymásra nézve várják, ki is lesz az a bátor, aki majd felszólal. Végül drága apám, aki talán a legszótlanabb mindannyiunk közül, megköszörülte a torkát.
- A családjaink már évek óta jóban vannak egymással, együtt dolgoznak, és még sosem pecsételték meg ezt komolyabban azelőtt. Az őseink nem szerettek lemondani a hagyományaikról, de mi jobbnak láttuk a következő lépéseket lépni a jövőtök érdekében. - Szünet. Hosszabb szünet. Talán gondolkodás. Meg sem rezdülök, de már sejtem mit akarhatnak. Nagyot nyelek, szemem sarkából Cveta arcát kémlelem. - Úgy döntöttünk, hogy Cveta Regulus jegyese lesz. - Falfehér. Ez a szó az, amivel most legjobban tudnám jellemezni magamat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
4
▽ Avatar :
frida gustavsson



»
» Szer. 26 Júl. - 15:48

Amikor a vég kopogtat.

Nagyon zavar a Black gyerek. Annyira kedves és tisztelettudó velem szemben, hogy legszívesebben ráordítanék. Ki nem állhatom, hogy egyfolytában bámul a szeme sarkából. Magamban milliószor elátkozom a szüleimet amiért az ő gyerekükként jöttem világra. Regulusban minden idegesítő. Ahogy a szájához emeli a levest, ahogy illedelmesen elmormolja, hogy mennyire finom, ahogy felvonja a szemöldökét..
Befejezem a bámulását és inkább a levesemre fordítom minden figyelmemet.
Kérdésemet hosszú csend követi, én pedig felvonom szépen ívelt szemöldökömet, s élvezettel dőlök hátra. Ezúttal én vagyok az aki kellemetlen helyzetbe hozta a többieket. Rápillantok apámra, aki szemmel láthatóan nem jött zavarba, átható tekintettel bámul vissza rám. Különös csillogás van a szemében, olyas fajta amitől az embernek feláll a szőr a hátán. Ő is felvonja a szemöldökét és mintha kárörvendő mosoly kerekedne szája sarkában.
  

Végül Orion szólal fel, akit az est eddigi részében nem igen hallottam hangosan beszélni. Érdeklődve figyelem ahogy ajkaival megformázza mondandóját. Hatalmasat nyelek amint rátér a lényegre. Szemem sarkából látom, hogy Regulus minden izma megfeszül.
Úgy érzem hogy rosszul hallok. Talán valamit félreértettem, gondolom magamban ezért én is előre dőlök ültemben egyenesen Orion Black arcába nézve.
- Hogy mondta? Kinek a jegyese? - kérdem egy csepp éllel a hangomban.
Apám valóságos élvezettel figyeli a kibontakozó jelenetet, míg anyám a levesét kevergetve igyekszik levegővé válni.
Na nem! Ezt nem csinálják meg velem! Antonint sikerült rákényszeríteniük de engem nem fognak! Nincs joguk hozzá, egyszerűen nem engedem, hogy az életemről döntsenek.
Ránézek Regulusra aki mintha sokkal sápadtabban festene mint korábban. Hogy ő és én? Hogy én hozzámenjek?
- Cveta, *vedi khorosho! - szól rám apám amint látja hogy készülök felállni az asztaltól.- Dolohovként az a dolgod, hogy kövesd az utasításaimat! Én pedig azt mondom hogy Regulus Black jegyese vagy! - apám még csak fel sem emeli a hangját, de nincs is rá szüksége. Nagyot nyelek, próbálom lecsillapítani kalapáló szívemet.
Segélykérő pillantást vetek Regulusra. Remélem, hogy ő sem akar behódolni ezeknek a diktatórikus hajlamú embereknek.



*viselkedj!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
96
▽ Reagok :
87
▽ Avatar :
Kevin Flamme



»
» Csüt. 27 Júl. - 12:58
Szinte lélegzetvisszafojtva figyeljük mindketten szüleinket. Nem tudom mit mondhatnék vagy épp mit kérdezhetnék, egyszerűen csak tétlenül üldögélek ott, mintha fel lennék készülve erre az egészre, pedig aztán nagyon nem. Igazából kiskoromtól kezdve arra voltam tanítva, hogy mennyire de mennyire fontos a vér tisztasága. Toujours Pur.
Apám határozott és felkészült szavai után nem lep meg Cveta kérdése. Egyáltalán nem. Lehajtom fejem, legbelül valahol mélyen örülök ennek az egésznek, mert mindig is a lányra vágytam, de mégis tudom, hogy ezzel még jobban elszúrták az esélyeimet, még jobban el fogják tőlem taszítani a lányt. Összehúzott szemöldökkel tekintek fel Orionra.
- Jól hallottad Cveta. - Csitítja le úgymond a lányt apám, de láthatóan ez nem működik, így az asztalnál rendezett jelentet kivárva nézek csak vissza Cvetára. A torkomban egy óriási gombóc keletkezik, leengedem kezemet magam mellé és a szék karfáját jól megszorítom.
- Erről minket is megkérdezhettetek volna! Nem gondoljátok, hogy ez egy túl elhamarkodott döntés volt? - Nem szabadna ellenkeznem. A férfi leszek majd a házasságban, komolynak és határozottnak kell lennem. Mindannak ellenére, hogy tudtam mit vállalok, rosszul esik, hogy Cveta ennyire elutasító.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
7
▽ Reagok :
4
▽ Avatar :
frida gustavsson



»
» Csüt. 27 Júl. - 15:55

Amikor a vég kopogtat.

Sikítok. Torkom szakadtából sikítok. Természetesen csak némán, magamban. Az életem most folyik ki a kezeim közül. Tisztában voltam vele, hogy egyszer az én időm is el fog jönni. A családomban egyetlen egy olyan házasság sem volt, amelyet ne a szülők rendeztek volna meg. Hatalmuk van felettem a fenébe is! Hiába próbálok ellenkezni, hiába minden..
Regulus mintha érezné a bennem tomboló feszültséget, felszólal. Vagy talán csak ő is ugyanannyira ki nem állhatja a házasság gondolatát, ahogy én.
Minden esetre hálásan pillantok felé, talán közösen elérhetünk valamit. Ha mind a ketten ellenkezünk, ha kijelentjük hogy gyűlöljük a másikat, akkor talán belátják, hogy ez nem fog működni.
- Úgy vélem, hogy a legbölcsebb és legmegfontoltabb döntést hoztuk meg.Néhány héten belül húzz gyűrűt Cveta ujjára, aztán megtartjuk az eljegyzési partyt. - pillant apám, az egyetértően bólogató Orion Black felé, Regulusnak címezve szavait.
Felpattanok a helyemről, egyszerűen nem tudom elviselni, hogy éppen az életemet tervezgetik.
  

- Az én ujjamra bizony nem kerül gyűrű! - nézek apám hideg szemeibe, érzem a torkomba szoruló görcsöt. - Regulus Black az utolsó férfi a földön akihez valaha is hozzámennék. Hidd el, nem akarod hogy ez a frigy megtörténjen. - állom a pillantását, ijesztően sokáig maradunk így. Annyira nyugodtnak, annyira megrendíthetetlennek tűnik.  Aztán felemeli a kezét és egy intéssel belém folytja a további tiltakozást.
- Úgy vélem, szerencsésnek kellene gondolnod magadat. Azok után ami veled történt, valaki még hajlandó feleségül venni. - csak egy apró pillanatra, de látom a kegyetlen mosolyát a szája sarkában.
Nem kapok levegőt. Tudja! Tudja! Tudja, hogy mi történt! Vissza dőlök a székembe, úgy érzem mintha minden összefolyna a szemeim előtt. Tudja, hogy mit tett velem Cormicus Fadale és biztos vagyok benne, azt is tudja, hogy bosszút álltam.
- Nos, jöhet a főétel? - kérdezi apám elmosolyodva, majd egy intést követően a szobalányok máris összeszedik a szinte érintetlen leveses tányérokat.
Próbálok úrrá lenni az érzelmeimen, igyekszem visszanyerni az önuralmamat de elég nehezen megy. Kezeimet a szék karfájára csúsztatom, s érzem, hogy bőröm súrolja Regulus kezét. Kimondottan szükségem van most egy megnyugtató érintésre, így kezemet az ő nagy és meleg tenyere alá csúsztatom, majd összekulcsolom ujjainkat.
A szülők mindebből semmit sem vesznek észre, mert kezeink az asztal takarásában vannak. Mélyeket lélegzem, igyekszem csak összefonódó kezeinkre koncentrálni.  

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

i'm up to no good

avatar

the devil's in the details

Mardekár
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy
▽ Hozzászólások :
96
▽ Reagok :
87
▽ Avatar :
Kevin Flamme



»
» Szer. 2 Aug. - 11:39
A hálás pillantása után kicsit megnyugszik a lelkem. Csakis azért, mert azt hiszem az utóbbi években ez az első, ami talán számíthat is valamit. Mégis, ahogy apáink beszélnek a házasságról, a családjaink összefonódásáról és a gyűrűről, teljesen elfelejtem ezt a pillantást. Csak oda tudok koncentrálni és arra, hogy most mekkora nyomás nehezedik rám ez miatt. Nem mondhatok ellent. Nem tehetem, de viszont ha Cveta ellenkezni fog, akkor vajon hogyan oldom majd meg ezt? Rosszul esnek következő szavai. De ahogy apja leinti ismét, alá tesz egyet, én elkerekedett szemekkel pillantok rá, majd szüleinkre.
- Mi után? - Nem bírom ki, teszem fel a kérdést, akár udvariatlan akár nem. Túl kevés ideig voltunk barátok, túl kevés dolgok tudok már a lányról, akit mindig is szerettem. Pedig most előnyömre válna, ha kicsit több időt szakítottam volna rá.
- Nem érdemes ellenkezned. - Próbálok kicsit halkabban szólni Cvetának, de ettől függetlenül tudom, hogy a szüleink is hallják. - Valahogy majd megoldjuk. Kérlek, nyugodj meg kicsit. - Nem kellene rögtön az elején összevesznünk velük. Féltem a lányt, hiszen tudom mennyire szigorú Mr. Dolohov, és mivel hamarosan Cveta az én feleségem lesz, már most úgy érzem, hogy gondoskodnom kell róla. Elhallgatok és csak egy nagyot nyelek, amikor a főétel érkezik felénk. Hirtelen elment az étvágyam, és több kérdés is felmerült bennem. Vajon én is ilyen leszek majd egyszer, ha a gyermekeim életéről lesz szó?
Amikor megérzem Cveta kezének közelségét, szinte libabőrös leszek. Jól esik, mégsem tudom mire vélni. Nem ellenkezek, hülye lennék valljuk be őszintén, így finoman megszorítom kezét, amikor összekulcsolja azt az enyémmel. Hüvelykujjammal megsimítom puha bőrét, de közben végig a szüleinket figyelem. Anyáink szinte már a közös életünket tervezgetik, apáink pedig - gondolom - politikáról susmorognak. Nem figyelnek, ez jó jel, megpróbálom kihasználni.
- Sajnálom. Nem ellenkezhetek. - Suttogom oda a lánynak, aki valószínűleg ezzel ismét elhidegül majd tőlem. Nem akarok hazudni. Nincs értelme.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
i'm up to no good


the devil's in the details




»
»
Vissza az elejére Go down

Cveta & Regulus

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Age Of The Marauders :: Irány a játéktér :: Idõnyerõ-