► Patrick Lockhart  ◄ Apának nem igazán lehet mondani. Sokkal kevesebb ő annál. Csupán közreműködött három gyermek "legyártásában", semmi több. A családnak mindig biztosított elég pénzt a megélhetéshez, de a szeretetét inkább más nők ágyában adta ki magából. Nem tudni, hogy miért szeretett bele ebbe a mugliba egy jószívű boszorkány.
► Rois Lockhart ◄ A szerető anya, aki mindig is úgy viselkedett, mint egy tényleges szülő. Szereti az összes gyermekét, és igyekszik nekik mindent megadni. Érthető, hogy emiatt három gyermeke közül kettő is inkább anyás, mint apás.
► Eveleen Lockhart ◄ A legidősebb Lockhart gyermek. Mindig is apjához vonzódott, és a családfővel mindenben egyet tud érteni a mai napig. Túlzottan elfogult apjával, és lenézi a család többi tagját, pont úgy, ahogyan a példaképe is teszi. Gilderoyjal nem tartják egymással a kapcsolatot, de mindketten tisztában vannak azzal, hogy nem kicsiny családi perpatvar lenne abból, ha a lány beállítana a szülői házba.
► Kiara Lockhart ◄ A második gyermek. Csupán egy év választja el öccsétől, és mindig is jó kapcsolatot ápoltak annak ellenére, hogy tudták, nem egy a világuk. Míg nővérüket hidegen hagyta, hogy nem lehet boszorkány, Kiara rendszeresen eljátszott a gondolattal, hogy mi lett volna, ha öccséhez hasonlóan ő is megkapja a roxforti levelet.

► Lord Voldemort ◄ Gilderoyt sosem érdekelte, hogy miféle pártoskodás megy a körülötte lévő világban, így hát nem kerít nagy feneket a dolgoknak. Ha majd az élete lesz veszélyben, talán csatlakozik valamelyik oldalhoz, és ez az oldal nagy valószínűséggel a Dumbledore vezette tömeg lesz.

Csend, felvert por és rendetlenség. Főként ez uralja a két legkisebb Lockhart szobáját. Ez a feldúlt állapot arra enged követeztetni, hogy Roy nem talált valamit, ami neki éppen nagyon is kellett volna, ezért felforgatta a hálót azzal a céllal, hogy végre kezébe tarthassa azt a hőn szeretett tárgyat, mely már három éve az ő birtokában van. Ez egy nagyapjától örökölt seprű, már a márkajelzés sem látszik rajta, de kviddicsezésre, és néhanapján egy kis kikapcsolódásra a levegőben tökéletes szolgálatokat nyújt.
Roy azonban nem számolt szeretett nővére reakciójával, mikor a ruhásszekrényt a szoba közepére ömlesztette. Nem számított arra az égzengésre, mely minden ilyen alkalommal megszokott. Naiv volt, és azt hitte, hogy majd most minden máshogy alakul, de tévedett. Annyi szerencséje volt a fiúnak, hogy mikor nővére belépett a szobába, nem volt a közelében egyetlen egy potenciálisan széttörhető tárgy sem, amit Roy fejéhez tudott volna vágni. Helyette egy póló és egy fél pár büdös zokni landolt az orra előtt.
- Gilderoy Lockhart, azonnal pakold össze ezt a nyíves szobát, mert megtéplek! – visította nővére, és látszott rajta, hogy van most annyira őrült hangulatban, hogy képes megtenni ezt a csekélyke csonkítást. A lány tudta, hogy Roy a hajára a legérzékenyebb, ezért is fenyegette ezzel. Minden alkalommal beválik ez az apró kis csel.
A fiú olyan gyorsan kezd el pakolni félelmében, hogy fél óra alatt rendbe is hozza a szobát. Minden ruha el van pakolva a szekrényekbe, valamint az egy hét múlva esedékes, roxforti induláshoz összekészített holmik ismét egy hatalmas Louis Vuitton utazóládában kötnek ki. A lány elégedetten pillantott körbe az ismét rend uralta szobám, majd öccsére mosolygott, és kiment a szobából. Gilderoy azonnal az ágyra rogyott. nem kis erőfeszítésbe telt, mire ilyen rendet varázsolt két kezével, pálca nélkül, de megérte. Legalább testvére békén hagyja a haját.
Kész, meg volt a seprűje, a szoba is csillogott, így hát eljött az ideje, hogy végre leüljön az asztalához, és írjon. Első könyvét szerette volna még a tanév kezdete előtt befejezni, és érzi, hogy már nem kell hozzá sok. Csak pár oldal, egy kis cicoma, és kész…
- Szakvéleményem szellemügyben – mondta ki hangosan is a könyv címét, és az utolsó pontot odaillesztette a mondat végére.