Doris & Danny

Néhány apróságért kívántam csak leugrani Roxmorts-ba, elég súlyosan kifogyott az édesség készletem, úgyhogy mindenképpen fel kívántam tölteni, mielőtt nekiugrok a hétnek. Aztán ha már ott járok, lehet egy vajsörre is beülök, egészen biztosan találnék magamnak társaságot, ha ismerősbe nem is botlok bele, akkor hála égnek sosem volt gondom abból, hogy beszélgetésbe kezdjek random emberekkel. Úgyhogy magamra kapkodtam a meleg ruháimat és meg is indultam lefelé a faluba.
Jó néhány hógolyót kerültem ki útközben, hiszen röpködtek azok mindenfelé , nem régen esett le az első hó, mindenki igyekezett már most kihasználni és kiélvezni és úgy tűnik a hűvös idő csak engem zavart. A kisebbek vígan viháncolva fetrengtek a hóban, mások hógolyó csatáztak és odébb hóemberek is készültek, igazán idilli volt a látkép.
Nem jártam már messze a falutól, amikor ismerős arc közeledett felém. Ugyan túl sokat nem szoktunk beszélni, de mivel Jesse húgát rejtik a szőke fürtök, ezért nem ismeretlen előttem a leányzó, annyira legalábbis semmiképpen sem, hogy szó nélkül trappoljak el mellette.
- Hello, pöttöm Edwards! - még egy szép mosolyt is kapott mellé, ahogyan intésre emeltem a kezemet. - Héj, miért vágsz ilyen búvalbélelt képet? - szaladt feljebb a szemöldököm. Lehet csak én láttam szomorkásnak, vagy amúgy is mindig ilyen arcot vágott, nem tudtam volna megmondani, hiszen nem ismertem túl jól a leányzót.
- Remélem megérted, hogy nem tűrhetem szó nélkül, hogy ilyen fancsali képet vágsz. Mit szólsz egy hógolyó csatához? Ha nyersz, lógathatod tovább az orrod, de ha veszítesz, akkor legalább egy bájos mosolyt kérnék, amíg el nem éred a kastélyt. Hm, mit szólsz? - tárom elé az ajánlatomat, aztán leesik, hogy igazándiból már nem olyan picike, lehet a hógolyózás nem fogja elnyerni a tetszését. - De ha gondolod, vajsör ivó versenyt is csaphatunk, de a feltételek ugyanezek volnának - pontosítok picit, hátha így tetszetősebb lesz az alkum. Aztán vagy rábólint, vagy elküld a fenébe, vagy más ajánlattal áll elő, majd kiderül, én megcselekedtem, mit megkövetelt a haza.

Music | just for you | -

Doris && Daniel

Magam sem tudom még mindig, hogy miért jöttem le ide a barátnőimmel, ha ők leléptek vásárolni.. Persze engem is hívtak, de hát köszönöm szépen engem nem érdekelnek a ruhák meg az ilyesmi hülyeségek, még csak sminket sem használok, meg ilyen kiegészítőket vagy miket. Remélem, hogy karácsonyra valakitől kapok egy vékony ezüst láncit, mert azért azt el tudnám viselni. Anyának is van egy és néha már kölcsönvettem tőle, olyan megnyugtató volt, még ha ez kicsit furán is hangzik.. Mindegy most ez nem is lényeg, hanem az a lényeg, hogy egyedül sétálok itt, mint egy idióta, akinek senkije sincs. Talán ideje lenne, ha végre fiúbarátokkal mozdulnék ki, de hát ők meg.. valamiért nem viselem jól, ha elkezdenek szórakozni velem, mert én lány vagyok. Valahogy sehogyan se jó, de már megszoktam.
Mindenre felkészültem, de tényleg mindenre, csak arra nem, hogy pont Dannyvel fogok össze, mert hát.. ismerem és tudom ki ő, hisz Jesse legjobb barátja és néha szokott nálunk lenni,de nem igazán beszélgettünk egymással, most is meglep, hogy leszólít vagy megszólít. Eleinte csak felvonom a szemöldökömet és úgy nézek rá. - Nem vagyok pöttöm Edwards, Dorisnak hívnak. - javítom ki egy sóhaj kíséretében és nem is tudom.. már most nem sikerült elragadtatnia, nem tudom hogy mi tetszik Ana-nak ebben a srácban. Ana.. de régen beszéltem vele és azt sem tudom, hogy mi van vele pontosan. Lassan őt is fel kéne keresnem. - Nincs is olyan arcom, csak hideg van és lefagytak a pofaizmaim. - forgatom meg a szemeimet, már azt hittem, hogy valami lényegeset akar mondani, de.. nem szép dolog, hogy rajta töltöm ki, hogy a barátnőim shoppingolnak, mert nem érdemli meg. Veszek egy mély lélegzetet.
Istenem, hogy ez a gyerek is mennyire bolond és sikerül is neki mosolyt csalnia az arcomra. Még hogy kezdjünk egy hócsatázni, na azt nem.. - Szerintem már mindketten kinőttünk belőle. - öltöm ki rá a nyelvemet, majd körbenézek, ahol a sok gyerek és a másikat dobálja hógolyókkal. Sajnos igenis kinőttem én már ebből és most semmi kedvem sincs ahhoz, hogy szétfagyjak, így tehát a második ajánlatán kezdek el morfondírozni. - Ha te fizetsz akár most is mehetünk. - mondom egy kedves mosollyal az arcomon, majd várom, hogy mit fog reagálni. Talán egy jó meeg vajsör most jól esne és talán ő segítene kicsit felvidulni, meg hát.. eddig nem is beszélgettünk, itt lenne az ideje.

Let the game began

Doris & Danny

Mellkasom előtt fonom össze a karijaimat a válaszát hallva, mosolyogva csóválom meg a fejemet.
- Nem győztél meg, ne haragudj - ergo ezek után is Pöttöm Edwards-nak fogom hívni. - Kedveskedő becenév volt, nem bántásból mondtam - fűztem még hozzá, nehogy nekem itt magára vegye, vagy megsértődjön, már csak egy durcás lány hiányzik!
- Ez igazán sajnálatos - érkezik a válaszom a szavaira. - Tényleg, nem is búvalbélelt a képed, hanem szimplán morcos, legalábbis ezek a szemforgatások elég ijesztő arcot produkálnak - nem mintha megijedtem volna tőle, csak jobb, ha tudja. - Aztán vigyázz, mert ha sokat forgatod a szemed, a végén még kancsal leszel - piszkálódom tovább, de az arcomon ülő széles mosoly elveszi a szavaim bántó élét. Hiszen nem bántani szeretném, szimplán egy kis mosolyt csalni az arcára és tudtommal ő nem az a típus, akire a durcázás a jellemző. Remélem nem tévedek, mert nem szívesen haragítanám a magamra a leányzót.
- Ugyan, dehogy! Ebből nem lehet kinőni, legfeljebb csak besavanyodsz - vontam meg a vállam. Lehet, hogy nagyra nőtt gyerek vagyok, de egy jó kis hócsatára nem tudnék nemet mondani. Ő azonban nagyon úgy tűnik, hogy nincsen egy véleményen velem, úgyhogy feldobok gyorsan egy másik ötletet, mert ha az előbb sikerült egy mosolyt kicsikarnom belőle, akkor tuti menni fog több is.
- Ez nem is kérdés - bólintok a fizetés témájára, hiszen én vagyok a fiú, ez alap dolog, nálam legalábbis mindenképpen. Legfeljebb nem veszek annyi édességet a jövő hétre, mint alapjáraton szoktam, de én mondom, ezért megéri. - Akkor előre! - lépek mellé, hogy aztán együtt induljunk meg az ivó felé, ahol árulnak vajsört. Kellemes, ahogyan ropog a talpunk alatt a hó, de szívesebben hallgatnám az ő hangját, éppen ezért dobok fel egy kérdést is.
- Mesélj, mi vitt rá arra, hogy egyedül császkálj errefelé, pláne olyan morcos képpel? - nem tudom megállni, hogy ne piszkálgassam még egy kicsit. A kérdésem egyébként őszinte, mert valóban kíváncsi vagyok arra, miért volt olyan szomorkás, dühös, vagy csak szimplán fagyott arcú, legfeljebb azt mondja, nincs semmi, de egy próbát megért a dolog, nem igaz?

Music | just for you | -

Doris && Daniel

Nem nagyon akarok vele vitába szállni, mert nekem ehhez nincs erőm és türelmem, szóval ezért legyintek egyet. Úgyis mondhatok bármit nem fog változtatni ezen, mert hát biztos van olyan makacs, mint Jesse. Igaz, hogy nála én meg még makacsabb vagyok, mint ő általában lenni szokott. - Ahogy gondolod, de jobban örülnék a Doris-nak. - szögezem le és remélem, hogy ennyi is elég lesz ahhoz, hogy végre ne hívjon úgy, ahogyan az előbb. Neki én meg nem tudok semmilyen olyat mondani, ami nem tetszene neki, mert nem is ismerem sem őt, sem a családját. Az arcomra tett megjegyzésére inkább nem is mondok semmit sem, csak kiöltöm a nyelvemet és halványan mosolyogva megvonom a vállamat.
Még mindig úgy gondolom, hogy én túl idős vagyok ahhoz, hogy itt és így hócsatázzak, de ha nem is túl idős, akkor túl fáradt. Nem akarok még ebben is elfáradni. Persze azt már egyből gondoltam, hogy neki lenne kedve hógolyózni és felvidítani, de hát.. - Azt mondod, hogy savanyú vagyok? - nem is tudom, hogy erre mit kéne reagálnom, így inkább csak csodálkozva nézek rá. Ez a Danny nem is olyan jófiú, mint hittem volna. De ez valamilyen szinten tetszik, jó hogy tud csipkelődni, majd egyszer olyan jól belecsípek, hogy rettegve mondja ki majd a nevemet.. persze csak viccelek, nem tervezem tönkretenni a lelki világát.
Aztán áttérünk egy nagyon is jó témára, hisz arról van szó, hogy megyünk vajsörözni és ő fog fizetni. Szemeim azonnal felcsillognak és mosolygok ezerrel, na de nem higgyétek azt, hogy pénzéhes lány vagyok, csak hát ki ne örülne, ha valaki bevállalja, hogy helyette fizet? Amikor mellém lép és azt mondja, előre, elmosolyodom még jobban. - Előreeee! - mondom neki elnyújtva a szót, ami kis kacagásba törik át.. Na jó, ez kicsit fura és hirtelen váltás, de hát.. egyszerűen máris sokkal jobb lett a kedvem. Mosolyogók is ezerrel, amíg fel nem teszi a következő kérdését.
Először csak sóhajtok egy nagyot és nem is tudom, hogy hogyan foglalkozzak.. - A barátnőimmel jöttem, de hát ők elhagytak, mert mentek shoppingolni vagy mit csinálni, én meg nem vagyok olyan lány, aki shoppingol. - panaszolom neki, majd remélem, hogy újra próbál majd mosolyt csalni az arcomra és nem akarja még egyszer ennyire lelombozni a kedvemet. - Te mi járatban erre? - kérdezem tőle halványan mosolyogva.

Let the game began

Doris & Danny

- Nyilván, hiszen ki szeret cikisen hangzó becenevet kapni? Nem sokan, még akkor se, ha nem bántásból születik az a becenév, Doris - vonom meg a vállam, hozzátűzve a keresztnevét a mondandóm végéhez. Már így is túlragoztuk ezt az egész becenév témát és tessék, hajlandó vagyok ám alkut kötni, bár ez még nem jelenti azt, hogy egy-egy alkalommal ne bukkanna elő a Pöttöm Edwards.
- Ha ennyit öltögeted a nyelved, akkor elviszi a cica és leshetsz, hogy a kancsalság mellé nyelved sem lesz - csippentem össze ujjaimat a szája magasságában, mintha csak azt a macskát akarnám szimbolizálni. Felnevetek, röviden, mégis jóízűen, mert teljes abszurd az egész és a legtöbben azt gondolnák, hogy nagy hetedévesként már nem beszélek ilyen zöldségeket. Lehet, hogy nagy hetedéves vagyok, de van, amit nem fogok kinőni, pech, vagy nem pech, nézőpont kérdése csupán a dolog.
- Nem ezt mondtam. Vagyis nem így értettem - vakarom meg a tarkómat, mert a szó szoros értelmében tényleg ezt mondtam. - Szimplán arra utalok, hogy vannak dolgok, amikből nem lehet kinőni és csak azért lemondani valamiről, mert félsz attól, hogy a környezeted majd mit gondol rólad meg a gyerekesnek ítélt  viselkedésedről, szerintem buta dolog - pillantottam rá egy kedves mosollyal a képemen. Én ezt a nézetet vallottam, nem véletlenül vagyunk akkor tökkelütöttek Jesse-vel. Véleményem szerint sokan azért nem csinálnak dolgokat - példának okáért a hógolyózás -, mert félnek attól, hogy majd mit szólnak hozzá a többiek, akik látják. Mennyi minden jó dologról kellene lemondanom, ha én is így gondolkodnék! Brr, bele sem gondolok.
- Na látod, sokkal jobban áll a nevetés és a mosolygás, mint a szétfagyott arckifejezés - széles vigyorral, nevetős hangon reagálok az elnyújtott szavára és az arcán megjelenő széles mosolyra. Amit úgy tűnik sikerül is levakarnom onnan a kérdésemmel, de ezek szerint tényleg történt valami és nem csak a hideg csípte morcosra a bájos pofiját.
- Ahh, mindig csak az a vásárlás! A ruhák, meg a divat, mi? Nem szép dolog tőlük, hogy inkább a csecsebecséket választották helyetted - sóhajtok egyetértően, mert habár a fiúk előtt javarészt ismeretlen az ilyen probléma - velem és Jesse-vel legalábbis még nem fordult elő -, azért el tudom képzelni, mennyire szar érzés lehet. - Milyen mázli, hogy pont belém botlottál! - nevettem fel röviden, ám szavaimban semmi nagyképűség nem érződött, jókedvűen jegyeztem meg, hiszen minden bizonnyal nem dőlt volna össze a világ akkor sem, ha nem futunk egymásba.
- Édességet akartam venni a következő hétre - nem kell arról tudnia, hogy az édességre szánt pénzem most rá és a vajsörre fogom költeni, hiszen egy úriember nem árulja el, hogy nem túl duci a pénztárcája. A vajsört még ki tudom fizetni és ha engem kérdeztek, inkább ivóversenyezek Dorissal és csempészek jókedvet a mai napjába, minthogy édességgel tömjem a fejem esténként.
- Megfelel az előbb felvázolt fogadás, vagy kössünk új alkut? - vontam fel a szemöldököm kérdőn pillantva le rá, miközben haladtunk előre. Én benne vagyok valami merészebb fogadásban is, kíváncsi vagyok, ő miként vélekedik a dologról és milyen ötletei vannak.

Music | just for you | -

Doris && Daniel

Nem is reagálok inkább egyik megszólalására sem semmit, jobb lesz, ha csendben maradok, akkor nem fog tudni miért beszólni nekem. De azért arra, hogy savanyú vagyok, kénytelen voltam visszakérdezni, mert hát.. azért na. De ő csak tagad. - Dehogynem, pontosan ezt mondtad! - mondom neki megjátszott felháborodással. Tényleg azt mondta az előbb, hogy savanyú dolog és ez nem igazán volt szép tőle. - Hát ilyen lánynak nézel? Nyugodtan megosztom veled, hogy magasról teszek mások véleményére.. szimplán nem akarok hógolyózni, de folytatod, akkor megfürdetlek benne. - kacsintok rá mosolyogva és ezt veheti kihívásnak, mert képes leszek arra, hogy megfürdessem ebben a hóban, csak kötekedjen tovább.
Aztán azt hiszem, hogy bókol nekem, vagy valami olyasmit tesz, akkor még jobban elmosolyodom és hát nem érzem szükségét, hogy megköszönjem, mert hát azt hiszem, hogy ez a dolga. Szóval csak élvezem addig, míg el nem rontja kissé a jókedvemet. - Én annyira leszarom az ilyeneket, nem tök mindegy, hogy milyen póló van rajtam? Amúgy sem vagyok szép és senkinek sem akarok tetszeni. - mondom neki, miközben megvonom picit a vállamat és el is fintorodok, nem vagyok se szép, se csinos. Meg igazam van abban is, hogy senkinek sem akarok tetszeni. Kijelentésén meg halványan elmosolyodom.
Szóval édességet akar venni. - Hmm.. nekem is kéne majd vennem. - mondom neki elgondolkodva, de hát nem kéne annyi édességet vennem, nem is szeretem annyira őket, de hát ki tud ellenállni egy kis csokinak? Kérdésén elgondolkodom. - Nem akarom, hogy rám költsd a pénzed. - jelentem ellenkezést nem tűrő hangon és tényleg nem is szeretném, ha rám költené az összes pénzét. - Inkább csak sétáljunk, mit szólsz? - kérdezem mosolyogva tőle.

Let the game began

Doris & Danny

Ráharapok a nyelvemre, amikor már a második beszólásomra sem reagál semmit, lehet nem bírja az ilyesmit, vagy nem szereti, szóval a továbbiakban igyekszem majd odafigyelni, mert a világért sem szeretném megbántani. Ami mondjuk lehet mégis sikerült, bár eskü, tényleg nem az volt a szándékom, hogy savanyúnak tituláljam, szimplán rosszul fogalmaztam meg a mondandómat.
- Oké, oké, tényleg ezt mondtam - hagyom rá, mert valóban így történt. Bár azért utána azt is hozzá teszem, hogy nem úgy gondoltam, de a legtöbb lány esetében ilyenkor már hiába magyarázkodik az ember. - Ez örvendetes! Egyébként meg nem nézlek ilyen lánynak, csak szimplán elmondtam, mi a véleményem az ilyen dolgokról - vontam meg a vállamat, mert ennél jobban nem szerettem volna belemászni. Még a végén tényleg megbántanom, azt pedig egyáltalán nem szeretném. - Arra a fürdetésre meg azért kíváncsi lennék! - szó nélkül képtelen lennék elmenni egy ilyen mellett..
A bókomnak megvolt a hatása, hála égnek! Az ilyesmi mindig beválik, hiszen melyik lány ne szeretne bókot kapni? Na tessék, úgy tűnik Doris-nak is bejött a dolog, legalábbis a szélesedő mosolyából erre tudok következtetni. Amit aztán pontosan én törlök le onnan a következő kérdésemmel, de hát na, tényleg érdekel, mi van vele.
- Nem vagy szép? Ezt meg ki mondta? - csodálkozom rá a dologra, mert szerintem igenis szép. És bevallom derekasan, amikor legelőször megláttam, bizony nekem is megfordult egy s más a fejemben, de hát legjobb haver tesójára nem szép dolog rámozdulni, de ha valaki azt mondta neki, hogy csúnya, akkor ezer örömmel megverem az illetőt. - Miért nem akarsz senkinek sem tetszeni? Nem genyóskodásból kérdezem, tényleg érdekel - merthogy ezt furának vélem. A legtöbb korabeli lány illegeti, meg billegeti magát a fiúk előtt, elég sok ilyet láttam már és bármennyire is hízelgő, azért elég alantas dolog. Kinek kell olyan lány, aki könnyen adja magát? Hosszútávra legalábbis semmiképpen sem.
- Az előbb még te mondtad, hogy csak akkor vagy benne, ha meghívlak - nevetek fel röviden, mert máris ellentmondásosságba ütköztünk. Így igazodjon ki bárki is a lányokon! - Egyébként meg szívesen teszem és ha verseny mennyiséget akkor nem is, azért egy vajsörre mindenképpen meghívnálak. Elég hideg van, nehogy azt mondd, hogy nem esne jól egy kis melegség - nekem jól esne, de ha nagyon ragaszkodik hozzá, hogy márpedig nem, akkor nem kekeckedek. Jobb a békesség. - És még csodálkoztok, ha valaki azt mondja, nehéz rajtatok kiigazodni - forgatom meg a szemeimet, szavaim mégis nevetős él fűszerezi, ahogyan a képemen játszó széles mosoly is egyértelműen árulkodik arról, hogy jól érzem magam.

Music | just for you | -

music • words