Laserian Nicholas Lambrick

I like me better when I'm with you

Laze, Nick


17

Aranyvér


Titok


animágus


Hollóhát


Thomas Hayes


Saját

#apa aka Nicholas   Lambrick alias “Sárgarépa” (ex Mardekár) – vállalkozó, saját cége van, amivel nem szoktam mindenkinek dicsekedni. Egyrészt mert úgy hiszik ettől nekem is mindenem megvan. Pénz dögivel, barátok ezrével, mert esetleg néha napján besegítek neki és szinte mindenkivel találkozom akivel ő is. De nem. Nincs sok ideje ránk. Tipikusan az a személy, aki elhidegül tőled, mert úgy hiszi ezáltal neked könnyebb lesz. Mit tudom én, megedződsz az évek alatt, ha nincs melletted. Titkon sárgarépának hívom, nem a haja színe miatt, hanem azért mert ki nem állhatom a sárgarépát. Ezáltal egyértelmű, hogy talán őt se nagyon.
#anya aka Sonja Lambrick alias “Kopó” (ex Hugrabug) – auror, jól végzi a dolgát, ezt már csak tudom, mert otthon is úgy viselkedik, mint egy jó házőrző kutya. Aki éppenséggel pont tudni akarja mi történik körülötte, ezért felderítő útra megy. Ha van aki pótolni próbálja apát akkor az ő, ezért igyekszik minden újdonságot kiszedni belőlünk, ha akarjuk ha nem eléri a célját. Különben szeretem, határozottan elmondhatom, hogy túlságosan kötődöm hozzá, még most is. Ezért megeshet, hogy vele megyek el akár inget vásárolni, ha ahhoz támad kedvem. De azért egy másik részemnek szüksége van arra, hogy távol legyen tőle és bizonyos dolgokat eltitkoljon előle. Ez így van rendjén. Nem?
#nagytestvér aka Jerome Lambrick ✟ alias “Retek” (ex Griffendél) – ha te vagy a kisebb testvér akkor megérted milyen életem lehetett, ha meg te vagy a nagy testvér akkor elképzelheted min kellett neki keresztülmennie amíg élt. Na jó, azért nem volt annyira rémes a kapcsolatunk, mint hiszed. Szerettem hozzá beszélni, elhinni, hogy egy kicsit is lehetek olyan, mint ő. De nem. Az van, hogy Jerome teljesen az ellentétem. Sokkal kalandvágyóbb, mint én. Meg egyes helyzetekben megértőbb is. Ezért akik ismernek képtelen elhinni, hogy mégis hogyan lehetett a bátyám, ha így eltérünk egymástól jellemileg. Mintha nem ugyanazok a szülök neveltek volna minket.

Makacs. Nehéz eltántorítani a céljaitól, amit egyszer a fejébe vett azt biztosan véghez is viszi és addig nem nyugszik amíg ezt meg nem tette. Ha valamit kérnek tőle akkor azt ugyanilyen határozottan teszi is meg, ügyelve, hogy senki se tudja őt más útra téríteni. Ugyanakkor nagyon ragaszkodó, főleg akkor, ha valaki az ő véleményét ócsárolja. Akkor pláne igyekszik kiállni amellett amiben hisz, még ha ez nem válna a hasznára és szüksége lenne egy olyan személyre aki megóvja a bajtól. Ezt természetesen még magának sem vallja be, hisz abban, hogy egyedül a saját erejéből is meg tudja védeni magát és nincs szüksége hamis védelmezőkre vagy segítőkre. Állandó jelleggel kitartó s, ez nem enyhül egyik napról a másikra, sőt éppen ellenkezőleg. Kitartása akkor nő ha látja ellenfele mennyire igyekszik úgymond legyűrni őt, amit különös képen nem igazán szeret.
Őszinte. Az őszinteség a legnagyobb erény… de néha fáj… Ahogyan a mondás is tartja őszintének lenni fájó dolog, valakinek azonban ennek is lenni kell. Különben mindenféle társas kapcsolat halála az őszinteség hiánya. Ezzel tisztában van, ahogy azzal is, hogyha nem őszinte, nem mondja el az igazi véleményét valamiről akkor ugyanolyan megjátszós lesz, mint azok, akik kihasználják egy személy barátságát. Ő nem ilyen, mindenről komplett véleménye van, és ha valaki kikéri, akkor azt el is mondja, legyen bármilyen komor az igazság. Azonban ha titkokról van szó, na arról sosem beszél. Különben szeret meglepetéseket okozni, ebből kifolyólag az ilyen helyzetek megkövetelik az elterelést, addig a pillanatig el nem árulja az illetőnek, amíg az be nem következett. Ilyen esetekben természetesen sokszor félreértik, egyesek becsapottnak érzik magukat, mások azt hiszik nem számítanak semmit sem.
Fogékony. Hamar felfigyel dolgokra, észre veszi azt amit mások nem és azt meg is jegyzi. Elmondhatjuk róla, hogy jó tanuló és a tudást hamar elsajátítja, amit az elkövetkezendőben a saját hasznára fordít. Így neki nem okoz gondot, hogy valamit órákig kell olvasnia, hogy azt megjegyezze és amikor kell, mint egy papagáj elmondja és rögtön azután el is felejtse. Utál magolni, tehát a szöveget ő nem monotonon ismételgeti egymás után, hogy memorizálni tudja azt, hanem elolvassa és értelmezi s, aszerint igyekszik jól az eszébe vésni.
Csípős a humora. Ez akkor vehető észre, ha túl közel kerülünk a magánszférájába, a hátarait próbálgatjuk mi az amit megenged magának. Ilyenkor nem zavarba jön, hanem eltereli a saját és az éppen vele beszélő személy figyelmét s, ezáltal megpróbálja jobban felépíteni maga köré a védő falakat. Csak a testvérének nyílt meg igazán, számára olyan volt, mintha ők lettek volna ketten és az egész világ ellenük dolgozott volna. Ebből kifolyólag érthető, hogy olykor előtűntek a gyerekkori rossz szokásai és elkezdte testvérét isteníteni. Tehát ha éppen a másik félnek volt igaza nem a testvérének akkor egészen biztos, hogy nem őt támadta hátha, hanem minden erejével azon volt, hogy kihúzza a pácból. Most viszont nagyon egyedül érzi magát, viszont a viccei semmit sem változtak. Ugyanolyan rémesen fülzavaróak.

§ pár héttel ezelőtt

Mágiatörténet óra. A legunalmasabb. A legandalítóbb. A leglelohasztóbb. A legérdektelenebb. A legeslegrosszabb, amin valaha részt vett a hozzád hasonló kivételes vagy kevésbé kivételes diák vagy volt diák. Akárhogy is biztos átérzed a helyzetet, beléd szivárog az unalom és megérted miért kezdtem levelezgetésébe. Vagy cetlizésbe ha jobban tetszik. Kíváncsian felé pillantottam. Az állát tartotta, mintha valóban olyan érdekfeszítő lenne mindaz amit a professzor mond. De látszott rajta, hogy már nem bírja sokáig ő se. Ezért voltam elég bátor és határozott akkor amikor egy egész lapot téptem ki a jegyzetfüzetemből. Mintha csak éppen elírtam volna valamit és nincs idő a javítgatásra. Nyugodtan feldaraboltam kisebb részekre. Nem szándékoztam sokat írni egy cetlire, csak pont a lényeget. Még ha olykor túlzásokba esek és bővebben fejtek ki néhány dolgot akkor is. Határozottan valamivel magamra akartam vonni a figyelmét. Hogy rám figyeljen, ne a professzorra. Csak ugye ehhez elég figyelemfelkeltő szövegre van szükség. Magam elé vettem egy kis cetlit és írni kezdtem.

Csizmás óvatosan kémlelte a számára áthatolhatatlan dombok rengetegét Angliában. Szerinted hogy folytatódik a történet?

Laze.

Csizmás a képet szerette ezért rettenetesen elvolt tűnődve neki érdemes dombokat lesnie a semmilyen elrettentő rideg irgalmatlan angliai napon. Miért?

S.

Szóval elkellet rontania eme tündöklő londoni elképzelését környezetéért. Azért.

Laze.

Neki ezért most hamar iramodnia, szélsebesen el mennie kellett. Üzent zömök derűs jóakarójának! Még azért se.

S.

Jóakarója óvatlan. Kérdez ingerülten valamilyen ellenség létezéséről? Minek?

Laze.

Köze igazából dombon erdőn réten ürgén lemerül. Mert akartatós jóakaró dumál. Mert csak.

S.

Meddig idegesíti kandúr orrát ravaszdissága? Megint?

Laze.

Ha okos leleményes naplopó arroganciája poshadna. Igen.

S.

Szerinte érdekes párosítás. Nagyszerű.

Laze.

Azonban zavarodott. Csizmás a környezetet nem elviselni mostanra sokkal ocsmányabbnak kiálltja ámbár idáig gondatlanul. Tudom.

S.

Mégis igazság volna a napja!? Elhiszem.

Laze.

Sajnos ezen máig mardoshatja idegeit. Nem kéne.

S.

Aztán nem írtam vissza neki. Pedig kellett volna. Annyi szent volt, hogy holnap beszélünk. A többit végül is ki tudom szedni belőle mondjuk az óra után. Amikor koránt sem a cetlik összeszedésén törném magam. Végül is, aki nem tudja mit vegyen ki ebből az egészből, az tényleg egy értelmetlen mesét fog kiolvasni ebből az egészből. Meg maximum azt, hogy szűkszavú vagyok, ha mesélni kell. De mit számít ez, ugye? Semmit. Az ég világon semmit.

§ másnap

Mondanám, hogy a holnap másabb valamivel boldogabb, mint a tegnapi unalmas mágiatörténet óra. De nem. Ugyanolyan lehangoló és frusztráló. Legalábbis akkor ha nem láthatom tisztán az ő arcát. Nem boldog valami miatt és ez nem csak őt, de engem is elszomorít. Egyrészt azért, mert nem tudom jobb kedvre deríteni. A tegnapi üzenetében meg azt írta semmi sincs. Vagy legalábbis a semmi szócskát én ennek értelmeztem. a Vagy én figyeltem őt és azt figyelte ahogy figyelem. Mindegy. Akárhogy is van. Nem boldog. Nem látszik annak és ez elszomoríthatna sokkal jobban. Mégis gondolkodás nélkül sietek oda hozzá és szó nélkül foglalok helyet mellette.
– Neked is szia! – nem tetszik neki, hogy csak úgy semmi köszönés nélkül helyet foglalok mellette. Gondolom most sokkal jobban lenne egymaga. De nem hiheti azt, hogy egyedül fogom őt hagyni. Pont most.
– Szia! – köszönök.
– Miért vagy pont itt? – felvont szemöldökkel pillantott rám.
– Mert nincs jobb dolgom, mint téged zaklatni? Amúgy beszélnünk kell a múltkoriról. – komolyan nézek rá. Nem mintha valami nagyon rossz történt volna kettőnk között és ezt lezárulatlanul hagytuk. Oh nem, egyáltalán nem erről van szó! Pedig de!
– Hallani sem akarok róla! Tudod, hányan mondták már, hogy szeretted őket? – szemet forgatok, ki nem állhatom ha a volt barátnő szerűségeim megszimatolnak valamit és rögtön rávetik magukat az új jelöltre. Viszont ő más. Merőben más mint a többiek. Okos is. Rafinált is. Mindezek tetejébe meg még humorérzéke is van a titkos íráshoz. Ezt meg nem tőlem tanulta. Hanem eleve ilyen volt, nekem csak meg kellett találnom. Elég sokáig tartott. Ha előbb tudom, akkor nem lenne ennyi rosszakarónk, vagyis rosszakaróm. A többiek nem értették ezt a fajta vicces üzenetezgetést. Azt se tudták mit kell tenniük. Volt aki tényleg a történetre fókuszált, hogy Csizmás mit is tenne meg igazából hogyan tenné. Ő viszont nem és ez tetszik.
– Túl sokan ahhoz, hogy elhidd tényleg igazuk lehet? – kíváncsiskodtam. De ugye bár ne tettem volna, mert akkor nem haragítom magamra s, nem is bokszol a vállamba az ő gyengéd női erejével.
– Mert igazuk van, nem? Mitől lennék én más, mint ők voltak? – visszakérdez. Hát persze, hogy visszakérdez és kételkedik bennem. Mert ezt kell tennie. Minden valamire való nőnek ezt kell tennie. Miért tennének máshogyan? Van más választásuk? Hiszen tényleg nem vagyok különb a többiektől. Soha nem is leszek, mert ugyanaz ösztönöz engem is, mint a többi férfit. Minél több gén tovább örökítése. Hogy csak szép kifejezéssel éljek.
– Gondoltál már arra, hogy te esetleg nem vagy olyan, mint ők? Nem ugyanazt jelentheted, mint mások? Megfordult a fejedben, hogy esetleg, most miért ülök itt veled és miért nem vagyok valahol máshol, ahogy azt tennem kéne? – csak kérdések, nem szeretnék veszekedést kezdeményezni. Pusztán kíváncsi vagyok. Nem lehet ennyire vak. Azt tudom, hogy naiv, de hogy még vak is legyen!