Soraya Wilkinson

Megtisztel az irigységed, de nem tudom viszonozni.

Aya


21


Aranyvér


Nem választott lojalitást, de a szülei Voldemorthűek


Harapott vérfarkas


Mágiahasználó


Sophie Turner


Saját

A Wilkinson család a kezdetek óta a Halálfalók - aranyvérűek - Voldemort pártját fogják. Csak elvárásaik vannak, és semmi igazán felmutatható az életükben. Apai ágról saját vállalkozást örökölnek végig, jelenleg apja tartja fent a boltot, amely az Abszol úton található: ereklyebolt. Ugyan csak kevesen tudják (de ők nagyon jól), hogy sötét tárgyak is találhatóak a pult alatt.
Anyja nem csinál semmit. Amióta megszületett egyszerűen csak otthon háziasszonyoskodik és próbál újra teherbe esni, ami nem igen akar már összejönni ennyi idős korára. Családjának csalódás volt, hisz lány lett, és még a hagyományokat sem követi. Apja próbálta fiúként kezelni, megnevelni és igazi örököst csinálni belőle, de Soraya az az ember, aki inkább ellentmond, inkább félrenéz, csak ne uralkodjon felette senki és hagyják őt békén a fenébe. Pontosan ez az az ok, amiért oldalt sem választ.  

Arrogáns. Ez talán a legmegfelelőbb szó a jellemére. Sokat képzel magáról. Kiszámíthatatlan. Nem barátkozós és nem szereti az éretlen embereket. A háttérből irányít, és sosem ő a társaság középpontja. Ha megpuhítod, akkor örülj, hiszen nem sok embert enged magához közel. Céljaiért bármit megtesz. Szeret szórakozni, bulizni, mindent ki akar próbálni és felfedezni ameddig lehetősége van rá. Mondanom sem kell, hogy a kedvenc tantárgya a sötét varázslatok kivédése volt a Roxfortban, és amit itt megtanult azt örömmel használja a mai napig. Sosem gondolta volna, hogy valaha is szakmát fog választani, de mégis megtetszett neki az átoktörői, azóta pedig igencsak megváltozott és immáron negyedik évét tapossa a Gringottsban.
Jellemére nagy kihatással van szülei viselkedése, hiszen mindketten a Nagyúr pártján állnak teljes mellbedobással. Nem érzi úgy, hogy valaha is be kellene hódolnia. Amióta a vérfarkaskór is beütött nála, kezd rájönni, hogy az élet nem csak játék és mese. Próbál erős maradni, de egyre nehezebb, és belül már elkezdett darabokra törni. De vajon lesz valaki, aki összeragasztja a darabokat ha szétesnek?

- A véred és a neved megkívánja, hogy azzal foglalkozz amivel mi. Ez ellen nem tehetsz semmit, ide születtél. Ne kelljen még egyszer ezt elmondanom, Soraya!

- Blablabla, ide születtél. Hülye duma! Tudom jól, hogy az a bajod, hogy nem fiú lettem. Nem kell még egyszer emlékeztetned rá!

- Hallgass! Ne merj még egyszer ilyen hangnemben beszélni az apáddal!

- Miért, talán engem is megkínzol majd, mint azt a férfit a pincében? Kényszeríteni fogsz?



A vitatkozás, az ordítás és a tányérok csörgése vert fel szende álmomból. A lépcső rácsaihoz ültem, kíváncsi tekintettel pillantottam le az üvegajtóhoz, ahol tökéletesen átláttam a konyhába, ahol a szüleim éppen veszekedtek.
- Nem hiszem el, hogy nem tudtál fiút szülni! Mit kezdjek ezzel a neveletlen lánnyal? Nem tudok rá hatni, mintha nem is hozzánk tartozna! - Apán hangja átjárja az egész házat. Nem mozdulok, kíváncsiságom vezet, végig kell hallgatnom. Már ígyis többet csalódtam bennük, mint azt gondoltam volna. Az utóbbi időben egyre rosszabb a helyzet, egyre több mindent várnak el tőlem. Várnának...
- Értsd már meg, hogy ez nem az én hibám! Mit akarsz, mit csináljak? - Anyám zokogása kicsit a szívembe mar. Felállok, elmerengek: odamenjek? Vagy inkább ne?
- Most már eljött az idő, hogy erősebb módszerekhez fogjak, annak érdekében, hogy megfelelő örököst faragjak a lányunkból!



Sötét volt. Olyan sötét, hogy az orrom hegyéig sem láttam. Pálcámat elhagytam valahol a kert végében, de nem volt már időm visszafutni érte. Megszöktem, nem volt könnyű, és meg kellett átkoznom azt az undorító halálfalót, aki megpróbált "megnevelni", de sikerült. Minden erőmmel azon voltam, hogy elmeneküljek, elfussak, és többet vissza se nézzek. Milyen család az olyan, akik a saját lányuk kárát akarják? Nekem ez nem kell! Éppen elég szenvedést kaptam már az élettől!
Az erdő széléhez érve felnéztem az égre. A hold óriási volt, a felhők sem takarták már. Nem kellene itt császkálnom, de talán el tudok bújni és nem esik majd bántódásom. De ezek után, végülis mindegy. Kibírnám. Azt hiszem.
Meg sem álltam. A lábaim vittek előre, de máris eltévedtem. Ez sem érdekelt, a gondolat, hogy megszabadulhatok a szüleimtől csak jobbá tette az egészet. Mégis, amikor a vonyítás fülsiketítően közelről érkezett, megrezzentem. Azt hittem el tudok menekülni. De mégis megmart, és én visszakerültem hozzájuk.
A következő hónapban már én is szőrös vadállattá változtam. Az életem felfordult, még jobban, mint az hittem.


Betöltöttem a 17. életévemet, a Roxfortot is elvégeztem. Már nem kell többet hazatérnem! Ez volt az első gondolatom, amikor is beadtam a pályázatomat a Gringottsba, átoktörőnek. Ösztöndíjat ugyan nem kaptam, de a családi takarékhoz hozzá tudtam férni, és mellékállást is vállaltam, amiből aztán nyugodtan eléldegélek a mai napig is, egy apró lakásban Londonban. Sosem akartam összekötni az életemet másokkal. Sosem vágytam rá, hogy valaki felülbíráljon és arra sem, hogy én legyen a Wilkinsonok következő örököse. Lehet, hogy félresikerültem, vagy hogy a családom valójában nem is a családom - ez már többször is megfordult a fejemben -, de persze nincs akkora szerencsém. A karrieremet helyeztem az első helyre, ugyan a Roxfortban nem voltam kiemelkedő semmiből, és sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd ekkorát változom, de megtörtént Meg kellett történnie. Nem akarok olyan sorsra jutni mint a szüleim és nem is akarok olyan példát mutatni senkinek sem.
Ugyan nem mondhatnám, hogy minden jellemvonásomban megváltoztam. Rengeteg apróság visszatér néha-néha, és amikor eljön az ideje a teliholdnak, szinte akkorát fordulok magam körül, hogy jobb ha olyankor senki nem próbálkozik nálam. Ez viszont rettentően hat rám. Kívül erősnek mutatom magam, de belül már kezdek szétesni, és nem tudom, meddig fog működni ez a kettős mérce.

Gratulálunk, elfogadva!

Üdvözlünk köreinkben, reméljük jól érzed majd magad nálunk.

Nagyon szeretem az írásaidat drágám, és nagyon fáradt vagyok, de vegigolvastam, és nagyon sokaig irtam a szakdolgozatom, de nagyon tetszett! :3 Alul foglaló, imádtam, nagyon!

Csók: Marcica



Foglalók • Hírek • Kapcsolatkereső • Halálfaló lista • A Főnix Rendje listája