Még magam sem tudom, mit akarok pontosan, mikor a britek Mágiaügyi Minisztériumának aurori főparancsnokságán várakozom. Az időt se pazaroltam arra, hogy a Mungoban használatos egyenruhámból valami hétköznapibb öltözékbe bújjak bele, amit ez a tiszteletmániás népség rosszabb esetben sértésnek vesz, jobb esetben pedig megértik, nem értem rá. Kérdéseket vethet fel Karkarovékban, mit keresek itt, ámbár ha nem állnak a Nagyúr mellett, nincs mitől tartaniuk.
Miért épp Moody? Mert úgy hallottam, ő a legjobb. Az ő tekintélye még hozzám is eljutott, különösen, amikor arra kértek néhány napja, varázsoljak embert abból a félhulla halálfalóból, akit ők még ki akarnak hallgatni. Annak ténye, hogy nemrég még egy szökevényüket tartottam életben, csak hogy információkat tudjanak kiszedni belőle, még jól fog jönni, ha Karkarovék egyszerűen rákérdeznek, mit is kerestem itt: orvosi szakvéleményt kellett nyilvánítanom Mr. Langdon állapotáról.
- Szép este! – kezeim összekulcsolom a hátam mögött, mikor végre bejuthatok az irodájába. Robosztus, masszív alkat, de egyből feltűnik, hogy a tapasztalata milyen fizikai áldozatokkal járt. Nem csodálom, a páciensem, akit kihallgatásra késszé kellett pofoznom, annyira rettegett tőle; nem csak a megjelenése, de a kisugárzása is üvölti magából a veszély érzetét. Alastor Moody pedig tökéletesen tisztában van azzal, hogy milyen hatással van környezetére.
- Koldovstoretz, Konstantin. – egy szolid biccentés közepette mutatkozok be. Medimágusi taláromon máskor különben jól olvasható az apró névtábla, de azt most a zsebembe süllyesztettem. Ingem ujjai a könyökömig feltűrve, a tartásomból engedett viszont némelyest az a rövid időszak, amit az országban töltöttünk. Minden remek, az emberek is rendesek velem többnyire, de nem tudom, meddig fogom viselni annak a tényét, hogy az a vén faszarc hozzáér Apolhoz. A hányinger kerülget, hacsak erre gondolok.
- Én voltam, ki tette kihallgathatóvá Langdont. Tett csúnyán el vele, rendes ember nem érdemel ilyet. – folytatom, szemeimmel a szemét, az egyetlen ép szemét keresve. Nincs szükségem arra, hogy kakaskodjak vele. Partnert keresek, aki kellőképpen fel tud vértezni fegyverekkel a kis problémámban. Még mielőtt egy olyan dologra szánom el magam, ami meggondolatlan és felelőtlen lenne. Ha nem muszáj, nem szeretném az Azkabanban végezni gyilkosságért.
...bár az is jobb, mint Apolt ilyen körülmények között látni.
- De nem ezért keresem maga. Kérdésekkel jöttem. Nem tudom, ki tud válaszolni rá, ha nem maga. – erős akcentusom nem sokat változott, de legalább merek megszólalni más nyelveken. Nálunk kevesen vannak, akik a nyelveket elkezdik tanulni, és ha mégis, a beszéddel rendszerint mindenkinek gondja van.